Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-24 / 295. szám

lalkozóktól, cheque rendszer alapján. Kiad kölcsönöket betáblá' zásra, házakra, földekre. Koronás heti befizetésekre könyvet ad ki, melyek a felvett kölcsönök törlesztésére is szolgálnak rM én asszonyom. Az én asszonyom józan, bölcs legyen S rajongó gyermek, pajkos, helytelen. Sokoldalú és nemes, nagyszivü. Szellemes, ékes, nagyvilági hölgy. Felvilágosult és igazhitű: Álljak előtte, mint királyi tölgy S ő, mint egy gyermek, jó, igénytelen, Ö, mint egy gyermek, aki hisz — nekem. Az én asszonyom madonna-asszony: Velem szenvedjem, •velem virrasszon; • És tudjon lenni a mindenségem: Anyám, nővérem, lányom, szeretőm; S én szeressem, mint az üdvösségem A boldogságtól titkon szenvedőn; S a szerelmével ő fölemeljen: Ugy szeressen, hogy megérdemeljen. Salamon Gyula. 71 kis feuéfóe. Elindult egy kicsiny levélke És szállt hol félve, hol remélve Repült, repült nagyon sokáig, Egész egy kis lány ablakáig, Egész egy kis lány ablakáig. S a kis levélke ott megállva Remegve várt a kis leányra, Remegve szállt a kis kezébe S valamire oly esdve kérte, Oly esdve, félve, sírva kérte... Nem kért sokat s epedve várta, Hogy mit felel majd rá a lányka, De amint várta, leste, kérte, ; A lány kacagva összetépte, Szegény levélkét összetépte ...! Salamon Gyula. Tiz érbzfz. Ilinek nagvon tetszett Vass Gyuri Irt hozzá néhány verset s levelet, Rózsaszínű volt papírja mindnek S elsírta, hogy még so'sem szeretett „Rügyet fakasztó" — igy irta Ili — ,£s bimbó bontó tavasz idején Kinyílt a szivem s érzem, hogv hiven ) Foglak szeretni téged mindig én" Beleszeretett Dér Ilikébe Az egész osztály minden diákja, Szerelmes szívvel, megbabonázva Mindegyikük a kislányt imádta. Ámde Vass Gyuri a levelekre Jó nagysokáig mitsem válaszolt, Ráfanyalodott végre és felelt Érdekelten, mert hiszen férfi volt: „A szerelmedből én meg nem élek! Imádnálak ám sok-sok éven át, Ha ideadnád mindennap nékem Ugy tiz órakor a te uzsonnád!" Kállai Emil. Tlagij utakon. A bölcsnek a költő vérbeli testvére, Amaz csupa apja, ez meg anyja vére. • A bölcs az eszével nagy titkokat ér fel, A költő azokat megérzi szivével, A bölcs meg a költő vérbeli testvérek, Külön uton járnáli, de egy célhoz érnek. Én mind a két útra cl-clbotorkálok, Egyszer itt, másszor ott tépek egy virágot. Lehet, hogy nem jutok rajtuk nagyon messze, De ha elém kerül egy érzés, egy eszme, Mindig újraélem azt a boldogságot, Hogy a tüskés, rózsás, nagy utakon járokSalamon Gyula. Vass Gyuritól, a másodikból Levelet kapott Réti Gertrúd. Nagy szerelmét elsírja s kéri: „Cseréljük el szivünk, Gertrúd! Nélküled Gyuri élni nem tud!" A rózsaszínű kis levélkét Az egész osztály elolvasta. Dicsekedett a kislány vele, Fünek-fának megmutogatva S rá ezt a hideg választ adta „Az egész osztály ugy akarja (Hisz egvet értünk néha-néha), Hogy ne szeressem magát, Gyuri, Mert a férfi mind szélcsap, léha!" Ez volt a válasz, bus és méla. 'Ám a kegyetlen levélkének Párja is megjött. „Legyen, jól van! — Dér Ili irta gyöngy betűkkel — Hü leszek hozzád holtomiglan!'1 Nagy az öröm a másodikban. Kállai Emil. A másodikban be' jól mulattak Egy-egy szerelmes, csókos leveten, Kézről-kézre járt, mig betűzgették S mindenki tudta: ez a szerelem. 10 fl, , t DELMAOYARORSZAO 1911 december 29 7! őarátnő. Folyószámla-betéteket elfogad kereskedőktől, iparosok- és vál