Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-24 / 270. szám

1911 november 24 UELMAü YAi<Üi<SZAu 5 Reggeli tüzek. — Az ujszegedi kenderfonóban. — Kifüstölt csavargók. — (Saját tudósítónktól) Csütörtökön reggel félreverték a harangokat a szegedi város­háza tornyában. Bömbölt, sikított az érc­tömeg, jelezte, hogy pusztit Szegeden a tűz­vész. Néhány perc múlva már dobogva vágtattak a tűzoltók lovai az utcákon, har­sány trombitaszóval csináltak rést a tömeg között, mely kiváncsian kérdezte, hogy hol is van a tüz? A tűzoitókocsik Újszeged felé robogtak és nemsokára az a hir terjedt el a városban, hogy ég az ujszegedi fonógyár. Hatalmas tömeg indult útnak Újszeged felé. Valóban az ujszegedi fonógyár felől hatalmas füst­gomolyag majd harsogó vörösfeketén pisz­kos lángok csapkodtak a magasba. A tömeg örül az :;yen füstnek. Ingyen cirkusz, és az is valami. Most azonban csalódott a panem et circe­mért lelkesülő tömeg. Nagy füst, nagy láng, de kis tüz voilt a kendergyárban. Mindössze egy műhely gyuladt ki és égett el. Volt még egy tüz Szegeden. Egy butor­szállitó kocsi gyuladt ki. Ez nem közérdekű, de roppant érdekes eset volt. A butorszállitó kocsiból nyolc csavargót füstölt ki a tüz. Nyolc hajléktalan szegedi csavargó lett erre az éjszakára totál hajléktalan. A csavargók veszedelme valóságos színházi látványosság j volt. A két reggeli tűzről a következő részletes ! tudósításunk számol be: f Csütörtökön reggel hét óra ntán tüzet jelez- ( tek a szegedi városháza őrszohájában. A tüz í az ujszegedi kenderfonógyárhan volt. A Dél- j magyarország munkatársa megjelent a tűznél, } ami korántsem volt olyan veszedelmes, mint j az első pillanatban látszott. Hatalmas láng- í oszlopok csapkodtak ugyan az ég felé, de ez csak azért volt, mert a műhelyben kender volt felhalmozva. A fonógyár telepén az úgynevezett köteles műhelyben keletkezett reggel egynegyed 8 órakor a tüz. A köteles műhelyben feldolgo­zatlan len és kender volt felhalmozva. A munkások reggel hat óra óta a műhely egyik részéhen dolgoztak, a másik részéhen nem tar­tózkodott senki. Itt keletkezett a tüz, ugy, hogy a villanyvezeték drótja elszakadt, a ki­pattanó szikrától a műhelyben levő száraz len hirtelen tüzet kapott és villámgyorsan ter­jedt. Sántha József kerékhajtó fiu vette észre a tüzet. Nyomban föllármázta a gyárat. Első­nek a kerékhajtó munkások, majd a gyár tűzoltói fogtak hozzá az oltáshoz. Mivel azon­ban semmire sem mentek, értesitették a vá­rosi tűzoltókat. Papp Ferenc tűzoltóparancsnok nyomban kivonult huszonegy tűzoltóval és hozzáfogtak a műhely oltásához. A műhelyt azonban meg­menteni nem sikerült. Porrá égett, mert a nagymennyiségű len és kenderben lappang a tüz, csak a legnagyobb-erőfeszítés mellett le­hetséges itt az oltás. A tűzoltók fáradságos munkája a többi épületeket megmenthette a tűztől. Megjelent a helyszínen Somogyi Szilveszter dr rendőrfőkapitány is. A nyomban megtar­tott tüzvizsgálat megállapította, hogy a tüz az elszakadt villanyvezeték folytán keletke­zett. Gerő Ármin gyárigazgató a következőket mondotta a tűzről munkatársunknak: — Engem azzal vertek föl álmomból, hogy leégett az egész fonógyár. Szerencsére azon­ban csak egy műhely égett le ... A kár hoz­závetőleges számítás szerint tízezer korona. A tűzhöz kivonuló tűzoltókkal egy kis bal­eset is történt. Az ujszegedi hidlejáró kanya­rulatánál egy szivattyugépjük tengelyben el­tört, a tűzoltók lepotyogtak róla, azután, mintha semmi sem történt volna, rohantak ki a tűzhöz. A kendergyárnak kevés a kára, mert bizto­sítás utján minden krajcár megtérül. A másik tüz a Tisza Lajos-körut 85. számú üres telken ütött ki. Egy butorszállitó kocsi gyulladt ki. A tüzet eloltották. A kár jelenték­telen, de sokkal jelentékenyebb az a lelet, amire a rendőrség is figyelmes lett. A butor­szállitó kocsiból nyolc csavargót füstölt ki a tüz. Érdekes és izgalmas volt, mikor a tel­jesen felöltözött és mégsem ép ruháju álmo­dozók ijedten ugráltak ki a kerekes lakásuk­ból. A tüz valószínűleg ugy keletkezett, hogy a csavargók bent cigarettáztak és eldobták a cigaretta véget. A tűzoltók hamarosan eloltották a tüzet, de azért a kocsit már nem lehetett megmenteni. A kár ötezer korona. Ez még csak megtérül valahogy a biztosító utján, de a szegény csa­vargók? Velük mi lesz. NAPIJÜREK "?8Stö a tengerparton. — Joachim Ferenc szerencsétlensége. — (Saját tudósítónktól.) Súlyosabb termé­szetű szerencsétlenség érte Joachim Ferenc szegedi festőt. Joachim Mentonban tartóz­kodik, hol a mult hetekben tengerparti rész­letet festett. Naplemente után dolgozott, ami­kor az árral viharhullámok sodródtak a partra. A hullámok elragadták az embert, a sziklákhoz vágták, olyan szerencsétlenül, hogy az arcát összetörte és a vállán is meg­sebesült. Kimentették, napokig lázasan fe­küdt. A mult napokban felgyógyult, hazaér­kezett a külföldről Szegedre és azt a képet, me'lylyel szerencsétlenül járt, legnagyobb mecenásának Back Bernátnak ajándékozta. A kép Joachimnak talán legértékesebb müve, a jövő hónapban kiállitják a fővárosi Mű­csarnokban. Joachim Ferenc neve nem ismeretlen azok előtt a szegediek előtt, akiknek nem ismeret­len valami a művészet. Joachim Ferenc festő, modern, Szegeden született. Káprázatos szí­nekben bontakozott ki az egyénisége. Napról­napra, a szemünk láttára fejlődött és küzkö­dött. Mert a küszködés csökönyösen belécsim­paszkodik a magyar tehetségbe. Joachim pe­dig acélos akaraterővel állta a harcot. Uj meglátásokat, bóditó színképeket pingált a vászonra. Apránkint megereszkedett a köd, amely átható finomsággal ráterpeszkedett a művészetére. Az öntudat bátorságával legyin­tett az intellektuális művészettől messze eső gnnyojódókra. A művészetének élt, mert ben­ne élt a művészet. Joachim Ferenc megjárta már Párist, Ber­lint, Rómát, Münchent és azokat a kulturhe­lyeket, ahol müvészkolóniák alkotják a re­mekmüveket. Bámulatos koncepciója, tökéle­tes eesetkezelése és szubtilis finom hangulat­festése megkap minden festményén. Elérte azt, ami minden művész vagy bármilyen te­hetség legnagyobb sikere: megértették. Néhány hónap óta Riviérán: Mentonban fest. A csodaszép virágos tájak, a tengerpart poézise, a Riviéra káprázatos szinei már ed­dig is.ott ragyogtak Joachim vásznán. Ebben a szinfestéshen van az ereje és csipkefinom megérzése. Hangulatain tobzódik a megkapó szinek egymásba ömlése. Megérezte a meri­toni tájak ihletettfinomságát és most ott él. Benne él a színekben. Legutóbb naplementét festett a sziklás ten­gerparton. Esténkint meghúzódott egy szikla oldalán és elmerengett a csodaszép termé­szeti tüneményben. Már csak az utolsó ecset­vonások hiányzottak. A festő belemerült munkája élvezésébe és elkerülte a figyelmét a hullámok torlódása. Egy erős hullám föl­kapta és a sziklaoldalnak vágta, összeütötte az arcát, súlyosan megsérült. Ugy szedték föl az arrajárók. Gyötrő lázban feküdt, a jó­akarói ápolták. Amikor már ugy ahogy ki­lábalt a betegségéből, hazautazott Szegedre. Magával hozta azt a vásznát, amelyen meg­örökítette a mentoni naplementét. Gyönyörű festmény. Fölragyog benne a művész csodála­tos képzelőereje. Finom hangulat, csupa szin­lehelet. Joachim Ferenc fölkereste Back Bernátot, az országosan ismert szegedi mübarátot és odaajándékozta neki a festményt. A mübarát kezdő korában nagy jóakarattal segítette a művészt, aki hálából megajándékozta — igj nevezi Joachim — élete legszebb alkotásával. A finom izlésü Back Bernátnak valóságos képtárlata van, megakad a szem a ritkaszép, értékes festményeken. Ez a hires gyűjte­mény most gyarapodott egy szárnyaló mü­vésztehetség emlékezetes alkotásával. A ké­pet a Miicsarnokban is kiállitják, ahol való­színűleg a megérdemelt feltűnésben fog ré­szesülni. Joachim Ferenc visszament Mentonba. El­kápráztatták, fölüditették a virágos tájak, a mentoni milieu. — Tisztviselők drágasági pótléka. Szeged összes tisztviselői ágazataiból ala­kult tisztviselő szövetség memorandumot ter­jesztett be Szeged város tanácsához, mely­ben a városi tisztviselők részére drágasági pótlékot kérnek. A gyűlés a városi tanács elé terjesztette a kérelmet, amelynek lényege az, hogy a 2200 koronán alóli fizetéssel biró nős tisztviselők a törzsfizetésük 15, a nőtle­nek pedig 10 százalékát kapják 1911. január 1-étől drágasági pótlék gyanánt. A tanács áttette az ügyet a számvevőséghez, hogy számítsa ki, mennyi költséget okozna ez a városnak. A számitások alapján azután a pénzügyi bizottság fog a kérdéssel foglal­kozni. Minden valószínűség amellett szól, hogy Szeged város tanácsa is méltányolni fogja tisztviselőinek kérelmét s ugyanolyan arányban fogja a városi tisztviselők drága­ság és családi pótlékát megszabni, mint ami­nő arányban a kormány részesiti az állami tisztviselőket a drágasági és családi pótlék kedvezményében. — Nagy Emil lemondott a szolnoki man­dátumról. Budapestről jelentik: Nagy Emil dr országgyűlési képviselő, aki Kossuth­párti programmal a szolnoki kerületet kép­viselte a Házban csütörtökön lemondott mandátumáról. A lemondó levelet fölolvas­ták a képviselőházban, ahol Nagy Emil elha­tározása annál nagyobb feltűnést keltett, mert senki sem tudja a magyarázatát és maga Nagy Emil sem jelentette be az indo­kokat, amelyek erre a lépésre bírták. Nagy Emil lemondása meglehetősen kínosan érinti a Kossuthpártot, már csak azért is, mert a szolnoki mandátum most alkalmasint elvész a Kossuth-pártra nézve. Már az általános vá­lasztások alkalmával, Nagy Emil nagy harc árán nyert többséget ellenjelöltje, a munka­párti Ragályi Lajos dr fölött, aki azóta, mint emlékezetes, egy végzetes liftkatasztrófa ál­dozatául esett. A Kossuth-pártban most mél­tán tartanak tőle, hogy az uj választás alkal­mával a munkpárt elhódítja a szolnoki kerü­letet. — Uj püspökök. A hivatalos lap csütörtöki száma jelenti, hogy a király Hosszú Vazul dr lugosi görög szertartású katolikus püspököt szamosujvári görög szertartású püspökké és Mikes János gróf főesperest és székelyudvar­helyi plébánost szombathelyi püspökké ne­vezte ki. — Második kultúrpalota — harma­dik főgimnázlnin. Szeged város tanácsa mai ülésén ismét foglalkozott a második kultúrpalota és a harmadik főgimnázium lé­tesítésének kérdésével. Mindkét intézményre nagy szüksége van a városnak s már jó ideje, hogy mind a két intézményt kérelmezte a város illetékes helyen. Gaál Endre dr kultur­tanácsos indítványára a tanács elhatározta, hogy mind a két ügynek elintézését illetékes helyen megsürgeti. — 31 fillér Kálmán báró. Budapestről jelentik: A főváros tanácsa csütörtökön dél­előtt foglalkozott báró Mtíller Kálmánnak, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom