Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-04 / 227. szám

1.911 október 4 DÉLMAGYARORSZÁG 9 Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 12.14—12.15 11.93—11.94 10.18-10.19 8.41— 8 42 9.33— 9.34 az ipart, hogy hozzon áldozatot, fnert csak igy lehet helyreállítani nagybeteg közleke­désügyünket. Hát a helyreállítás még ma is késik. A tarifa drágább, waggon nincs. Any­nyira nincs, hogy a gyáraknak már-már be kell szüntetniük az üzemüket. A Gyáriparo­sok Szövetsége csak kötelességét teljesítette, amikor megelőzésére a nagyobb bajoknak a kormány sürgős segítségét kérte. (—) Pénzintézetek kongresszusa Lngoson. A lugosi mezőgazdasági és ipari kiállítás al­kalmából megtartott pénzintézeti kongresz­szust a délvidéki pénzintézetek vezetőinek élénk érdeklődése mellett nyitotta meg Medve Zoltán főispán, aki elnöki beszédében a gaz­dasági érdekeknek agrár és merkantil jel­szavak szerint való tagolását az ország egyik szerencsétlenségének mondotta. A pénzinté­zetekben látja azokat a szerveket, amelyek a két egymással látszólag ellentétes érdeke­ket egyformán szolgálják és igy a harmo­nikus demokratikus fejlődést leginkább elő­mozdítják. Ismertette ezután azokat a nagy sikereket, amelyeket ugy a pénzintézetek szervezése, mint érdekeik képviselete körül a pénzintézetek országos egyesülése elért és üd­vözölte a központ képviseletében megjelent Éber Antal dr és Hantos Elemér dr alelnö­köket, az Osztrák-magyar bank részéről megjelent Prokisch Ferenc temesvári fiókfő­nököt, valamint a délvidék jelenvolt előkelő­ségeit. A kongresszus Széli Kálmánt, az Egyesülés elnökét és Lukács László pénzügy­minisztert táviratilag üdvözölte. (—) Milliós fizetésképtelenség a vidéken. Nagybecskerekről jelentik: Schlesinger Já­nos bókai földbirtokos 1,300.000 koronával fizetésképtelen lett. Schlesinger a rossz ter­mése következtében nem tudott szállitani és ez okozta az inzolvenciát. Körülbelül tiz bu­dapesti gabonakereskedőcég ottani gabona­bevásárló fiókja révén érdekelve van a fize­tésképtelenségnél. (—) A takarmány ínség és az OMGE. A nagy takarmányinségre való tekintettel, a mint már megirtuk, az OMGE arra kérte a kormányt, hogy a takarmánynemüekré adan­dó 50 százalékos szállitási kedvezést vissza­térítés utján engedelmezze. Tévedések elke­rülése végett megjegyezzük, hogy az egyesü­let azért választotta a szállitási dijkedvezés ezen módját, nehogy a közvetítő kereskede­lem az adandó kedvezésből kikapcsoltassék. A kedvezést mindenki élvezni fogja, ba a szállított takarmánynemü az országban kerül fogyasztás alá. A kedvezés megszorítását meg azért kérte az OMGE, nehogy azt a ki­vitel is igénybe vehesse. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon délben a külső politikai helyzet kedvezőbb megitélése folytán általá- .j ban nyugodt volt az üzlet, délelőtt azonban az irány többször változott. Fölmondás 1500 mm. rozs. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: A készáruvásáron 5 fillérrel drágább áron 50.000 mm. buza kelt el. A rozs is 5 fillérrel szilárdabb. A többi változatlan: A budapesti értéktőzsde. Október 3. Ma igen szilárd volt az elő­tőzsde iránya, mert a harctérről riasztó hir nem érkezett és a sajtóban sokféleképen kom­mentálták a béke helyreállítására irányuló fáradozást. A bécsi arbitrázs vásárlása és az itteni igen intenzív módon működő kontre­minspekulánsok kapkodó födözése nyomán az árnivó. nemcsak a nemzetközi piacon is tete­mesen emelkedett. A zárlat szilárd volt. A készárupiacon is jobb áron folyt a vásár, de a forgalom nem elégitett ki. Kötöttek: Magyar hitel 830.50—832.25 Osztrák hitei 636. 638.— O. m. államv. 726.50—780.— Jelzálogbank 480.50—482. ­Leszámitolóbank 565.25—5G6.— Rimamurányi 682. 685.25 Közúti villamos 788.50—789.50 Városi villamos 406. 408.50 Hazai bank 305.50—306.— Magyar bank 715. 717.— Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasöntő Magyar villám. Atlantika 893. 897.— 668. 670.— 807. 812 — 4085. .— 487. 489.— A déli tőzsde szilárd bécsi és berlini jelen­tések nyomán igen szilárd ma zárlatig. A nemzetközi piac értékei 2—3 koronával drá­gábbak és igen szilárdan zárultak. A helyi piacon is javult az árnivó, kiváltképen a bankrészvényeket favorizálták. A készáru­piac szilárd, mérsékelt forgalom mellett. A járadékpiac is javult valamivel. A valuta és ércváltó szilárd. A zárlat kedvező. Kötöttek: 715.50-717.­4125 Osztrák hitel 638. 639.75 Magyar bank Magyar hitel 831.50—838.— Keresk. bank Jelzálogbank 483. 484.— Beocsini —. —.— Leszámitolóbank 566. 567.— Aszfalt —. .— Rimamurányi 684. 685.75 Salgótarjáni —. .— Közúti villamos 789. 789.50 Ganz vasöntő —.— .— Dijbiztositás: Osztrák hitelrészvényből holnapra 5—6 kor., nyolc napra 12—14 kor., október végére 22—24 korona. A bécsi bbrze. A mai elötőzsdén a kötések a következők: Osztrák hitel Magyar hitel Anglo-bank Bankverein Unio-bank Lőnderbank 637.75 .­831.50 .­323.50 .­539.- .­615. .­539.50 .­Osztr. államv. Déli vasút Rimamurányi Alpesi Márka készp. Ultimóra 730. 112.75­683.50­819.50­117.97­117.90­VASS Mozgókép Színház :: Feketesas - utca, uj Wagner-palota. Ma szerdán, október 4-én Jön a bandita Király Bas Hely árak mint rendeseti! sPa Előadások kezdete hétköznap este 7 és 9 Ja® órakor, vasárnap délután 2-től este 11-ig. Jjg Helyárak « Páholy-ülés 1 kor. I. hely 70 fill. ÉHá II. hely 50 fill. III. hely 30 fill. Katonák, diá­kok és gyermekek: páholyülés 50 fill. 1. hely 30 fill. H. hely 20 fill. III. hely 10 fillér. izéÉii vi fizetéssel azonnal felvétetnek > Bélmagyarország < könyvnyomdában 27 REGÉNY. Á vihar. Egy orosz barrikádharcos regénye. Irta M, Arsybasew. — Most megkezdődik — süvöltötte benső­jében egy vészes liang. A kozákok azonban hirtelen elindították lovaikat és a nyeregben himbálódzve, odébb vágtattak. Por csapott fel a nyomukban és ruhájuk villogott a napfényben. — Oha . . . ho . . . bó! — hallatszott most mindenünnen a diadal hangja. Mindeki újra élék lett és a tömeg megint pezsgésbe jött. — Szedett-vedett borda! — vélte Ettinger és ráncos és alacsony homlokú, szellemtelen arcán undor és megvetés mutatkozott. — Menjünk tovább. Hagyjuk ezt a dicső társaságot! Kostsajew szórakozottan mosolygott, nehe­zen lélekzett és látnivaló volt, hogy valamit nem képes magának megmagyarázni. Azután gyorsan áthatoltak a hullámzó tö­megen és az egyes, kiharsanó kiáltásokra, szavakra és nótákra füleltek, melyek hol itt, hol amott hangzottak fel. Dülöngve haladt el mellettük egy teljesen lerészegedett matróz és irgalmatlanul szórta magából a káromkodást. Kontsajewnek ugy tünt fel, hogy valahol már látta ezt a matrózt és akkor is ép ilyen részegen, rongyosan, züllötten és irgalmatla­nul szórya magából a káromkodást. A gondo­lat, hogy az emberek még ezen a napon is olyanok maradnak, mint egyébként, nyugta­lanná tette; egész mivolta azonban oly bol­dog feszültségben és izgalomban lebegett, hogy ez a gondolat mihamar felolvadt a lel­két duzzasztó örömir érzésében. A raktárházaknál a forradalom önkéntes harcosai állottak, vörös szalaggal karjukon. Ifjú arcnk ép oly izgalomban lobogott, mint a Kontsajewé. Érezték, hogy az élet urai és ez fölbátorította és föltüzelte őket. Az egyik bódénak ajtaján egy csapat ember özönlött be, majd ládákkal a vállán csakhamar újra előtűnt és azokat a parthoz hordta. — Mi történik itt, barátom? — kérdezte Kontsajew az egyik vörösszalagos diákot. A bizottság a tengerbe dobat minden pá­linkát — felelt az vidáman, mint aki nagy­szerű örömhirről ad értesítést — tudja ezek az emberek különben leisszák magukat — je­gyezte meg aztán barátságosan, mintha régi ismerőssel beszélgetne. —, Bizony, bizony — ismerte el Kontsajew meleg rokonszenvvel. A nehéz sárga ládák zöld cimkéikkel elő­ször lassan, úgyszólván bizonytalanul csúsz­tak alá a meredek kőgáton, forogtak egyet a levegőben és zuhanva buktak a himbálódzó, zöld vizbe. Egy pillanatra napfényben csil­lámló fehér haboszlop szökött fel, mely kris­tályszin habcsipkézetet boritott a ládákra és aztán alámerült a felborzolt zöld mélységbe. Csinos látvány volt és kedélytmelegitő. Az egyik láda, közvetlenül a viz fölött, sú­lyosan csapódott egy sziklához és recsegve hasadt szét. A kellemes formájú, fehér iive­gecskék kihullottak és a liabcsipkék közt úsz­káltak, — Ob jaj! ... — kiáltott fel valaki a tö­megből és ösztönszerűen a vizhez szökött. A tömeg azonban tele torokkal kiabálta a szivéből: — Hurrá! . . . Hurrá! És érezni lehetett, hogy mindez a rongyos, örökké részeg ember hirtelen nyomasztó ter­het vetett le magáról és most örvendez a dia­dalnak. '""•"""'npfíi'i|n mm,, llillltimniiirsfflrHW-iii^^ yistiíi leagstre hirdetéseket píáo^s é árban fostad el a r?o i á< auomvataia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom