Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-28 / 273. szám

1911 november 26 DELMAGY ARORSZÁG 3 azonban kifogásol. Nem tartja megengedhetőnek, hogy a pótlékot összeghez kössék. A nagyobb fizetésű tisztviselőknek nagyobbak a kiadásai is, azoknak tehát szintén szükségük van a pótlékra, amelyet különben szükségesnek és helyesnek tart. A bizottság ezután Balogh Károly tanácsos javaslatát ilyen módosítással elfogadta. Statisztika a szegedi tanyai vasút építési részleteiről. (Saját tudósítónktól.) Mindenki tudja már, hogy a tanyai vasút Szeged gazdasági fejlődésének legeminensebb követelménye. Közeli megvalósMiatására ugyan nincs nagy reménység, mindamellett azonban nem érdektelen foglalkozni ezzel a kérdéssel és kimutatni, hogy megvalósítása esetén milyen létesítményekre lesz szükség, mennyibe kerül és ezzel szemben mennyi a várható nyereség. A vasút berendezéséről ha szólunk, megkell említenünk, hogy annak nyomtávolsága 76 centiméter. Az alkalmazandó acélsínek súlya folyóméterenként 12 kilogramm. A felépítmény 1.30 méter hoszuságu tölgyfatalpakon nyugodna, amely homokos talajon is elhelyezhető. A magyar királyi államvasutak tiszai pályaudvara közelében egv forgalmi telep és átrakó állomás létesítendő. A személyvonatok vontatására 20 kilowatt teljesítő képességű benzin-elektromos kocsik szerzendők be. A nehezebb személyvonatokhoz és tehervonatokhoz 60 HP. teljesítő képességű gőzmozdonyok alkalmazandók. Szükség lenne összesen: három darab 60 HP. gőzmozdony, négy darab 20 kilowatt benzin-elektromos személykocsi, 20 darab nyitott, és 20 darab fedett, összesen tehát 40 darab teherkocsi. A vasút építési költségei 62 kilométer hoszszuságu vonalra számítva 1,610.000 korona; vagyis kilométerenként 26.000 korona. Ehez még tiz kilométert száimitva, mint a mérgésig való vonaJhosszabbitás költség többletét 260.000 korona. A rövidebb vonalra számított költségvetés részletei a következők: 1. Általános kiadások 71.300 K 2. Kisajátítás 106.800 „ 3. Alépítmény (vizmentesités, útépítés, hidak és áteresztők.) 155.800 „ 4. Felépítmény 699.150 „ 5. Magas épitmény 149.100 „ 6. Pályaelzárás és beosztás 8300 „ 7. Távbeszélő 14.200 „ 8. Pályafelszerelés és berendezés 300.000 9. Forgalmi eszközök 344.500 „ 10. Csatlakozási létesítmények 8000 „ 11. Tartalékalap 15.000 „ 12. Időközi kamatok 20.550 „ összesen tehát 1,610.000 K 62 kilométer hosszú vonalra. Ez azonban a vonal hosszabbodása szerint növekedik. Az üzemfentartás költségei évente 182.000 koronára van előirányozva, amivel szemben 214.000 korona évi bevételre számítanak, s igy az előirányzat szerint 32.000 korona tiszta haszon mutatkoznék. Ez persze csak hozzávetőleges számítás, mely semmiképen sem fejezi ki a valóságos hasznot, amit a tanyai vasút jelent. Nem is szabad annak hasznát tisztán vasútüzemi jövedelmezésben keresni. Sokkal jelentékenyebb az a haszon, mely közvetve eredményez, nevezetesen a vasút mentén elterülő ingatlanok értékemelkedése és a gazdasági élet ;f jlödése. A tanyai asut érdekeltségi alapon létesül. Az állam az építési tökének busz százalékát minden esetre hozzáadja, ami a jelen esetben körülbelül 3?r ' koronát tesz ki, s igy az érdekeltségnek részvények alakjában egymillió 300.000 korona tőkéről kell gondos kodui. Ennek ;; tőkebefektetésnek 32.000 korona tiszta h. . ón csak két és fél százalék hasznát teszi. Nem nagy haszon, de bizonyos, hogy a g' ; korlat megcáfolja az elméletben nagy óv. ossággal számított kimutatást. Komédiáséjósnők és kigyőszeli jiők sztrájkja. — Poézis! ölő szabályrendelet. — Saját tudósít ciktól.) Vasárnap vásár volt Szegeden. Régi és nagyon bájos szokás a szegedi vásár zűrzavaros csinr n-drettájáról színes riportot irni. A vásári kikiáltók és kóklerek természetes lmmora, a hatalmas és vighangulatu tömeg jelenléte ezer meg ezer mélységesen reális megfigyelést szolgáltat, mindig ujat és gyönyörűségesen érdekeset. A szegedi vásár szive, aliol a színesen változó élet dobogott, a Mars-téren volt. Kétszáz lépésre a tértől már hallani lehetett a zsongást, az óriási sziv őszinte dobogását. Száz lépésnyiről pedig már látni is lehetett a tarka tömeget, amint lassan hullámzott és, mint kaleidoszkópban a színes üvegek különös és megfoghatatlan formákban rajzott. Nagy kalapok, lebegő tollak, parasztszinii fejkendők, léggömbök. Csupa szin, csupa poézis. A legcsodálatosabb cirkusz. Reinhardt-előadás az úristen rendezésében. Ez volt azelőtt a Mars-tér. Gyönyörűen megkonstruált színes riport. És most? Üresség, némaság, sár. Miért? Jött egy szabályrendelet és csontos tenyerét ráfektette a Mars-térre és kegyetlenül letörölt róla minden poézist. A szabályrendelet nem mondott egyebet, csak azt, liogy a Mars-térről a Hunyadi-térre költözzenek a vásárosok, Néhány szó az egész és mégis meggyilkolt egy egész iparágat. Megölte a vásári jókedvet, megfojtotta a legeredetibb szépséget: a kókler poézist. * A gyilkos szabályrendelet itt még nem állt meg. Az erkölcsi érték, a szépség elfojtása után az anyagiakra taposott és ehette néhány száz vásáros kenyerét. Orozva ütötte ki a szabályrendelet a száraz kenyeret a dolgos kezekből és ez a müvelet elszomorított sok szegedi embert. Mert nagyon sokan vártuk a vásári zajt és kaptunk helyette sivár némaságot. Szomorú dolog ez nagyon. Mindenki megérzi, csak a szívtelen szabályrendelet nem. Megérzi a közönség, megérzik a vásári árusok, megérzi Szeged városa. Mig a. Mars-téren volt a szegedi vásár szive, addig volt minden, még idegenforgalom is. Több ezer vidéki jött be Szegedre a vásárra élvezni a Mars-téri zajt. Ez pedig pénzt jelentett, nem számítva azt az összeget, amelyet maguk a vásári árusok hagylak Szegeden. Ma már ez nincs. Az óriási Mars-tér üres. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Mars-tér helyett a Hunyadi-téren zajlik az élet. Hisz épen ez a szarkasztikus liumor a dologban, a Hunyadi-tér épen olyan sivár, mint volt. Sőt olyan, mint most a Mars-tér. Az erőbüvészek, a kócnyelők, az óriási nő, a gondolatolvasó Hilda, a belisztezett arcú paprikajancsi komolyan vettek a szabályrendeletet és sztrájkba léptek. Egyetlenegy jókedvű kókler sem jött el a szegedi vásárra. De igen egy mégis eljött. A tetovált nő, aki csak hallott a szegedi vásárról, de még nem volt itt, eljött valahonnan messziről Szegedre. Kiment a Mars-térre és visszajött a városba. Mit is csinált volna az üres tereken? Ilyen kietlenséget, sivárságot csinált az a bölcs szabályrendelet. És végül. Mit csinált a szabályrendelet gazdasági szempontból? Nézzünk csak végig a szegedi vásárok múltján. Mondhatnám bátran liogy a szegedi vásároknak fényes múltja volt, jelenje az már nincs. Magyarországban a legelevenebb, legforgalmasabb vásár a szegedi Mars-téren volt. Nagyon régi irások is megemlékeznek a Mars-téri sokadalomról. Olvastam is egy ilyen öreg irást. Csak egy részletet, közlök le emléknek, hisz már ugy is vége mindennek. — A Mars-téri sokadalomra sokan jöttek be a vidékről. Nagy volt az idegenforgalom és sok haszna volt a szegedi korcsmárosoknak és boltosoknak a vidéki népekből. A hirös szögedi vásáron sokat mulatott a nép. Az ilyen vásárokban első helyen áll a városunk. íme! A régiek büszkék voltak a Mars-téri sokadalomra. A modern szegedi vezetés pedig elfújta a régiek büszkeségét. Egy tollvonással, egy szűkszavú szabályrendelettel tönkretett mindent. Most azután színes riport helyett keseregbet a riporter. Együtt kesereghet a vásárból élő rongyosokkal, de együtt szomorkodhat sok-sok szegedi vigkedélyii emberrel is. A szabályrendelet dacára is kimentem a Mars-térre. Impressziót gyűjteni. Leirom az impressziókat, talán azok is elolvassák, akik a szabályrendeletet sinálták. Szomorú minden. Csend van. A Mars-téren négy-öt gyerek kucorog a fűben. Keresztül a nagy tér vékony gyalogösvényén két rab és egy börtönőr ballag végig. Ez az egész. Nincs tovább. Szabályrendeletet csináló urak! Szomorú dolog ez nagyon. Talán még lehet a bajon segíteni. Jászai püspök ünneplése. — A katolikus kiír közgyűlése.— Az egyesületek üdvözlése. — Püspöki beszéd. — (Saját tudósítónktól.) Ünnepük volt vasárnap Szeged város katolikus egyesületeinek és különösen fényes ünnepe volt a katolikus körnek, mert igazi, léi öl fakadt, magasztos ünneppé avatta a I. ioiikus közgyűlését, a kör egyik elnökének Ja „i Géza belvárosi apátplébánosnak szebenlcoi címzetes püspökké történt kinevezése alkalmából való ünneplése. Impozáns volt a katolikus körnek ez a díszközgyűlése, mert olyan általános, őszinte szeretet és ragaszkodás érezhető ki az ünnepelt egyházi méltóság iránt, aminő szeretetet és megbecsülést kevés főpapnak; volt alkalma tapasztalni. Jellemzésnek ez épen elég Jászai püspökről, -mert fényesebben mi sem igazolná Jászai Gézának papi és egyéni kiválóságait, mint az a minden oldalról megnyilatkozó szeretet, melynek jeteivei az ünnepeltet elárasztották. A díszközgyűlést Gerliczy Ferenc báró, a katolikus kör elnöke fél tizenkettőkor nyitotta meg. Jászai Gézát küldöttség hívta meg az ünnepségre. A terembe lépő főpapot zugó éljenzés fogadta. A telkes ováció lecsillapultával Gerliczy Ferenc báró egyszerű, de szivhez szóló szavakkal köszöntötte az uj püspököt, akit utána Lippay György dr főgimnáziumi tanár a katolikus kör nevében üdvözölt. Lippay kiemelte a főpap érdemeit s különösen felekezeti tiirelmcsségét méltatta a következő kivonatosan közölt beszédben: Méltóságos és főtisztelendő püspök ur! Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim! Kilencszáz ember nevében állok én most itt, liogy kifejezzem kilencszáz katolikus ember szivének érzését, agyának gondolatát. A quot capita, tot sensus értelmében nehéz, majdnem