Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-24 / 244. szám

1911 október 20 DÉLMAGYARORSZÁG 24 hogy az orvosok ne a kicsinyességek, az apró bűnök ellen hadakozzanak, hanem kizá­rólag a betegek baj veszedelmei ellen. Amig pedig ezek az idők ránk következnek, addig csak fokozottabb elismerés illeti a szegedi kórház derék orvosait. Mert most nemcsak életmentők, hanem mártírok is. Sz. J. — Uj udvari tanácsos. Mint a hivatalos lap vasárnapi száma jelenti, a király Havas Emilnek, a Magyar Leszámítoló- és Pénz­váltóbank igazgatójának az udvari tanácsosi éimet adományozta. Havas Emil nemcsak mint pénzügyi tekintély játszik előkelő sze­repet a fővárosi társadalomban, hanem jelen­tékeny részt vesz minden kulturális és em­berbaráti mozgalomban. Kitüntetése a legszé­lesebb körben keltett jóleső visszhangot. — A szegedi harmadik köz>gyyzőség. A Kern-ügyben e hónap 31-én mondja ki az utolsó szót a Kúria. Ekkor kerül a Kúria elé Kern Lajos volt szegedi királvi közjegyző bűnügyének második sorozata. A bünügy első sorozatában már megerősítette a Kuria a sze­gedi királyi büntetőtábla Ítéletét és valószinü, hogy a második sorozatban is jóváhagyja a tábla nemrég meghozott Ítéletét, amikor is hi­vatalosan megszűnik a Kern Lajos vizsgálati fogsága és az összbüntetés kiszabása után hatályát nyeri az itélet rendelkező része, mégpedig nemcsak a börtönbüntetés, de a hi­vatalvesztés is. Ez utóbbi azért fontos, mert ekkor szűnik meg jogilag a harmadik sze­gedi közjegyzőség. Ebből a szempontból nagy érdeklődéssel várják a Kuria ítéletét és soka­kat izgat az a kérdés, hogy betölti-e a kor­mány a harmadik közjegyzőséget vagy csak két közjegyzőség marad és végül, ha betölti, — kivel tölti be? — Temesvár fejlődése. Temesvárról jelen­tik: Temesvár város rohamos fejlődéséről élénk képet nyújt a város jövő évi költség­vetése, melyet a számvevőség ma nyújtott bé a tanácsnak. Mig huszonöt év előtt egy mil­lió volt a házipénztár kiadása és bevétele, addig ma négy és fél millió korona a költség­vetés, nem számitva a különböző alapok, a város épitkezési és fejlődési budgetjét, mely tizenegy és fél millió korona; hozzáadva a város kezelésében levő villamtelepet, villa­mos vasutat, légszesz- és téglagyárat, vala­mint a zálogházat, a költségvetés igy össze­sen tizenhárom és fél millió korona. Dacára a város nagy kölcsiintartozásának, a pót­adó csupán ötvenkilenc százalék. — Újvidék rendőrkapitánya. Újvidékről jelentik: Matkovics Béla dr. főispán Kova­csevics Zsarkó közgyámot rendőrkapitány­nyá nevezte ki. Az igy megüresedett közgyá­mi állásra Wiesinger Jenő dr. helyettes le­véltárnokot, a levéltárnoki állásra Kungl Károly drt nevezte ki. — A dettai főszolgabíró. Temesvárról jelentik: Tragikus módon halt meg Farkas Imre dettai főszolgabíró. Szombaton délután hivatalába ment, hirtelen rosszul lett és mire az orvosi segély megérkezett, már meghalt. Halálát szívszélhűdés okozta. Az alig 38 éves embert fiatal neje és gyermekei gyászolják. — Az uj segédorvos. Megírtuk már, hogy -a polgármester Feuer Egon dr.-t nevezte ki kórházi segédorvossá. Az uj segédorvos ma a tanács előtt letette a hivatalos esküt. — Liszt-fincp a szegedi zeneiskolában. A szegedi zeneiskola vasárnap Lisztünne­pélyt rendezett az iskola nagytermében. Az ünnepélyen a város részéről Gaál Endre dr. tanácsos volt jelen. A műsort Teichmann Ilona nyitotta meg Juhász Gyula Liszt Fe­renc emlékezete cimü versével. Tánczos Ilona Liszt: Oly szép vagy, mint a virág cimü dalát énekelte. Hetek Erzsi a zeneiskola jeles hangú tanítványa Liszt Ferenc E bűvölet gyötrelmei közt cimü dalt König Péter zon­gorakisérete mellett adta elő, Szommer End­re tanár fölolvasást tartott. Liszt Ferenc .életrajzát és munkásságát méltatta. Záró­számnak Liszt Rákóczi indulóját két zongo­rára játszották: Böhm Flóra és Bizam Ma­riska növendékek König Péter és Zucker Si­mon tanárokkal együtt. Liszt Ferenc arcké­pét Szántó Hugóné tanárnő díszítette virá' gokkal. A városi zeneiskola a nagyközönség részére decemberben nagyszabású Liszt­hangversenyt rendez a Tisza-szálló díszter­mében. — Október hatodika és az iskolák. Lan" tos Béla inditványt nyújtott be a szegedi közgyűléshez, amelyben azt kéri kimondani, hogy a községi iskolában október hatodikán egy évben se tartsanak előadást. — Földrengés. Földrengést jelezett a városi főgimnázium földrengésjelző készüléke vasárnap éjjel 11 óra 33 perckor. Hogyor Ist­ván, a kegyesrendi főgimnázium tudós tanára a következőket állapította meg: A rezgés 21 percig tartott, közepes erősségű és közepes távolságú volt. Mindkét irótü jelezte a föld nyugtalanságát, de erősebben az északkeleti irányban működő tü jelzett. A földrengés enyhébb lefolyású volt, s valószinüf hogy Törökországban történt. — Bontják a Pillvax kávéházat. A közel jövőben el fog tűnni a föld színéről a régi Pest egyik legszebb emléke, a dicsőséges időknek öreg tanuja. A fővárosi Koronaher­ceg-utcában bontani kezdenek egy öreg meg­sárgult házat, amelyben szerényen húzódik meg a legrégibb pesti kávéház: a Pillvax. Egészen uj élet keletkezett körülötte, az uj kávéházak ragyogó fényessége messze mö­götte hagyta és a kopott, megviselt Pillvax is elkívánkozott már innét. Falai között szü­letett meg ez az uj élet, és mégis hálátlan részvétlenségben volt része. Mindössze egy kis emléktábla figyelmezteti az utódokat a köteles kegyeletre: Ez a kávéház volt 1848-ban a „Forradal­mi Csarnok". Itt gyűltek össze naponta a szabadságért lelkesedő márciusi ifjak. Itt szavalta el legelőször március 15-én Petőfi Sándor a Nemzeti dalt: Tapra magyar, hi a haza! Emlékük, szellemük éljen itt és minde­nütt a hazában! Március tizenötödike, az uj Magyarország hajnalhasadása, a lelkesedésre gyújtó Nem­zeti dal, a kivívott sajtószabadság és anép­akaratot képviselő tizenkét pont dicső em­léke függ össze ezzel az igénytelen, öreg kávéházzal. Ebben a füstös helyiségben fogant meg a sajtószabadság, itt talált elő­ször viszhangra mindaz az eszme, amely új­játeremtette az országot. És most csákányok fogják döngetni a kőfalat, vásári zaj váltja fel a csendesség hónát és néhány hét múlva a Pilvax már végleg az emlékezeté lesz. — Hadkötelesek jelentkezése. A vá­rosi hatóság plakátokon hivja föl a hadköte­leseket, hogy novemberben a katonaügyi osz­tályban jelentkezzenek a városházán mind­azok, akiket márciusban soroznak. A jelentke­zők bemondják a legutóbbi lakásukat. Jó ezt a fölhívást figvelembe tartani, mert akinek a helyes lakáscímét nem tudják, az könnyen elmaradhat a sorozásról. Tavaly is három­négyszázan maradtak távol. Már pedig eze­ket az elmaradókat szigorúan bírságolják. — Nagy tüz Stambulban. Konstantinápoly­ból jelentik: A sztambuli tüz, amely vizbiány miatt öltött oly nagy arányokat, csak va­sárnap éjjel két óra felé volt eloltható. A le­égett negyedet legnagyobbrészt jómódú törö­kök lakták. A többi között több konak, az iskola és egy mecsét égtek le. Az elham­vasztott objektumok száma eddig nem isme­retes, de valószínűleg túlhaladja a négyszá­zat. Az anyagi kár eddig nincs felbecsülve, körülbelül 200—400.000 font lehet. Emberélet­ben szerencsére nem esett kár. A tüz egy ko­nakban keletkezett. Az ok kiderítésére meg­indult a vizsgálat. Az első erre vonatkozó rendőri jelentés vigyázatlanságot állapit meg. A tüz óriási nyugtalanságot keltett, mert attól tartottak, hogy átterjed a' szom­széd süriin lakott negyedre. A belügy- és hadügyminiszter megjelentek a tüz színhe­lyén. — A huskérdcs. A huskérdés tárgyában a magyar és az osztrák kormány szakelőadói' ma folytatták a fölmüvelésiigyi miniszté­riumban tanácskozásukat. E célból az osztrák kormány szakelőadói ma reggel Budapestre érkeztek. A magyar kormány részéről Ottlile István államtitkár, Róth Lóránt, Lers Vil­mos mniiszteri tanácsosok és Scitovszky Ti­bor miniszteri titkár vettek részt a tárgya­láson, amelyen Ottlik Iván államtitkár elnö­költ. A közös tanácskozás előtt a magyar szakelőadók délelőtti tizenegy órakor a ke­reskedelemügyi minisztériumban értekezle­tet tartottak. — A szabadkai kantorra. A szabad­kai törvényszék ma mondott ítéletet az em­lékezetes gyermekrablás ügyében. A bíróság Kiss Ferencet négy évi fegyházra, Kónyi Lénárdot másfél esztendei börtönre itélte. — Az üstökös. Pár nap óta hajnaltájban jól látható a bosszú csóváju Brooks-féle üs­tökös, amelyet Fényi páter a jezsuiták csil­lagvizsgálójából figyel meg. Fényi dr. sze­rint az üstökös most már reggel félőt óra táján az égbolt keleti részén látható, jóval halaványabban, mint eddig. Az üstökös ha­marosan nap-közeibe jut, fénye erősödni fog és a hónap végéig látható marad. — Egy japán lőporgyár pusztulása. Tokióból jelentik: Az állami lőporgyár teg­nap felrobbant és az egész gyártelep a leve­gőbe röpült. Négyezer kilogram lőpor volt felhalmozva s mind elpusztult. Tizenkét em­ber meghalt, kilenc megsebesült. — Egy asszony hamvai. Aradról jelentik : Linder János uj aradi gazdaember tiz évvel ezelőtt a feleségével együtt Amerikába ván­dorolt. Kölcsönösen megfogadták, hogy ha valamelyikük az újvilágban meghal, a má­sik annak holttestét elégetteti és a hamva­kat hazai földön temeti el. Linder felesége néhány héttel ezelőtt meghalt. Férje egy kre­matóriumban elégettette az asszony holttes­tét és a hamvakat tegnapelőtt egy urnában' hazahozta Ujaradra. Az ottani katbolikus plébános nem akarta eltemetni az asszony hamvait. Linder ekkor Frint Lajos aradi ág. evangelikus espereshez fordult, ki vasárnap délután nagy közönség jelenlétében eltemet­te a hamvakat. — Cipésztrájk Szegeden. A nagy közönség nem is igen vesz tudomást azokról a vértelen, csendes, de azért elkeseredett küz­delmekről, amelyek az egyes szakmák kere­tén belül, mint az osztályharc egyes kis csa­tározásai lejátszódnak. Alig simultak el a mi­nap lezajlott borbélysztrájk hullámai, már is a cipészek mozgolódnak és teszik le a kapta­fát, hogy magasabb munkabéreket csikarja­nak ki a mesterektől, helyesebben a közön­ségtől, mert nem szabad elfeledni, hogy sztrájkok vivmányait mindig a közönség fi­zeti, s ahányszor sztrájk van, mindig a fo­gyasztók zsebére üt ki. A szegedi cipészse­gédek nem általános sztrájkot kezdtek, ha­nem csak részlegeset. Egyelőre csak hét mesternél sztrájkolnak s a sztrájkolok segé­lyezéséről addig a dolgozó munkások gon­doskodnak. Ha aztán a 'hét mester beadta a derekát s megadta a követeléseket, más mes­tereknél mondják ki a sztrájkot. — Szerencsétlenság a vasgyárban. Hét­főn délelőtt szerencsétlenség történt a sze­gedi Pálfy-féle vasgyárban. Jakas Lajos la­katossegéd az udvarban épülő öt és fél mé­ter magas falról leejtett egy buszonbét ki­logrammos ablakvasat. A súlyos vasdarab az alant dolgozó Tóth Antal fejére esett. Tóth koponyatörést szenvedett. A mentők a kór­házba szállították. Állapota életveszélyes. — Balesetek. Vasárnap délután súlyosan összeégett leányt szállítottak a szegedi köz­kórházba. A lány, Pap Margit tizennyolc éves cseléd a Tisza Lajos-körut 4. szá'iu házban szolgált. Mosogatás közben ruhája a tűzhely lángjától meggyuladt s a boldogta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom