Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-29 / 298. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911. december 27. megfelelő intézmények mellett megfelelő or­vosi erők is rendelkezésre állanak, ezen or­vosi továbbképző tanfolyamokat megalakí­tani akarja. Igy esett a választás Szegedre is. A szervezési munkálatokkal az országos végrehajtó bizottság Mann Jakab dr udvari tanácsost bizta meg. Örömmel jelenthetjük, hogy az előmunkálatok már megtörténtek s az előadók neve az országos végrehajtó bi­zottság jóváhagyásával »meg is van állapitva. Ezek szerint előadók lesznek: Mann Jakab dr udvari tanácsos á szülészet és nőgyógyá­szatból, Faragó, Ödön áz országos köz­©gézségügyi tanács tagja, tiszti főorvos az emberi járványok tanából, 'kapcsolatban a 'közegészségügyi közigazgatással, Boros -József kórházi igazgató főorvos a sebészet­ből, Leitner Vilmos egyetemi magántanár, szemkórházi igazgató főorvos a szemészet­ből, Hollós József dr közkórházi boncnok, főorvos a bakterológiából. Falta Marcel ma­gángyógyintézet tulajdonos és kórházi ren­delőorvos a füiészetbol és végül Ziffer Alfréd közkórházi rendelő orvos a fogászatból. A hölyi bizottság Mapn udvari tanácsos elnök­lete alatt a napokban alakul meg s magát a szomszédos megyék tiszti főorvosaival és a helyőrség vezető állásban levő orvosaival kiegészítvén: ezen bizottság feladata lesz az intézmény támogatására és céljainak eléré­sére a szomszédos törvényhatóságok orvosai között a kellő agitációt megindítani és fen­lartani. Ismét egy intézmény tehát, mely helyi jelentőségének színvonalából kiemel­kedve: bizonyára rá fog szolgálni arra, hogy Szegedet a szomszédos törvényhatóságok "orvosi központjává tegye. — Bárczy István előléptetése. A hivata­los lap csütörtöki számai/jelenti, hogy a ki­rály Bárcziházi Bárczy István dr miniszter­elnökségi miniszteri segédtitkárnak a mi­niszteri titkári címet és jelleget adományozta. — Kitüntetett főrabbi. A király Persl Ármin dr pécsi főrabbinak buzgó és érde­mes működése elismeréséül a Ferenc József­rend lovagkeresztjét adományozta. — Szabadkán nincs magyar prédikáció. A karácsonyi ünnepeken Szabadkán az éj­féli misén a Mária Terézia által épített Szent Teréz-templomban az (isteni tisztelet nem magvar, hanem „bunyevác" nyelven tartot­ták, úgyszintén a prédikációt is. A Szent Fe­renc-rendü barátok templomában ugyancsak bunyevácul prédikáltak. Szabadkának 6 óri­ási katolikus templomában a karácsonyi éj­féli mise bunvevác nyelven folyt; magyarul •sehol, aki netán ilyen ínyé!ven óhajtja a misét hallgatni, az ne jöjjön Szabadkára. Az or­szág harmadik városában, ahol körülbelül 50.000 magyar lakik, a -szent karácsony ün­nepén egy lehetetlen, el nem ismert, nem iro­dalmi nyelvvegviilléken folyik az isteni tisz­telet. Mégis csak szomorú furcsaság ez. — Kémek a törők táborban. Konstantiná­polyból jelentik: A török táborban két álru­hás olasz tisztet fogtak el, akik kémkedtek. Hat előkelő tripoliszi arab lopta be a két olasz tisztet a török táborba. A hat áruló arabot nyomban felakasztották. — Kicsapongó diók atléták. Az aradi felső kereskedelmi iskolában több fiu lopott pénzből dorbézol. Az igazgatóság megállapí­totta, hogy az iskola sok-növendéke tagja a nyilvános sportegyesületeknek ós a nagyok­kal való érintkezés elrontja a diákokat, kik bűnös uton is szereznek pénzt, hogy sportfér­llakkal együtt szórakozhassanak. A felső ke­reskedelmi iskola ós a gimnázium igazgatója szigorú rendeletben utasítja a diákokat, liogy a sportegyesületekből lépjenek ki. Az egye­sületeket e rendeletek kínosan érintik, mert a diákok között számos bajnok van, akik nél­kül a labdarugó csapatokat nem lehet össze­állítani. A sportnak és a dorbézolásnak ez a különös kapcsolata nagyon elszomorító és bár az iskolák igazgatóinak intézkedését, amely­lyel növendékeik egészségének és becsületé­nek épségét őrzik, csak helyeselni lehet, mégis más megoldással talán jobban el lehetett vol­na intézni a kérdést. Igen, szigorúan kell őr­ködni a növendékek fölött, de ugy, hogy ez ne essék a sport rovására. A sportnak az ifjúság életében való rendkivül fontos szerepéről ma már felesleges beszélni. — Csökken a kivándorlás. Ebben az esztendőben a nagy amerikai vonal huszon­hat gőzöse kerekszám tizennyolcezer magyar kivándorlót szállított Amerikába. A hivatalos megállapítás szerint ez ia szám a kivándor­lás csökkenését jelenti. Az amerikai kedve­zőtlen munkaviszony ós a tulszigoru ellen­őrzés az oka a cök-kenésnek, — Halálozás. Assael Adolf aradi tekintó­télyes kereskedő csütörtökön 70 éves korában meghalt. Az elhunytban Fényes Béla és Fo­dor Zsigmond mérnökvállalkozók apósukat gyászolják. — Vasúti műhely Szegeden. Nagy­szabású vasúti műhely Szegeden való föl­építését ígérte meg Szegednek boldogult Hieronymi Károly kereskedelemügyi minisz­ter. A műhely építése sok vasúti munkásnak és tisztvielőnek Szegedre való telepítésével járna, ötven hold területen létesítenék, ame­lyet erre a célra már ki is jelöltek. A polgár­mester értesülése szerint az uj kereskede­lemügyi miniszter, Beöthy László is érdek­lődik az ügy iránt s szintén amellett van, hogy a műhelyt Szegeden létesítsék. — Magyar bál. A szegedi magyar iparpár­jtoló szövetség január 6-iki magyar báljára nagyban folynak az előkészületek s az min­den tekintetben fényesnek ígérkezik. A bál fénypontja „Egy régi magyar lakodalom" bemutatása lesz, mely Szádeezky Lajos dr kolozsvári egyetemi tanár leírása után lesz előadva. A gyönyörű magyar nyelvezettel megirt lakodalom igazi élvezettel fogja eltöl­teni a hallgatóságot s felidézi a régi magyar szokásokát. A lakodalmas násznép már tel­jesen együtt van s a próbák naponta folynak belőle. — Kibővítik az Árpád-Otthont. Az Árpád-otthont ki akarja bőviteni az orszá­gos gyermekvédő liga. A várossal tárgyalást kezd ebben az ügyiben s annak vezetésével Orkonyi Ede Ítélőtáblai birót bizta meg. — Vakok készítései. A vakok intézetének .igazgatója arra kéri Szeged várost, hogy a vakok ipari készítményeinek elárusitására engedjen át egy helyiséget a Tukacs-féle házban, amely örökség utján a város birto­kába jutott. A tanács érdeklődni fog a va­kok intézetének vagyoni viszonyai iránt s azután fog határozni. — Sznly dr bukása. Erősen folyik a leltározás a fővárosi muzeum-köruti üzlet­ben az aktivák megállapítása végett. A cse­lekvővagyon kizárólag az árukészletből áll, mert a főkönyvi követelések tudvalevőleg el lettek zálogosítva. Az áruraktár rtéke körül­belül 350 ezer koronát tesz ki, ezzel szemben a passzívák összege meghaladja az egy mil­lió koronát. Ebbe az összegbe azonban nin­csen föl Véve az, amit Pélztüann Férené, Sulv apósa az évek folyamán veiének adott. Az após állítólag 500.000 korónával támogatta irivoic év alatt Szulvt. hogv megmentse a bu­kástól, amely móst mégis bekövetkezett, ézub" áruért 600.000 koronával tartozik, készpénztartozásainak összege pedig körül­beiül 400.000 korona. Az áruhitelezők között nagv összeggel vannak érdekelve: a Cli­quot-pezsgőgyár bécsi képviselője, a Törley­pezsgőgyár és Heinsheimer kávénagykeres­kedő. Az eddigi státus szerint a hitelezők leg­jobb esetben 30 százalékát kapják meg köve­teléseiknek. Erősen folyik a szanálás mun­kája, amely arra irányul, hogy a két és fél­milliós évi forgalmú üzlet végleg el ne pusz­tuljon. r — U| villamos megállóhely. A Katona- és a Kálvária-utca sarkára az érdekeltek villa­mosmegállóhelyet kértek. A tanács a villa­mosvasúti) réázv.-tánsaságtól véleményt kért A társaság a kért helyet alkalmasnak nem tartja, de hajlandó a Kord-sor és a katona­kórház előtt is feltételes megállóhelyet léte­síteni. A tanács fölír a vasúti és hajózási fel­ügyelőséghez az ügyben. í — A nők éjjeli mnnk&ja. A hivatalos lap mai száma közli a kereskedelmi miniszter rendeletét, amelylyel az iparüzemben alkal­mazott nők éjjeli .ímuifk díjának eltiltásáról szóló törvény végrehajtásánál követendő el­járást szabályozza. A törvény szerint az üzemben alkalmazott nőmunkásokat este tiz órától reggel öt óráig tilos foglalkoztatni és legalább tizenegy órai, megszakítás nélkül tartó éjjeli munkaszünetet kell adni nekik. A rendelet január elsején lép életbe. — Megvásárolják a menházat. A 'kereskedelemügyi miniszter pedagógiai okok­ból azt kívánta, hogy a városi menhelyet, amely az iskola számára kijelölt telek köz­vetlen szomszédságában van, telepítsék ki. A város fölirt, hogy a menhely mostani, nem­rég emelt épületét vásárolja meg az állaim. A miniszter Válasza az, hogy döntéséig ne adja el a város az épületet magánosoknak. Ebből a válaszból valószínű, hogy az állam a menházat meg fogja vásárolni. — Vesztegető főállamügyész. Párisból jelentik: Nagy botrány pattant ki, amelynek középpontjában egy képviselő és Ciccaldi fő­államügyész állanak. A képviselő nevét nem lehetett megtudni. Az eset a következő: Cic­caldi igazságügyminiszteri rendelet követ­keztében kénytelen lett volna négy hét lefor­gása alatt átvenni az algiri ügyészség veze­tést, ami ügyan előléptetés számba mehet, de a főügyész, akinek családja Párishoz szo­kott, gyermekei itt járnak iskolába, el volt keseredve az áthelyezés miatt. Eszébe jutott egy jó embere, aki képviselő, hozzáfordult tehát s megkérte, vesse közbe magát érde­kében az igazságügyminiszternél. A képvi­selő készörömest megigérte a közbenjárót s azt is ínég jegyezte vígasztalául a főügyész­nek, hogy ilyen nyomós okokkal nem fog nehezen menni a dolog. Ciccaldi nem tudott hova lenni örömében s bélelt levelet küldött a képviselőnek. A levélben tiz darab 100 fran­kos bankó volt. A képviselő, ugy ahogy kap­ta, átadta a hálálkodó levelet és a pénzt az igazságügyminiszternek. Ciccaldi főügyész megvesztegetési kísérlet miatt törvényszék elé fog kerülni. — Bravúros mozifelvételék. Berlinből Ír­ják: Néhány nappal ezelőtt egy elegánsan öltözött fiatal nő belevetette magát a Spree­be. Azok közül, kik a, fiatal hölgy körül állot­ítak, senki sem sietett a segítségére, senki sem ugrott utána; a fiatal nő vergődött egy da­rabig a vízben, azután elért egy vékóny jég­darabot, amely a víz színén Úszkált s annak segítségével közeledett a parthoz. Néhány pillanat múlva odaért; ott automobil állott, amelybe beült és elrobogott. A fiatal hölgy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom