Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-01 / 225. szám

8 DRLMAOYARORSZAO . ; -i•-• r.. t. ; 1911 október 1 , • i. T.:sfe í letik, bizonyos, hogy.a ^Qigánybárót" a magyar sajtó egyhangulág^viiszáutasifcttá "volna, mert bár az egész.- operett magyar motívumokon épül, a daráWtózepén egy olyan bécsi Gassenhauer keringő vágja pofon az egész magyarosságot, csak igazán osztrák zeneszerzőnek! Mcsátunk meg. De a publikum igy.is hálás,/volt aáüíÍQldt zeneszerzővel szemben, és btjs^t^voU.rá, hogy épen Strauss ajándékozta^*/meg ,az:egyetlen igazi magyar operettel.,. ,,,, •;.... A magyar népdal-hanyatlásának is világosan látom az okát. Ha én egy magyar müdalt irok, a kiadóm ajánl- érte-nekem öt frtot, azzal a kikötéssel, hogy egy-primadonnával énekeltessem el betétképen valamelyik darabban ezt a dali. A dal népszerűsítésére tudniillik nincsen más mód, anélkül pedig kiadó, aki végre is üzletember, nem akad. Azt kérdem, mit csináljon az a dalköltő, akinek a poziciója nem biztosithat a számára ilyenfajta előnyöket ? Akit az önérzete-az 5 forint dacára is visszatart attól, liogy tiszteletteljes kérésével valamennyi primadonna lakásán végig kilincseljen ? És kérdés,-hogy a mennyit- népszerűség dolgában egy-egy primadonna előzékenysége lendit a dalon, nem vcszit-e az esetleg művészi értékében ugyanannyit a dal a művészi éneklésre csak-nagyon ritka berendezésű primadonna 'talentumán. Talán a magas kormánynak ennél a pontnál akadhatna valami tennivalója, bárha ez a ténykedés kevesebb ünnepiességgel járna, mint egy-egy képtár megnyitása. Bizonyos, hogy a magyar zene nagyon alkalmas arra, hogy motívumaiból a legmagasabb kamarazenéig is föl juthassunk. A külföldi nagy komponisták müveiben nagyon sokszor találunk szigorúan magyar motívumokat; a Liszt rapsódiák magas klasszikus nivója szintén amellett bizonyít. És hogy a művészetben, kulturában majmoljuk a külföldet, rá fogunk térni a magyar zenére mi is, ha akad előbb egy pár külföldi zenész, aki és.zre fogja venni a magyar zenének kiaknázatlan gazdagságát. Akkor aztán lesz muzsika, miután kormány, publikum és sajtó előtt is hitelképessé tette ez az áramlat azokat a magyar zenészeket is, akiknek egyelőre még csak álma. lehet, liogy ezen a téren hazafias és művészi szempontból egyaránt nagyot teremtsenek. K.J. KELLEMES SZÓRAKOZÓ HELY fs^T" a korzó közelében. Szinnázi vacsora, El i Kév házi iíolt Naponta mozgófénykép újdonságok felvételei kerülnek" a bemutatásra. MŰSOR: 1. Afrikai népfaj szokásai, eredeti felvétel 2- Egy jó ragadós szer, komikus 3 A féltékeny Raumuíott, humor 4 Ezredes ur becsülete, dráma 5. Lissabon, látványosság 6. A szép nizzai nő, szines 7. Pali saját becsületének áldozata, kacagtató 8. A brutális mester, dráma WT Hétfőn uj műsort Naponta RÁCZ ni SÍI A teljes zenekara hangversenyez. Szives pártfogást kér . Palkovits Andor, kávék a berlini fogtechnikán ás fogklinikán képesítve Neményiné Fofjmfltermc Kossuth L.-sugárut 4. Készít mindenféle fogtechnika.! . munkát ..kanosukban és aranyban. Állami és közigazgatási hivatalnokoknak részletfizetésre is. Bármiféft iavitáj i éra alatt elkészül NAPIJÜREK Egy szegedi ifjú karriérje. (Saját tudósitónktöl.) A londoni Studio, a legelőkelőbb művészeti folyóirat -hasábokon át foglalkozik a tiirini világkiállítás magyar pavillonjával, felsorolja annak képzőművészeti szépségeit. Természetesen az alkotó művészeknek is áldoz, nevek szerint említi, hogy a képzőművészeti dekoratív munkákat Maróti Géza szobrász és tanár alkotta, Bánszky Sándor segítségével. Igy a Studio. Tehát a legelőkelőbb európai revü, a világszerte ismert művészeti folyóirat már tudja, kicsoda Maróti Géza, és ki Btitiszky Sándor. A Studio büszke erre a két mag3^ar szobrászra, a Studio fotográfiákat közöl a munkáikról. Mi, áldott magyarok, még nem jutottunk el ennyire. Mi még nem ismerjük Maróti Gézát. Igaz, hogy ismerjük Stróbl mestert, Zala első magyar szobrászművészt és leborulunk sok fölfujt nagyság, komisz szobra előtt, — ellenben Maróti Gézát van szerencsénk nem ismerni. Elég, ha megismeri a külföld. Magyar művészeti folyóiratok — ugyebár, ilyenek is szép számmal vannak — soha nem emiitik Maróti nevét. Csak nem ültették talán föl a külföldet? — ellehetünk iiyen kérdésre készülve, komolyan várnunk kell, hogy fölteszi ezt a kérdést legközelebb valamelyik nagy magyar kritikus. Nem akarjuk most Maróti Géza óriási alkotó erejét, zseniális terveit ismertetni, nem akarjuk részletezni, hogy mint egyesitette Maróti a szobrászatot és épitőművészetet. Mindezt meddő és felületes munka volna igy részletezni. Mert aki ezt a szobrászt és épitöt nem ösmeri a művei után, az nem nyer azzal, ha csupán leírás után találkozik vele. Ellenben röviden hivatkozunk arra, hogy Maróti Gézának az alkotásban társa, a Studio által ismertetett Bánszky Sándor szegedi ifjú, most lesz huszonnégy esztendős, és Szeged szabad királyi város évi ötszáz koronával segiti: a mult év óta. A legszebb jövőt sejtteti Bánszky Sándor eddigi sikere is. Ez az apátlan, anyátlan fiu óriási nélkülözéseken, évekig húzódó éhezéseken át jutott el a mai sikerekig. Szeged város nem segítette, hiába hivták rá az illetékesek és nem illetékesek nagyérdemű figyelmét. Városról-városra vándorolt Bánszky Sándor, hogy megéljen, hogy művészeti rajongását kitörésre vigye. Már mint tizennyolc éves fiu kiállított. iHusz éves korában a szegedi tárlaton dugták el avatott rendező-kezek a szobrát, nehogy észrevegyék. Huszonkét éves korában megalkotta Vak ember cimii szobrát, s befogadták a fővárosi Műcsarnokba, feltűnést keltett művészi körökben, ellenben mint ismeretlent: tűrhetően agyonhallgatták. Ugyanebben az időbgn Maróti Géza szobrász, ki a budapesti iparművészeti iskolának is tanára, maga mellé vette Bánszky Sándort, vele együtt tervezte képfaragó és építőművészed munkáit, ugy hogy a turini magyar pavillon szobrászati müveit az ő alkotó kezük hozta létre. És ezek a művek feltűnést keltettek, olasz, francia művészeti újságok megemlékeztek róluk, most pedig a Studio fölfedezte még a magyarok számára is a két szobrászt, akik — igazn nem tehetnek róla, — véletlenül magyarok. Voilá! De nem siránkozás miatt, nem azért irtuk ezt most, hogy a magyar állapotokat idézzük, hogy az ősmagyar szokáson rúgjunk egyet. Meg van az rugdalva eléggé. Most csupán azt reméljük, hogy a külföld után észrevesszük ezt a két magyar szobrászt. Mert a külföld után még a jó dolgokat is kezdjük már meglátni. És örömmel látjuk, hogy már megint magyar művészek hódították meg, ó nem az imádott hazát, hanem az utánzott külföldet. S igaz gyönyörűséggel látjuk egyúttal* hogy az egyik szobrász nemcsak magyar, hanem szegedi ifjú is, aki a legszebb karrier előtt áll. Újra egy szegedi tehát, akit nem törtek !e a szegedi állapotok, "—igaz, hógy elmenekült idejében."Mért Szegeden művésznek csak egy programmja lehet: menekülni! Szalag János. — A kiv/ily Szegedre szeretné az egyetemei. Szombaton, az esti órákban előkelő munkapárti politikus a következő szenzációs nyilatkozatot tette a Délmagyarország fővárosi munkatársa előtt: —- Zichy János gróf kultuszminiszter mai audienciája alkalmával, amikor a miniszter az egyetemi küzdelemről tett jelentést, kifejezte abbeli óhaját, hogy szeretné, ha Szeged egyetemi kérelme teljesedésbe menne, — Beszélgetés Lukács és Zichy miniszterekkel. A politikai helyzet o'yan most, hogy a miniszterek királyi kihallgatásának sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint máskor, nyugodtabb időkben. Az érdeklődés ezúttal fokozottabban nyilatkozott meg Lukács László pénzügyminiszter és Zichy János gróf kultuszminiszter audienciája iránt. A szombati kihallgatásokról Lukács László pénzügyminiszter a következőket mondotta munkatársunknak: — A királynak a költségvetésről tettem jelentést és pedig nemcsak a magyar, hanem a közös költségvetésről is. Ez utóbbi dologban beszéltem Aehrenthal gróf közös külügyminiszterrel is. Az audiencia rövid ideig tartott és nem volt szó a politikai helyzetről, amelyről különben is elsősorban a miniszterelnök szokott jelentést tenni a felségnek. Zichy János gróf kultuszminiszter igy nyilatkozott munkatársunk előtt a maga audienciájáról: — A királynak, akivel körülbelül egy óra hosszat beszélgettem, a folyó ügyekről tettem jelentést, igy előterjesztést a katolikus autonómia és a harmadik egyetem dolgában. Hogy döntés az utóbbi kérdésben hogyan történik, arra nézve, azt hiszem, föl fog merülni hamarosan olyan momentum, amely magához fog liozni, hogy ez a nyilvánosság elé kerülhessen. Mint beavatott forrásból értesülünk, a kultuszminiszter által a harmadik egytem dolgában emiitett legközelebbi idő körülbelül egy-két hét. Akkor valószínűleg megtudjuk, bogy a versengő városok közül melyiknek jut a harmadik egyetem. Az uj orosz politika. Szentpétervárról jelentik: Kokovcev miniszterelnök az ipari és kereskedelmi kongresszus elnökéhez intézett táviratában a következőket mondja: Hazánk pénzügyi és gazdasági helyzetének konszolidálása mindenkor törekvésem és kiváló gondom tárgya volt. Ebben látom a birodalom kulturális fejlődésének egyik legfontosabb biztositékát. A kormány, a törvényhozó testületek s a nyilvános szervezetek egyöntetű együttműködése ebben a tekintetben bizonyára a legrövidebb idő alatt meghozza a kivánt eredményt. — Rend a parlamentben. Bécsből jelentik, hogy jól értesült politikai körök értesülése szerint a magyar képviselőházban helyreállítják a rendet. Erre az birja rá a kormányt, hogy a munkapárt valósággal, tomboló lelkesedéssel fogadta a miniszterelnöknek erre irányuló kijelentését. — Hosszunap. Hétfőn lesz a zsidó vállá" suak legnagyobb ünnepe, a böjtnap, hosszunap. A szegedi zsidó templomban a hosszunapi istentisztlet vasárnap délután félhatkor, hétfőn reggel nyolc órakor kezdődik. — Justh Gyula beteg. A Justh-párt vezére,' Justh Gyula péntek este óta súlyos betegen fekszik budapesti lakásán. Este korán feküdt le, az éjszakát nyugtalanul töltötte el és reggelre heves vérköpés fogta el. Azonnal hívatta a fiát, Justh János képviselőt, mert női hozzátartozói csanádmegyei birtokukon időznek. Justh János elhivatta Dieballa Géza egyetemi tanárt, aki tüdővérzést konstatált,- Ugy látszik, hogy a vidéki körutak fáradalmai és az obstrukció róndkivüli izgalmai megrongálták Justh Gyula