Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-05 / 254. szám

8 DELMAGYARORSZAO 1911 november 11 talmát, lényege az, hogy a hadügyminiszter teljesítette a kérést, de azzal a feltétellel, hogy az ásatásokat a lehető legnagyobb csenben és minden feltűnés nélkül végezzék és ha megtalálnák a vértanuk csontjait, azokat minden ünnepélyesség nélkül szállítsák el. A tizenhármas bizottság eleget fog tenni a hadügyminiszter kívánságának és már legközelebb megkezdik az ásatásokat a vár területén belül. — Kinevezés. Somló Sándort, a Minerva Általános Biztosit r.-t. szegedi főmérnökségének titkárává nevezték ki. — Tanfolyam a ixíipariekoiábaii. Az államilag segélyezett szegedi nőipariskolában november 6-ikán, hétfőn szaktanfolyam nyílik meg a fehérnemű szabás-varrásból és a felsőruha szabásból. A tanfolyamra jelentkezni lehet az igazgatóságnál Margit-utca 25. szám alatt. — Szeged köztisztasága. Megírtuk, hogy a köztisztaság ügyeinek elintézésére kiküldött bizottság, figyelemmel egyrészt a házi kezeléssel félmerült szükségletűire, másrészt a város pénzügyi helyzetére, ugy a beruházási költségeket, mint az üzemköltségeket lehetőleg redukálva, ugy állapította meg az egyes tételeket, hogy a köztisztasági locsolásnál és házi-szemét kihordásnál szükséges összes beruházások 120.000 koronát, a pöcegödör pecéri és csatornatisztitási munkálatokhoz beszerzendő eszközök, beleszámítva a sintér-telephez felvett átalakítási és kijavítási költséget 60.000 koronát igényelnek, vagyis az összes beruházási költség 180.000 koronát tesz ki. Bokor Pál helyettes polgármester a bizottság javaslatát azzal terjeszti a tanács elé, hogy a 180.000 koronát tiz évre felveendő kölcsönből fedezzék, hogy minden évben 25.000 koronát térítsenek vissza a kölcsöntnyujtó városi alapnak. Az üzemköltségek előirányzata a polgármesterhelyettes szerint következő volna: A köztisztaság és kapcsolatos munkálatok évi összes kiadása 130.000 koronába. A pöcegödör, pecér és csatornamunkálatok évi üzem/költsége 32.000 korona. Ebből azonban a bevételi előirányzat szerint- a pöcegödör hordás, trágyaértékesités és pecéri munkálatok után 26.000 koronát, mint megtérülő összeget irányoztak elő, igy ennél a munkálatnál csak 6000 korona kiadás terheli a várost. A végeredmény szerint tehát a városi háztartást az 1912. évben 136.000 kor. terhelné meg. Ez az összeg 22.50 korona hiján már szerepel az 1912. évi költségvetésben. A hiányt pedig — Bokor helyettes polgármester javaslata szerint — a bérföldek félévi bérösszegének többletéből fedeznék. Javasolja továbbá, hogy a takarmányt is házilag szerezzék be már az 1913. évtől. A köztisztasági kezeléshez szükséges szerelvényeknek pedig sürgős beszerzését javasolja a tanács. — Mulatságok. A szegedi ifjúság november 12 -én délután 3 órakor tánccal egybekötött jótékonycélu hangversenyt rendez a zsidó népiskola tornatermében. Közreműködnek: Scliwarcz Iza, Schweiger Katica, Sebesztha Rózsi, Balogh Gyula, Bartos Imre, Boros Nándor, Fehér Ferenc, Grósz Lajos, Weiner Albert és Deutsch Sándor. Hangverseny után tánc következik. A zenét Mészáros Sándor cigányzenekara szolgáltatja. Jegyek Weiner Albertnél és a többi szereplőknél. — A Hutter-Ferencsevits-cég alkalmazót ta november 18-án este Nyáry György vendéglőjében táncvigalmak rendeznek. — Az Urinőh Otthona javára vasárnap délután négy órakor a Tisza-szálló kistermében kedélyes mulatság lesz. Szeged város szép lányai hangversenynyel egybekötött táncmulatságot rendeznek. A hangversenyen a tanítóképző énekkara, Vevity Katica, Kristóf Maca, Dianiska Paula, Balog Gyula, Bunyata József, Znojemszky Ella, Czöndör Pál, Schwarez Iza, Sonkovics Bella, Vécsey György, Szabó Erzsike és Ortutay István szerepelnek. A liengverseny után tánc lesz. A róhusi ifjúsági egyesület vasárnap délután Az igmándi kispap cimü népszinmüvet adja elő műkedvelői előadásban. Takács Piroszka, Pintér Böske, Vastag Juliska, Varga Piroska, Szivesy Ilonka, Csordás György, Fischer Hugó, Salvó Hugó, Benkő László, Hrabák István, Kiss József, Jung Ferenc Korényi János és Egervárv János játszák a főszerepeket. Az előadást a rókusi iskolában tartják meg. — Edison találmányai. Edisonnak kerekszámban 2000 találmánya van, amelyek közül azonban csak 905-re van jogérvényes szabadalma, 200 találmánya most van tárgyalás alatt, 100 találmány még kísérletezés alatt van, 795 pedig olyan, hogy nem is fejlesztette a szabadalmazásra éretté. A jogérvényes szabadalmai közül 713 a villamosságra vonatkozik, még pedig: 184 a telefon és távíróra; 190 az elektromos világításra; 78 villamos akkumulátorokra; 113 elektromos gépekre, -59 a villamosság elosztására; 22 villamos mérésekre; 28 az elektromos vontatásra. A többi 39 pedig más kisebb csoportot alkotó elektromos tárgyra és eljárásra vonatkozik. Az első szabadalma Edisonnak 1869. junius hó 1-én kelt s ez a szabadalma nem egyéb, mint gép, a gyors képviselőházi szavazatok megejtésére. Minden képviselőnek van egy kulcsa, amelyet, ha az asztalán levő megfelelő nyílásba illeszt, az elnök feje fölött lévő összeadó táblán azonnal összegezve jelenik meg, a szavazó képviselő nevével egyetemben az „igen" és „nem" szavazatok összege. Visszaélés lehetetlen, mert minden kulcs más és más s a szavazatot leadott képviselő neve mellett ott ég a kis villanylámpa, amely tetszés szerint ideig égve marad, vagyis addig, mig a tábla eredményét a jegyzők leirták. Tehát mindig és minden szavazás névszerinti. 1879-től folytonosan az elektromosság terén készültek szabadalmai. Jelenleg az akkumulátorok és a csekély réztartalmu ércekből az elektrotechnikai uton való rézkiválasztás, valamint a cementből öntőt házak találmányai foglalkoztatják. 1896-tól 1910-ig minden évben szabadalmazás alá került néhány találmánya, mégis legtöbbet 1882-ben ért el, ekkor 75 volt a szabadalmának száma, legkevesebb 1870-ben, amikor csak egyet szabadalmaztatott, de ez az egy „telefon membrán" volt. — Vasúti katasztrófa. New-Yorkból táviratozzák: Ralleygh környékén a newyork-floridai gyorsvonat kisiklott, mert a váltó rosszul volt beállítva és eltörött. A gyorsvonat minden kocsija összezuzódott. A •legközelebbi állomásokról mentővonatokat küldtek ki és estéig 27 utast ástak ki a romok közül. Tizennyolcan még éltek, de sebeik nagyon súlyosak. Egyelőre nem lehet tudni, hány áldozata van a katasztrófának. — Curiené. Nagy szenzációja van a francia tudósvilágnak, Madame Curie, a rádium hires feltalálója, aki férjével együtt megnyerte a fizikai Nobel-dijat, megszökött Langevin tanárral, akinek magának is elismert neve van tudományos téren. Növendéke volt Curienek s a tudós halála után suttogni kezdték, hogy Langevin lett Curiené választottja. Nem lehet tudni, hova vonult el a világ szeme elől a szerelmes pár. Langevin családos ember és két gyermekét is magával vitte. Parisból későbben azt jelentik, hogy a Curiéné asszony szökéséről elterjedt szökési birek nem felelnek meg a válóságnak, Curiené Brüsszelben van, ahová nem szökött, de elutazott, hogy részt vegyen égy ott tartandó tudományos kongresszuson. A nagy tudásu asszony a legnagyobb fölháborodással utasította vissza a szökéséről szóló híreket. — A miniszteri tisztviselő. Csunya botránya van a bécsi előkelő társaságoknak. Egv ismert magasrangu miniszteri tisztviselő, dr von T. néhány nappal ezelőtt eltűnt Bécsből, hamisított váltókat és csunya adósságokat hagyva maga után. A miniszteri tisztviselő, aki különösen Bienertb báró volt miniszterelnöknek volt kedvelt embere, nagy szerepet játszott az előkelő társaságokban és minden jótékonysági mozgalomban lehetett találkozni a nevével. A fényűző életmód és a lóversenyjáték sok pénzébe került s mikor már rendes uton nem jutott pénzhez, kollégái nevét hamisította a váltókra. Ugy látszik, attól tartott, hogy bűne kiderül és ezért megszökött az osztrák fővárosból. — A herceg szerelme. Hetekkel ezelőtt az osztrák hivatalos lapban körözvény jelent meg Thurn-Taxis Viktor herceg ellen, aki 24.700 koronás váltóadósság hátrahagyásával ismeretlen helyre távozott. A fiatal herceget azóta senki sem látta Európában. Egy pittsburgi távirat most azt jelenti, hogv herceg Thurn-Taxis Viktor ott tegnap házasságot kötött a hires Fitzgerald angol tábornok özvegyével, a dúsgazdag Eleonora asszonynyal. A herceg már régóta ismeri a sokszoros milliomosnőt és titokban már régebben jegyben járt vele. Mikor az asszonynak ismerősei szemrehányást tettek, hogy miként adhatja kezét egv ilyen könnyelmű embernek, csak azért, mért herceg, ő állítólag igy felelt: — Én nem tehetek róla, hogy Viktor hercegi családból született, de gondoskodni fogok róla, hogy férfi legyen belőle . . . — Beleszaladt a szuronyba. Dinnyés torontálmegyei községben rablás bűntettével gyanúsítva letartóztatták Niucsin Mihály és Dojkov Szvetozár legényeket. A letartóztatás alkalmával Niucsin halálos sebesülést szenvedett. A járási őrsvezető azt jelentette a járási őrmesternek, hogy Niucsin Mihály beleszaladt a szuronyába. Az eset szemtanúi azt állítják, hogy a csendőrőrsvezető szúrta le Niucsint. A szegedi csendőrkerületi parancsnokság pénteken délelőtt indította meg a nyomozást ebben a rejtélyes ügyben, hogy kiderítse, véletlen szerencsétlenségről, vagy csendőri brutalitásról van-e szó. A szegedi csendőrkerületi parancsnokság ezekben nyilatkozott az ügyről: — A lapok tévesen hozták azt a hirt, hogy a nyomozást teljesitő csendőrőrsvezető szúrta volna le Niucsint. Az eset ugy történt, hogy Niucsin letartóztatása alkalmával a csendőrőrsvezetőtő'l vizet kért. a csendőrőrsvezető lehajolt az asztal alatt heverő korsóért. Ezt a pillanatot használta ki Niucsin arra, hogy a csendőr kezéből szuronyát kiragadja. A szuronynyal azután halálosan megsebesítette magát. A helyszínre különben pénteken reggel utazott ki Pokomándy Béla hadbíró. — Gyermekrabló bába. A szegedi renőrséget Törökkanizsáról értesítette a rendőrség, hogy ott fényes nappal elloptak egy gyermeket. A gyermekszöktetők Szeged felé vették utjokat és így a szegedi rendőrség nagy apparátussal nyomoz a szenzációs bünügyben. Jablanov Vazul tekintélyes szerb gazda néhány évvel ezelőtt háborúságba keveredett csinos, fiatal feleségével, akitől egy kis fia is született. A háboruságnak az lett a vége, hogy a házastársak elváltak. A gyermeket a férj is, a feleség is magának követelte, mig végre kimondta az utoisó szót az árvaszék: a gyermek az apja gondozása alatt marad. Az asszonyt végtelen elkeserítette az, hogy a gyermekétől, akit imádásig szeretett, elválasztották s ezután azon törte a fejét, hogy a fiát elrabolhassa. Jablanov Vazulné felbérelte Rusies Milia ókereszturi bábát, hogy a gyermekét — ha töri'k-szakad — szerezze vissza nekie. A bábaasszony, aki rokona is az asszonynak, vállalkozott a dologra. Elment az iskolába, ahonnan valami ürügygyei kicsalta a gyermeket, akit aztán ölbe kapott és rohant vele a vasúti állomáshoz. Itt már várt reájuk az anya, aki átvette a bábától a fiát, azután mind a hárman felültek a Szeged felé induló motorosra. Az apa, amikor értesült a gyermeke elrablásáról, rögtön a rendőrséghez fordult és ügyvéd utján meg tette a rablók ellen a feljelentést.