Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-18 / 265. szám

4 DELMAGYAPORSZÁG 1911 november 18 iskolában tanitott és annyira megszerette a foglalkozását, hogy épen pár nap előtt jelen­tette ki egyik rokonának: — Én örökre tanítónő maradok. Sohase megyek férjhez. Ebből is az látszik, hogy Matkovics és Holzknecht Marié között semmiféle mélyebb -érzelmi viszony nem volt, az anya félreér­tett jóindulatából, tervezgetéséből fakadt az egész katasztrófa. Holzknecht Marié és György holttestét ma •délelőtt átvitték a bécsi közkórház halottas jkamrájába. Ugyanide került Matkovics holt­teste is. Nem messze tőlük a sebészeti osz­tályon tusakodik a halállal Holzknecht Ró­bert is, akinek halálosak a sérülései. Az ál­dozatokat holnap fogják eltemetni . . . SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Nov. 18, szombat: Kis herceg, páros 2/,. Nov. 19, vasárnap d. u.: Sárga liliom, vasárnap este; Kis herceg, páratlan s/s. Nov. 20, hétí5: Kis herceg, páros 1/s. Nov. 21, kedd: Orvosok, páratlan 2/.. Nov. 22, szerda: Tatárjárás, páros 3/,. Nov. 23, csütörtök: Ártatlan Zsuzsi, páratlan ,/3. Nov. 24, péntek: Az ezred apja, páros 2/»­Nov. 25, szombat: A papa. (Bemutató), páratlan 3/,. Nov. 26, vasárnap d. u: Eszemadta, vasárnap este: A pipa, páros '/*• * Szinyei-Merae diadala a római kiállí­táson. Rómából jelentik : A római nemzetközi kiállítás első diját.Szinyei-Merse Pál festő­művész nyerte. A dijat a festészeti és a szob­rászati kollektív gyűjteményre százezer­százezer lírában állapítottak meg. A dijakat azonban tíz-tíz művész között fölosztották. Szinyei-Merse Pál is tízezer lirát nyert kol­lektív gyűjteményével. * A Képzőművészeti Társulat u j igaz­gatósága. Ma délután öt órakor tartott ülést a szegedi Képzőművészeti Társulat vá­lasztmánya. E választmányi ülésen a folyó ügyek elintézése után a társulat uj igazgató­ságát választották meg a következők szemé­lyében: Igazgató: Gyuritza Sándor dr, al­igazgatók: Raffay László és Koós Elemér, Titkár: Kun József. Pénztáros: Madár Imre. Ellenőr: Korpássy Gyula dr. Mütáros: Se­bestyén Károly. Igazgatósági tagok: Orko­nyi Ede, Papp Gábor, Patzauer Sándor, Szarvadi Lajos, Maiina Gyula és Kovács Já­nos. Ügyész: Balassa Ármin dr. * Ováció Déry Rózsinak. Déry Rózsi, a színháznak két hónap óta szubrett-prima­donnája a tisztelőknek már is nagy számát hódította meg. Ezek szombaton este a Kis herceg előadásán ünneplésben fogják része­síteni, amelyen elismerésének megnyilatko­zásával minden bizonynyal részt vesz a kö­zönség. * Reinhardt — Nagyváradon. Erdélyi Miklós, a nagyváradi Szigligeti szinház igaz­gatója azzal a tervvel foglalkozik, hogy ta­vasszal a Rhédey-kertben szabad ég alatt elő­adatja társulatával az Oedipusz királyt a Reinhardt-féle rendezésben és már meg is kezdte a tárgyalásokat Reinhardt Miksával, hogy milyen feltételek mellett volna hajlan­dó Nagyváradon a darabot rendezni. A ter­vet Nagyváradon nagy lelkesedéssel fogad­ták, annál inkább, mert másfél évtized előtt is rendeztek már Nagyváradon egy ilyen klasszikus előadást a Rhédey-kert hatalmas fái alatt, amikor Jászai Mari, a Nemzeti Szin­ház jeles -tragikája szabad ég alatt Elektrát játszotta olyan sikerrel, hogy az európai sajtó is foglalkozott vele1. * U| német színdarabok; A berlini Kleines-Theater a minap három egyfölvoná­sost mutatott be. Az egyik Thorna Ludwig bohózata: Lotti születésnapja, mely a gyer­mekek fölvilágositásánaik manapság annyira aktuális kérdését figurázza ki. A pompás, fordulatos bohóság igen megnyerte a közön­ség tetszését. — Wassermann Jakab a má­sik egyfölvonásos szerzője. Hockenjos a ci­me ennek a rövidiélegzetü Uigjátéknak, mely­ben a félkegyelmű, de a mellett nagyravágyó nyárspolgárról van szó, aki minden árán. szobrot akar emeltetni magának szülőváro­sában. Elhiteti tehát az elzüllött szobrász­szal, Hockenjos-sal, hogy már kilépett az ár­nyékvilágból s a szobrász jó pénzért meg is alkotja a kiváló polgár emlékszobrát, aki ter­mészetesen épen akkor tér vissza halottaiból, amikor szobrát leleplezik. — Kevésbbé mu­latságos a harmadik darab, melynek Gentz és Etszler Fanny a címe s amely az érdekes színházi estét bevezette. A darab az öregedő férfi szomorú csalódását tárgyalja, aki szeret egy fiatal, gyönyörű szép, busz éves leányt, mindaddig, amig egy szép napon rájön, hogy a leányt csak barátság, gyermeki vonzódás köti hozzá, egyéb semmi. — A hamburgi Deutsches Schauspielhaus pénteken bemu­tatta Dehmel Richárd A német Miska cimü ötfelvonásos vígjátékát. A darab minden drá­mai akcentus nélkül való fantasztikus játék alakjában az élet legégetőbb problémáit igyekszik megoldani. Arra tanítja a német Miskát, hogy ragaszkodjék csak a röghöz és igyekezzék békességesen megélni. Déhmel nyelve erővel és humorral teljes s vígjátéká­nak utolsó fölvonása, melyben a szimbolikus elen hátterébe szorul, igen sikerültnek mond­ható. A közönség igen melegen fogadta az újdonságot. — Az Altonaer Stadttheater­ben pénteken volt Prinz Georg Nem tud nem­et mondani cimü vígjátékának bemutató elő­adása. — A drezdai Königliches Schau­spielhaus-ban csütörtökön került először színre Ernst Paul négyfölvonásos vígjátéka, a Hullák, mely egy keleti mesét dolgoz föl fordulatosán és sok ötlettel. "• - ....... - ... • .. n.1,1 Aki a rendőrfőkapitányt akarta megzsarolni. — Csalás valódi könyöradománygyüjtövel. — (Saját tudósítónktól.) Küszöbön a tél. Az utca élete csendesedik és a rendőrségi alakok az utcáról behúzódnak a füstös, de meleg lebujokba, hol azután szakszervezetekre oszolva szövik fantasztikus terveiket. Két iparág virágzik ilyenkor. Egyik a betörés, melyhez kitűnő segítőeszköz a vastag párák­ban ereszkedő átláthatatlan köd, a másik a köny ör adomány gyűjt és. Elsősorban is a könyöradománygyüjtők­kel kell foglalkoznunk, mert ezek sokkal ve­szélyesebbek a társadalomra, mint a betö­rők. A könyöradománygyüjtők valóságos vérszopó hiénák. Bátrak és óvatosak. Nem kiméinek senkit és a vakmerőségük határt nem ismer. A legelőkelőbb emberekhez is betolakodnak, és a legszentebb érzés: a kö­nyörületesség nevében követik el ocsmány csalásaikat. A könyöradománygyüjtők a legveszedel­mesebb alakjai a társadalomnak. Ez olyan faktum, amit a legeklatánsabban bizonyíta­nak a példák. Herskovics — „Gersli" — és a nemrégen Szegeden járt elegáns hölgy esete igazolja legjobban azt a nagy kárt, amit az ilyen daristák okoznak. Gersli 1000 ko­ronát szedett össze. Az a fátyolos hölgy egy nap alatt 150 koronát keresett. Számitsunk csak Magyarországra 100 ilyen daristát. Óriási összeget kapunk eredményül. A sajtó az egyedüli fegyver, mely némi kis sikerrel küzdhet a társadalom hiénái ellen. Akárhány cikket irnak a titkos könyöradománygyüj­tőkről a lapok, az még mind kevés. Ki kell irtani még a csiráját is ennek a társadalmi betegségnek. A könyöradománygyüjtők vakmerősége határtalan. Egyizben Somogyi Szilveszter dr, Szeged város főkapitányához is bemerész­kedett egy szegedi csavargó könyörado­mányt gyűjteni. Ez a szemtelenség és vak­merőség non plusz ultrája. Ennél szemtele­nebb és vakmerőbb még véletlenségből sem lehet az ember. Erről az igazán szenzációs könyöradománygyüjtésről a következő rész­leteket sikerült megtudnunk: Somogyi Szilveszter dr főkapitány épen az ebédnél ült családja körében, mikor "a sza­kácsnő behozott egy ivet és a főkapitány elé tette. — Egy szegény ur van odakint, nagyon köhög szegény, mert beteg. A főkapitány csodálkozva vette a kezébe az ivet. Végig olvasta és csodálkozva rázta meg a fejét. Csak annyit tudott mondani: — Ez lehetetlen! A könyöradománygyüjtő iv a lehető leg­szabályosabban volt kiállítva és a legelőke­lőbb emberek névsora díszítette. Az iv ilyen volt: A könyörületes emberek figyelmébe. Rácz János tüdőbetegnek megenge­dem, hogy huszonnégy órára Szeged vá­ros területén könyöradományokat gyűjt­sön. Lázár György dr, Az iv másik oldala rubrikákra volt osztva és hosszú liszta szerepelt rajta előkelő nevek­kel és nagy összegekkel. A főkapitány előtt már az első pillanatban gyanús volt az ügy. Rác Jánosnak soha hí­rét sem hallotta, de egyúttal zavarba hozta a polgármester sajátkezű aláírása. A kíván­csiság gyötörte, felkelt az asztaltól és kiment az előszobába. Le nem irható az a jelenet, ami itt ebben a pillanatban lejátszódott. Rác János helyett Ónozó Miska, Szegeden közismert csavargó állott a főkapitány előtt. — Hát maga az Ónozó? — kérdezte megle­petve a főkapitány. — Én? Nem én. Nem tudom. Lehet, hogy én — hebegte a holtra ijedt csavargó. A főkapitány azonnal intézkedett, hogy Onozót biztos helyre szállítsák. A rejtélyes eset pedig magától kimagyarázódott. A dolog ugyanis ugy történt, hogy a pol­gármester tényleg adott könyöradomány­gyüjtésre engedélyt, de nem Ónozó Miská­nak, hanem Rác Jánosnak. A szerencsétlen Rác János nem igen értett a könyöradomáy­gyüjtés mesterségéhez, nem tudta, hogyan kell hozzáfogni. A véletlen szeszélye össze­hozta Onozóval, aki azonnal átlátott a szi­tán és alkudozni kezdett Rác Jánossal. — Nem ér magának az a gyüjtőiv semmit, öt hatost sem tud kelmed összehozni huszon­négy óra alatt. — Lölietséges. — Tudja mit. Csináljunk egy üzletet, adok kendnek azért a gyűjtői vért három koronát. Pénze is lesz, meg fárasztani sem kell ma­gát. Soha életében még jobb üzletet nem csinált. — Igaza lőhet. Az alku megtörtént. Ónozó megkapta az ivet és nyakába vette a várost. Igy történt meg azután az, hogy valódi köny ör adomány­gyüjtő-ivvel követtek el csalást. Ónozó terve elég jól sikerült, mert a főka­pitány is aláirt vagy háram hetet a vakmerő csavargónak. Azt hiszem, ennél már eklatánsabb példá­val nem lehet bevilágítani a daristák vesze­delmes üzleteibe. A rendőrség szigora nem elégséges ezeknek a kiirtására. A társada­lom és a sajtó képes csak megtisztítani ettől a fekélytől az országot. Orosz támadás Perzsia ellen. Péter­várról jelentik: A perzsa kormány a kitű­zött határidő alatt nem válaszolt az orosz ultimátumra s ennek következtében a tegnap tartott miniszertanács Kokovcev elnöklete alatt ugy határozott, hogy a Kaukázusból há­romezer főnyi lovasságot és gyalogságot küld Kasvinba. Az orosz csapatok ott fogják bevárni, inig parancsot kapnak a továbbindu­lásra, ha a perzsa kormány nem ad elégté­telt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom