Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-03 / 226. szám

1911 október 3 A képviselőház ülése. - Lukács László nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Az ellenzék nagy buzgósággal igyekezett a kormány ellen kihasználni az uj hadügyminiszternek egyik hírlapi nyilatkozatát, melyben Auffenberg olyasképen nyilatkozott volna, hogy lehetetlen lesz betartani a hadügyi költségeknek a következő öt évre történt fontos megállapítását, melyben a két kormány a volt hadügyminiszterrel Schönaich báróval megegyezett. Egyik Kossuth-párti képviselő interpellációt is intézett a pénzügyminiszterhez, megkérdezve őt, mi a véleménye Auffenberg nyilatkozatáról. Erre az interpellációra ma válaszolt a pénzügyminiszter és az ellenzék ismét szegényebb lett egy illúzióval. Lukács pénzügyminiszter ma a parlamentben bebizonyította, hogy Auffenberg nyilatkozatában csak annyit mondott, hogy rendkívüli, előre nem látható kiadások is felmerülhetnek, amelyeknek fedezéséről ez esetben a megszabott határokon tul is gondoskodni kellene. A két törvényhozásnak ebben a nyilatkozatban kifogásolni valót senki sem találhat, mert mint azt a pénzügyminiszter kifejezte, előre állhat egy rossz termés, mely a hadsereg beszerzési cikkeinek árát íelszökteti és ezekről a költségekről tényleg gondoskodnia kellene az országnak. Hozzá tette a pénzügyminiszter, hogy az ilyen rendkiviili esetektől eltekintve, az uj hadügyminiszter annál inkább vállalja az öt esztendőre megszabott hadügyi előirányzatot, mivel a két kormány az e határok betartásától tette függővé, hogy az uj véderő-törvény terheit elvállalja. A pénzügyminiszter nyilatkozata olyan világos, olyan határozott és olyan korrekt, hogy az interpelláló maga is kénytelen volt kijelenteni, hogy ezt tudomásul veszi. Nagy benyomást keltett a pénzügyminiszternek az a bejelentése is, hgoy a jövő évi költségvetést már legközelebb leteszi a Ház asztalára. A többség nagy tetszés közepette tette hozzá arra a kérdésre, vájjon a büdzsé az év végéig le lesz-e tárgyalva, a választ megadta. Rendben van. E kijelentést az obstruktorok hangos zenebonával fogadták, érezve azt, hogy ha a költségvetés idejére el nem készül, az ország őket fogja okolni minden anyagi kárért, mit a késedelemért a vállalkozókra, a magyar iparra, az előléptetésüket váró tisztviselőkre és az ország ezernyi gazdasági és kulturális érdekeire hárulni fog. Ház mai üléséről ez a tudósítás szól: Az ülésen Kabós Ferenc elnökölt. Egy névszerinti szavazás után áttértek a véderő javaslat tárgyalására. Ivánka Imre a hadsereg fejlesztésének a javaslatban tervezett módját bírálja. Határozati javaslatában a tisztikar magyarul tudását követeli. (Helyeslés a baloldalon.) Lukács László pénzügyminiszter a kiskunxnajsa-halasi helyi érdekű vasút engedélyezéséről terjesztett be törvényjavaslatot. Az enlök bejelentette, hogy a miniszterelnök holnap válaszol Mezőssy Bélának és Polónyi Dezsőnek a horvát bánra vonatkozó interpellációira. Lukács László pénzügyminiszter válaszol Kállay Uhuinak az uj hadügyminiszter nyilatkozatai dolgában benyújtott interpellációjára. A hadügyminiszter kijelentései az előre nem látott kiadások tekintetében csak arra vonatkozhatnak, hogy rossz termés, balesetek vagy más előre nem látott véletlenek minden kormányzatnak gondoskodnia kell. A pénzügyminiszter nyilatkozataival, aki az előrelátható kiadások előirányzásáról beszélt, ez a hadügyminiszteri nyilatkozat nincsen ellentétben. Reméli, hogy a védőerőreform költségeinek előirányzata dolgában való álláspontját az uj hadügyminiszter is elfogadja. (Helyeslés a jobboldalon.) ~ Kállay Ubul és a Ház tudomásul veszi a választ. DÉLMAGYARORSZÁQ Lukács László pénzügyminiszter felel Désy Zoltán interpellációjára, melyben az 1911. évi költségvetésbe beállított nyolcadfél millió rendkívüli hadügyi hitel és az 1912. évi költségvetés dolgában kérdezi a pénzügyminisztert. Első kérdésére azt feleli, hogy a kérdéses összeg nem a véderőreform költségének részlete. Részletes adatokkal igazolja, hogy ez az összeg részben Bosznia annexiójával, részben a hadsereg egyéb szükségleteivel öszszefüggő szervezési mxxnkákkal járó költségekre szükséges. A második kérdésre azt feleli, liogy az 1912. évi költségvetést már a legközelebbi napokban betei'jeszti, de annak még ez évben való letárgyalása a képviselőháztól függ. (Helyeslés jobbról.) Désy Zoltán és Lukács László pénzügyminiszter rövid megjegyzései után az interpelláló és a Ház tudomásul vette a választ. Az ülés két óra előtt végződött. Apagyilkossággal vádolt parasztnábob. — A csanádapácai monstre-pör negyedik és ötödik napja. — (Saját tudósít ónktól.) A szegedi esküdtbíróság vasárnap és hétfőn folytatta a csanádapácai monstre-pör tárgyalását. Mind a két napon azonban csak délelőtt tárgyaltak. Hétfőn a zsidó-ünnepre való tekintettel szakították félbe a tárgyalást. Vasárnap ugy a vád, mint a védelem szempontjából többnyire jelentéktelen tanúvallomás történt. A hétfői tárgyalás a vád egyik koronatanujának, idősebb Kiss Istvánnak a kihallgatásával telt el. Béres volt Szabó Zalaiéknál. Vallomása szerint Szabó Zalai Mihály arra akarta fölbujtani a fiát, aki szintén béres volt, hogy pusztítsa el az atyját. A fiu azonban visszautasította az ajánlatot Ennek a tanúnak a vallomására igen nagy súlyt fektet ugy a vád, mint a védelem. A védelem ugyanis a tanúvallomások alapján azt akarja bizonyítani, hogy a fiu nem épelméjű, az egész Kiss-család pedig ellenséges viszonyban van Szabó Zalai Mihálylyal. Harminc tanu vár még kihallgatásra. A hátralevő tanúvallomások nagyrésze azonban csak másodrangú jelentőséggfcl bír és igy remélhető, hogy szerdán vagy csütörtökön befejeződik az országszerte nagy érdeklődéssel kisért tárgyalás. Részletes txxdósitásxxnk a következő: A vasárnapi tárgyalás. Az első tanu Dalán Sinor Mihály volt. Kiss Istvánt, a vád egyik koronatanúját féleszünek tartja. Zsörtölődő természetű ember, aki mindenkivel összeférhetelen. Szabó Zalaiékról nem txxd semmi rosszat mondani. A tanu megesketését függőben tartja a biróság. Gál Sándor volt a következő tanu. Bejáratos volt a Szabó Zalai házhoz. Kifogástalan, munkásembernek tartja Szabó Zalai Mihályt és a feleségét. A következő tanu Buzik Mihály volt. Szintén hőbörtös, beszámithatalan embernek tartja Kiss Istvánt. Ügyész kérte a tanu meghiteltetésének mellőzését. A biróság azonban mind a bárom tanxxt megeskette. (Az elbocsájtott cselérl.) Kiss Júlia kihallgatása következett. Kiss Istvánnak a testvére. Elnök: Nem táplál haragot Szabó Zalaiék ellen? Tanu: Nexxi. — Szabó Zalai Antalt halála után nem szolgálták már a Szabó-házat? —Nem. — Miért? — Az atyám nem akart tovább ott maradni, mert hogy a fizetését is keveselte, meg a Mihály gazdával is rossz lábon állt. — Gyakran járt Harangozó a Szabó-házba? ö —. Munkába járt oda. — Maga azt vallotta a vizsgálóbíró előtt, hogy Bór Mária a következőket mondta: „Szabó Zalai Mihályné pörlekedett az urával és azt mondta, hogy vagy elpusztítja az öreget, vagy ott hagyja". — Ilyesfélét mondott. — Mástól nem hallott ilyesmit? — Szikora Antal mondta, hogy jól tették, liogy elpixsztitották az öreget, mert a menyét mindig pirongatta, — Ki mondta: ezt Szikorának? — A Mihály gazda feleségének az anyja. Védők kérik a tanxx megesketésének a mellőzését, mert ellenséges viszonyban van a vádlottakkal. Ügyész a tanxx megesketését kéri. A biróság függőben hagyta a tanu megesketését. {Bór Mária vallomása.) A következő tanxx Bór Mária, Szabó Zalai Mihályné xxnokatestvére volt. Elnök: Maga azt mondta Kiss Jxxliának: „A Mihály felesége íriondta, jól tették, hogy elpusztították az öreget". Igaz ez? — Én ilyet nem mondtam senkinek. — Miért hagyta ott Kiss Júlia a Szabóházat? — Éjjelenkint Mszökö^ z egyik kocsishoz, amit aztán megtiltott Szabó Zalai Mihály. Ezért hagyta ótt a házat. Huszár János dr védő: Tud arról, hogy Szikora Pál hirbe hozta Szabó Zalai Mihályxxét? — Igen. Ezért tárgyalás is volt a járásbíróságon Ügyész ellenzi a tanu megesketését, mert közeli rokona a vádlottnak. A biróság ugy Bór Máx-iá.t, xnint Kís^ Júliát megeskette. Kiss István volt a következő tanu. Lényegtelen vallomást tett. . A tanu xnegesketése után Kocsis Mihály; , kihallgatása következett. Ez a tanu csempészte ki Szabó Zalai Mihály levelét a battonyai' járásbíróság fogházából. (A vitás levél.) Elnök: Kinek irta Szabó Zalai Mihály a levelet? — A feleségének. — Mi volt abban a levélben? — Azt irta, ficigy ne féljen a felesége, a bíróságon visszavonta azt, amit részben elismert. — Nem beszélt arról, liogy mit vallott a csendőrségen? — Csak azt mondta, hogy mérgezéssel vádolják, pedig nem is tud a dologról semmit. A szembesítéskor Szabó Zalai Mihály tagadja, hogy olyan értelmű levelet irt volna. Elnök föl is olvasta a levelet, amit vádlott nem ismert el a kezeii'ásának. , Kátay Lajos írásszakértő összehasonlította a fölolvasott levelét a vádlott pi'óbairásával, amelynek alapján az a véleménye, hogy a levelet Szabó Zqlái Mihály Írhatta. A helyesírási hibák is Ugyanazok. Néhány jellegzetes betűt is konstatált az Írásszakértő. Az elnök az írásszakértő véleménye xxtán az ülést tizenegy órakor félbeszakította és a tárgyalást hétfőn reggel kilenc órára tűzte ki. A hétfői tárgyalás. {Az egyik koronatanú.) A hétfői tárgyaláson első tanu idősebb Kiss István volt. Erre a tanura mondták azt, hogy nem épelméjű és ellenséges viszonyban van Szabó Zalai Mihálylyal. Elnök: Ellenséges viszonyban van maga Szabó Zalai Mihálylyal? Tanu: Nem. Amig ott voltam cseléd, eleget pörlekedtünk, ahogy gazda szokott a cseléddel. — Miért lépett ki a szolgálatból? — kérdezi az elnök. — Nagyobb bért akartam. , — A fia mért lépett ki a szolgálatból? — összeveszett a Mihály gazdával. — A fia arepl is ütötte Szabó Zalai Mihályt?