Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-07 / 255. szám

1911 november 10 DÉLMAQYARORSZÁG 7 Rahmi bey tripoliszi képviselőtől távirat jött, hogy tegnapelőtt a török sereg a váro­son kivül levő erődök ellen uj ostromot in­tézett s azok török kézre kerültek. Az ola­szokra borzasztó katasztrófa vár. Giuliano és Tuzo között ujabb véres ütközet volt, a melyben az olaszok százötven embert vesz­tettek. Az olasz vérengzések. Londonból jelentik: A „Newyork Herald" kiküldött tudósítója jelenti, hogy az olaszok nem ismernek irgalmat. Eleinte a tripoliszi arabok kezeseknek látszottak, de mikor aztán az olaszok elkövették az első mészárlást, egyes ütközetek után az olaszok sohasem ta­lálták sebesülteket, csak megcsonkított holt­testeket. Az arabok a sebesülteket kegyetle­nül kivégezték. Igy állottak boszut a tripo­liszi mészárlásért. Nagy török győzelem. Konstantinápolyból jelentik: Benghazi kör­nyékén Giulianóban nagy vereséget szenved­tek az olaszok. Két oldalról támadtak az ara­bok s visszáverték a partra szálló olaszokat, mivel pedig a nagy vihar miatt a hadihajók nem ágyúzhattak s kénytelenek voltak mesz­sze eltávozni a parttól, a menekülő olaszok közül az arabok nagyon sok embert leterí­tettek. Szuvariban is meghiúsult az olaszok partraszállása. NAPI_HIREK Szegények: megjött már a tél is! (Saját hidókítónktól.) November közepe mái­tól a szegény embereknek: fűteni kell a szo­bit, lábbelit vár a láb, ruhát a test, hogy az élelemről ne is szóljunk. Ilyenkor előbújnak az éhesek, a fázók, a betegek serege, mintha a föld, a város, a falu csupa rejtekhely lett vol­na, csak ugy ontja a szegények légióját. S ilyenkor kísért a városok politikájában a sze­gényügy rendezésének kérdése is. Városaink, különösen amelyek leginkább ki vannak téve a falusi proletárság beözönlésé­nek, sokszor feljajdultak már azoknak a ter­heknek a súlya alatt, amelyek a szegényügy ellátása cimén nehezednek amúgy is roskado­zó háztartásaikra. A szegények ellátása manapság csak a köz­ségekre és a társadalomra nehezedik, ami a teherviselést nagyon egyenlőtlenné teszi, mert mig egyrészt a legvagyonosabb elemek kivon­ják magukat a társadalmi kötelezettségek alól, addig másrészt a községek — az illetőség levén a segélyezés alapja — ezt a kötelezett­ségüket csak más községeket és városokat messze felülmúló anyagi áldozatok árán gya­korolhatják. A szegénysegélyezésnek tehát a sine qua non-ja, hogy az az illetőségre való tekintet nélkül történjék, továbbá, hogy a segélyezés­sel járó kiadásokhoz mindenki a vagyoni ké­pessége szerint járuljon. Igy egyrészt nem kell várni az illetőségi eljárások hosszadal­mas befejezését, tehát a segélyezés gyors lesz, másrészt pedig mindenki adó alapján járulván libzzá, tekintélyesebb Összeg volna erre a célra fordítható, a szegénysegélyezés egyöntetűbb, általánosabb lenne s oly köz­ségek és városok is hozzájárulhatnának a szegényügyi intézményekhez (menházak, sze­gényházak, agg-ápoldák stb.), amelyek eddig ilyeneket anyagi erő liijján nem létesíthet­tek. Örömmel közöljük, hogy a belügyminiszter a szegényügy országos rendezése céljából a napokban rendeletet adott ki, amelyben föl­hivta az alispánokat és a törvényhatósági vá­rosok polgármestereit, hogy a közsegélyezés­re vonatkozó 1910. évi adatokat szerezzék be, a beszerzett adatokból kimutatásokat állítsa­nak össze s a kimutatásokat hozzá november végéig terjeszszék föl. Ki kell mutatni, hogy a városban mennyit tett ki a mult év végén a szegényalapok vagyona s mennyi volt ezen alapok mult évi jövedelme, a jövedelemből mennyi folyt be kihágási pénzbüntetések ci­mén s mennyi a pénzbüntetések öt éves át­laga? Ki kell mutatni, liogy a városnak van-e közjótékonysági célokra használható alapít­ványa, mily összeget tesz ki a mult év végén ezen alapítványok vagyona? Aztán, liogy a mult évben hány egyén részesült közsegély­ben, hányan igényelték a segélyt aggság vagy teljes munkaképtelenség cimén s mily össze­get adott ki a város a mult évben közsegélye­zés cimén? Ki kell mutatni, hogy a városi szegényügyi intézetekben a mult évben liány egyén nyert elhelyezést s mennyibe került na­ponta egy szegénynek ellátása? Ki kell mu­tatni, hogy hány magán jótékonysági egye­sület van a város területén, mennyit fordí­tottak azok közsegélyezési célokra, hány egyént segélyeztek s a magán jótékonysági intézetekben mibe került egy szegénynek az ellátása? Ime, csupa kérdés, amelyekre csak szomorú felelet érkezhetik Szegedről s az ország bár­mely részéről. A biztató a szomorú kérdésben, hogy a belügyminisztérium segíteni akar már és a hozzá beérkező adatok fogják meg­mutatni, hogy mit lehet és liogy mit kell tenni ebben az irányban. Azonban a már megteld első lépés is elárulja, hogy a belügy­minisztériumban ismerik azt az elvet, liogy a jótékonyság közkötelesség s hogy a jóté­konyság csak egyféleképen leliet eredményes, egészséges, még pedig: központi centralizá­cióval. — A DMKE közgyűlése. A Délmagyar­országi Magyar Közművelődési Egyesület vasárnap a városháza dísztermében tartja közgyűlését. A közgyűlésen Dániel Ernő báró v. b. t. t., a D. M. K. E. elnöke fog elnökölni, aki nejével együtt szombaton az esti gyors­vonattal érkezik Szegedre. Az ünnepi beszé­det Lázár György dr polgármester tartja. A közgyűléssel kapcsolatban a D. M. K. E. széképületének dísztermében háziipari kiál­lítást rendez, amelyet a közgyűlés után Dá­niel Ernőné báróné, a kiállítás védője nyit meg. Az illusztris vendégek tiszteletére va­sárnap délben közebéd ílesz. — Szabó Jakab halála. Szabó Jakab ügyvéd, Szeged társadalmának egyik legro­konszenvesebb tagja vasárnapra virradóra meghalt. Szabó Jakab halála magy részvétet kelt. Humánus gondolkodása, értékes mun­kássága mindig éreztette a hatását. Már jo­gászkorábán egvik vezető embere volt a ra­dikális mozgalmaiknak. Mint ügyvéd több évig volt a szegedi ügyvédi kamara tagja, leg­utóbb pedig az országos ügyvédszövetség szegedi kerülete elnökének választotta. El­nöke volt a Szegedi, Takarék- és Hitel r.-t. és a Szegedi Keramit- és Mütéglagyár r.-t. fölügyelő-bizottságának. Az elhunytban a ki­terjedt rokonságon kivül Kun József, a kiváló költő apósát gyászolja. Temetése hétfőn dél­után hárorn órákor volt. A gyászbeszédet Lnw Immánuel dr főrabbi tartotta, az ügyvédi kar nevébén Balassa Ármin mondott búcsúz­tatót. - " — Az ujszeggcdi strandfürdő. Megírtuk, hogy egy részvénytársaság modern strand­fürdőt akar létesiteni Újszegeden. A rész­vénytársaság engedélyt kért a tanácstól hiányt pótló és Szeged fejlődése érdekében is szükséges vállakózásra. Mielőtt a tanács az engedélyt megadja, előbb helyszínrajzot kér a részvénytársaságtól. — Szeged köztisztasága: házi kezelés­ben. Megírtuk, hogy a tanács a közgyű­léstől a köztisztasági vállalatra nagyobb költség megszavazását kéri, mint amennyit a közgyűlés megállapított. A tanács, illetve Bokor Pál helyettes polgármester számításai szerint a befektetés, vagyis a szerelvények beszerzése, az épitkezések összesen 180.000 koronát igényelnek. Az összeget tiz év alatt törlesztik le. 18.000 koronával évenkiiu. Maga a vállalat, azaz az utcák tisztogatása, locsolása, továbbá a csatornatisztitfls, össze­sen 135.000, „korona költséget igényel. Erre megszavazott a közgyűlés 120.000 koronát. A megszavazott összegre van 113.000 ko­ropa födözet. Szükséges tehát még 22.000 korona. Épnek a rnegszavazását kéri a ta­nács a közgyűléstől. Á hulladékok .és. a. trá­gya ... értékesitéséből összesen körülbelül 40.00D kprona ha.sznpt remélnek, — A l)ainja»idt-!it£a rendezése. A Dam­janieli-utqai lakások ma beadványt intéztek a város tanácsához, amelyben ennek az el­hanyagolt utcának a rendezését és gázvilá­gítás bevezetését kérik. — Fnllitzer végrendelete. Newyorkból jelentik: A magyar származású dúsgazdag lapkiadónak, Pullitzernek a végrendeletét va­sárnap bontották fel. A hagyatéka 30 millió dollárra rug és nagy részét özvegye és gyer­mekei kapják. De tett jelentékeny jótékony alapítványokat is. — A bácskai földesúr. Szegeden is sokan ismerik Georgievits Istvánt, az előkelő ifjú bácskai földesurat. A „bácskai dzsentri", igy nevezik mindenfelé. Könnyelmű élő, mulatós kedvű földesúr Georgievits István. A napok­ban például Szabadkán cigánybandával vo­nult végig . a Kossuth-utcán, az esti korzó idejében. Az utóbbi időben már a szélhámos­ságairól is beszéltek. Nagy előszeretettel lá­togatta meg a leányos házakat Szegeden. Szabadkán és még több városban. Az elegáns földesúr imponált a családoknak. Apróbb szélhámoskodások után azonban eltűnt a lát­határról. A bácskai földesúr most újból be­széltet magáról. Budapesten történt a leg­újabb kalandja. A nyáron megismerkedett Gerbaudnál Frank Kornéliával, egy karcsú, föltűnően szép leánynyal. Hirtelen paeleg ba­rátság, majd pedig nemsokára szerelem fej­lődött ki ebből az ismeretségből. Ez ellen a családnak sem volt kifogása, a jó bácskai föld szélesen terpeszkedett a szabadkai ha­tárban. Mindennapos vendég volt a Frank­házban, vőlegénynek és menyasszonynak te­kintette már őket mindenki. A szerelemnek azonban váratlanul vége szakadt a napokban és a ligeti idillek utolsó epizódja a budapesti rendőrségen viharzott le hétfőn délelőtt, Ez­úttal kivételesen a földesúr volt a följelentő. Életveszélyes fenyegetés miatt jelentette föl néhai szerelmét, mert az nem akart belenyu­godni a válásba. Georgievits István ugyanis a családja magatartása miatt faképnél hagy­ta a leányt, aki erre megfenyegette: — Ugy teszek majd, mint Bozváry Magda! — mondta. Ezért volt hétfőn délelőtt a budapesti rend­Őrségen a bácskai földesúr. — A kolera. Lugosi tudósitőnk irja : A-kta&só&zarénymegyei Alsóluszkon vasár­Közvetlen'behozatalu eredeti és Hitelképeseknek kedvező fizetési feltételek mellett. 2236 szőnyeg, © « t is FOI bútorszövet Legnagyobb választék mindennemű terem- és futószőnyegek, tüll, csipke ós szövetfüggönyök, teritők, paplanok, vas- és rézbutorok stb., stb. és Fiai wmrnm >% és ágynemű gyárosoknál KfttötffcgJföX íí

Next

/
Oldalképek
Tartalom