Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-15 / 287. szám

1911 december 12 DÉLMAGYARORSZÁG 7 kereskedelmi és iparbank, Szegedli keramités mütéglagyár, Szegedi takarék- és hitelrészvénytársaság, Szeged-alföldi takarékpénztár, Szegedi gazdasági és iparbank, Szántó József dr, Szeless József dr, Vajda Béla, Winkler testvérek. — Elhagyott gyerekek. Az 1901. évi XXI. t.-c. intézkedése, mely az elhagyottnak nyilvánított gyermekek gondozási költségeiről szól, a községeket elviselhetetlen teherrel sújtja. Szatmár vármegye közönsége októberi rendes közgyűlésében foglalkozott a kérdéssel és elhatározta, hogy a törvényszakasz módosítása iránt a belügyminiszterhez feliratot intéz. A vármegye ezt a határozatát most közli Szegeddel is és kéri, hogy a törvényhatóság hasonló szellemű feliratot intézzen a miniszterhez. — A gyermek és a játék. Budapestről jelentik: A Magyar Gyermektanulmányi Társaság nyilvános értekezletén a gyermekjátékról tartott előadást Nógrády László dr gyermek-pszichológus. A gyermekjáték anynyira megszokatt, annyira ismert, hogy épen mindennapi voltánál fogva sem igen jut a felnőtteknek eszébe arra gondolni, hogy a gyermek életében milyen jelentős szerepet játszik. A játék és a naplopás, időfecsérlés körülbelül egybe esik a köztudatban. Nógrády tanulmánya fölfedi a játék lélektanát, jelentőségét. Tanulmányát széles alapú kutatás előzte meg. Ugyanis a Magyar Gyermektanulmányi Társaság ez év elején kérdést intézett pedagógusokhoz, szülőkhöz egyaránt a magyar gyermek játékait illetőleg s azok az adiatok, amelyeket ily módon 3—14 éves gyermekekről az ország minden részéből nyert, valóban a magyar gyermek játékairól szólanak. A hatezret meghaladó adatot dolgozta föl Nógrády. Uj s meggyőző eredményekre jutott, szemben ama játékelmélkedőkkel, kik a puszta elmélet alapján a játékban egyrészt a gyermek esztétikai ténykedését látták, másrészről pedig (Groos német tudós) azt állították, hogy a játék nem egyéb, mint a jövő élet föladataira irányuló begyakorló tevékenység. Nógrádiy kimutatja, liogy a játék ez elméletei közül egy sem fejti meg a játék lényegét. Nyomról-nyomra haladva megállapítja, hogy melyek a gyermekjáték-tipusok s megfelelő lélektani elemzéssel meghatározza adatai alapján, hogy a gyermekben a 3— 14 éves korhatáron a test fejlődésével kapcsolatos ösztön működik a leghatalmasabban. Véleménye az, hogy a játék nem egyéb, mint élettani jelensége a gyermek fejlődésének. Legegyszerűbb fajtája a csecsemő határozatlan mozgása. Ez az artikulálatlan játék, amely a gyermek fejlődésével mind rendezettebbé, többoldalúvá válik, de mindig szoros kapcsolatban marad azokkal az ösztönökkel, melyek a gyermek fizikai és szellemi értelmi s érzelmi fejlődését szolgálják. A 6—14 éves gyermek kora az igazi játék-kor; e koron tul a gyermek kevesebbet játszik s ez arra vall, hogy a gyermek elérte fejlődésével azt a határt, melyet az élet elébe szabott. A gyermekben addig a mintegy önhatalmúlag rejtve működő fizikai és szellemi épitő ösztönök kora lejárt és az élettől befolyásolt, irányitott cselekvések kora megkezdődött a maga tudatos szellemi és fizikai munkájával. E korban már a játék szerepe más és a játék sem azonos értékű és lényegü azzal a játékkal, mely jellemezte a 3—14 éves korhatáron álló gyermekét. Most már a munkában kifáradt gyermek pihenését szolgálja. Nógrády tévedésnek tartja a gyermekjátékot a felnőttek szempontjából megitélni. A gyermeknél a játék a fejlődő erőket szolgálja, a felnőttnél a kifáradt erőket pihenteti. Mivel pedig a fejlődés munkája a gyermekben soha sem szünetelhet, azért játszik mindig a gyermek. A játék öröme pedig abból a jóleső érzésből fakad, hogy a játék-tevékenységben a fejlődésen munkálkodó ösztönök kielégítést nyernek. Az előadó a játék egész területét felölelte s a játék-tevékenységet egészen uj világításba helyezte ugy biológiai, mint lélektani szempontból. Előadását meleg érdeklődéssel fogadták. — Püspököt választanak a szerbek. Újvidéken most van a görög keleti szerb egyház kongresszusa. Ez az egyházmegyei kongresszus Zubkovits György >dr arcihimandritát budai püspökké választották. Ez a püspökválasztás nagyon különös és szokatlan, mert Magyarországon a püspököket nem választják, hanem kinevezik és ezt a jogot a magyar király magának tartja fön. Épen ezért a szerb egyházi kongresszusnak csak ajánlási joga lertt volna, azonban mégis ők megválasztották Zuvkovitsot. Bogdanovits Lucián, a nemrég meghalt szerb patriárka helyébe. Más kérdés, hogy ezt a választást illetékes helyen elismerik-e? — Ujabb hajókatasztrófa. Londonból jelentik, hogy a Van Dycken nevü ihajó egy világító torony közelében zátonyra jutott s a rajta levő tizennyolc főnyi legénységnek sürgősen menekülni kellett. A hajó azonban olyan nagy léket kapott, hogy gyorsan siilyedni kezdett és csak négy embernek sikerült megmenekülni, a többi tizennégy odaveszett. — Mese a szépségről. Vidám kis mesével szolgál egy angol folyóirat karácsonyi számában — amely most jelent meg — női olvasóinak. Egy fiatal hölgy fölkeresi a boszorkányt, aki immár nem kunyhóban, lianem ötemeletes bérpalotában lakik és lakásának ajtaján fényes réztábla hirdeti: Szépségápolás. — Hát engem széppé tudna varázsolni? — kérdezi bent a fiatal hölgy. A boszorkány gondolva támasztja állát a kezébe és komoly arccal szól: — Száz koronáért olyan széppé telietem, hogy az utcán minden férfi állva marad és megfordul utána . . . A fiatal hölgy kissé megvetően mosolyog — az ilyen liatás manapság nem sokat jelent s az igazi szépségnek nem is bizonyítéka. — Kétszáz koronáért — folytatja a boszorkány — olyan széppé telietem, hogy minden fotográfus ingyen leveszi, csakhogy arcképét kitehesse a kirakatába. De a kritikus fiatal hölgy még mindig nincs megelégedve s csóválja a fejét. A boszorkány pedig végül igy szól: — Háromszáz koronáért pedig — egy fillérrel se olcsóbban — olyan széppé tehetem, hogy az egész világon nem lesz többé egyetlen jóbarátnője. Fölvillantak most a fiatal hölgy szemei és szive mélyéből tört elő: — Igen, ez igazán szépség lenne ... , — Egy asszony halt meg. Szerdán éjszaka a Rigó-utca 14. számú ház ©gyík udvari lakásában hirtelen és gyanús körülmények között meghalt özvegy Harcsa Ignácné hatvan esztendős magánzónő. A Délmagyarország má)r /részletesen foglalkozott Nagy Rózáí' esetével és azt is megírta, hogy áz első gyanú a hirtelen elhalt asszony fiára irányult. Ezt a gyanút az első pillanatban a körülmények is megerősitették, mert két nappal ezelőtt benn járt a rendőrségen az aszszony és leánya, akik panaszt tették, hogy a fiu megakarja gyilkolni az anyját. Később azonban megáillapitott'ák, hogy bűncselekmény nem történt. A hatvanéves beteges nő belső elvérzésben halt meg. A mentők a halott asszonyt beszállították a kórház halottas házába. Rex Izsó dr kerületi orvos a hullán külső sérüléseket nem talált. Csütörtökön délután tartott boncolás pedig kétségtelenül megállapította, hogy az öreg asszony halálát erős tüdővérzés okozta. — Akinek az öngyilkosság a mániája; Kis Pál szegedi csizmadiamester már háromszor akart öngyilkos lenni, de egyszer sem sikerült neki meghalni. Csütörtökön délután újra rájött a mániája, revolvert vásárolt és belepuffantott a hasába. Természetesen most sem sikerült neki megbarátkoznia a balállal. Súlyos ugyan a sérülése, de nem életveszélyes. — A kurnszlónő. Emlékeznek még a monyorói kuruzslóasszonyra? Zdrinka Jánosné, a kitűnő oláh asszony, aki minden betegségre tudott gyógyszert. Higanynyal kezelte a gyomorbetegeket, a tudőbajosokat, a szivelzsirosodásban szenvedőket, sőt a sántákat is. Addig kúrálta a pacienseit, amig sikerült egy sereg betegét a másvilágra juttatni. Az aradi törvényszék pörbefogta a veszedelmes kuruzslónöt. akit a biróság közegészség elleni kihágásért két heti fogházbüntetésre ítélt. Felebbezés folytán ma a Kúria elé került az ügy. A Kúria nem egyszerű kuruzslásnak, hanem emberölésnek minősítette Zdrinka Jánosné bűnét és büntetését egy évi fogházra emelte föl. — Sikkasztó irnok. A hűtlen közigazgatási tisztviselőkre most nagyon rá jár a rud. Tolna vármegye alispánja — mint Szekszárdról táviratozzák — felfüggesztette állásától Ferner Sándor bonyhádi járási írnokot, aki nagyobb összeget sikkasztott el. Fernernek nagvuri passziói voltak, amelyeket szerénv fizetéséből nem tudott fedezni és ezért nyúlt a hivatalos "énzekhez. — Csendőrség által használt a Nagyméltóságú minisztérium által eladott összes Kropácsek-karabélyokat szuronynyal és töltényeivel Sebők Mihály vaskereskedő egyedárusitója Szegeden és azt szurony nyal együtt darabonként 28 korona 50 fillérért árusítja. Töltény 10 fillér. Minden fegyver 8 golyóra tölthető. Szétküldés postán vagy vasúton. 2455 evre hirdetést ad fel, r. az toréathst r'