Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-24 / 270. szám

1911 november 24 DELMAQYARORSZÁG — Megmérgeztek két gyereket süteménnyel. Olmützből jelentik, hogy ott a rendŐrség igen titokzatos mérgezés dolgában folytat vizsgálatot. Egy körülbelül husz esztendős, jól öltözött leány kis csomagot adott át az utcán két fiúnak s arra kérte őket, vigyék el Benirszka Mária cselédnek, aki egy tanítónál szolgál. A fiuk át is adták a csomagot a cselédnek, aki azután fölbontotta. Több darab cukorsütemény volt benne, amelyből egyet oda adott gazdája két gyermekének. A két gyermek csakhamar kínos görcsök között meghalt. A rendőrség nagy apparátussal nyomoz a titokzatos bünügyben. — A besúgó. A Népszava csütörtöki számában kiabáló címek alatt lerántja a leplet olyan dologról, amely úgyis köztudomásu volt. Arról tudniillik, hogy a budapesti rendőrség besúgót tartott, akinek az volt a hivatása, hogy a szociáldemokrata párt titkait kifürkéssze és terveiről idejében értesítse a főkapitányságot. A leleplező Silberstein Dezső, a párt egyik szereplő tagja, akit a főkapitányság politikai osztálya az elmúlt nyáron besúgónak szerződtetett havi hetven koronáért. Boda Dezső dr főkapitány a következő nyilatkozatot tette a Silberstin-ügyben: — Egy agent provocateur beugratott egy detektívet. Ez az egész. Mindenütt a világon, alhol rendőrség van, vannak a rendőrségnek hirszolgálói, akik közvetlenül szerzik be híreiket. A rendőrség nem olyan nagy, szervei nem annyira kifejlettek, hogy a társadalom minden rétegéből, minden irányból pontos és megbízható információkat szerezzen. A budapesti rendőrségnek nem egy, nem három, nem öt, hanem sokkal több hirszolgálója van, akik értesitik, hogy a munkások tüntetést vagy felvonulást rendeznek. Ezek az információk beszámolnak arról, hogy a munkások hangulata elkeseredett, ugy hogy zavargásoktól lehet tartani. Ezek az információk szerint teszszük meg az intézkedéseket. Nem volnék egy pillanatig sem méltó a főkapitányi tisztre, ha ilyen információkat nem használnék föl. Ezeket az információkat a nyomozási alapból fedezzük, a mely körülbelül hetvenezer korona. A Népszava azt irja, hogy Silberstein velem személyesen, telefonon és levélben érintkezett. Ebből egy szó< sem igaz. Silbersteint soha életemben nem láttam. Silberstein Garlathy rendőrtanácsoshoz küldte az információt, aki erről, ahogy minden rendőrtiszt referál nekem, tudatott engem is. Egyszer júniusban megtörtént ugyan, hogy Silberstein felhívott telefonon. Ez az ügy akkor olyan jelentéktelen volt, hogy már nem is emlékszem reá. — Az államrendörségnek, — fejezte be a beszélgetést a főkapitány, — információkra van szüksége, de Azevekre nincs. — Sztrájkolnak a zágrábi diákok. Zágrábból jelentik: Teljes a felfordulás a kereskedelmi akadémián a miatt a végzetes., eset miatt, amelynek egy ekszaltált fiatalember lett áldozata. A vizsgálat hitelesen megállapította a körülményeket. Szerbák akadémiai növendéket, a hittan tanárának panaszára, a konferencián megintették, mert nem járt istentiszteletre. A határozatot Lucas tanár adta tudtára a diáknak, aki e miatt ugy felbőszült, hogy előbb tanárára lőtt, aztán golyót röpített fejébe. A szerencsétlen diákot tegnap temették el. A kálváriáról hazatérve, a diákok gyűlést tartottak s elhatározták, hogy sztrájkkal fogják megtorolni boldogtalan társuk halálát. — Botrány a zsinagógában. Lúgosról jelentik: Városszerte nagy felháborodást keltett az a botrányos incidens, mely a csütörtök reggeli istentisztelet közben játszódott le a lugosi zsidó egyházközség téli imaházában. A botrányt az idézte elő, hogy a hitközségi házmester disznótorra készülve, bárom sertést ölt és azokat az imaház udvarra, nyiló ablakai alatt forrázta. Az ájtatoskodó hivők érzelmeit sértette ez a művelet és többen erélyesen tiltakoztak. — Csak szépen énekeljen, mert az udvaron három ihalott fekszik kiterítve, — heccelte a düböngőket egy fiatalember. — A komolyabb hivők erre ott hagyták a templomot és hittestvéreiket, kik tovább folytatták a botrányos lármát és veszekedést. — A viszontlátás. A párisi Comoedia cimü színházi újság irja: Egy párisi éjjeli kávéházban magyar cigány játszik nagy hévvel. A prímás tekintete a háttér felé téved, aliol szőke hölgyet pillant meg, szőke tizenkét éves kisleány és nevelőnője társaságában. Amikor a hangversenynek vége van, a prímás az ajtónál találkozik a három nővel. A következő dialógus folyik köztük: — Boldog vagy? — Igen . . . végre is... igen. — Annál jobb . . . Én is. — A viszontlátásra. Jó éjt! A cigány kezet fog a szőke hölgygyei, megcsókolja a kisleányt és elmegy. — Good nigb!, darlingt — mondja még a volt Chimay hercegné (mert róla van szó) és szintén távozik Rigó Jancsi lányával együtt. — Kalaptfi mint forgalmi akadály. Mindazokat a nőket, akik nem tudnak lemondani a hosszú kalaptük viseléséről, érdekelni fogja az alábbi hir, amelyet a német vasúti alkalmazottak hivatalos orgánum közöl. Reprodukáljuk kuriozitása és érdekessége folytán: A napokban az egyik elszászi város vasúti állomásán megjelent egy ihölgy, aki a legközelebbi vonattal el akart utazni. Már közeledett a várt vonat, mikor az állomásfőnök észrevette a hölgyet és az ennek kalapjából kimeredő hatalmas, hegyes tűket. A főnök udvariasan fölkérte a hölgyutast, hogy vagy távolítsa el a kalaptőket vagy pedig lássa el a tük csupasz végét valamely védőkészülékkel. A hölgy erre élénken tiltakozott ezen beavatkozás ellen és kijelentette, hogy védőkészüléke nincs, de a tűket sem hajlandó eltávolítani, mert akkor a kalapot kezében kell vinnie. A vasúti tisztviselő azonban szigorúan ragaszkodott követeléséhez, mert különben kénytelen volna a hölgyet kizárni az utazásból. És minthogy a makacs hölgy semmikép sem volt kapacitálható, az állomásfőnök tényleg elindította a vonatot, mire a lemaradt hölgy éktelen szitkozódásban tört ki és valóságos botrányt rendezett a perronon. Az állomásfőnök pedig, aki mindvégig megőrizte hidegvérét és tapintatos föllépésével osztatlan tetszést aratott az összegyűlt közönség előtt, az időközben lecsillapodott hölgy előtt felolvasta a vasutigazgatóság következő rendeletét: „A hölgyek kalapjain jelenleg divatos hosszú tük a vasúti forgalomban előforduló torlódások és tömeges csoportosulásoknál könnyen veszélyeztetik a többi utasok testi épségét. A vasutigazgatóság kénytelen ennélfogva az összes utasok védelme érdekében rendszabályt alkotni. Az igazgatóság kéri tehát a pályaudvarokon megjelenő vagy utazó hölgyeket, hogy vagy gondoskodjanak a kalapoknak rövidebb tűkkel való megerősítéséről, vagy alkalmazzanak olyan biztonsági gombokat, amelyek nem okoznak veszedelmet. A vasúti igazgatóság egyidejűleg utasította összes közegeit, hogy ezen rendeletnek szigorú betartása fölött őrködjenek. Azokat a hölgyeket pedig, akik a rendeletnek ellenszegülnek és a személyzet intézkedését nem hajlandók követni, a vasúti tisztviselők jogosítva vannak az üzletszabályzat idevágó szakasza alapján az utazásból kizárni és a vasúti pályudvar területéről eltávolítani.. — A Panama-csatorna. Newyorkból irják, hogy a Panama-csatorna építési munkálatai annyira előrehaladtak, hogy valószínűleg egy évvel előbb lesz készen, mint a hogy tervezték. 1906-ban a nemzetközi mérnökegylet megbecsültette a végzendő munkákat és szakvéleményében 1915. január elsejére helyezte kilátásba az elkészülés időpontját. Ujabban azonban ujabb munkabecslések történtek és a szakértőknek az a véleménye, hogy a csatorna, ha a munkálatok a mostani gyors tempóban tovább folynak, már 1914. január elsejére el fog készülni. A szakvélemény szerint a gatuni nagy gát legkésőbb a jövő télen készül el. Azután még csak egy nagy munka van hátra, a csatorna Culebra melletti részének mélyítése, amely munkával előreláthatólag 1913. jundusára fognak elkészülni. Ezután még ennek a résznék a cementezése kerül sorra, aminek befejeztével a csatornát átadhatják a forgalomnak. — Táncmulatság. Bödőné Trinksz Paula tánctanulói december 7-ikén este félkilenc órakor a Kass-vigadó Otthon-termében táncvizsgát tartanak. A vizsgával kapcsolatban hangversenynyel és színi előadással egybekötött táncmulatságot rendeznek. A mulatság műsora a következő: 1. Vonós quintett. Előadják: Kracbtusz Béla, Ocskó József, Pilz Gyula, Jeszenszky Jenő és Hubert Pál. 2. Polonaise; menuetteboston. Bemutatják a tánctanulók (haladók.) 3. Férjet keresek, víg monológ. Előadja Pick Elza. 4. Magyar kettős. Előadják: Paulovits Ilonka és Szabó Illés. 5. Blériot-boston. Bemutatják a tánctanulók. 6. Zircher József: Ábránd. Zongorán előadja: Zircher Emmi. 7. Téli álmok. Táncallegoria. Bemutatják: Agocsi Juci, Benkő Mariska, Domonkos Vilma, Halm Márta, Horváth Vilma, Mentzer Olga, Paulovits Ilonka, Schwartz Iza, Zircher Klára. 8. A kaució. Színmű 1 felvonásban. Irta: Weinberger Jenő. Előadja az uri műkedvelők köre. — A párisi szatírok. Párisból jelentik: A rendőrség nem titkolódzik többé s nyilvánosságra hozta a trifófólium nevét: Flachon Viktor, a Lanterne főszerkesztője, Briand .volt miniszterelnök kebelbarátja most már vizsgálati fogságban ül, Karajevszky Kázmér lengyel földbirtokost körözőlevéllel nyomozzák, Allard József pedig, aki egy jelentékeny gyárvállalat igazgatója, még szabadlábon van. A fiatal lengyel nagybirtokos Karajevszky csak 25 éves.Vasárnap reggel még hotelben látták, de aznap kereket is oldott. A szállodában azt mondják, hogy levelet kapott s néhány perc alatt összecsomagolt. Kétségtelen, hogy Flachon értesítette barátját titkuk kipattanásáról. Tortat vizsgálóbíró kezében fúlnak össze a förtelmes leányvásár szálai. A hirlapirók egész hada ostromolja őt, de Tortat titkolózik. Csak annyit mondott el, hogy kedden detektivekkel átkutattatta Flachon bourlourisi nyaralóját. — Adomány a V. H. O Sz.-nek. A Vidéki Hirlapirók Országos Szövetsége elnökségéhez mai napon a következő levél érkezett: Nagyságos Elnök ur! Azon lekötelező szivélyesség, melyet a Szegedi Magyar Iparpártoló Szövetség, immár 10 esztendeje élvez a helybeli hírlapok részéről, mintegy kötelességükké teszi azt némileg viszonozni. Engedje meg Nagyságod, hogy mindenkor átérzett hálánkhoz a mellékelt 25 koronád is csatoljuk, azon tiszteletteljes kéréssel: méltóztassék ugy mély köszönetünket, valamint részére egész éure híröaíást ad fel, n az hirdethet n