Délmagyarország, 1911. december (2. évfolyam, 276-300. szám)

1911-12-12 / 284. szám

1911 december 12 DÉLMAGYARORSZÁG 7 A rendőrség megállapította Bauerről, hogy a Magyar-Cseh Iparbaank pénzügynöke volt. Kiskunfélegyházán született 1874-ben. A pénzt ő vette föl a bankban s a rendőrség most a szélrózsa minden irányában megküldte személyleirását. A rendőrség most abban az irányban kutat, hogy Ryhliczky családjának volt-e tudomása a nagy váltócsalásról? NflPI_HIREK Szegedi diákok öngyilkossága. — Egyik életunt, a másik rosszul tanult. — Saját tudósítónktól.) Vasárnap és hétfőn két fiatalember követett el öngyilkosságot Szegeden. Mintkettő felső ipariskolai tanuló volt, fiatal, erős, akik előtt még nyitva állott a boldogulás utja. Gyerekes meggondolatlansággal az első csalódásnál, az első félrelépésnél gyilkos fegyvert ragadott mindkettő és igy akarták kiköszörülni az életükön ejtett csorbát. Gyerekes fantáziával nem tudták elképzelni, hogy az idő mindent felejtet és mindent jóvá tesz. Természetesen a két öngyilkosság Szegeden nagy feltűnést keltett, mert különböző kommentárokkal felruházva röpült útnak a szomorú hir. Sokan a felső ipariskolai viszonyoknak tulaj donitatták a két öngyilkosságot. A Délmagyarország munkatársa utánna járt a dolognak és pozitív adatok alapján megállapította, hogy a két öngyilkosság nincs összefüggésben egymással és hogy az iskolai ügyeknek semmi közük a szerencsétlenséghez. Az öngyilkosságokról a következő audósitásunk számol be: Körösi Nagy Mihály tizennyolc éves szegedi felső ipariskolai tanuló vasárnap délután a Lengyel-utca 25. szám alatt levő lakásán revolverrel főbe lőtte magát és tiz órai szenvedés után, éjszaka tizenkét órakor a kórházban meghalt. Körösi Nagy Mihály mezőtúri vagyonos szülők gyermeke. Az apja Mezőtúron földbirtokos volt, de néhány év előtt meghalt. A fiu neveltetését Tóth Antal, a nagybátyja vállalta magára. Az idén beiratta a szegedi felsőipariskola I. B) osztályába és Palásthy István nyugalmazott mozdonyvezetőhöz adta teljes ellátásra a Lengyel-utca 25. szám alá. Havi huszonnyolc forintért kapott Nagy Mihály ízlik Sándor nevü diáktársával teljes ellátást. Körösi Nagy Mihály gyámjától csak hatvan korona segélyt kapott, amiből természetesen csak négy koronája maradt zsebpénzre. Ezenkívül nagybátyjától leveleket kapott, melyekben azt irta a nagybátyja, hogy ha a félévi bizonyítványa nem lesz kitűnő, ugy kivonja őt az iskolából. Azonkivül minden levelében takarékosságra intette a fiut. Ez nagyon elkeserítette a fiatalembert és már régebb idő óta foglalkozott öngyilkossági kísérlettel. December másodikán neki küldte a mezőtúri nagybácsi a hatvan koronát. Ezt a fiu a kezéhez vette és eltűnt vele. Palásthy István, a házigazdája bejelentette az eltűnést a rendőrségen, mert azt hitték, hogy öngyilkos lett. Most pénteken megkerült a fiu. Hazajött. Azt mondta, liogy a testvérbátyjánál volt Fiúméban. Egy koronája maradt mindössze a fiúnak. Szombaton valahonnan revolvert szerzett és azóta készült az öngyilkosságra. Vasárnap délután bezárkózott a szobájába s félháromkor főbe lőtte magát. A házbeliek rátörték az ajtót. A boldogtalan fiu a divánon feküdt, átlőtt koponyával, amelyből vastagon ömlött a vér. Nagy Mihályt eszméletlenül szállították a közkórházba, ahol megállapították, hogy a golyó az agyat is megsértette. A szerencsétlen fiatalember még vasárnap meghalt. Zsebében levelet találtak. A levélben kusza írással búcsúzik hozzátartozóitól és megirja, hogy öngyilkosságának életuntság az oka. A másik életunt Bedelán Jenő 18 éves ifjú, szintén a felső ipariskola első osztályába járt. Szeptemberben jött ő is Szegedre. Szülei Nagyenyeden laknak s jómódú emberek. Bedelán hétfőn még bement az intézetbe, végighallgatta az órákat s vidáman elbeszélgetett osztálytársaival, akik semmi rendkívülit sem vettek észre rajta. Tizenegy órakor távozott az intézetből, egyenesen hazament a Római-köruton levő lakására s féltizenkettőkor már elkövette végzetes tettét. Kis buldog-revolverből kétszer magára lőtt s a golyók szive alatt fúródtak mellébe. Harmadszor is magára emelte a fegyvert, de a lövések zajára figyelmessé lett házbeliek még idejekorán elvették a fegyvert a kezéből. A mentők beszállították a közkórházba. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Tettének oka az volt, hogy az iskolában két tantárgyból — ábrázoló geometriából és mathematikából — elégtelen osztályzatot kapott. Bedelán Jenő már két héttel ezelőtt mondogatta lakásadónéjának, liogy ha elégtelen osztályzatot kap, öngyilkos lesz. Sőt Bedelán Jenő már-már harmadízben követett el öngyilkosságot, mint levelében irja, azért, mert belátja, hogy céltalan az élete. A Délmagyarország munkatársa előtt a szegedi felső ipariskola igazgatója a következőképen nyilatkozott: — A két sajnálatos eset között semmiféle összefüggés nincsen, sőt azok egyikét teljesen az intézeten kivül álló körülmények idézték elő, ennek áldozata, Nagy Mihály mezőtúri illetőségű tanuló lakásáról már tiz nappal ezelőtt eltűnt, titkon Fiúméba utazott és lakótársával öngyilkossági szándékát közölte az okból, hogy Mezőtúron lakó gyámja részére elég pénzt nem küld. Az iskola igazgatósága e tanulót mindenfelé kerestette, családját az eltűnésről táviratilag nyomban értesítette és midőn a tanuló szombaton Fiuméből, fivérétől Szegedre visszatért, családját táviratilag ismét megkereste, hogy a- fiut házi gondozásba vegye. Az igazgatóság közbenjárásának azonban sikere nem volt, a család részéről személyesen senki sem jelentkezett. A fiu titokban uj revolvert vásárolt és azzal az öngyilkosságot lakásán végrehajtotta. — Ellenben Bedeleán Jenő esete csakugyan arra vezethető vissza, hogy két tárgyból elégtelen jegyet nyert és ezért osztályfőnöki intésben részesült. Utóbbi tanuló már két hét előtt is hangoztatta lakásadója előtt, hogy ha elégtelen jegyet nyer, öngyilkos lesz, mert fél szigorú apjától. Az igazgatóság ez esettel kapcsolatban még megjegyzi, liogy a tanulók osztályozásánál bár teljes igazsággal, de lehető jóindulattal igyekszik eljárni. Ennek bizonyságául fölemlíti, hogy a mult tanévben a tanulók csak 10 százaléka nyert elégtelen bizonyítványt és csak 3 százalék utasíttatott osztályismétlésre, ami sokkal kedvezőbb arány, mint bármely más középiskolában. Viszont el kell ismerni, hogy a felső ipariskola oktatási rendje a felső ipariskolai tanulókat igen erősen megterheli, mert a tanulók naponta reggeli 8 órától esti 6 óráig az iskolában el vannak foglalva, szabad délutánjuk egyáltalán nincs és este kell leckéikre készülniök. Ezen azonban az igazgatóság nem segíthet, mert ezt igy irja elő a szervezet és a tanterv. Gyenge tanulók a felső ipariskola követelményeivel alig tudnak megbirkózni és ezt figyelembe kellene venni a szülőknek is fiaik pályaválasztásánál. — Hollós József dr. Hollós József dr, az országos hirü szegedi orvos kitüntetéséről az egész .világsajtó megemlékezik. A francia Akadémia ezer frankos pályadijjával csak a legkiválóbb orvosokat tünteti ki, első eset, hogy a kitüntetésben magyar orvos részesült. Hollós József dr-hoz garmadávi érkeznek az üdvözlő levelek és táviratok. Petrik Ottó dr budapesti egyetemi tanár, akinek Hollós József dr hét évig aszszistense volt a következő táviratban üdvözölte: Hollós József dr főorvos Szeged. Rendkívüli kitüntetéséhez, aminőben tudtommal a párisi akadémia magyar orvost még nem részesített, fogadja legmelegebb üdvözlésemet. Örömömet, természetesen, csak fokozza, hogy éppen volt asszisztensemet érte. Üdvözli prf. Petrik Ottó. — Negyenéves jubileum. A szegedi uritársaságok egyik népszerű, rokonszenves tagja, Perhács Béla kataszteri főmérnök, a fölmérési felügyelőség helyettes főnöke, vasárnap töltötte be hivatalkosodásának negyvenedik évfordulóját. A derék főhivatalnokot kartársai vasárnap délelőtt meleg, bensőséges ovációban részesítették, hétfőn este pedig a Haggenmacherben bankettet rendeztek tiszteletére, amelyen az összes mérnökök résztvettek. — Szegedi tanítók drágasági pótléka, Megirtuk, hogy a tanítók arra kérték a tanácsot, hogy 1400 koronáról kiállított dijleveleik után utalják ki nekik a tiz százalékos drágasági pótlékot. A tanács felhívta a számvevőséget, számítsa ki, mekkora összegről van szó. — Szeged jótékony közönsége. Szeged jótékonyszivü közönsége a téli idő alatt ismét megvendégeli a város szegényeit a mindennapi kenyérrel. A szegedi jótékony egyesület ingyenkenyér-akciója előreláthatólag ismét sikerülni fog. Csak szombaton küldte szét az egyesület kérelmét azokhoz, akik a mult évben részt vettek e jótékonysági cselekményben és azok a jószivü emberek ismét megnyitották erszényeiket a tél szegényei előtt. Eddig az akcióban való részvételüket Aczél Géza, Arany Károly, Bach Jenő, Bach Miksa, Back Bernát, Bokor Adolf, Bokor Emil, Clarisse, Cserő Ede dr, Esiner Ignác, Forbát Leó dr, Gerle Jenő, Gróf Árpád dr, Hay Miksa, Hoffmann Ignác, Holtzer Gyula, dr, Hutter József, Klein Mór dr, Klein Adolf, Koós Elemér, Ligeti Béla, Mann Jakab dr, Ottovay Károly, Pollák Sámuel, Popper L. Mór, Reök Iván, Rosenberg János, Schiiffer Vilmos, Schwartz Henrik, Szeged-csongrádi takarékpénztár, Szegedi Hitelbank részvénytársaság, Ungár Emiiné, Várnay Dezső, Weisz Albert, Weisz Soma, Wimmer Fülöp, Városi javadalmi hivatal és Vass Sándor jelentették be. — Előadás a városházán. A Ferrerkör elnöksége a közönség tudomására hozza, hogy december 17-én Fülöp Zsigmond dr budapesti tanár ur, „Az élet" és a „halál" keletkezése elmén, a városháza dísztermében délelőtt 11 órakor előadást tart. — Az „Otthon" felolvasó-estélye. Vasárnap este jói sikerült fölolvasó estélye volt az „Otthon" tisztviselő egyletnek, melyen nagyszámú díszes közönség jelent meg. A fölolvasáson Várossy Gyula plébános humoros fölolvasást tartott „a szegedi köztársaság" cimen, melyben az iradalmi tető tagjait szerepeltette. Móra Ferenc olvasta fel ezután legújabb költeményeit, melyek mind igen tetszettek a közönségnek. Végül Cserzy Mihály olvasta fel történelmi tárgyú elbeszélését. — Halálos Ítélet Nagyváradon. A nagyváradi esküdtbíróság nyolc napi tárgyalás után ma hozta meg ítéletét a többszörös gyilkosság bűntettével vádolt Sipos Bálint és társai ügyében. A közönség valósággal megostromolta a törvényszék épületét és zsúfolásig megtöltötte a tárgyalási termet. Az utolsó szó Sipos Bálintot illette meg, aki valóságos védőbeszédet mondott. Az egy óra hosszáig tartó elnöki rezümé után az esküdtek visszavonultak és több órai tanácskozás után Sipos Bálintot és Nagy Bálintot bűnösnek mondották ki, ellenben a hitvesgyilkosságra való felbujtással vádolt Filipás Lőrincnét felmentették. Mire a biróság Sipos Bálintot kötél által való halálra, Nagy Bálintot pedig életfogytig tartó fegyházra ítélte.