Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-30 / 275. szám

104 T rU MAGYARORSZÁG 1911 november 28 könyvben fejezte ki üdvözletét a kinevezésért. A közgyűlés lefolyásáról alábbi részletes tudósításunk számol be: Elnök: Lázár György dr polgármester. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző, Tóth Mihály dr tiszteletbeli tanácsos és Ferenczky Béla aljegyző. Elnök megnyitja a november havi rendes közgyűlést, majd Tóth Mihály dr felolvassa a polgármester rendes havi jelentését, amelyet hozzászólás nélkül tudomásul vesznek. (A hajléktalanok menhelyén.) Szűcs Antal interpellációjában azt kérdezi, miért nem engedik be hat óra előtt a hajléktalanok menhelyébe a szegényeket. Kérdezi továbbá, van-e szabályrendelet, amely a menhely állapotait szabályozza. Gaál Endre dr azt feleli, hogy a hajléktalanok menhelye nem nappali, hanem éjjeli tartózkodásra szolgál, igy tehát azt nappal nem tartják nyitva. Ha az időjárás hideg, akkor nappal is nyitva van az intézet. A menhelynek van házi szabályzata, amely jóváhagyást is nyert. Kéri a válasz tudomásul vételét. Szütz Antal nem fogadja el a választ. Kéri a tanácsot, intézkedjék, hogy a menházban a pofozkodások megszűnjenek. A szabályt olyképen kell módosítani, hogy a menhelyet már délután négy órakor nyisák ki. Gaál Endre dr szerint, ha a menhelyet hat óra előtt kinyitnák, akkor a boldogtalan emberek életét könnyitenék meg. Kéri a válasz tudomásul vételét. A választ a közgyűlés tudomásul vette. (Városrendezési ügyek.) Regdon Károly dr indítványozza, hogy a kórház környékét aszfaltozzák ki. Bokor Pál polgármester-helyettes előadja, hogy a tanács már utasította is a mérnöki hivatalt, hogy az aszfaltozás költségvetését készitse *el. Ez meg is történt és a számitás szerint 47,000 koronába kerülne a rendezés, amely az 1912. évi városrendezés keretéhen nyer majd érdemleges elintézést. Regdon Károly dr kéri, hogy mivel sürgős a kérdés elintézése, mondják ki, hogy a Kórház-utca kiaszfaltozását föltétlenül beleveszik az 1912. évi városrendezési programba. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Vőneki Ferenc a Homok-utca feltöltése miatt interpellál. A tanács azt válaszolja, hogy az utca azért nincs kikövezve, mert nem volt fölvéve a városrendezési programba, Ugyanez a válasza a tanácsnak a Délibábutca rendezése ügyében benyújtott interpellációra is. A válaszokat tudomásul vette a közgyűlés. Hauser Rezső Sándor és Szmollény Nándor az Attila-, Temesváry Lajos dr a Kecskeméti- és több felsővárosi ntea kikövezését sürgetik. A tanács az indítványokra azt javasolja, hogy a jövő évi kövezési programba utalják azokat. Ugyanez a tanács Vőneki Ferencnek a Rákóczi-utca átkövezése érdekében beterjesztett indítványára is. A tanács javaslatait elfogadta a közgyűlés. Tóth Imre dr azt indítványozza, hogy a Homok-utcát még az idén kövezzék ki és a környéken levő gyalogjárót és csatornákat építsék ki. Az indítványt a tanács javaslatára a jövő évi kövezési program keretébe utalták. Ugyanígy határoztak a Dugonicsutca kikövezését illetőleg is. (A miniszter üdvözlése.) Beöthy László kereskedelmi miniszter értesítette a várost, hogy miniszteri állását október 25-én elfoglalta és kéri a várost, hogy a közjóra irányuló tevékenységét támogassa. A közgyűlés tudomásul vette a leiratot és elhatározta, hogy a minisztert feliratilag üdvözli és arra kéri, hogy viseltessék jóindulattal a város iránt. (A házadó.) Pfann Lajos osztályjegyző előadja, hogy a miniszter nem engedélyezett Szeged részére kivételes házadómentességet. A közgyűlés Szmollény Nándor és Becsey Károly dr javaslatára elhatározta, hogy föliratban ismét kérni fogja a minisztertől a kivételes házadómentesség megadását. (V árosatyaválasztás.) Taschler Endre főjegyző javaslatára elhatározza a közgyűlés, hogy az első kerületben a városatyaválasztást december 17-ikén tartják meg. Választási elnökké Turóczy Mihály dr főügyészt, alelnökké Csonka Ferencet választották meg. (Orvosválasztás.) Elnök előadja, hogy a megüresedett kerületi orvosi állásra a kijelölő választmány Berkes Dezső dr, Léderer Dezső dr, Gáspár Ignác dr és Wolff Ferenc dr orvosokat jelölte. Lederer Dezső dr időközben visszaAronta folyamodását. A közgyűlés egyhangúlag Wolff Ferenc dr-t választotta meg kerületi orvosnak. Kerületi szülésznőnek egyhangúlag Gáspár Franciskát választották meg. Elnök öt percre felfüggesztette a tanácskozást. (Jászai Géza és Szeged.) Szünet után Gaál Endre dr előadja, hogy a tanácshoz a polgármester átiratot intézett, amelyet a tanács pártolólag terjeszt a közgyűlés elé. Az átirat alapján a közgyűlés örömmel veszi tudomásul, hogy Jászai Géza apátblébánost érdemei és kiválóságai elismeréséül a király címzetes püspökké nevezte ki. A közgyüTés jegyzőkönyvi feliratban üdvözli a püspököt és részére évi 2400 korona személyi pótlékot szavaz meg. (A drágasági pótlék.) Balogh János tanácsos ezután előadja, hogy a köz- és magánhivatali tisztviselők és alkalmazottak egyesülete kérelmet adott be a városhoz. Ebben elmondják, hogy az utóbbi időben a drágaság olyan nagy mértékben emelkedett, hogy a tisztviselők mostani fizetésükből nem tudnak megélni. Arra kéri a beadvány a várost, hogy mindazoknak a tisztviselőknek, akik 1911. január elseje óta vannak a város szolgálatában, drágasági pótlékot adjanak. A beadvány arra kéri a várost, hogy azoknak a tisztviselőknek, akiknek 2200 korona, vagy ennél kevesebb a javadalmazásuk, évi fizetésük tizenöt, a 2200 koronánál magasabb fizetéssel biró nős hivatalnokoknak ugyancsak évi javadalmazásuk tizenöt, a nőtlen hivatalnokoknak pedig évi fizetésük tiz százalékát adják drágasági pótlékul és a pótlék megszavazásáról szóló határozatot azonnal hajtsák végre. A főszámveivő kiszámította, hogy ha a» fizetés tiz százalékát adnák a tisztviselőknek drágasági pótlék gyanánt, akkor 106.406 koronára lenne szükség, ha pedig figyelembe veszik az ideiglenesen alkalmazott tisztviselőket, kezel őszeméi vzetet és szolgákat is, akkor 113.170 koronából telnék ki valamennyi városi alkalmazott tiz százalékos drágasági pótléka. A számvevőség kimutatása szerint erre a kiadásra van fedezet. Az inségkölcsönből időközönként, befolyt kamatok, a melyeket nem használtak fel 16.004 koronát tesznek ki, az 1911. és 1902. években a lakáspénz rendezésére fői vett összegekből 40.376 korona marad fölöslegül, kamatokból, amely a nagy kölcsön folytán ma máinem terhelik külön a költségvetést, 38.134 korona áll rendelkezésre, a föl nem használt kitétek 140.000 koronát tesznek ki, tehát 108.514 korona fedezet van a kiadásokra. Elmondja a tanácsos, hogy a pénzügyi bizottság ülésén is foglalkoztak a kérdéssel és azon elhatározták, hogy javasolják a közgyűlésnek a kérés teljesítését, olyan formában azonban, hogy családi állapotra való tekintet nélkül mindegyik tisztviselő fizetésének tiz százalékát kapja drágasági pótlékul. Az összeg megállapításánál az alapfizetést lehet tekintetbe venni és ehez nem számithatók hozzá az esetleges korpótlékok. A pótlékot kimondottan csak erre az évre engedélyezik és azt a tanács előlegként kifizeti a tisztviselőknek azzal a kikötéssel, hogy a mennyiben a miniszter a határozatot jóvá nem hagyná, akkor a tisztviselők fizetéséből a pótlékot tizenkét egyenlő részben levonják. Az előadó javasolja még azt is, hogy azoknak a tisztviselőknek, akiknek a megengedett jövedelmük nagyobb, mint a fizetésük — ilyenek a lelkészek, orvosok, árvaházi gondnok — ne adjanák pótlékot. A tanács (is magáévá tette a pénzügyi bizottság álláspontját és a tanácsos a nagy drágaságra való tekintettel kéri a bizottságot, hogy a javaslatot fogadja el. Kószó István dr azt mondja, hogy pár évvel ezelőtt rendezték a tisztviselők fizetését. Ennek ellenére alig volt közgyűlés, hogy ne orvosolták volna ennek, vagy annak a tisztviselőnők a fizetését. Három év óta nem lett olyan nagy a drágaság, hogy indokolt lenne a drágasági pótlék engedélyezése. Akarva, nem akarva precedenst alkot a törvényhatósági bizottság akkor, ha a tanács javaslatát elfogadja. A tanácsi előterjesztést el kell vetni. Nem tartja helyénvalónak, hogy az általános fizetésrendezés után három évre drágasági pótlékot szavazzanak meg. Dobay Gyula dr elfogadja a tanács javaslatát, mert arra szükség van. Hogy most drágasági pótlékot kérnek a tisztviselők az azt jelenti, .hogy a három év előtti fizetésrendezés nem volt megfelelő. Igaz, hogy ez a határozat precedens lesz. De kell is, hogy precedens legyen akkor, ha a viszonyok nem változnak meg. A tanítóknál azonban tévedés van. Nem 1200, hanem 1400 korona a tanítók alapfizetése. Ezen összeg után kell tehát a pótlékot kiutalni. Ezzel a változással kéri elfogadni a tanács javaslatát. Hoffer Dezső elmondja, hogy a tisztviselő a fizetéséből kénytelen élni és a drágaság folytán ránehezendő terheket nem háríthatja át másokra. Az egész világon mindenütt adtak és adnak drágasági pótlékot a .tisztviselőknek, Szeged nem lehet kivétel. Csak jól javadalmazott tisztviselőtől lehet becsületes munkát kérni. Kéri a bizottság tagjait, bírálják el meleg szivvel a kérdést és fogadják el a tanács javaslatát. Kormányos Benő dr kéri a tanács javaslatának elfogadását. Hat óra után elnök a tárgyalás folytatását csütörtök délutánra halasztotta. révén lett viSághim a valódi kaucsuk-cipősarok A hygienikus Polma kaucsuk lybetét minősége elsőrangú —