Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-29 / 274. szám

1911 november 29 DÉL-MAGYARORSZÁG 3 ítél a törvényszék a gyufagyári katasztrófa ügyében. — A tárgyalás első napja. — (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még az a megdöbbentő katasztrófa, amely 1910. április 19-én történt a szegedi gyufagyárban, fölrobbant a kazán, légberöpíiltek a géprészek, szertehulló kazándarabok, épületrészek és a kiömlő forróviz tiz fiatal leányt és a fűtőt megölte, huszonegy leány és fiu pedig súlyosan megsebesült. Szivettépő jajgatás, siránkozás zúgott végig a gyufagyár környákén. Kenyérkereső atyák és gyermekek testét roncsolta cafattá a légberöpült kazán. Ökölbe szorult a kéziünk, vér futott az arcunkba, irgalmatlan megtorlásért harsogtunk. Meigindult a vizsgálat, sorra /citálták a gyár vezetőid A vizsgálat során három emberre sulyosodott a katasztrófa felelőssége: Schiitz Ferenc, a gyár ügyvezető igazgatójára, Kühnel Ernő üzemvezetőre és Wolf Gyula gépészre. Schütz Ferenc tiz napig előzetes letartóztatásban is volt. A gyufagyári katasztrófa ügye kedden a szegedi törvényszék elé került. A három terhelt a vádlottak padján hallgatta a fölvonult tanukat. A teremben és a folyosón munkások, munkásleányok szorongtak, mindegyiküket szomorú emlék fűzi a gyár katasztrófájához. A tárgyaláson megelevenedett a robbanás borzalmassága, szomorú képeket festettek a tanuk. Bűnöst azonban hiába keresett a törvényszék. A vádlottak keményen mondták: nem vagyok bűnös. Véletlen volt a robbanás, minden gyárban megtörténhetik. A tanuk nagy része terhelően vallott. A szakértők pedig kijelentették, hogy véleményük szerint a vádlottakat nem terheli felelősség. Rossz volt az anyag. Nem lehet, szinte képtelenség tisztán látni ebben az ügyben. Minden vallomás előbb berántja, aztán pedig menti a vádlottakat. Pedig mulasztás történt, a katasztrófa után képtelenség elgondolni az ellenkezőjét. Súlyos föladat vár az itélőbirákra: élők és holtak fölött ítélnek. A tárgyalásról ez a tudósítás szól: A délelőtti tárgyalás. Elnök: Rigó Endre dr. Szavazóbirák: Tóth Gyula dr és Nagy Zoltán A vádhatóságot Hubay Károly dr ügyész képviseli. Wolf Gyulát Balassa Ármin dr, Schiitz Ferencet és Kühnel Ernőt pedig Reiner Mór dr védi. Német tolmács Fülöp Zsigmond dr. A kilenc órára kitűzött tárgyalást a tanuk késése miatt csak tiz órakor nyithatta meg az elnök. Ismertette a vádiratot, amely szerint Schütz Ferenc gyufagyári ügyvezetőigazgató, Kiihnel Ernő műszaki vezető és Wolf Gyula gépész gondatlanságból okozott többrendbeli emberölés és súlyos testisértcs vétségével vannak vádolva. Az első két vádlottnak Fülöp Zsigmond dr ismertette a vádirat tartalmát. A vádirat szerint „a szerencsétlenséget az okozta, hogy a vádlottak az üzem vezetésében hanyagságot tanúsítottak és habár tudták, hogy az egyik foltozott kazán megrepedezett és igy iizemveszélyes, ezt a királyi iparfelügyelőségnél elmulasztották 'bejelenteni és az üzemveszélyes kazánnal továbbra is dolgoztak." Rigó Ede dr elnök bejelenti, hogy a beidézett tanuk közül Bencsik János portás, gyári tűzoltó 1910. december 28-án meghalt. Cservény Róbert, a gyár igazgatója külföldön, Brachfeld Vilmos, a gyár volt igazgatója pedig ismeretién hdyen tartózkodik. A sértettek közül Répás Jánosné, Gál Erzsébet és Apor Julianna nem jelentek meg. Az ügyész és a védők indítványára a (bíróság elrendelte a tárgyalás megtartását. (A gyárigazgató kihallgatása.) A vádlottak közül elsőnek Schiitz Ferencet, a gyufagyár ügyvezető-igazgatóját hallgatta ki a biróság. Sclileisheimi születésű, harmincegy éves, római katolikus vallású. Intelligens megjelenésű, higgadt megfontolással beszél. A magyar nyelvet nem beszéli, német tolmács utján hallgatják ki. Jelenleg is a gyár ügyvezetője. Elnök: Bűnösnek érzi-e magát"? Vádlott: Nem érzem magam bűnösnek. Nem tudtam arról, hogy a kazánnak valami baja van. Tudomásom szerint üzemképes volt. •— Fel volt-e hatalmazva gépjavítások eszközlésére? — Igen, de a fölhatalmazás csak a kisebb hibákra vonatkozott, — Jogában volt-e az üzemet abban az esetben megállítani, ha a gépekben valami esett? — Igen. Azonban minden technikai intézkedés Kiihnel műszaki vezető hatáskörébe tartozott. — Amikor Kiihnel a gyár kötelékébe lépett, ismertette-e a személyzettel hatáskörét? — Igen. Bemutattam, mint a gyár műszaki üzemvezetőjét. Egyben közöltem, hogy ha valami technikai hiba vagy üzemzavar történt, jelentsék Kübnelnek. — Wolf Gyula milyen minőségben volt alkalmazva? — Gépész volt. Kötelessége volt felügyelni a gépekre és a kazánra. — A nyomozás szerint önnek többször bejelentették, liogy a kazánban hiba van. Erre ön azt felelte, hogy majd április elsején belép Külmel és intézkedik. — A kazán hibájáról nekem csak egy izben tettek említést, amikor intézkedtem is. — Ott volt már akkor, amikor Pálfi Lipóttól 1910. január 1-én átvették a gyárat? — Nem. Amikor én beléptem, akkor már a bécsi „Solo" gyufa- és kenőcsgyár részvénytársaság tulajdonában volt a gyár. — Volt-e tudomása arról, hogy a robbanás előtt néhány héttel három napig nem volt üzemben a nagy kazán? — Erről nem volt tudomásom. — Állandóan a gyárban tartózkodott? — Igen. — A gépházba is bejárt? — Igen. Minden nap. — Hát akkor hogy történhetett az, hogy nem volt tudomása a kazán üzemen kivül helyezéséről? — Arról tudok, hogy a nyár folyamán rövid ideig nem volt üzemben a kazán. Erre azt a magyarázatot adták, hogy nyáron fölösleges a nagy kazán működése, a kis kazán is elegendő gőzt fejleszt. Később aztán azt mondta Wolf gépész, hogy hidegre fordult az idő, üzembe kell venni a nagy kazánt is. Erre fölhatalmazást is adtam. (Az üzemvezető.) Kiihnel Ernő vádlottat, a gyár műszaki vezetőjét hallgatta ki aztán a biróság. Zebucsi születésű, harminckét éves, római katolikus vallású. Kevésbé szimpatikus megjelenésű, zavartan beszél. Jelenleg is a gyár műszaki vezetője. Szintén a német tolmács utján hallgatták ki. Elnök: Bűnösnek érzi-e magát? Vádlott: Nem. — Nem tudott arról, liogy hibás volt a kazán? — Én a robbanás előtt csak tizennégy nappal léptem a gyár szolgálatába. — Amikor elfoglalta az állását, nem figyelmeztették arra, hogy hibája van a kazánnak? — Wolf gépész emiitette, hogfy a harmadik, úgynevezett összekapcsolócső szivárog. Hozzátette azonban, liogy jelentéktelen a liiba. — Később nem emiitette még valaki, hogy hibás a kazán? — A robbanás előtt néhány nappal a fűtő panaszkodott. Wolf ' azonban azonban akkor is azt mondta, hogy jelentéktelen az egész, tovább dolgozhatnak. — ön volt az üzemvezető, önnek állt jogában intézkedni? — igen. de egyelőre csak tanulmányoztam a gépeket Kitartott amellett, liogy a szerencsétlenség előidézésében semmi része nem volt (A gépész kihallgatása.) Wolf Gyula gépész a harmadik vádlott. Makói születésű, negyven éves, izraelita vallása. Ipariskolai képesítése van. 1888 óta gépésze a szegedi gyufagyárnak. Családos ember. Erőteljes, szikár alak. Elnök: Bűnösnek érzi-e magát? Vádlott: Nem. Mindenben teljesítettem a kötelességemet. — Mikor szerezték be a kazánt? — 1905-ben. A beszerzés után alig egy évre már javítani kellett a gépen. Az egyik lemez rossz volt. Szóltam Brachfeld urnák, hogy cseréltessék be a lemezt. A gép Reöck István budapesti gyárából való. Nem cserélték ki a lemezt. A repedést kijavították. A javítás után más helyen történt repedés a kazánon. Kijavították, aztán az iparfelügyelő ur jelenlétében kipróbálták. Jól működött. 1910. nagypéntekjén kazámiiosás- volt, akkor tapasztalták, hogy az egyik cső szivárog. Én megvizsgáltam a gépet és ugy találtam, hogy be kell préselni a repedést. Veszedelemtől egyáltalán nem tartottam. Az esetet bejentettem Schütz igazgató urnák, aki azt mondta, liogy elsején belép Kühnel mérnök ur, az majd intézkedik. Amikor Kühnel mérnök ur a gyár kötelékébe lépett, neki is elmondtam az esetet. (Vallanak a tanuk.) A vádlottak kihallgatása után következtek a tanúkihallgatások. Az első tanú Mákos János gépápoló volt. Hét és fél évig dolgozott a gyárban. Elnök: Észrevett valami liibát a kazánon? Tanú: A szögeeselésnél könny edzett. Szathmáry kazánkovács megfodozta. A javítás után. jó volt vagy másfél évig, azután újból könynyedzett. A fűtő is panaszkodott, hogy rossz a gép. A következő tanú Ortner Antal volt, gyári munkás. A fia elveszett a katasztrófában. A fia többször panaszkodott ottlion, "hogy nem mer a kazán közelében tartózkodni. Bencsik János portás, gyári tüzoltóidőközben elhalt. Fölolvasták a rendőrség előtt tett vallomását. Éjjelenkint tapasztalta, hogy a kazán túlhevített. Mondta is a gépésznek, hogy ebből baj lesz, „repülünk!" A robbanásnak a leánya áldozatul esett. Csurgó István, gyári felügyelő és Szathmáry Mihály kazánkovács lényegtelen vallomása után Ortner Ferenc kihallgatása következett. Fivére az áldozatul esett fűtőnek. A kazánmosásnál a tanú is segített. Észrevették, hogy az egyik cső repedezett, szivárog. Azonnal jelentették az esetet a gépésznek és ajánlották, liogy állítsák meg a gépet. Ugy is történt, de néhány nap múlva újból befüttettek. Sejtették a katasztrófát. Móricz József munkás lényegtelen vallomást tett. Brachfeld Vilmos nem voltkihallgatható, fölolvasták a rendőrség előtt vallomását. 1910 január elsején már átadta a gyárat. Ákos Arnold volt szegedi, jelenleg szatmári iparfelügyelő vallomásában ismertette az iparfelügyelőség akkori intézkedéseit. A délutáni tárgyalás. A délutáni tárgyalást négy órakor nyitotta meg Rigó Endre dr elnök. Az első tanú Balog János volt. Balassa Ármin dr: Jelen volt akkor, amikor Schütz igazgató ur bemutatta Kühnel urat? — Igen. Mérnök urnák titulálta. — Tett akkor említést Wolf gépész arról, liogy valami hibája van a kazánnak? — Igen, emiitette Kiihnelifek, hogy az egyik cső szivárog. — Mit felelt arra Kiilmel?