Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-03 / 278. szám

1911 december 3 DÉI. MAGYARORSZÁG 3 korlati élet követelményeinek megfelelően állapíttassanak meg s a fizetési kötelezettség alapja ne pusztán a vérségi kötelék, hanem a családhoz való tényleges tartózkodás is legyen. Egy és negyedmillió városrendezésre. — A szépülő Szeged. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton délután nagy érdeklődés mellett tárgyalta a polgármester elnöklésével kiküldött bizottság a jövő évi városrendezési programmot. Némi változtatások után elfogadták a mérnökség előterjesztését, amelyet alább részletesen ismertetünk és amelynek értelmében az 1912. évben 1,267.252 koronát fordítanak Szegeden városrendezésre. Ebből az egy és negyed millió koronánál nagyobb összegből 1,125.502 korona terheli a város költségvetését, 141.750 korona terhet a háztulajdonosok viselnek. A mérnökség előterjesztését mindössze amuriban változtatta meg a bizottság, hogy a Zárda-utca rendezése helyett az ujszegedi Tárogató-utca kikövezését határozta el, a Szentháromság-utca rendezését, illetőleg ugy döntött, liogy ezt a kérdést függőben hagyja és a fölszabaduló másfélszázezer koronából a Back-malom előtti részt, az Attilauteát és a 1 mgonics-utcát kövezteti ki. Lázár György dr polgármester az ülésen, amelyen Bokor Pál polgármesterhelyettes ismertette a mérnökség előterjesztését, amelyet Doránszky Károly osztályimérnök készített el. (A sugárutak kiépítése.) Az előterjesztés kiemeli, hogy a kövezési programm egybeállitásánál, mint mindenkor ugy most is nagy nehézségekkel kellett megküzdeni a mérnökségnek, mert az igények emelkedése folytán a szükséglet oly nagy, hogy azt kielégíteni a város törvényhatósági bizottsága által rendelkezésre bocsájtott öszszegből, még kis részében sem lehet. Ki kellett tehát válogatni a legégetőbb szükségleteket, amelyeknek kielégítése biztosíték a város fokozatos és céltudatos fejlesztésére. Mindenek előtt a sugárutak azok, amelyeket fokozatosan ki kell építeni, hogy az egyes városrészekbe vezető főközlekedési vonalak a város nagymérvű, mondhatni rohamos fejlődése folytán a közönség által jogosan támasztható igényeket kielégíthessék. Ugyanazért tervbe vették a Szentháromságutcának, a Kálvária-utca második részének a Szent György-utcának és a Kossuth Lajossugárut második részének kiépítését és pedig a Szentbáromság, Kálvária- és Szent György-utcáknak kiépítését aszfalttal, mig a Kossuth Lajos-sugárutat Makadam alapra helyezett bazalt fejkővel. Ez a nagy főközlekedési útvonal kiépítése mindenki külső városrész jogos igényeit kielégíti. A belváros fokozatos fejlesztése és szépítése szempontjából a Rudolf-tér második, a kultúrpalota előtt lévő részének aszfalt burkolattal leendő ellátását vettük tervbe, mert a kultúrpalota előtti terület a mai állapotában már a szép Szegedhez nem méltó. (Fejlődnek a városrészek.) A további rendezéseket aként vették tervbe, amint a rendezést az egyes városrészek fejlesztése feltétlenül megköveteli. A Bocskay-utca rendezése akikor, amikor a Madách-utca és Kossuth Lajos-sugárut között hatalmas paloták épültek, el nem hagyható hasonlókép rendezendő a Vadászutca is. Ennek a két rövid útszakasznak a rendezésével azután befejezést is nyer a Kossuth Lajos-sugárut és Madách-utca közötti városrész rendezése. A Hétvezér-utca megkezdett rendezése időleges befejezést nyer az által, hogy annak a Feltámadás-utca és Tavasz-utca közötti szakaszát a végleges magasságra rendezik. Alsóvároson >a vasúti palota éuitése miatt elodázhatatlan a vasúti palotát környező utcák és utak rendezése, miért is ezeket a programúiba beillesztették. Ezeken kivül a Cserepes sornak kövezettel való ellátását vették fel. (A rendezés irányelvei.) Az előterjesztés részletesen foglalkozik ezután a fedezet kérdésével, majd azokat az irányelveket, amelyek alapján a várost fejleszteni kell igy ismerteti: A Tisza Lajos-körut és azon belől fekvő területnek az a része, mely az adott viszonyok között rendezhető, már rendezve van. A még nem rendezett utvonalak csak akkor lesznek végleges burkolattal elláthatók, lia a tervbe vett szabályozásokat végrehajtják. A két körút közötti városrész végleges jellegű kiépítése tekintetében elsőrangú szükséglet a sugárutak kiépitése, melyeket nyomon kell követni a sugárutakkal parallell utcák kiépítésének, hogy a forgalom által igényelt tehermegosztás keresztül legyen vihető; szükségképeni következménye a parallell utcák kiépítésének a keresztutcák közbeeső szakaszainak kiépitése. Ez a fejlesztés két-két sugarat között folytatandó lesz mindaddig, mig a közbe zárt terület minden terét és utcáját kiépítik. Ugyanezen alapelveket kell megtartani a nagykörúton kívüli városrészek fejlesztésénél is. Ezen rendszertől eltérésnek van helye különösen oly esetekben, ha oly utcákról van szó, melyek olymérvü átmenő forgalmat vannak hivatva lebonyolítani, hogy a sorrend megbolygatása a kiépítésre megindokoltnak tekinthető. Természetesen nem lesz liosszu időre elodázható a nagykörút kiépitése sem, mert hiszen az meg a főösszekötő eret képezi a sugárirányban haladó utak között. A nagykörút s a Kossuth Lajos-sugárut külső részének végleges kiépitése már ezidőszerint is elsőrangú szükségleteri; képez, azonban, mivel sem a nagykörút, sem a Kossuth Lajos-sugárutnak a Damjanich-utcán kivül eső része csatornázva nincs, a kiépítést el kell halasztani arra az időre, mikor az általános csatornázás tervei szerint ezen útvonalnak csatornái megépíthetők lesznek. Helyes és célirányos volna azonban már ma gondoskodni ezen utak kiépítéséről, hogy akkorra, mikorra a Nagykörút és a külső Kossuth Lajos-sugárut csatornája kiépités alá kerülhet, egyidejűleg legyen az utak burkolása is véglegesen rendezhető. (A vita.) Az általános vitánál Sári János szólalt föl. Azt mondta, hogy a Szentháromság-utcát ne rendezzék, mert ennek az utcának a végleges rendezésig le kell még iillepedni. Barmos György üdvözli a tanácsot, mert a Szentháromság-utca rendezését tervbe vette. Ennek az utcának a rendezésére szükség van, mert ez az utca kapcsolja össze Alsóvárost a Belvárossal. Szécsi Márton ugyanezen a véleményen van, Kiss Gyula ellenben azt mondja, hogy a rendezést el kell halasztani. Elnök szintén a rendezés elhalasztása mellett szólal föl, a bizottság többsége ugy határoz, hogy a rendezést nem veszi föl az 1912. évi programba. Ezután általánosságban elfogadták a mérnökség javaslatát. A részletes tárgyalásnál állandó jellegű munkákra, mint: személyi kiadásokra, csatornák fenntartása, műszaki költségekre 11L,30(J koronát javasol megszavazni a bizottság. Elhatározták ezután, hogy a Szentgyörgyutcát 183,000, a Kálvária-utca második részét 62,500, a Rudolf-tér második részét 93,000 és a Kossuth Lajos-sugárut második részét 288,500 korona költséggel rendezik. A Kálvária-utcát illetőleg Schütz Antal és Funák Károly fölszólalásai után elhatározta a bizottság, hogy javasolja az aszfalttal való burkolást. A Boeskai-utca rendezésére 6800, a Vadászutca rendezésére 6000, a Hétvezér-utca rendezésére 13,000, a Kálmán-utca rendezésére 7500, a Zerge-utca rendezésére 24,000, a Lászlóutca rendezésére 14,000, három névtelen utca rendezésére 39,600, a Délibáb-utca rendezésére 7000, a Cserepessor rendezésére 10,700, az Iparutca rendezésére 2200, a Dugonics-utca rendezésére 1230 és az Alsó Tiszapart kiépítésére 16,000 korona megszavazását javasolja a bizottság. A Zárda-utca rendezését törölték a programból, az az utca helyett 6000 korona költséggel Lantos Béla fölszólalására az ujszegedi Tárogató-utca rendezését határozta el. A fölsorolt utcák rendezésének összes költségei 194,390 korona ragnak. Ebből 154,030 koronát a város, 40,360 koronát pedig magánosok viselnek. Biró Benő főmérnök-helyettes fölszólalásában a Kálvária-sor rendezését kivánja. Ezen az útvonalon jönnek he a tanyai kocsik és azért föltétlenül szükséges ezt a sort Mac Adam-burkolattal ellátni. Wimmer Fülöp a Kossuth Lajos-sugárut folytatásának a rendezését sürgeti. Obláth Lipót azt kivánja, hogy az alsó tiszai rakpartot a közúti hídtól fölfelé épitsék ki. A bizottság megbízta a mérnökséget, liogy valamennyi kivánság alapján készítsen el terveket és költségvetést és terjessze azokat a bizottság elé. Végül elhatározta a bizottság, hogy a Szentháromság-utca rendezésének elhalasztásával megtakarítandó 151,310 koronából elsősorban 20,000 korona költséggel a Bachmalom előtti részt rendezi, a fönnmaradó-, pénzből pedig az Attila-utcát és a Dugonicsutea még bátralevő részét kövezteti ki. Hegedűs Lóránt Szegeden. — Előadás a közgyűlési teremben. — (Saját tudósítónktól.) Hegedűs Lóránt nemzeti munkapárti országgyűlési képviselő szombaton Szegedre érkezett, hogy a Gyáriparosok Országos Szövetsége szegedi fiókjának vasárnap délelőtt 11 órakor, a városháza közgyűlési termében tartandó közgyűlésen elmondja azt a beiszédet, melynek vázat vezető helyünkön közöltük. Hegedűs Lóránt beszéde nagy jelentőségű, mert bár a téma a drágaság és szegénységünk napjaink legaktuálisabb és közkeletű kérdése, mégis azok eredendő okai a vámpolitikára és az ország gazdasági politikájára vezetendő vissza. Hegedűs Lóránt ezekre az alapvető okokra éoiti beszédét, mely válasz lesz az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és az Országos Gazdaszövetségnek a legutóbbi heteikben közösen megtartott közgyűlésén tett állásfoglalásra, mely teljesen a Gyáriparosok szövetsége és a magyar ipari és kereskedelmi politika ellen irányult. Hegedűs Lóránt erélyesen készül viszszautasitani ezt a támadást és ugy lehet, hogy ez a beszéd intenzív belső ipari és kereskedelmi politikának és hathatós propagandának lesz a kezdete. Országos szempontból is igen örvendetes a gyáriparosok ezen határozott állásfoglalása,mert ettől ipari életünk föllendülését várhatjuk. Minket szegedieket különösen érdekel ez az ügy, mert eltekintve ettói, hogy Szegeden, a Gyáriparosok szövetsége itteni fiókjának a közösülésen történik ez a kezdeményezés, hisszük, hogy Szeged város gazdasági életére is jótékony hatást fog gyakorolni. Szombat ete 8 órakor bizalmas jellegű halvacsorát rendeztek Hegedűs Lóránt tisztele-