Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-23 / 294. szám

2 DELMAOYAROi ZAO 1911 december 23 sel élt, hogy a szónok a tárgynál maradjon. A 221. szakasz szerint „egyedül az elnöknek van joga a szólót beszédében félbeszakítani, vagy a tárgytól eltérés eseteiben őt figyelmeztetni". A Ház naplóiból százával idézhető hasonló elnöki figyelmeztetések példája, s nem volt még rá eset, hogy azokból bárki gravament csinált volna. Most is hiányzott hozzá minden alapos ok; csak az ellenzék idegeskedett, de aztán megcsillapult az elnök szavára. S most ismét nyugodt mederben foly a budgettárgyalás tovább. A második kereskedelmi iskolát nem épiti föl a kormány. — A kultuszminiszter leirata. — (Saját tudósítónktól.) Rébi panasz már, hogy a szegedi fölső kereskedelmi iskola a szegedi viszonyokhoz képest kicsiny, a jelentkező növendékek nagyrészót a fölvételkor el tói utasítaná és az egyes osztályok így ás állandóan tul vannak zsúfolva. Ezen a helyzeten az intézet kibővítésével próbáltak segíteni, de ez a segítség nem orvosolta a helyzetet és ennek a tanévnek az elején is szerencsés volt az a diák, aki be tudott jutni az iskoláiba. A város törvényhatósági bizottsága szeptemberi közgyűlésén foglalkozott a kérdéssel és a közgyűlés Ihatározatlálból kifolyólag íöiirat ment Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, akit arra kért a város, intézkedjék, hogy az állam egy második kereskedelmi iskolát állítson föl Szegeden. Zichy János gróf most terjedelmes leiratban válaszol a város föliratára. A leiratban kijelenti a miniszter, hogy a város kérését sajnálattal nem teljesítheti. Kiemeli a leirat, hogy a kormány föladatának teljes mértékben eleget tett a szegedi állami felső kereskedelmi iskola fenntartásával, annyival is inkább, mert az intézetet csa knemrég bővítették ki olyannyira, hogy az most négy kereskedelmi iskolának felel meg. A miniszter leirata ligy hangzik: Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottságának szeptember hó 25-ikén tarIgy szólt s hozzátette: — Legalább nem fogják levonni. V. 1905. március 2-ilkán igy beszélt az iró: Mégis igazam volt abban, hogy ez a téma nem tárcának való. Elmés, vidám csevegés kell a tárcába. Ami mondanivalóm Pest életéről, fejlődéséről van, azt megírom egy jó keménv cikkben. Sokan fognak magukra ismerni és a cikknek nagy hatása lesz. Igy szólt és hozzátette: — Csakhogy van miről innom. VI. 1905. április 17-én- éjfél után fédegykor bejött a szerkesztő az iró szobájába. — Édesem — mondta neki — az a buta Zrínyii elfelejtett vicceket ékelni a Különfélék rovatába és hazament. Maga elmés ember, magától mindig telik egy bonmot. Kanyarintson egyet, de hamar, mert itt a szedő. Az iró, aki ép távozni készült, rövid habozás után visszaült az iróasiztaÉlhoz és a következő viccet irta ile: — Kolosszális — mondta a szerkesztő, mikor elolvasta — ön csak ugy az ujjúból rázza az elmU Aget! Azzal (távozott. — Most végre megírtam a témámat — sóhajtott az iró és hozzátette: — Csakhogy már hazamehetek. tott közgyűléséből 445. sz. a. és a tanács részéről julius hó 31-én 29582. sz .a. tett felterjesztésére értesítem a közönséget, hogy szívesen méltányolom Szeged városnak az állami felső kereskedelmi, illetőleg polgári iskolák létesítésénél és elhelyezésénél tanusitott áldozatkészségét, amelynek igénybevétele tette lehetővé ez iskolának a jelenlegi keretekig terjedő kifejlesztését. Az állami felső kereskedelmi iskola tanulói számának nagymérvű növekedése következtében felmerült azt a kívánságot azonban, hogy az állam állitson fel Szegeden még egy felső kereskedelmi iskolát, sajnálatomra nem teljesíthetem. Hangsúlyoznom kell, hogy az állam a már meglevő szegedi állami felső kereskedelmi iskola szervezésével és megfelelő fentartásával a reá háruló feladatnak és kötelezettségnek eleget tett, amennyiben az iskolát, államosításától fogva fokozatosan fejlesztette, majd az 1911—12. tanév kezdete óta külön és célszerű elhelyezésével, az intézetből kiköltözött polgári iskola helyiségeinek igénybe vételével és tetemes költségen eszközölt átalakításokkal oly mértékben bővitette, hogy inig 1899—900. tanévben nyolc osztályban 329 tanuló volt elhelyezve, addig most 522 tanuló részére tizenkét osztály áll rendelkezésre, amellett az igazgatónak és a megnövekedett tanári karnak használatára nagyobb helyiségek jutottak és ezenkívül a tantermekül nem alkalmas helyiségek nevelési célból az iskola saját növendékei részére internátus gyanánt használtattak fel. Azáltal is fejlesztette az intézetet szakirányban, hogy a nők kereskedelmi képzését szolgáló jelenleg bárom osztályra terjedő tanfolyam nyert ott elhelyezést, másrészt az intézet berendezése is gyarapodott, Ezidő szerint az iskolaépületben tanítási célokra még felhasználható helyiség nem áll rendelkezésre s oda több tanuló már fel nem vehető. Megjegyzem, hogy a felső kereskedelmi iskola tizenkét osztálya több mint 500 tanulójával tulajdonképen négy kereskedelmi iskolának felel meg, mert a párhuzamos osztálynélküli normális szervezetű felső kereskedelmi iskola csak három osztályra terjed, legfeljebb 135 tanulóval, igy hogy az állam a szegedi tulnépes felső kereskedelmi iskolának eddigi kifejlesztésével és kibővítésével oly feladatot teljesit, mintha tényleg négy iskolát tartama fenn. Ennélfogva ezen állami felső kereskedelmi iskola mellett ott még egy ujabb állami felső kereskedelmi iskolának a felállitása állami kötelezettséget egyáltalán nem képezhet. Hivatali elődömnek 1898. évi 32907. számú rendeletével jóváhagyott szerződés 5-ik pontjában Szeged város közönségének tett az a biztositás, hogy minden szabályszerű képesítettséggel járó jelentkező az intézetbe felvétessék, csakis ngy értelmezhető, hogy a felvételt a helyi illetőségüeknek biztosították. Méltánylást érdemlő kívánság lehet az, hogy a csongrádmegyei illetőségű szülők gyermekei is nyerhessenek elhelyezést a szegedi állami felső kereskedelmi iskolában, valamint a közvetlen szomszédságból ide jövő idegen ajkú tanulók lehetően szintén felvétessenek. Mindezt figyelembe véve, utasítottam már az iskola igazgatóságát, mikép a szegedi és csongrádmegyei illetőségű és szabályszerű minősítéssel biró jelentkezőket kivétel nélkül mind vegye fel és legyen tekintettel az emiitett idegenajka tanulókra is. De az már nem lehet feladata a szóban levő iskolának, amikor ott a közeli vidéken s az ország minden részén is van elég ily intézet, hogy a vármegyén kivül eső, sőt távoli vidékről leginkább az internátusok utján mesterségesen odagyüjtött s igy más felső kereskedelmi iskolától elvont tanulókat tömegesen elhelyezze. Ez már tul menne a várossal tulaj donképen csak annak polgárai s illetve azok gyermekeinek oktatása érdekében kötött szerződésben foglalt kötelezettségen. Amennyiben Szeged város kulturális és gazdasági érdekei egy uj felső kereskedelmi iskola létesítését megkívánnák, ugy a közönség gondoskodjék egy községi jellegű ily intézet felállításáról, vagy ha erre netán hajlandó nem lenne, ugy indítson meg tárgyalást aziránt, hogy egy alkalmas testület, igy a kereskedelmi és iparkamara, vagy a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület vállalkozzék az uj felső kereskedelmi iskola létesítésére. Minden ily törekvést lehetően támogatni fogok. Budapest, 1911 december hó 14-én. Zichy János gróf. A miniszter leiratát legközelebb tárgyalni fogja a közgyűlés. Amint értesülünk Hauser Rezső Sándor, aki szeptemberben indityányozta, ihogy a város írjon föl a kormányhoz, a januári közgyűlésen folytatni fogja az akcióját. Szeged városnak elsősorban kötelessége a másodiiik kereskedelmi iskoláról gondoskodni, amelyre múlhatatlanul szükség van. Ha a város nem akarja fölépíteni az intézetet, akkor haladéktalanul meg kell indítaná a tárgyalást az érdekelt .testületekkel és oda tói hatni, Ihogy a jövő tanév elején megnyíljon már a második kereskedelmi iskola. A szegedi paprika és a híre. — Bécsi levél a rendörségen. — (Saját tudósítónktól.) Érdekes levelet kapott ma a szegedi rendőrség. Érdekes azért, mert különös helyzetre vet világosságot. Egy bécsi paprikakereskedő kéri a rendőrséget, hogy ajánljon neki egy megbizható paprika-kereskedő céget, mert csak ugy találomra nem mer rendelni, tekintve, hogy nagyon rossz hírük van külföldön a szegedi papril; a-kereskedöknek. Makorszky Ottónak hívják ia jeles bécsi paprika-kereskedőt, akiinek a levelét mint a bizalmatlanság és tudatlanság klasszikus példáját itt közöljük. Szeged város rendőrségének. T. c. Szegedi paprikát akarok vásárolni, még pedig nagyobb mennyiségben. Azonban a szegedi paprika-kereskedőknek külföldön olyan rossz nevük van, hogy nem érzek bátorságot csak ugy találomra megnevezni. Azért fordulok önökhöz, hogy legyen szives Szeged paprika-kereskedői közül egyet ajánlani, ajkinéi teljes bizalommal tehetek megrendelést, és akinél ki van zárva az a lehetőség, hogy hamisitott paprikát fog szállítani. Kérésem szives teljesítését kérve, vagyok kitűnő tisztelettel Makorszky Ottó paprikakereskedő, Wien. Igy szól a levél, melyből se el nem vettünk, sem hozzlá nem tettünk semmit. Ugy látszatra egész észszerű és iheiyes kereskedelmi eljárást követett ez a bécsi tisztelt ur, mert kereskedőnek óvatosnak kell lenni. Azonban Bécs .neon Amerika, nem is olyan messze külföld, hogy Makorszky Ottó ur nagyfokú tájékozatlansága bármikép is igazolt lenne. Mert abban van valami igazság, hogy a messze külföldön, ahonnan nem direkt Szegedről, hanem valami közvetítő kereskedőtől, hogy ne mondjuk Makorszky Ottóktól szerzik .be a paprikát, rossz háre van a szegedi paprikának, — de semmi esetre sem a szegedi paprika-kereskedőknek. De még nem is a szegedi paprikának van rossz neve, hanem ép ellenkezőleg: a hamisitott paprikának van rossz híre. Ennek pedig nem Szeged a termő és eladási helye. Ez bizonyítja legjobban, hogy nagyon is jó a szegedi paprika, mert nagyon sokan hamisítják, de nem Szegeden. Olyan szerepe van a szegedi paprikának