Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-31 / 250. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 25 NAPI HÍREK • i . ' V ­Gyorsfényképek a szegedi korzóról. (Saját tudósítónktól.) Reggel bat óra. Lilás­kék, szürkével árnyult köd gomolyog a leve­gőben ... A korzó kihalt, üres, néma. Egyet­len lelket sem látni. Az ablakok leeresztett függönyei pihenő álmokról suttognak. A kor­zó kedves, vidám sétáló népe, ilyenkor még éjszakai álmát alussza. A reggeli szürkületben sápadt arcú mun­kások, emberek, asszonyok vonszolják fáradt testüket a munkába, — a gyárba. Egyformán, változat, szin nélkül morzsolják le fárasztó, hosszú napjaikat. Abban biznak, hogy gyor­san leszáll az alkony s feledik, bogy megint jön egy másik nap és élőiről kell kezdeni a danse macabret . . . Szelíd, csendes a város. A reggel bontakozik ki mámorfátyolából és a bűvös éjszakák forró álmairól, mélységes titkairól a reggel munkába rohanó emberek nem tudnak. Ilyenkor szellőztetik a kávéházakat. Egyik kávéház ajtajában gyűrött, piszkos gallérú pincér áll. Egy selyemruhás leányt dobott ki. A leány elment a templomba. Ott a szol­gák takarítottak, útban volt és kiment az üres korzóra . . . Hat óra után kezd élénkülni a korzó. Üde, kis masamódlányok, legújabb divatú kala­pokban, de ferde cipősarokkal sietnek az üz­letekbe. Varróleányok rohannak a zakatoló gépek mellé. Kereskedősegédek — erősen par­fümözve, hivatalnokok, hivatalnoknők halad­nak a napi robotba, • • Nyolc óra felé mennek a diákok. Kis fel­sőbb leányok, az előadás megkezdése előtt néhányszor végigsétálnak a korzón. Közben hangosan beszélnek a színészekről, férfiakról. Mindenkinek a legintimebb dolgait ismerik. Egy-két öreg ur reggeli sétáját végzi és erősen megfikszirozza a fiatal leányokat. A városháza tornya nyolcat üt . . . Kihalt a korzó tizenegy óráig. Ekkor jönnek a min­dennapi sétálók, illetve a Buchwald bácsi kundsaftjai. Közismert, nyugalomban élő öreg urak, pár katonatiszt, akik a korzó sár­ga székein igyekeznek visszaá lmodniazt,ami ga székein igyekeznek visszaálmodni azt, ami már elmúlt. A székek legtöbbje üres. Sétáló közönség nincs, csak néhány ügyvéd siet aktákkal a kezében. Tizenkét óra és egy között jobban lüktet a korzó vérkeringése. Most már megjelennek az elegáns asszonyok. Élet-halálra udvarló bank­fiuk, fiatal jogászok sok temperamentummal tárgyalják a napi eseteket. Ismét megjelen­nek azok is, akiket reggel nyolckor láttunk, most már hazafelé tartva. Egy negyed óra el­teltével újra üres a korzó. Ebéd után kevés változattal azokat látni, akiket délelőtt tizenegy óra körül. Félhatkor változik meg a korzó képe. A lámpákat felgyújtják, most már forr, sistereg a korzó hullámzó vére. A csillogó, villanyfé­nyes korzót ellepi annak elegáns, kedves, vidám népe, mely gondról, küzdelemről nem tud. Vagy ha tud is, ott elfelejti. Aranyesil­logásu, halvány köd ereszkedik a korzó népé­nek szeme elé és ezen keresztül gyönyörű az élet. Csupa dal, ifjúság, mámor. Este ki­lenc után megint csendes a korzó. Az embe­rek színházban, kávéházban, moziban van­nak. A korzóra ráborul az éj. A sötét, pá­rás éjben csak egy-két tovasiető ember sziluetjét látni. Felgyűrt gallérral, egymásba fogódzva. Az éjszak leteríti fátyolát és most már kihalt, üres, néma a korzó. Vásárhelyi Jidiska. — Halottak napja. Mindenszentek nap­ján kigyulladnak a gyertyák a temetőkben. Csupa virág, illat, fény lesz az elmúlás kert­je. Az örökös megújhodást jelképezi a virág és a léleknek fényességet mutatja a mécses, mely bevilágít a fekete éjszakába. Halottak napján mindenki koszorút helyez az elhunyt kedvesei sírjára. Szeged város sem feledke­zik meg az elhunyt jeleseiről. Dugonics And­rás, Enyedy Lukács, Reizner János, Fodor Károly, Kulinyi Zsigmond, Répássy tábor­nok, Rainer József, Klauzál Gábor, Szaba­dos János, Pálfy Ferenc, Kiss Dávid, Dankó Pista és Lichtenberg Mór sirjaira helyeznek e napon koszorút a város nevében. Miután a közönség nincs tisztában azzal, hogy a bér­kocsiknak a temetőbe való fuvarozásért mennyit kell fizetni, a rendőrkapitányi hiva­tal miheztartás végett tudomásul adja, hogy a bérkocsisok a temetőkbe való fuvarozás al­kalmával csakis a tarifában meghatározott árakat követelhetik, vagyis az időszerint való rendes fuvardijat. gummikerekii kétfogatú egyfogatú Egy órára 3.00 kor. 2.00 kor. 1.20 kor. Minden további negyedóra 0.80 fill. 0.40 fill. 0.30 fill. Várakozás. Egy órai 3.00 kor. 1.20 kor. 0.80 fill. háromnegyed óra 2.00 kor. 0.80 fill. 0.60 fill. Fél órai 1.60 kor. 0.60 fill. 0.40 fill. Negyed órai 1.20 kor. 0.40 fill. 0.20 fill. — Katonai hirek. A király a 46. gya" logezredtől Dominig Ernő őrnagyot a 39. gyalogezredhez helyezte át. Helyére Szivy Sándor őrnagy kerül az ezredhez a 101. gya­logezredtől. Elhelyezték még Domis Hubert és Wilheim Gaszton kapitányokat is. Előlép­tették: Nováky Árpád, Wilheim Gaszton és Szávits Miklós főhadnagyok kapitányokká, Szabó Imre hadnagy főhadnagygyá. A ki­rály Szimonovics Károly, a szegedi II. hon­védkerület hadbiztossága állományába tar­tozó hadbiztosnak, a saját kérelmére megej­tett felülvizsgálat alapján mint rokkant, min­dennemű népfölkelési szolgálatra is alkal­matlannak, nyugállományba való helyezését elrendelte. A honvédelmi miniszter Ördög Ignác magyar királvi szegedi 5. honvédgya­íogezredbeli törzsszámvivőt a magyar ki­rályi szegedi honvédcsapatkórházban a kór­házi gazdászat-közigazgatási szolgálat vég­zése körül hosszabb időn át kifejtett különö­sen buzgó és eredményes tevékenységéért okiratilag megdicsérte. —A bosnyák vasutak. A bosnyák vas­utak ügyében vasárnap délután folytatták és befejezték Bécsben a szombaton megkezdett közös miniszteri tanácskozásokat. Részt vet­tek azon a közös miniszterek, a két minisz­terelnök, a magyar és osztrák szakminiszte­rek és Potiorek boszniai tartományi kor­mányzó. A boszniai vasutak ügyében az osztrák kormány olyan összeköttetést akart Bécsből Szerajevóba, hogy a vasút vonala Magyarország területét egyáltalán ne érint­se. Sikerült azonban olyan megegyezésre jut­ni, hogy ugy Bécsből, mint Budapestről lesz egy-egy vasúti összeköttetés Szerajevóba. A miniszterek már meg is állapodtak a két tör­vényhozás elé terjesztendő törvényjavasla­tok vázlatában ugy, hogy már legközelebb mindkét kormány a törvényhozás elé ter­jeszti az erről szóló törvényjavaslatokat. — Magyar miniszterek Bécsben. Hé­derváry gróf miniszterelnök a vasárnapot Is­mét Bécsben töltötte s vele együtt Bécsbe ér­keztek Lukács László és Beöthy László mi­niszterek, valamint Stetina József államtit­kár is. A magyar miniszterek délelőtt a Ma­gyar Házban tanácskoztak, majd a minisz­terelnök Montenuovo herceg főudvarmester látogatását fogadta, azután pedig Szőgyény­Marich László gróf berlini nagykövetünknél tett látogatást. Délután félhárom órakor a külügyminisztériumban közös miniszteri ér­tekezlet volt, amely este hét óráig tartott. A közös miniszteri értekezlet lefolyásáról Bécsből a következőket jelentik: A tegnap öt órai közös miniszteri tanácskozásban elvi megegyezés jött létre a boszniai vasutakról. A tanácskozáson elfogadták a közös kor­mány javaslatát a vasúti csatlakozásokról s ugy a bécs-szerajevói, valamint a budapest­szerajevói csatlakozás kérdését mind a két kormányt kielégítő módon oldották meg. A költségek kérdését is elintézték. A miniszteri tanácskozáson eszmeváltás folyt az 1912-iki közös költségvetésről és elhatározták, hogy a jövő év első negyedére költségvetési pro­vizóriumot fognak kérni. E végből a delegá­ciók karácsony és újév között rövid ülés­szakra fognak összejönni. Az 1912-iki költ­ségvetést csak márciusban fogják elintézni1. Aehrenthal báró végül informálta a két kor­mányt a külső helyzetről és azt mondta, hogy a két miniszterelnöknek a tripoliszi kér­désben a külügyminiszterrel egyetértve Bu­dapesten és Bécsben tett nyilatkozata nem­csak Ausztriát és Magyarországot nyugtatta meg, hanem a külföldöm is nagy megelége­dést keltett. Ma délelőtt tizenkettedfél óra­kor Héderváry gróf miniszterelnök Schön­brunnban audiencián jelent meg a király előtt. Az audiencián, mint félhivatalosan jelentik, kizáróan a parlamenti helyzetről tett jelen­tést ő felségének. Délután 'a miniszterelnök visszautazott Budapestre. — Rákóczi-ünnepély, öt esztendeje, hogy Rákóczi fejedelem hamvait haza hozták. Az ötéves évfordulót ünnepelte meg a „Szegedi Rákóczi Egyesület" vasárnap délután. A vá­rosháza dísztermében óriási közönség jelent meg, ugy hogy már délután négy órakor nem lehetett bejutni a terembe. Az ünnepélyt a Szegedi Dalárda éneke nyitotta meg. A Him­nust énekelték el König Péter vezetésével. A himnusz elhangzása után Lantos Béla egyesületi elnök magasszárnyalásu beszéddel nyitotta meg az ünnepséget. Nagy hatást ér­tek el Szohner Olga a Szegedi szinház mű­vésznője, Almássy Endre és Dittrói Nándor dr., akik alkalmi költeményeket szavaltak. Erdélyi Kálmán és Urbán Lajos zenekara kuruenótákat játszottak. Nagy György dr. ügyvéd, vblt országgyűlési képviselő, ünne­pi beszédet mondott. Nagy hatást értek el a szegedi dalárda énekszámai. Különösen tet­szett a Rákóczi trombitája . . . cimü dal, me lyet ez alkalomra Szabó Imre komponált. Lantos Béla szép záróbeszóde után a Szózat hangjai mellett oszlott el a közönség. Az ün­nepség a késő esti órákban ért végett. — Sáfár László bucsnzása. A Szegedi Napló távozó felelős szerkesztőjét meleg ün­nepség keretében búcsúztatták el szegedi ba­rátai, tisztelői. Az Európa szálló külön ter­mében volt az ünnepség, amelyen Várossy Gyula kisteleki plébános beszéd kíséretében aranytollat adott át Sáfárnak, aki meghatot­tan köszönte meg a kitüntetést. Balassa Ár­min dr, Becsey Károly dr, Jedlicska Béla dr és Kisteleky Ede mondtak még felköszön­tőkeí; — A pápa — és a költő. Az olaszok leg­népszerűbb költője, Gabriele D'Annunzio ódát irt a Tripoliszba vonuló katonákhoz. Mint most Rómából jelentik, Pius pápa megkérte környezetét, szerezzék meg neki az ódát. Fel­olvastatta magának a költeményt, mely­könnyekig meghatotta. Felhatalmazta kör­nyezetét, bogy d'Annunziónak a pápa leg­nagyobb elragadtatását tolmácsolják. — Véderő helyett költségvetés. A kormányhoz közelálló Budapesti Napló azt a szenzációs hirt közli, hogy egy előkelő munkapárti politikus állítása szerint a véd­erőjavaslatok tárgyalását a kormány felfüg­geszti s helyette a költségvetést tárgyalják le előbb, mivel ez sokkal sürgősebb. — A fogadalmi templom tervezése. Lázár György dr polgármester néhány napi szabadságra megy. Ezt az időt a polgármes­ter arra használja föl, hogy a fogadalmi templom ügyében dolgozzék és a tervezés kérdésében követendő eljárás részleteit ki­dolgozza. — Előléptetések a Máv. szegedi üz­letvezetőségnél. A magyar államvasút! tisztviselő knovemberi előléptetése során á szegedi üzletvezetőség területén a követke­zőket léptették elő: Az V. fizetési osztály 2. fokozatából az 1-ső fokozatba: Árkövy Já-

Next

/
Oldalképek
Tartalom