Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-30 / 299. szám

1911. december 24. DELMAGYARORSZÁG 5 Egyetért a delegáció. — Khuen Apponyi mellett. — A miniszterelnök nyilatkozata. — (Bécsi munkatársunktól.) A magyar delegáció teljes ülése ma délelőtt tiz órakor kezdte meg a vitát az egyesült négyes albizottság jelentéséről, mely a közös költségvetési provizórium elfogadását javasolja. Apponyi Albert gróf a hadügyminiszterrel szállt szembe és élesen tiltakozott a hadügyminiszternek a hadsereg állapotát sötéten festő nyilatkozatai ellen. Pap Géza előadó fölszólalása után Apponyi Albert gróf kifogásolja, hogy a delegációtól négy hónapos indeinmtást kérnek, holott az országgyűlés csak egy hónapos indemnitást szavazott meg. A külügyminiszternek a külső politikát illető fejtegetéseit elejétől végiig osztja, de mindenképen helyteleníti, hogy alkotmányjogi szempontból ide nem való módon hangulatot akart csinálni a védőerőreformnak. Még élesebben kell kifogásolnia a hadügyminiszter kijelentéseit, aki a legfeketébben festette a hadsereg állapotát; az ellen meg egyenesen tiltakozik, hogy a Szerbiával való bonyodalomról a hadügyminiszter ugy beszéljen, mint amelybe a monarchia teljesen fölkészületlenül ugrott bele. Mindez csupán hangulatcsinálás a létszámemelés érdekében s a hadügyminiszter nem akarja megérteni, hogy a véderőjavaslat elfogadásának Magyarországon nem az az akadálya, mintha a védelem szükségének tudata a magyar közvéleményt és a pártokat át nem hatná, hanem csupán a nemzeti kívánságok megtagadása és a megterhelésnek erőnkkel összhangban nem álló óriás aránya akadályozza a megszavazást. Legyen meggyőződve a hadügyminiszter, hogy ennek a háttérnek festésével igen rossz szolgálatot tett a véderő reformnak. Burián báró Apnonyinak az indemnitás tartamára vonatkozó fejtegetéseire megjegyzi, hogy a négy hónapos indemnitással nem lépnek tul a törvényes határon, mert föntartják az országgyűlés megszavazásl jogát. Miklós Ödön határozati javaslatot nyújt be, melyben a hármasszövetségi politikát teljes mértékben helyesli s a külügyminiszternek bizalmat szavaz. Holló Lajos azt fejtegeti, hogy a delegáció nem Illetékes az indemnitás megszavazására. Heltai Ferenc kifogásolja, hogy a hadügyminiszter nem adott -kielégítő feleletet arra a megismételt kérdésére, hogy állj a-e elődeinek megálapodásait. A hadügyminiszter, ugy látszik, nincs teljesen tisztában állásának alkotmányjogi követeléseivel. Azzal a fölfogással, amely a miniszter tegnapi beszédében is megnyilatkozott, ilyen felelősségteljes állást elfoglalni nem lehet. Kéri a hadügyminisztert, hogy ne nehezítse meg a védőerőjavaslatnak a magyar képviselőázban való elfogadását. Ezután Bakonyi Samu szólalt föl, aki után általános figyelem között KJiuen-Héderváry gróf miniszterelnök szólalt föl. Khuen-Héderváry miniszterelnök első sorban Apponyi Albert gróf kijelentéseire reflektál és kiijelenti, hogy -annak fejtegetéseivel teljesen egyetért és nagy tévedésben van Apponyi, ha azt véli, hogy mlidön kifogásolja a véderőreform kérdésének a közös hadügyminisztérium által szóvá tett formáját, azt őt vagy a magyar kormányt feszélyezné. Egyáltalában nincsenek feszélyezve e tekintetben, mert a véderőreformot ugy tette a kormány magéává és ugy vitte a magyar parlamentbe, amint arra nézve a volt hadügyminiszterrel megegyeztek és az uj hadügyminiszter véleményeltérése a kormányt nem feszélyezi és még kevésbé irányithatja. Ezután Khuen-Héderváry miniszterelnök Holló Lajos kifogásaira reflektál s megjegyzi; hogy az altiszti kérdésben teljesen egyetért Hollóval. És ha Holló nem emlékszik, ugv ő emlékezteti rá, hogy ö annak idején a Házban megjegyezte, hogy az altiszti kérdésben a rendelet hiányos. Még pedig azért hiányos, mert a két kormány a had vezetőséggel -minden tekintetben nem tudott megállapodni. Ezek a differenciák azonban az idők elteltével már -nagyrészt iiluimináltattak. Batthyány gróf beszédére reflektálva különösen közjogi kérdésekről tart neki előadást. Bakonyi Samu viszonválasza után KhuenHéderváry gróf bocsánatot kért, -hogy bizonyos tekintetben félreértette. Ezután Wiesel hadügyi osztályfő beszélt, majd Eszterházy Pál gróf -külügyi osztályfő beszét s kérte a bizottságot, -hogy amennyiben a külügyi kérdések tekintetében van 'megjegyzésük, azt halasszák arra az időre, amikor a külügyii költségvetés tárgyalására -kerül a sor. A bizottság elfogadta az ind'emnitási javaslatot. Az osztrák delegáció teljes ülése ugyancsak délelőtt tiz órakor kezdődött Grabmayr előadó a provizóriumot elfogadásra ajánló besz-édőben a külügyi politika vezetésével való megelégedését hangoztatja. Korosec delegátus k-ijelen-ti, hogy a szlovének őszintén óhajtják a hármas szövetség föntartását. Olaszország törekvéseiben azonban sok veszedelmet lát s az olasz közvélemény hármas szövetségellen-es magatartását helyteliti. Vak ló a förgeíegben. (Saját tudósítónktól.) Az ólomszürke felhőkből nagy pelyhekben hullott a hó, a vizes és hideg szemecskék végnélküli sorban ereszkedtek a földre. A téli szél belenyargalt a hópelyhek közé és csomósán vagdosta a vizes havat az emberek szemei közé. Olyan idő volt ez, melyre azt szokták mondani: még a kutyáját sem zavarja ki az ember az utcára. A nedves hó hullott, hullott, mindenki, aki tehette, bemenekült a meleg szobákba. Csak egy szürke vak ló állott egyedül a Püspöktér mélységes sártengerében. Fázva reszketett meg párát lehelő teste, amint a hideg szél hócsomót vágott hozzá. A szürke ló vak volt és gazdátlan, menekülni akart, de nem tudott. Mély volt a sár, sivitett a szél és a ló nem látott semmit, csak érezte a minden poklok kinját. Nagy tragédia ez, csak szív kell hozzá, hogy megértsük a tragédiát. A rendőri sajtóiroda is megemlékezett a szürke vak ló szomorú esetéről: A Püspök-téren egy szürke vak ló és egy kocsi állott csütörtökön, egész napon át gazdátlanul. A rendőrség a cédulaházhoz hajtotta, hol igazolt tulajdonosa átveheti. Mi ez a pár sor ahoz, amit a szürke vak ló érzett? Millió hópehely hidegsége égette fájdalmasan a testét. És még csak a remény sem vigasztalhatta tantaluszi fájdalmában, hisz vak volt és gazdátlan. A kegyetlenség, a szivtelenség legmagasabb foka, egy embertelen ember nemtörődömsége dobta a förgeteg korbácsai alá a szerencsétlen vak lovat. Tűrnie kellett, hát türt és ha a rendőrség nem vezette volna fedél alá a vak lovat, talán még most is ott iállna, megdermedve, félholtan. Vagy hova menekülhetett volna a vak ló a Püspök-tér sáros mélyedéséből. Ha még most is állna az a törvény: szemet szemért, fogat fogért, én akkor is jobban sajnálnám a szürke vak lovat, mint az embertelen, szívtelen gazdáját. — Szeged fogadalmi temploma. A tanács pénteken délelőtt foglalkozott a fogadalmi templom ügyével. Hosszú vitatkozás volt a tanács ülésén is, épen ugy, mint a pénzügyi bizottság ülésén. Fölszólaltak a vitában Bokor Pál polgármesterhelyettes és Balogh Károly tanácsos is, akik azt mondották, -hogy ők nem ellenzik a fogadalmi templom építését, de azt tartják, -hogy nagyobb összeg fedezéséről kell gondoskodni, mint 1,200.000 koronáról, amekkora összeget Gaál Endre dr, mint fönnálló hiányt megjelölt. A taníács végül magáévá tette a bizottság javaslatát és elhatározta, hogy azt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. — Békéscsaba rendezett tanácsit város lesz. Békésmegye törvényhatósági bizottsága ma egyhangúlag elfogadta Békéscsabának rendezett tanácsú várossá való emelése iránti javaslatát s feliratot intéz a belügyminiszterhez annak megvalósítása érdekéhen. Békéscsabának 42,600 lakosa van s népesség tekintetében a tizennyolcadik az országban. Méltó tehát, hogy végre rendezett tanácsú várossá alakuljon át. — Katonai hírek. A honvédség kötelékéből saját kérelmükre elbosájtották: Klein Adolf dr, a szegedi II. honvédkerületi parancsnokság nyilvántartásában álló szolgálaton kivüli viszonybeli ezredorvost, Schüffer József dr és Dukesz Márton dr, a szegedi II. honvédkerületi parancsnokság nyilvántartásában álló szolgálaton kivüli viszonybeli főorvosokat, Lengyel Antal, a szegedi 5. honvédhadkiegészitő parancsnokság nyilvántartásában álló tartalékos segédgyógyszerészügyi tisztet. — Közgyűlés. A szegedi Chevra Kadisa vasárnap délután öt órakor a hitközség dísztermében rendes és tisztújító közgyűlést tart. Napirenden uj tagok és fiuk fölvétele, alapítványok bejelentése és az 1912. évi költségvetés tárgyalása szerepel. A tisztújítás 3 évi tartamra az egész elöljáróságra és a választmányra terjed ki. — Eljegyzés. Kalmár Vilmos szegedi füszer- és csemegekereskedő eljegyezte Rosenthál Ilonkát, Felsőszentistvánról . — A szerb iskola uj felügyelője. A szegedi szerb hitközség most tartotta meg évi közgyűlését, amelyen Blázsits György újságírót előljárósági tagnak s a szerb népiskola uj felügyelőjének választották. ff A hygieruKus minősége elsőrangú