Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-19 / 290. szám

1911 december 19 DELMAGYARORSZÁG 15 Bonyodalmak a fogadalmi templom körül. — Küldöttség megy a polgármesterhez. — (Sajót tudósítónktól.) Megírtuk, hogy Bokor Pál polgármesterhelyettes és Balogh Károly pénzügyi tanácsos a fogadalmi templom kérdésiben érdekes kijelentéseket tettek. Azt mondották, hogy mivel a templom építésére szükséges tőke nincs meg, jó volna a templom építését elhalasztani arra az időre, amikor már lesz pénz. Ez a nyilatkozat feltűnést keltett mindenfelé, annál is inkább, mert nagyon sokan vannak azon a véleményen, hogy bár sürgős a fogadalmi templom építése, vannak más fontos megvalósításra váró kérdések — hogy mást ne említsünk: a közkórház építése — amelyeknek elintézését elhalasztani nem lehet. A fogadalmi templomnak, hatalmasnak, impozánsnak kell lenni és épen ezért várni kell addig az ideig, amikor annyi pénze lesz a városnak, hogy hatalmas, impozáns templomot építtethet. Más intézmények rovására nem szabad sürgetni az építést, mert az a városrak sem érdeke. A tanács két tagjának nyilatkozata a fogadalmi templom egyesület tagjai között ellenszenvvel találkozott. Az egyesület vezetősége csütörtökön délben küldöttséget vezet Lázár Gvörgy dr polgármester elé, akit arra kérnek, hogy ne engedje elodázni a fogadalmi templom építését. Az egvesület elnöke a küldöttségben való részvételre a következő sorokban hivja meg Szeged közönségét. Meghívó. A város tanácsának legutóbbi üléséből kiszivárgott a hir, hogy a tanácsnak két tagja a fogadalmi templom épités ügyét tiz évre elodáztatni kivánná. Miután a fogadalom beváltása a város közönségének becsületbeli ügye, miután továbbá a tanács két tagjának állásfoglalása téves alapon nyugszik, miután végül tapasztaljuk, hogy a tanács két tagjának nyilatkozata a közönség körében felháborodást idézett elő: ugyanazért a több oldalról megnyilvánult óhajnak engedve, elhatároztuk, hogy folyó hó 21-én (csütörtökön) déli tizenkét órakor a város polgáraiból — felekezeti különbség nélkül — alakuló küldöttséget vezetünk Lázár György dr polgármester úrhoz, egyrészt azért, hogy a fogadalmi templom épitésének elhalasztása ellen óvást emeljünk, másrészt, hogy a város polgármesterét felkérjük, hogy a város régi fogadalmának beváltására irányuló törekvésnek késedelem nélkül való foganatosítását teljes erejével támogatni szíveskedjék. Ez alkalomból felkérjük a város polgárait felekezeti különbség nélkül, hogy a főtisztelendő Jászai Géza püspök ur vezetése mellett eljáró küldöttséghez csatlakozni és evégből folyó hó 21-én (csütörtökön) délelőtt fél 12 órakor a városháza közgyűlési termében megjelenni szíveskedjenek. Szeged, 1911 december 18. A szegedi fogadalmi templom egyesület elnöke. Itt emiitjük meg, hogy a pénzügyi bizottság ülése, amelyet hétfőre hívtak.össze és a mely tárgyalta volna a fogadalmi templom épitésének anyagi részét, elmaradt. A városi számvevőségnek és könyvvivőségnek ugyanis nagyarányú számításokat kell ebben az ügyben művelnie. A fogadalmi templom dolgát karácsony és újév között tartandó rendkívüli közgyűlésben tárgyalja le a törvényhatóság. A képviselőház ülése. A hétfői ülést is egészen lefoglalta a kultusztárca általános vitája. Beöthy Pál elnökölt. Bemutatta a miniszterelnök átiratát arról, hogy a király a delegációkat e hónap 28-ára egybehivta. Javaslatára a Ház szerdán választja meg a delegátusokat. Lukács László pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjeszt be a jövő év első hónapjára szóló indemnitásról. Beöthy László kereskedelemügyi miniszter beterjeszti az Adria tengerhajós társasággal kötött szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. A Ház ezután folytatta a kultusztárca költségvetésének általános vitáját. Giesswein Sándor a vita szónokaival polemizálva helyteleníti, hogy a katolikus mozgalmakat kifogásolták. Az egyetemek kérdéséről szólva, örömét fejezi ki azon, hogy protestáns teológiai fakultást állítanak föl, kéri azonban a budapesti katolikus fakultás fejlesztését is. A miniszter személye iránt bizalommal van, de a költségvetést nem fogadja el. .Zajos helyeslés a baloldalon.) Bakó József a felekezeti tanárok státusrendezését kivánja. A népiskolákba mindenütt bele kell vinni a magyarultanitást és a magyar szellemet. Sürgeti a protestáns lelkészek helyzetének javitását. A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés balról.) Simonyi-Semadam Sándor a középiskolai oktatás hiányairól beszél, melyek közt a legnagyobbak egyikének tartja a klaszszikus tárgyak rendszertelen és célszerűtlen tanitásmódját. A középiskola egész mai szelleme, fegyelme sokkal inkább megbénitó, mintsem nevelő vagy fejlesztő. A költségvetést nem fogadja el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Molnár János szerint a szabad egyház szabad államban elvét legtöbbször az egyháznak állami erővel való leigázására használták föl, ezért ragaszkodik az egyház az állammal való kapcsolatához. Rákosi Viktor üdvözli a miniszter a debreceni egyetem szervezéért, azután a magyar tanitóság helyzetét teszi szóvá. Az ülés három órakor végződött. Huszonnyolc százalék analfabéta a szegedi tanyán. — Szeged közoktatás ügge. — (Saját tudósítónktól.) Scossa Dezső kir&lyi tanácsos, tanfelügyelő a közigazgatási bizottság hétfői ülésén tüzetes és kimerítő jelentésben ismertette az 1910-11 tanév állapotait. Ez a jelentés világosságot vet Szeged népoktatási viszonyaira és abból meggyőződhetik mindenki arról, hogy Szegeden a népoktatási viszonyok nagyon kedvezőtlenek és azok megjavítása érdekében föltétlenül radikális intézkedéseket kellene életbe léptetni. huszonnyolc százaléka a lakosságnak sem írni, sem olvasni nem tud a szegedi tanyákon — mondja a jelentésében Scossa Dezső. Ez az állapot ugyan javul, amióta államosították és fejlesztették a tanyai iskolákat, de a statisztika nagyon elszomorító annak ellenére, hogy azelőtt ezrekre rúgott az iskolázatlan gyerekek száma, most pedig mindössze nem egészen félezer iskolaköteles gyerek nem jár iskolába. A tanfelügyelő jelentése szerint a város belterületén 3673 óvodaköteles gyermek közül csak 902 járt óvodába. Tizenöt uj óvodára lenne szükség, mert ezidőszerint a jótékony nőegyesiilet tart fönn hat óvodát, egy állami óvoda van Újszegeden, de a város egyáltalában óvodát nem tart fönn. A Belvárosban 3527 óvodaköteles minden óvóintézés nélkül áll. Ezidőszerint folynak tárgyalások a minisztériummal ujabb óvodák fölállítása érdekében, de ezeknek a tárgyalásoknak eddig eredményük még nincs. A népiskolák ügye is sok hiányt mutat, A belterületen 7716 mindennapi tanköteles van az összeírás szerint, az összeírás azonban 1906-ból származik. Iskolába jár 9161 gyermek, ezek közül 695 vidéki, a többi tanyai. A természetes szaporulat számbavételével a nem iskolázok száma néhány százra tehető. Az iskolák zsúfoltak, az uj iskolai építkezések : Újszegeden, a Kolozsvári-téren, a Csongrádi-uton, Szilléren nem haladnak előre, a tanítói fizetések rendezetlenek, felelősség nélküli havidijasok látják el az oktatást. Ismétlő volt 3994, nem iskolázott 275 gyermek. Ezen az állapoton a hatóságnak kellene segíteni. A külterületen mindennapi tanköteles volt 6255, iskolázott 5792, nem járt iskolába 463, ami elenyésző csekély szám ahoz képest, hogy a külterületi iskolák államosítása előtt ezrekre ment az iskola nélküliek száma. Ismétlő volt 3687, akik közül 2588 volt az iskolázó és így 1099 nem iskolázott. Ezek egy része a belterületen iskolázott. A 69 állami tanyai iskola nagy munkát végez, de továbbépítése folyik és közelebb 8 uj iskola létesül, amire nagy szükség van, mert a lakosság huszonnyolc százaléka analfabéta. A jelentés azt panaszolja, hogy habár a helyzet javult, meri az előző évi 243.004 félnapi mulasztással szemben 220.600 félnapi mulasztást követtek el, a hatóság nem végzi elég szigorúan a mulasztók megbírságolását. A polgári iskolák ügyét rendezték, két uj palota már áll, a harmadik nemsokára fölépül. A tanulók száma 1524 volt és nem kell többé a délvidékről ide özönlő diákokat viszszautasitani. i Nagy elismeréssel szól a jelentés a iparos inas-oktatásról, amelyet 58 tanító vezet és amelynek 2005 tanulója volt. Ez az intézet megérdemelné a külön helyiséget, amelynek ügye megakadt. A képezdék és egyéb iskolák ügye nem tár fel ujat, de érdekes az iskolán kívüli közoktatás ügye. Az analfabéta tanfolyamot 30 felnőtt látogatja. A tanítói kar által tartott ismeretterjesztő elődásokat, amelyek száma 126 volt, 3500 felnőtt látogatta. Aki Amerikából jöti haza leányokat kiházasitam. — Elitélt bűnszövetkezet — Tranka Gyula egy évtizeddel ezelőtt ismert alakja volt az ország rendőrségeinek. A legraffináltabb trükkökkel csapta be az embereket. Szélhámosságaival vagyont szerzett, amig végre rajtaütöttek. Csalás, sikkasztásért éveket ült. Büntetésének kitöltése után Amerikába vándorolt uj életet kezdeni. Előkelő családból származott, tanult ember volt. Amikor kivándorolt, a rokonai pénzzel segítették. Tranka nagy lábon élt Amerikában, hamar nyakára hágott a pénznek. Néhány hónapig rendesen dolgozott, azután újból folytatta a régi mesterségét. Szélhámoskodott. Bostonban ütött tanyát. Mindenütt mint magyar mágnás szerepelt, játszotta az urat. Ismert vendége volt Boston legelőkelőbb családainak. Egy dúsgazdag leánynyal már jegyben is járt a szélhámos, amikor érezte, hogy már inog a talaj és óvatosan meglépett. A karrier igy megszakadt. A família csak később értesült, hogy a „magyar mágnás" vőlegény veszedelmes szélhámos. A sikertelen kirándulás után Tranka Gyula haza vitorlázott. Budapesten lézengett. Rokonai támogatásából élt. Amikor aztán már megelégelték a bizonytalan időkben esedékes apanázst, munkához látott. Kikémlelte az „arravaló" vidéki várost. Legalkalmasabbnak találta a jó zsíros bácskai földet. Bács-