Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-07 / 230. szám

1911 október 3 DÉLMAGYARORSZÁQ ö vészetét nagyobb varieté színpadokon mu­tatta be és mindenütt csodálatot keltett Az érdekes mutatványokra felhivjuk a közön­ség figyelmét. Mustafával van Ivici a 7 éves kis müvészfiu kinek produkciói szintén meg­lepőek. Saját fehérnemű készítés mm Angol Raglánok Habig kalapok ízléses nyakkendők 2118 Szende és Vadasnál. s Sült gesztenye. Meleg poézist kellene talán zengeni azon alkalommal, hogy tegnap, vagy tegnapelőtt megjelentek a Széchenyi-téren az első gesz­tenyesütő kályhák, a gesztenyenénikék és az idén először szólott a szegedi utca zenéjébe az oly jól ismert, vontatott kiáltás: — Friss meleg gesztenye tessék! Tessék ... Mondom, friss poézist illene ebből az esz­tendőnként visszatérő alkalomból irni most is, fölvonultatni azokat a képeket, amelyeket oly jól ismerünk, a telet, a tél apót, a gyufa­árus leánykát, aki a hidegtől reszketve nézi a nagyúri ház ablakán át a boldog, kará­csonyfa körül ülő gyerekeket, fölvonulva a sok, sok téli kép, köztük a gesztenyés anyóka is — de istenem, mit tegyen a krónikás, ha nálunk még csak ősz van, sár, lucsok, sárga őszi fény délutánonként, sárguló falevél és minden, minden, ami ősz és semmi, ami tél? Mit tegyen? Szegény meg van akadva a sors és Szeged kegyetlenségével, hogy kizavarták a hangulatból, hogy megbontották azt az egy séges képet, amely alakult lelkében, amikor az első gesztenyesütőt a Széchenyi-tér zajá­ban meglátta. A hó, a hó! — ujjongott első pillanatban. A tél! Sietve vett öt krajcárért sült gesztenyét, hogy még egészebb legyen az illúziója — de az utcán az emberek még nem mindnyájan viseltek felöltőt, a nők arca nem volt még oly üdén télies, mint december ha­vában, még nem volt rajtuk prém, még nem csikorgott a hó: s az illúzió mielőtt a világra jöhetett volna, meghalt. Megölte Szeged, ez a sietve élő város. Mi télen tavaszt játszunk és ki fogjuk télikabátjainkat gombolni, hogy a szél befújjon mellényünk és három Jáger­ingiink alá, tavaszszal fehér és kanári sárga cipőkben nyarat játszunk, nyáron nem ját­szuk semmit, mert nem vagyunk pestiek és végül — végül őszszel megjelennek a tél sült gesztenyéi, három hónappal előbb a kelletté­nél. Istenem, én már ugy megszoktam, hogy ideálom illatos muffjából egyem a havas ut­cán a magam sültgesztenyéjét, hogy az imént emiitett öt krajcár árát kedvetlenül dobtam el s keserű szájjizzel arra gondoltam, hogy megint, megint optimista voltam s felültem egy gesztenyés asszonynak s mindjárt télre, téli álmokra, téli poézisre gondoltam. Az ősz megint becsapott e nagyon is előre küldött futárával a télnek. Mert hiszen volta­kép nem is a sült gesztenye fontos a télben — ugyebár? — hanem maga a tél, a hamvas, friss arcú prémesnők, a hidegtől remegő gyufaárus leánykák, a falu jegén csúszkáló kipirult arcú fiuk, — és mi s van még? — igen, a téli, a téli gesztenye: szóval a tél, a maga minden jelzőjével, egész illúziójával. Vagy talán ez se olyan fontos. KÖZIGAZGATÁS Szeged város közgyűlése. — Üres padok, gyors tárgyalás. — (Saját tudósítónktól.) Huszonegy bizottsági tag jelenlétében, nagyon kis érdeklődés mel­lett folytatták pénteken a közgyűlést. Letár­gyalták vagy harminc pontját a tárgvsoro­zatnak, de azért még ma sem ért véget a ta­nácskozás. Hétfőn folytatják a közgyűlést, szó van róla, hogy sor kerül a szinházi hely­járak ügyére is, póttárgyként is behoznak több fontosabb kérdést és igy kilátás van arra, hogy a szeptemberi közgyűlés vége és az októberi közgyűlés kezdete között na­gyon rövid időköz lesz. Pénteken tárgyalták a gépgyár ellen meg­indított vizsgálat eredményéről szóló jelen­tést is. Ennek kapcsán bizottsági tagsága óta először fölszólalt Engel Lajos is, aki előfize­tési fölhivást mondott el a Szegedi Napló mellett és szerényen fölajánlotta szolgálatait a gázgyárnak. Végeredményben elfogadták Wimmer Fülöpnek azt az indítványát, hogy a gázgyár megváltása érdekében meg kell inditani a tárgyalásokat. A közgyűlés lefolyásáról egyébként ez a tudósításunk számol be: . Elnök: Lázár György dr. polgármester. Jegyzők: Tasehler Endre főjegyző, Rack Lipót és Bárdoss Béla aljegyzők. Felolvassák a mult ülés jegyzőkönyvét, amelyhez Wimmer Fülöp szólt hozzá. Kéri annak a konstatálását, hogy a tegnapi köz­gyűlésen nemcsak felfolyamodásának adott helyet a közgyűlés, hanem indítványát is elfogadta. Elnök megállapítja, hogy ez világosan benne van a jegyzőkönyvben. (Az államsegély és a dijnokok) Balogh Károly tanácsos előadja, hogy a 75.000 korona államsegélyt egyenlő arány­ban osztották föl a tisztviselők között. A közgyűlés ezt tudomásul veszi, úgyszintén hozzájárul ahoz is, hogy 30.000 K-nát osztot­tak ki azok a tisztviselők között, akik nem részesültek az államsegélyben. Kovács Ernő és társai, továbbá Pető Sán­dor és társai arra kérik a közgyűlést, hogy a dijnokoknak és a havidijasoknak is adja­nak az államsegély helyett egy havi fize­tésüknek megfelelő drágasági pótlékot. A tanács nevében Balogh Károly nem javasol­ja a kérelem teljesítését és elvetni kéri Wim mer Fülöpnek azt az indítványát, amelyben az a dijnokoknak és a havidíjasoknak juta­lom megszavazását kéri. Wimmer Fülöp azt mondja, hogy az elő­adó beszédéből a legfontosabb reá kimaradt. Ö azt javasolta, liogy csak azoknak a napi­dijasoknak adjanak jutalmat, akik egy év óta vannak a város szolgálatában. Kéri a közgyűlést fogadják el az indítványát. Balogh Károly előadja, liogy tavaly már hoztak hasonló határozatot. Az idegilenes al­kalmazottaknak, akiknek kilátásuk van elő­menetelre, fölösleges segélyt adni. Kéri az inditvány elvetését. Ezután ugy döntött a közgyűlés, liogy ti­zenkét szavazattal kilenc ellen Wimmer Fü­löp indítványát fogadta el és azoknak a ha­vidíjasoknak és napidijasoknak, akiknek fi­zetésük van és legalább egy év óta vannak a város szolgálatában egy havi fizetésüket szavazta meg pótlék gyanánt. (Elbocsátják az utkaparókaf.) Balogli Károly tanácsos előadja, hogy az utkaparók drágasági pótlékot kértek a ta­nácstól. A tanács a kérést megtagadta, azon­ban ezt a határozatot megfölebbezték az ut­kaparók. A tanács javasolja a felebbezés el­utasítását, egyben azt is indítványozza, hogy az utkaparók állását szüntessék meg, mert arra szükség nincs. Az utkaparók két év alatt négyszer jöttek fizetésemelésért. Túl­zásba vinni a dolgot nem lehet. Utkaparók­ra akkor van csak szükség, ha munka van. A tanács, ha szükséges, vesz majd föl utka­parókat. Kéri a javaslat elfogadását. Wimmer Fülöp nem tartja helyesnek, hogy épen télviz idején bocsájtja el ezeket a sze­gény embereket. Hozzájárul a tanács előter­jesztéséhez, de azt kivánja, hogy márciusnál előbb ne bocsássák el az utkaparókat. Tóth Imre dr. kéri a tanács javaslatának elvetését. Balogh Károly és Wimmer Fülöp felszó­lalása után a kögyülés többsége a tanács javaslatát Wimmer Fülöp módositásával elfogadta. Több apróbb kérdés tárgyalása után került szóba (a gázgyár kérdése.) Balogh Károly előadja, hogy Pillick Kál­mán indítványára a lapokban megjelent cikkek folytán a közgyűlés elrendelte a lég­szeszgyár ellen a vizsgálatot. A bizottság megtartotta a vizsgálatot, minden panaszt megvizsgált és a vizsgálat azzal az eredmény­nyel járt, bogy az árammérőket, órákat hi­telesítetteknek találták, a próbamérések pe­dig azt igazolták, hogy az órák jók. Két konkrét esetnél történt kiigazitás. Elmondja, hogy a Délmagyarország számlája tévesen volt kiállitva. Perjéssy László iparkamarai titkárnál összetévesztették a világitási és ipari célokra szolgáló gáz árát. Hiba, szer­ződésszegés nem történt. Wimmer Fülöp ez­zel az ügygyei kapcsolatban azt indítványoz­ta, liogy a tanács lépjen érintkezésbe a gyár­ral a megváltásra vonatkozólag. Dittrói Nán­dor pedig azt javasolta, hogy egy kisköny­vet adjanak ki, amelyben a közönséget tájé­koztatják az eljárásról. A tanács javasolja, liogy a két indítványt fogadják el és jelen­tését fogadják el. Wimmer Fülöp azt mondja, hogy azok a támadások, amelyek itt elhangzottak, nem voltak fölöslegesek, Kifogásuk volt az intézet modora ellen, amely meg is változott. Most aktuális a gyár megváltásának kérdése, mert az igazgatók folyton panaszkodnak, hogy a gyár deficittel dolgozik. Minél előbb meg kell váltani a légszeszgyárat. Szmollény Nándor azt kifogásolja, hogy a légszeszgyári bizottság még a mai napig sem ült össze és nem is vizsgálta meg a panaszokat. Nem látja azt, hogy a város ér­dekei a gázgyárral szemben meg volnának védve. Hajlandó akárhány olyan fogyasztót megnevezni, akik röstelkedtek panaszra men­ni. A fővezetéki csövek rosszul vannak fek­tetve. Dittrói Nándor dr. és Perjéssy László fel­szólalásai után Engel Lajos emelkedett szó­lásra. Elmondja, hogy ő is támadta lapjá­ban a gázgyárat, sőt szakértőket is hozatott le Budapestről. Nagyon hangsúlyozta, hogy kétszáz koronát fizetett a szakértőknek, akik azonban nem találtak semmi hibát. Ö sem fizette meg a dijat, de nála nem kapcsolták ki az órát, még pedig azért, mert őt jónak találták az összegre. Bach Jenő megnyugtatja a közönséget, liogy a gázóra nem mutat többet, mint ameny­nyi gáz fogyott el. A közgyűlés tudomásul vette a vizsgálat eredményét és az indítványokat elfogadta. (Folytatása: hétfőn.) Ezután gyors tempóban intéztek el egy csomó kérdést. Scultéty László főkönyvelő­nek ötszáz korona jutalmat szavaztak meg, Machold Miksa dr kerületi orvost nyugdíjaz­ták, majd este hat órakor elnök a közgyűlés folytatását hétfőre halasztotta. nagy választékban csakis ischer Testvéreknél talál. 3107 ^r- Ékszer- és órajavitó műhely, fsg

Next

/
Oldalképek
Tartalom