Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-06 / 229. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 1 nek a felebbezésnek, amely a város minden polgárának az érdekében íródott meg. Wimmer Fülöp közérdekből cselekedett, a közgyűlés többsége pedig, amiként ma igazat adott neki, a fölebbezés érdemi tárgyalása során szintén arra az egyetlen helyes álláspontra helyezkedhetik: meg kell semmisíteni a tanács határozatát. A csütörtöki izgatott közgyűlésről ez a tudósításunk számol be. Elnök: Lázár György dr. Jegyzők: Tasehler Endre főjegyző, Rack Lipót és Bárdoss Béla aljegyzők. Tasehler Endre olvassa a mult ülés jegyzőkönyvét, amelyet hozzászólás nélkül hitelesítettek. (Mindenki fölébbezhet.) Ezután a szinházi helyárak kérdésének a tárgyalását folytatták. Tóth Imre dr. azt mondja, hogy érdemi és jogi szemponthói bírálható Wimmer felebbezése. Az érdemi rész nem tartozik ide. A jogi részt illetőleg konstatálja, hogy a tanács határozata ellen a törvény értelmében felebbezésnek van helye, amikor a tanács elutasította a fölebbezést, akkor túllépte a hatáskörét. A tanács olyan törvényre hivatkozik, amely határozottan kimondja, hogy a tanács határozatát, amely elsőfokú határozat, meg lehet fölebbezni. — Teljesen igaza vau, — jegyezte meg Pillich Kálmán. — Bármilyen határozatot is hozzon a tanács — folytatta helyeslés mellett Tóth Imre dr. — a közgyűlésnek joga van másképen intézkedni, mert egyetlen hatóságnak nincs joga ahoz, hogy 'kimondja, miszerint határozatát nem lehet megfelebbezni. Zajos helyeslés kisérte a szónoknak ezt a kijelentését. Tóth Imre dr. azután azzal érvel, hogy mivel a tanács által emiitett £orvény szerint a tanács határozatát az érdekeltek felelibezhetik csak meg, ezt a határozatát bárki mégfelebbezheti, mert a gyakorlat szerint érdekeltnek az tekinthető, akinek jogát a hatósági intézkedés sérti, már pedig ez az intézkedés sérti minden színházlátogató érdekét, igy tehát minden színházlátogató jogosult a fölebbezésre, mert ha az határozattá emelkedik, akkor a közönség többet lesz kénytelén fizetni a szinházi jegyért. Kéri a tanács javaslatának elvetését és Wimmer indítványának elfogadását. (Jogászok véleménye.) Reiner Mór dr. azt látja, hogy a színházlátogató közönség érdekét sértené a szinházi jegyek árának emelése. Ami az érdekeltséget Illeti, érdekelve van Wimmer is, mert ő páholy bérlő és igy joga volt felebbezni. Egyébként is a törvény ugy intézkedik, hogy közérdekű határozatokat minden polgár megfölebbezheti. A szerződés azt mondja, hogy a helyárak kérdésének megállapítása a tanács jogkörébe tartozik. Az azonban nincs a szerződésben, hogy ezt a tanácsi határozatot nem lehet megfelebbezni. Olyan fórum, kivéve a legfelsőbb fórumot — nincs, amelynek határozata ellen nem lehet felebbezni. Pártolja Wimmer javaslatát. Végman Ferenc dr. szerint a tanács nagyon sikamlós útra lépett, amikor olyan furcsán magyarázza a szerződést. Ki itt a két szerződő fél? A város közönsége és az igazgató. Ki az érdekelt fél? A város közönsége és az igazgató. Ki felebbezliet tehát? A város közönsége és az igazgató. Balassa dr. azt mondja, hogy a város nevében a főügyész felebbezhet. Hiszen a főügyész tagja a tanácsnak, az nem felebbezhet, mert az ő hatáskörét köriilirja a törvény. Egyébként is indítvány alakjában szóba hozhatják bármikor a dolgot a közgyűlés előtt. A tanács határozatának a végrehajtása különben föl is van függesztve. Javasolja Wimmer indítványának az elfogadását. PiUieh Kálmán megállapítja, liogy Wimmer Fülöpnek joga volt a felebbezésre. Minden törvényhatósági bizottsági tagnak joga van fölebbezni. Szóló különben azon a véleményen van, hogy a tanácsnak kötelessége lett volna a kérdést a közgyűlés elé hozni. A felebbezést tárgyalni kell és ezért Wimmer indítványát kéri elfogadni. Miután több fölszólalás nem akadt, elnök bezárta a vitát. • (Az „aprólékos" dolog.) Gaál Endre dr. az elhangzottakhoz csak helyreigazításokat akar fűzni. Azt mondja, hogyha kimondják, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok érdekelve vannak ebben az ügyben, akkor nem is szavazhatnak, mert biró a maga ügyében senki sem lehet. Bizonyos, hogy olyan aprólékos dolgot, mint a lielyárak . . . — Ohó, ez nem aprólékos dolog! t— Ez nagyon fontos! — A legfontosabb — mondták a bizottság tagjai. Gaál azután folytatta beszédét. . . . nem tartoznak a közgyűlés elé. (Zajos ellentmondás.) Nemcsak a törvény száraz betűit kell venni, hanem érvényesíteni kell a szerződést is. A szerződés által a tanácsra ruházott kötelességet sem szabad megbolygatni. A lielyárak megállapítása a közgyűlés által a tanácsra van bizva. — Akkor miért van a közgyűlés! — Minek jöttünk ide? — Kántálni! — Szavazzunk szavazzunk! — Ilyen és ezekhez hasonló közbeszólásokkal fogadták a tanácsos szavait. Zajos ellentmondások között nagy zűrzavarban tudta >sak Gaál Endre dr. beszédét folytatni. Polemizált az elhangzott beszédek jogi részével és arra kérte a bizottságot, hogy a tanács intézkedését hagyja jóvá. (A zárszó.) Balassa Ármin dr. a zárszó jogával él. Nyiltan és őszintén az volt és az a véleménye most is, hogy Wimmer Fülöpnek nem volt joga fölebbezni. Tóth Imrével szemben azt mondja, hogy azok az érdekeltek, akik,kel a határozatok kézbesítettek. A törvény azt mondja, hogy mindazokat a határozatokat, amelyet közérdeknek közliirré kell tenni. Épen a közzétevésben rejlik a polgárságnak az a joga, hogy érdekeltség nélkül felebbezhet. Nagy zajban fejezte be Balassa Ármin beszédét. Azt az indítványát, hogy a jogügyi bizottságnak adják ki a kérdést, visszavonja. Annak ellenére, hogy felfogását fenntartja és a tanács álláspontját teszi magáévá, még is szeretné, ha a kérdést itt tárgyalnók. Ha már ugy van beállitva a kérdés, hogy azok az önzetlenek, akik ellenzik a lielyárak fölemelését és azzal vádolják a szinügyi bizottságot és a tanácsot, hogy baráti szívességet tettek az igazgatónak akkor, amikor fölemelték a helyárakat, akkor tárgyalni kell itt a közgyűlésen az ügyet. (A szavazás.) Wimmer Fülöp és Kormányos Benő dr. nem érnek a zárszó jogával. Elnök azután bejelenti, hogy mivel három indítványt tettek a kérdésben, először Kormányos Benőnek azt a javaslatát teszi föl szavazásra, amely napirendretérést indítványoz. Miután az indítvány mellett csak Kormányos Benő dr. szavazott, elnök a tanács javaslatát bocsájtotta szavazásra, összesen mintegy nyolc-tíz bizottsági tag szavazott a tnács javaslata mellett, a közgyűlés többsége ülve maradt. Wimmer Fülöp felfolyamodásának adott helyett és annak indítványát fogadta el. Elnök a szavazás után kihirdette az eredményt, amit zajos helyesléssel vett a közgyűlés tudomásul. (A helyárak kérdése.) Elnök jelenti ezután, hogy miután a kérdés első részével már végeztek, most sor kerül a második részre is, vagyis tárgyalhatják Wimmer Fülöp felebbezését. Gaál Endre dr. előadja, hogy a szinügyi bizottság javaslata alapján a tanács megváltoztatta a szinházi helyárakat Ezt a határozatot Wimmer Fülöp megfölebbezte. A tanács javasolja, hogy a fölebbezés elutasításával hagyják jóvá a tanács határozatát. A drágább helyárakat felemelték, az olcsóbb helyek árát leszállították, igy tehát jogosult az intézkedés. Végman Ferenc dr. az ügyrendhez kíván szólni, azonban az elnök Wimmer Fülöpnek adja meg a szólás jogát, mert az jelentkezett először. Wimmer Fülöp föl és alá járt, hogy beszéljen, közben azonban olyan zaj támadt a teremben, hogy a polgármester öt percre felfüggesztette az ülést. (Itendkiviili tanács illés.) A szünet alatt izgatott csapatok tárgyaltak a teremben. Különösen nagy volt a csoportosulás Thuróczy Mihály dr. városi tiszti főügyész körül, aki azt vitatta, hogy a kérdést nem is lehet tárgyalni, mert a tanács nem hozott javaslatot a felebbezést illetőleg, jóllehet azt Gaál Endre dr. javaslattal terjesztette a közgyűlés elé. Gaál Endre dr. ezzel szemben azt vitatta, hogy a tanácsnak nem is kell külön javaslatot hozni, mert az csak természetes, hogy a saját határozata ellen beadott felebbezést csak elutasításra ajánlhat a tanács. Azt a véleményt nem osztották a tanács tagjai, különösen Balogh Károly és Tasehler Endre voltak más nézeten. Thuróczy Mihály kijelentése nagy konsternáeiót keltett és a tanács formális ülésre vonult vissza a tanácsterembe. A tanácsülésen azután elhatározták, hogy mivel a törvény értelmében a tanácsi javaslatot a közgyűlés előtt huszonnégy órával kell meghozni és a javaslatot huszonnégy óráig közszemlére kell kitenni, azért ezt a kérdést ma nem tárgyalhatják, hanem vagy az októberi közgyűlés napirendjére tűzik ki, vagy pedig — ami valószínűbb — póttárgyként viszik be erre a közgyűlésre. (Finita la comedia) A tanácsülés után, amelyen sok bizottsági tag is megjelent, a tanács újra bement a közgyűlési terembe és a polgármester megnyitotta újból a tanácskozást. Bejelentette, hogy mivel a fölebbezésre nincs javaslata a tanácsnak, azt csak póttárgy gyanánt vagy az októberi közgyűlésen tárgyalhatják. Balassa Ármin dr. azt indítványozza, hogy mivel a közgyűlés már érdemileg akar a kérdéssel foglalkozni, jó lenne, ha a közgyűlés visszaadná a kérdést a jogügyi bizottságnak és a tanács csak decemberben terjesztené elő. Végman Ferenc dr. szerint ezzel a kérdéssel nem lehet most már tovább foglalkozni. A közgyűlés ezután elfogadta az elnök előterjesztését, majd a tárgysorozat többi kérdésének tárgyalására tért át, megszavazott a kisdedóvó és jótékony nőegyletnek ezer, a kertészeti egyesületnek kétszáz és a főgimnázium kibővítésére kétszáznyolcvan koronát: közben hatszáz lett, mire az elnök a tárgyalás folytatását péntek délutánra halasztotta. Kellemes szórakozást nyújt Kizárólag Két rémkép a szezon legnagyszerűbb mimódrámáját mutatja be a -—NEWYORK-nagykávéház uj műsora keretében. 1. Oroszlánvadászat, természetes 2. A szerelmes gimnazista, komikns 3. Az áldozat megjutalmazása, dráma 4. A mindenható tallér, humor 5. Az alpesi osoda vasút, eredeti felvétel 6. A ragadós szék, kacagtató 7. Fegyverbe hívás, ókori dráma 2040 Palkovlts Andor, kávéa