Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-07 / 255. szám

1911 november 10 DÉLMAQYARORSZÁG 7 Rahmi bey tripoliszi képviselőtől távirat jött, hogy tegnapelőtt a török sereg a városon kivül levő erődök ellen uj ostromot intézett s azok török kézre kerültek. Az olaszokra borzasztó katasztrófa vár. Giuliano és Tuzo között ujabb véres ütközet volt, a melyben az olaszok százötven embert vesztettek. Az olasz vérengzések. Londonból jelentik: A „Newyork Herald" kiküldött tudósítója jelenti, hogy az olaszok nem ismernek irgalmat. Eleinte a tripoliszi arabok kezeseknek látszottak, de mikor aztán az olaszok elkövették az első mészárlást, egyes ütközetek után az olaszok sohasem találták sebesülteket, csak megcsonkított holttesteket. Az arabok a sebesülteket kegyetlenül kivégezték. Igy állottak boszut a tripoliszi mészárlásért. Nagy török győzelem. Konstantinápolyból jelentik: Benghazi környékén Giulianóban nagy vereséget szenvedtek az olaszok. Két oldalról támadtak az arabok s visszáverték a partra szálló olaszokat, mivel pedig a nagy vihar miatt a hadihajók nem ágyúzhattak s kénytelenek voltak meszsze eltávozni a parttól, a menekülő olaszok közül az arabok nagyon sok embert leterítettek. Szuvariban is meghiúsult az olaszok partraszállása. NAPI_HIREK Szegények: megjött már a tél is! (Saját hidókítónktól.) November közepe máitól a szegény embereknek: fűteni kell a szobit, lábbelit vár a láb, ruhát a test, hogy az élelemről ne is szóljunk. Ilyenkor előbújnak az éhesek, a fázók, a betegek serege, mintha a föld, a város, a falu csupa rejtekhely lett volna, csak ugy ontja a szegények légióját. S ilyenkor kísért a városok politikájában a szegényügy rendezésének kérdése is. Városaink, különösen amelyek leginkább ki vannak téve a falusi proletárság beözönlésének, sokszor feljajdultak már azoknak a terheknek a súlya alatt, amelyek a szegényügy ellátása cimén nehezednek amúgy is roskadozó háztartásaikra. A szegények ellátása manapság csak a községekre és a társadalomra nehezedik, ami a teherviselést nagyon egyenlőtlenné teszi, mert mig egyrészt a legvagyonosabb elemek kivonják magukat a társadalmi kötelezettségek alól, addig másrészt a községek — az illetőség levén a segélyezés alapja — ezt a kötelezettségüket csak más községeket és városokat messze felülmúló anyagi áldozatok árán gyakorolhatják. A szegénysegélyezésnek tehát a sine qua non-ja, hogy az az illetőségre való tekintet nélkül történjék, továbbá, hogy a segélyezéssel járó kiadásokhoz mindenki a vagyoni képessége szerint járuljon. Igy egyrészt nem kell várni az illetőségi eljárások hosszadalmas befejezését, tehát a segélyezés gyors lesz, másrészt pedig mindenki adó alapján járulván libzzá, tekintélyesebb Összeg volna erre a célra fordítható, a szegénysegélyezés egyöntetűbb, általánosabb lenne s oly községek és városok is hozzájárulhatnának a szegényügyi intézményekhez (menházak, szegényházak, agg-ápoldák stb.), amelyek eddig ilyeneket anyagi erő liijján nem létesíthettek. Örömmel közöljük, hogy a belügyminiszter a szegényügy országos rendezése céljából a napokban rendeletet adott ki, amelyben fölhivta az alispánokat és a törvényhatósági városok polgármestereit, hogy a közsegélyezésre vonatkozó 1910. évi adatokat szerezzék be, a beszerzett adatokból kimutatásokat állítsanak össze s a kimutatásokat hozzá november végéig terjeszszék föl. Ki kell mutatni, hogy a városban mennyit tett ki a mult év végén a szegényalapok vagyona s mennyi volt ezen alapok mult évi jövedelme, a jövedelemből mennyi folyt be kihágási pénzbüntetések cimén s mennyi a pénzbüntetések öt éves átlaga? Ki kell mutatni, liogy a városnak van-e közjótékonysági célokra használható alapítványa, mily összeget tesz ki a mult év végén ezen alapítványok vagyona? Aztán, liogy a mult évben hány egyén részesült közsegélyben, hányan igényelték a segélyt aggság vagy teljes munkaképtelenség cimén s mily összeget adott ki a város a mult évben közsegélyezés cimén? Ki kell mutatni, hogy a városi szegényügyi intézetekben a mult évben liány egyén nyert elhelyezést s mennyibe került naponta egy szegénynek ellátása? Ki kell mutatni, hogy hány magán jótékonysági egyesület van a város területén, mennyit fordítottak azok közsegélyezési célokra, hány egyént segélyeztek s a magán jótékonysági intézetekben mibe került egy szegénynek az ellátása? Ime, csupa kérdés, amelyekre csak szomorú felelet érkezhetik Szegedről s az ország bármely részéről. A biztató a szomorú kérdésben, hogy a belügyminisztérium segíteni akar már és a hozzá beérkező adatok fogják megmutatni, hogy mit lehet és liogy mit kell tenni ebben az irányban. Azonban a már megteld első lépés is elárulja, hogy a belügyminisztériumban ismerik azt az elvet, liogy a jótékonyság közkötelesség s hogy a jótékonyság csak egyféleképen leliet eredményes, egészséges, még pedig: központi centralizációval. — A DMKE közgyűlése. A Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület vasárnap a városháza dísztermében tartja közgyűlését. A közgyűlésen Dániel Ernő báró v. b. t. t., a D. M. K. E. elnöke fog elnökölni, aki nejével együtt szombaton az esti gyorsvonattal érkezik Szegedre. Az ünnepi beszédet Lázár György dr polgármester tartja. A közgyűléssel kapcsolatban a D. M. K. E. széképületének dísztermében háziipari kiállítást rendez, amelyet a közgyűlés után Dániel Ernőné báróné, a kiállítás védője nyit meg. Az illusztris vendégek tiszteletére vasárnap délben közebéd ílesz. — Szabó Jakab halála. Szabó Jakab ügyvéd, Szeged társadalmának egyik legrokonszenvesebb tagja vasárnapra virradóra meghalt. Szabó Jakab halála magy részvétet kelt. Humánus gondolkodása, értékes munkássága mindig éreztette a hatását. Már jogászkorábán egvik vezető embere volt a radikális mozgalmaiknak. Mint ügyvéd több évig volt a szegedi ügyvédi kamara tagja, legutóbb pedig az országos ügyvédszövetség szegedi kerülete elnökének választotta. Elnöke volt a Szegedi, Takarék- és Hitel r.-t. és a Szegedi Keramit- és Mütéglagyár r.-t. fölügyelő-bizottságának. Az elhunytban a kiterjedt rokonságon kivül Kun József, a kiváló költő apósát gyászolja. Temetése hétfőn délután hárorn órákor volt. A gyászbeszédet Lnw Immánuel dr főrabbi tartotta, az ügyvédi kar nevébén Balassa Ármin mondott búcsúztatót. - " — Az ujszeggcdi strandfürdő. Megírtuk, hogy egy részvénytársaság modern strandfürdőt akar létesiteni Újszegeden. A részvénytársaság engedélyt kért a tanácstól hiányt pótló és Szeged fejlődése érdekében is szükséges vállakózásra. Mielőtt a tanács az engedélyt megadja, előbb helyszínrajzot kér a részvénytársaságtól. — Szeged köztisztasága: házi kezelésben. Megírtuk, hogy a tanács a közgyűléstől a köztisztasági vállalatra nagyobb költség megszavazását kéri, mint amennyit a közgyűlés megállapított. A tanács, illetve Bokor Pál helyettes polgármester számításai szerint a befektetés, vagyis a szerelvények beszerzése, az épitkezések összesen 180.000 koronát igényelnek. Az összeget tiz év alatt törlesztik le. 18.000 koronával évenkiiu. Maga a vállalat, azaz az utcák tisztogatása, locsolása, továbbá a csatornatisztitfls, összesen 135.000, „korona költséget igényel. Erre megszavazott a közgyűlés 120.000 koronát. A megszavazott összegre van 113.000 koropa födözet. Szükséges tehát még 22.000 korona. Épnek a rnegszavazását kéri a tanács a közgyűléstől. Á hulladékok .és. a. trágya ... értékesitéséből összesen körülbelül 40.00D kprona ha.sznpt remélnek, — A l)ainja»idt-!it£a rendezése. A Damjanieli-utqai lakások ma beadványt intéztek a város tanácsához, amelyben ennek az elhanyagolt utcának a rendezését és gázvilágítás bevezetését kérik. — Fnllitzer végrendelete. Newyorkból jelentik: A magyar származású dúsgazdag lapkiadónak, Pullitzernek a végrendeletét vasárnap bontották fel. A hagyatéka 30 millió dollárra rug és nagy részét özvegye és gyermekei kapják. De tett jelentékeny jótékony alapítványokat is. — A bácskai földesúr. Szegeden is sokan ismerik Georgievits Istvánt, az előkelő ifjú bácskai földesurat. A „bácskai dzsentri", igy nevezik mindenfelé. Könnyelmű élő, mulatós kedvű földesúr Georgievits István. A napokban például Szabadkán cigánybandával vonult végig . a Kossuth-utcán, az esti korzó idejében. Az utóbbi időben már a szélhámosságairól is beszéltek. Nagy előszeretettel látogatta meg a leányos házakat Szegeden. Szabadkán és még több városban. Az elegáns földesúr imponált a családoknak. Apróbb szélhámoskodások után azonban eltűnt a láthatárról. A bácskai földesúr most újból beszéltet magáról. Budapesten történt a legújabb kalandja. A nyáron megismerkedett Gerbaudnál Frank Kornéliával, egy karcsú, föltűnően szép leánynyal. Hirtelen paeleg barátság, majd pedig nemsokára szerelem fejlődött ki ebből az ismeretségből. Ez ellen a családnak sem volt kifogása, a jó bácskai föld szélesen terpeszkedett a szabadkai határban. Mindennapos vendég volt a Frankházban, vőlegénynek és menyasszonynak tekintette már őket mindenki. A szerelemnek azonban váratlanul vége szakadt a napokban és a ligeti idillek utolsó epizódja a budapesti rendőrségen viharzott le hétfőn délelőtt, Ezúttal kivételesen a földesúr volt a följelentő. Életveszélyes fenyegetés miatt jelentette föl néhai szerelmét, mert az nem akart belenyugodni a válásba. Georgievits István ugyanis a családja magatartása miatt faképnél hagyta a leányt, aki erre megfenyegette: — Ugy teszek majd, mint Bozváry Magda! — mondta. Ezért volt hétfőn délelőtt a budapesti rendŐrségen a bácskai földesúr. — A kolera. Lugosi tudósitőnk irja : A-kta&só&zarénymegyei Alsóluszkon vasárKözvetlen'behozatalu eredeti és Hitelképeseknek kedvező fizetési feltételek mellett. 2236 szőnyeg, © « t is FOI bútorszövet Legnagyobb választék mindennemű terem- és futószőnyegek, tüll, csipke ós szövetfüggönyök, teritők, paplanok, vas- és rézbutorok stb., stb. és Fiai wmrnm >% és ágynemű gyárosoknál KfttötffcgJföX íí