Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-06 / 229. szám

Ibii okióoer 6 komáznának vele, de a Korláth honfitárs az me^tóésüíi, megtiszteli a magyar honfitársait, aztán az okos eiríber, lehet vele beszélni a hazai politikáról is, az megkérdezi, hogy högy váh a misszisz, lehet nek'i panaszkodni a komisz munkaviszonyokról, az megvigasztalja, tanácsokat ád. szóval mindenkép hasznos és derék ember a magyar bankár, aki elveszi szépen a betétet, melyért kamatot nem fizet, s még akkor is nyer rajta, ha csak szép szolidan elhelyezi a bankba és zsebrevágja a kamatot. De ehelyett spekulál a magyarok pénzével, börzén játszik, s ha sikerül jó, ha nem sikerül, megszökik, vagy fizetésképtelenséget jelent. Ha sikerül a spekuláció a bankár urnák, akkor vagyont szerez az ügyfelei pénzével magának és becsületes ember marad, ha nem sikerül, akkor gazember lesz, de üthetik bottal a nyomát. Annyi eszük persze van, hogy ha megszöknek, viszik a magyarok a pénzét, megmentik a maguk javára azt, ami még megmenthető. Az amerikai kormány elég szigorú ugyan, de még sem tehet semmit a magyar bankárok ellen. A magyar bankárok, ugyanis csak a magyarok előtt bankárok — a hatóság előtt megelégszenek a sokkal szerényebb „steamship agent" (hajójegy ügynök) cimmel, s a hatóság nem tudja ellenőrizni, hogy az ügynök ur bankügyletekkel foglalkozik. Newyork államban ugyan tizenötezer dollár biztosítékot kérnek az európai hajójegyügynököktől, de nem készpénzben, hanem jótállásban. Ezt pedig nem nehéz fölmutatni, mert nagy vállalatok vannak, melyek azzal foglalkoznak, hogy illő évi dij ellenében garantálják a magyar bankárok biztositékát. Ott rendes üzlet a sikkasztás és csalás esetére való biztosítást is. Nem coda tehát, ha akadnak „okos magyarok", akik vállalkoznak arra, hogy a honfitársak pénzén vagyont szerezzenek. Önzők és okosak az emberek, különösen Amerikában. Talán segít majd ezen a mizérián a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak és a Hitelbanknak alakulóban levő fiókjai, bár nem bizonyos, mert ha nagyon bürokratikusán intézik az ügyeket és kezelik a magyar polgártársakat, ugy a magyarok nem viszik oda a pénzüket. Mert a magyaroknak nem megbízható a Kereskedelmi Bank, hanem a Klein bankár ur, az eldiskurál, elpolitizál vele, — az személyes jó ismerőse, az megbízható ember. És ez a megbízhatóság csak kerek tízmillió koronába került csak egy év alatt a becsületes, hiszékeny magyaroknak, mert ennyit tesz ki az az összeg, amennyit a magyar bankárok az 1911. év folyamán elsikkasztottak. Ez a rengeteg summa, de meg a szegény kivándorolt magyarság megérdemli, hogy a magvar kormány foglalkozzék az ügygyei, és megvédje a kivándorolt magvarság nagyon nehéz munkával összekuporgatott millióit az amerikai magyar bankároktól. Ligeti Béla. A román nemzetiségiek az obstrukció ellen. Mihályi Tivadar román nemzetiségi képviselő kijelentette, hogy a románság fölismerte az obstrukcióban rejlő hatalmi célzatot és minden erejükkel oda törekszenek, hogy az obstrukciót lehetetlenné tegyék. A román népet pedig fölvilágositják az obstrukció nemzetellenes célzatáról. A jövő évi költségvetés szenzációja. Budapestről jelentik, hogy Lukács László pénzügyminiszter a jövő hónap elején beterjeszti az 1912. évi költségvetés tervezetét, mely plusszal záródik és a maga nemében szenzációs nemzeti előhaladást jelent. A jövő évi költségvetésben gondoskodás van a tisztviselők fizetésemeléséről, uj iskolák, egyetem és kórházakról, valamint a gyermekvédelemről. Az uj ágyúgyár alapítása is föl van véve a jövő évi költségvetésben. DELMAGYARORSZAG A háború első halottai. .. :» -fr " st (í«4 -Jí.'.i . ~ .1 — Tripolisz bombazáporbap. — (Saját tudósítónktól.) Most már bizonyos, hogy a nagyhatalmak békeakciója nem indul meg igazán addig, amig Olaszország be nem fejezi Tripolisz okkupációját. A törökök igazán csak a félhold becsületeért állnak ellent, vagy inkább színlelik az ellentállást. Laravelli altengernagy rövid idő múlva jelentheti Rómában, hogy Tripoliszt megszállták az olasz csapatok és az uj gyarmaton a zöldfehér-piros lobogó leng. Azután megkezdődhetnek a diplomáciai tárgyalások, persze csak ugy, ha valami nem jön közbe. Ezt pedig előre tudni ebben a feszült hangulatban sohase lehet. Ma azt jelenti egy római távirat, hogy a Vörös-tenger partján megtámadtak a törökök egy olasz csomagszállító hajót. Vagyis a török komolyan veszi azt a megtorló kijelentést, hogy Erytreát, az olaszok régebbi gyarmatát nyugtalanítani fogja és zavarokat csinál Abeszinia határán. A prevezei eset magyarázata foglalkoztatja egyébként a diplomatákat. A római konzulátus határozottan titakozik az ellen, mintha az európai Törökország vagy a Balkán nyugalmát háborgatni volna szándékában. Ezt teljes abszurdumnak mondja. A tripoliszi konfliktusból, ha igy van, nem csap ki a vészes láng és néhány nap múlva talán már unottan fogjuk olvasni a diplomáciai tárgyalásról szóló jelentéseket. Dörögnek az ágyuk. Máltából jelentik : Tripolisz városában nem sok kárt tett a bombázás, csak épen a temető környékén csapott le néhány shrapnel egyes házakba. A tripoliszi kormányzó állítólag üzenetet küldött De Revei olasz ellentengernagynak, hogy siettesse a megszállást, ellenben hagyja abba az ágyúzást, mert a török helyőrség legnagyobb része az ország belsejébe húzódott vissza, a városban alig maradt török katonaság s ő ágyúzás esetén nem felel érte, hogy az arabok és szerecsenek föl nem lázadnak az európaiak ellen. Az olasz hadihajók nem tiizték ki a fehér lobogót és hamarosan el is hallgattak az ágyuk. Az erdőkből néhány rokkant mozsárágyú felelt a bombázásra. De Revei ellentengernagy azután csapatokat szállított partra, amelyek a külső erődöket elfoglalták. Ugyancsak tegnap olasz hadihajók Benghazit is bombázták. Chiassoból jelentik: Az olasz expediciós csapatok legnagyobb része a jövő hét végén már Tripoliszban lesz, a többi csapatot a jövő hét közepén fogja elbúcsúztatni Viktor Emánuel király a nápolyi kikötőben. Két erődöt bevettek az olaszok. Tripoliszból jelentik: Tegnap reggel folytatták a külső védőmüvek bombázását. A belső erődítéseket nem ágyúzták, nehogy a városban kár essék. A Sultanje és Hamidie ütegeket sikerült harcképtelenné tenni. Miután a Garibaldi hadihajó beért a külső kikötőbe, két tengerésztiszt megvizsgálta a Hamidie üteget és üresnek találta. Az ágyuk závárzatait a tisztek elvitték. Három török katonát holtan találtak. A megadást a törökök még nem ajánlották fel. Olasz hajó a tengeralatti akna fölött. Máltából jelentik: A tripoliszi kikötő előtt egy olasz hadihajó egy török tengeralatti akna fölé került. Az akna felrobbant és a hajót Iégberöpitette. Berlinből jelentik: A konstatinápolyi német nagykövet azt a közvetitő javaslatot tette, hogy a porta fogadja el az olasz ultimátumot és érje be pénzbeli kárpótlással, de ennek az ajánlatnak nem lehetett sikere, mert Olaszország ilyen alapon már tárgyalni sem hajlandó. Nem akarja tűrni továbbá a szultán fenhatóságát Tripoliszban és a pénzbeli kárpótlás mennyiségét olyan módon kívánja megállapítani, hogyha a hadiköitségek nagyobbak, mint a meghatározandó összeg; akkor Olaszország természetesen nem tartozik fizetni kárpótlást. Mindent szabad a tengeren. Rómából jelentik: A hivatalos lap a tengerészeti miniszter következő jelentését teszi közzé: Miután Törökország nem tett olyan nyilatkozatot, mely azt bizonyítaná, hogy az olasz kereskedelmi hajókkal szemben az ellenségeskedés ideje alatt tartózkodni fog a zsákmányolási és elkobzási jog gyakorlásától és miután ellenkezőleg Törökország először gyakorolta a zsákmányolási és elkobzási jogot, az olasz kereskedelmi tengerészet ellen, az olasz kormány élvén a tengerészeti kereskedelemről szóló törvénykönyv 211. cikkében foglalt joggal, fentartja magának, hogy a török kereskedelmi hajók ellen a zsákmányolási és elkobzási jogot gyakorolja. Az olasz kormány ugyan törvénykönyv 216. cikkének megfelelően közli, hogy hadi dugáruknak fognak minősíttetni ágyuk, puskák, karabélyok, revolverek, pisztolyok, kardok és más lő- és oldalfegyverek, hadi muníció, hadi anyag és általában minden, a mi feldolgozás nélkül közvetlen szárazföldi vagy tengeri haderő felszerelésére fordítható. Kinek lesz a háborúból haszna ? Bécsből jelentik: Az európai diplomácia legújabb eseménye az, hogy az olasz-török közvetitő tárgyalásokat Anglia fogja átvenni. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy a béke reménye közelebb volna. A török kormány, mely már minden kormánytól megkapta a választ intervenciót kérő jegyzékére, most azt hangoztatja, hogy addig nem köt békét, amig Tripoliszban el nem dől a harc a két fél között. Ennek az a magyarázata, hogy Tripoliszbn ellenállásra készülnek. Az olasz expediciós hadsereg tizedikén indul el Tripoliszba és igy a tuiajdonképeni foglalás csak a hónap közepe táján kezdődhetik. De minden jel arra mutat, hogy a tripoliszi mohamedán lakosság kardcsapás nélkül nem adja meg magát. A tripoliszi kikötiinek elfoglalása még nem jelent sokat, mert a többi kikötőváros is, különösen Benghazi sok nehézséget fog okozni az olasz csapatoknak. Ennek következtében most azt vélik, hogy az olasz-török háború a komplikáció minden veszedelmével együtt még hetekig is eltarthat, mielőtt a békeközvetités elkövetkeznék. Olaszország és a Balkán. Rómából jelentik: A Tribuna irja: Az olasz kormány egész politikáját mindenkor két főcél irányította; Tripolisz elkerülhetetlenné vált megszállása és Európában a teljes béke fenntartása. Miután e programm szerencsés keresztülvitele politikánk kettős sikere volna, politikai és katonai tekintetekben egyaránt, azt a nézetet, mintha Olaszország Balkán nyugalmát valamiképen meg akarná zavarni, abszurdnak kell minősíteni. Bosznia az olaszok ellen. Szerajevóból jelentik, hogy a boszniai mohamedán képviselők távirati kérelmet intéztek Aehrenthal külügyminiszterhez, hogy hasson oda, miszerint az olaszok a törökök ellen indított hadjáratot beszüntessék. Nagyhatalmak s a török kormány. Konstantinápolyból jelentik, hogy a török kormány a nagyhatalmak képviselőit kérte, hogy az ifjú törökök kiáltványában foglaltakat, mely szerint erélyesen követelik az olasz betörés megtorlását, ne tekintsék a. török kormány intencióival azonosnak. A nagyhatalmak képviselői megjelentek a portánál s figyelmeztették a kormányt, hogy az ifjú törökök harcias szellemű kiáltványa nem alkalmas a béke megkötésére.