Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-11 / 259. szám

6 DELMAGYARORSZAO 1911 november 11 tartási költsége szerepel, mig az intézetek pénzbeli dotációja más rovatban szerepel húszmillió koronával. Az egészségügyi intézmények előirányzata 16.000,000 korona, a javítóintézeteké 6.000,000 korona. A város adósságának kamatai 214 millió koronával szerepelnek. Ezek a főbb tételek. A többi tétel annyi, hogy egy vastag kötetbe alig fér el az indokolásokkal együtt. S Newyork város a maga költségvetésénél a lehető legliberálisabban jár el. Van a városnak egy muzeumszerii palotája a Broadwayn, hol kis mintában be van mutatva minden viz-, gáz- és villamosmiinek az üzeme, a szemételtakarítás egész mechanizmusa, a tűzoltóság szervezete, óriási térképeken s fotográfiákon vagy busz nagy teremben be van mutatva az egész város, annak feltüntetésével, liogy egyes városrészekben mennyire vannak hivatalosan becsülve a telkek, mennyibe kerül átlag az építkezés. Be vannak mutatva az elkobzott hamis mértékek, a különféle csalafintaságok feltüntetésével, Írásbeli példákkal van mutatva, hogy milyen hlankettán, mily szöveggel kell elintézni az ezerféle instanciát, szóval be van mutatva a városi gépezetnek minden elképzelhető része. E páratlanul érdekes és teljes muzeumban „fölfekszik" a városi költségvetés nyomtatott példányainak egész garmadája, az érdeklődő nagyközönség számára. Mindenki lapozhat benne, vagy ha tetszik, bazavihet egy-egy példányt tanulmányozni. NflPI_HIREK Az álom — mozgófénykép. (Saját tudósitónktól.) Henry Bergson, az immár világhírűnek mondható francia gondolkodó, akinek nevét oly gyakran emlegetik az utóbbi időben, egyik legutóbb megjelent müvében a kinematográffal hasonlítja össze nagyon ötletesen az emberi elme bizonyos működését. Az ő gondolatának továbbfejlesztése az, hogy mintegy az egyéni áloméletet, álombeli tevékenységet utánozza számunkra a mozgófénykép. Az álmodó fantázia bizonyos kívülről jövő izgalmat befogad, hasonló értelemben erősit, továbbfejleszt és magyaráz: ez az illúzió. Minden ilyen esetben tág tere nyilik az egyéni fantáziának. A mozgófénykép-készülék munkájára pedig fölöttébb jellemző, hogy hasonló tevékenységre serkenti az agyat. Egy eleven, mozgató erő segítségével önmagukban mozdulatlan köt közvetlenül össze és tesz élővé. Egy kettős dualisztikus tevékenységről van szó, amely minden életen, minden mozgáson uralkodik. Ezen alapszik minden olyan kisérlet, amelynek egy mozdulatlan mechanizmusa az élet látszatát akarja belé vinni. A reprodukáló fantázia életet és mozgást igyekszik kölcsönözni azoknak az elmúlt helyzeteknek, amelyeken az egyén keresztül ment és amelyet többé-kevésbbé világos képe a lélekben megmaradt. A reprodukáló fantázia körösztül megy a képeknek a sorozatán, uj kombinációk szerint rendezi rekonstruálja elmúlt élete egyes fázisait egészen ugy, a mint a kinematográf-késziilék a fotográfiákat lepergeti és megeleveníti. Már most mi a különbség a reprodukáló fantáziának álombeli és ébren való működése között? Ébrenlét alkalmával az egyéni lélek minden erejét egy bizonyos pontra koncentrálja, ugy, hogy minden a pillanatnyi szituációhoz nem illő emlékképet a a sorozatból kizár. Ahol tehát a fantázia mindenütt ilyen akadályokra talál, kinematográfszerü működése a ma- J ga egész erejében nem érvényesülhet. Ez a szerepe az álomban kezdődik, csak amikor a kifelé irányuló motorikus tevékenységek megvannak bénulva, az érzékek kapui becsukódtak. Nyilvánvaló a dolog, ha felidézzük az álmodó egyén állapotát megvizsgáljuk miként indul el a reprodukáló fantázia mechanismusa. A lekötött és félig eltitkolt vágyak és kivánságok, amelyeket visszaszorít az élet, a mely elv alig mernek napvilágra bújni, hirtelen életre ébrednek és az álom realitásában igyekszenek megszerezni az érvényesülést, amelyet a tulajdonképpeni lét megtagadott tőlük. Az álom mozgató erői, a melyeket az ébrenlét a hozzájuk tartozó képektől elválasztott, ismét közvetlen összeköttetést találnak velük. A képekben elraktározott benyomások egész tömegei peregnek le és a lét egész elmúlt fázisai válnak ismét eleven jelenné. Minden más életösztön sötétben marad, az öntudat minden fénye kizárólag a mozgósított képekre koncentrálódik, ugy, hogy ezek megtévesztő, pregnáns hűséggel jelennek meg. A felhúzott henger megkezdi a munkát, az elmúlt helyzetek képei megkezdik furcsa, kísérteties játékukat. Az álomnak a lelkiélet szempontiából való nagy jelentősége épen az álmodó lelki életének erős kiélesitésében van, meg a drarnatizálásban. Hangulatok és változások, amelyek az ébrenlétben a léleknek alighogy a felületét érintik, hatalmas dimenziókat vesznek fel. Semmi nem oly karakterisztikus egy egyénre nézve, mint álmának története. Aki pontosan regisztráli tudná álmait, életét jobban megismerné, mintha minden eseményt feljegyezne belőle. A legcsudálatosabb jelensége az álomnak a múlt pontos és élethű megelevenitése. Ez a mult újra jelenné válik, ami onnan van, liogy mi a multat, mint olyat tulajdonképen nem ismerjük, életünk egy folytonos jelenlét és csak bizonyos különbségekről állapitjuk meg, liogy valóságos élményről, vagy puszta emlékezésről van-e szó. Nem történik meg a mult újra való megjelenítése máshol, mint az álomban ós a — mozgófényképen. Ez nem egyéb, mint álom kifelé való projiciálása, vetitése, materializálása egy külső tárgyon. Amit fantáziánk zavartan és összefüggéstelenül végez, ugyanazt teszi a kinematográf szisztematikusan, szigorú rendben: dramatizálja és megeleveníti passzív benyomásainkat, átélbetővé teszi a multat és bizonyos értelemben a jövőt is. — A magyar aviatikáért. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök átiratban arra (kéri Szeged városát, hogy a magyar aviatika támogatására alakult bizottságot anyagilag segélyezze. — Szabadgondolat. A Szabadgoudolat novemberi számában Kende Zsigmond folytatja az életjelenségek mechanisztikus magyarázatáról szóló sorozatát, Bab Pál pedig a szekularizációval foglalkozó ciklus keretében az európai szekularizációt ismerteti. A változatos tartalomból kiemeljük Szende Pál tanulmányát az angol válságról és Czóbel Ernő cikkét a pápai kizsákmányolásról a középkori Magyarországban. Gazdag szemle rovat egésziti ki a novemberi számot. A „Szabadgondolat" előfizetési ára egész évre 4 korona. Szegeden Bartos Lipót könyvkereskedésében kapható. — Szeged virilistái. Az igazoló választmány pénteken délben, majd folytatólag pénteken délután Nyilassy Pál elnöklésével a szegedi virilisták névjegyzékét állapította meg. A bizottság némi változtatással elfogadta azt az előadói javaslatot, amelyet a Délmagyar ország egyik legutóbbi számában már ismertetett. A bizottság Pocsátkó József Zápory Nándor dr, Lipkay Kálmán dr és Vojdovics József neveit törölte a névsorból és helyettük Kovács Sándort, Ziffer Árpádot, Kátay Sándort és Danczinger Jánost fölvette a névsorba. Tudomásul vette a bizottság azt is, hogy Kosóczky Pál mint választott bizottsági tag óhajtja jogát gyakorolni. Brauswetter Ottó mivel megszűnt tagja lenni a kereskedelmi és iparkamarának, elvesztette azt a jogát, hogy adóját kétszeresen számítsák és igy csak póttagnak jutott be. Pocsátkó József azért maradt ki a névsorból, mert a bankja által fizetett tőkekamatadót a bizottság nem az ő adójául számította. — A kenyérgyár uj vezetője. A Szegedi Kereskedők Kenyérgyára R. T. vezérigazgatónak szerződtette Lőtvy Lászlót, aki a gyárnak megalapításakor már vezérigazgatója volt. Az tij igazgató szakértelme garancia arra, liogy a gyár fejlődése örvendetesen fog haladni. — Halálozás. Súlyos csapás érte Müller János szegedi bornagykereskedőt. Felesége: Hacker Irén péntek este félkilenc órakor, negyvenkét éves korában meghalt. Az úriasszony rövid ideig betegeskedett, váratlan halála mindenkit meglepett. Halálát férje, valamint Károly és Imre gyermekei s a kiterjedt rokonság gyászolják. Az elhunyt urnő temetése vasárnap délután három órakor lesz, Kazinczv-utca 6. számú házból. — Üdvözlőirat a kormánynak. Trercsénből jelentik: Abból az alkalomból, hogy a kormány népiskolai programja a következő két esztendőre Trencsén vármegye területén is másfélszáz állami elemi iskola létesítését biztosítja, a trencsénmegyei munkapárt Osztroluczky Géza elnöklésével tartott üléséből meleghangú fölirattal üdvözli Héderváry Károly gróf miniszterelnököt és a kormányt. — A kereskedelmi miniszter jelöltsége. Nagyváradról jelentik: A liosszupályi kerület küldöttsége november 16-án flökeresi Beöthy László kereskedelmi minisztert, hogy neki a kerület képviselőségét fölajánlja. — Santo-Semo bej fölolvasása. Díszes, előkelő közönség gyűlt ma egybe a szegedi Uránia-szinházban, hogy az európai körúton levő Santo Semo bej érdekesnek és tanulságosnak ígérkező fölolvasását meghallgassa, szép számban megjelent elegáns közönség nem is csalódott várakozásában, mert a rokonszenves és nagyműveltségű bej nagyon kedves és intim részleteket mondott el a török életviszonyokról és különösen a nőkről. Felolvasásának tárgya a török nők volt, és nagyon sok téves nézetet és balhitet sikerült vele eloszlatni, mert Santo Semo bej felolvasásából megtudtuk, hogy a liárem nem az a romantikus titokzatos valami, a minek mi s Európában általán hiszik. Előadása során, melyet vetitett képek tettek szemlélhetővé, kiterjeszkedett az uj-török mozgalom ismertetésére, melynek ő is egyik vezére. Beszélt még az olasz-török háborúról s érthető, ha az olaszok rablóhadjáratáról a hazafiúi érzelmektől áthatva — nem a legnagyobb dicsérettel emlékezett meg. Santo Semo bej Mezopotániában a török császári kormány főmérnöke s különösen az ottani szabályozási és vízmüvek jeles ismerője. Utazásának nem is kizárólag az a célja, hogy felolvasásokat tartson, s igy Európa rokonszenvét Törökország felé irányitsa, hanem hogy egyúttal a nagyobb modern városok műszaki intézményeit tanulmányozza. Igy holnap a szegedi körtöltést tekinti meg a városi főmérnök kalauzolásával. Holnap ismét fölolvasást tart Santo Semo bej és pedig Mezopotániáról, mely különösen mérnökembereket érdekel, mivel az ottani nagyszabású vízmüveket fogja ismertetni. Beszélni fog a keleti zsidóság kérdéséről, illetőleg a Cionizmus eszméjéről és lehetőségéről. Santo Semo bej németül beszél s előadása tekintettel a vetitett képekre könnyen megérthető.