Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-17 / 238. szám

1911 október 15 DELMAGYARORSZAO Az országos jogászgyülés. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap összegyűltek az ország jogászai, hogy a fővárosban megtartsák a XII. jogászkongresszust. A megnyitó ülés vasárnap délelőtt 11 órakor volt az Akadémia dísztermében s a tanácskozások, a különféle szakosztályok ülései 3 napot fognak igénybe venni. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt s a résztvevők közt voltak láthatók: Székely igazságügyminiszter, Berzeviczy Albert, Günther Antal, Wlassics Gyula, Fiilepp főpolgármester, Rohonyi, Tőry, Imling, Némethy és Balogh államtitkárok, Vavrik kúriai másodelnök, Pongrác koronaügyész, Zsitvay, Beck és Baumgarten kúriai tanácselnökök, Csathó táblai elnök, Nagy Ferenc a jogászegylet elnöke, Baloghy törvényszéki elnök, Czárán főügyész, Pap Kálmán tábornok-hadbiró, Szivák Imre budapesti kamarai elnök és több vidéki elnöktársa, Pollák Illés ügyvédszövetségi elnök, Katona, Schvartz, Doleschall és Kiss Mór egyet, tanárok, Sélley főügyészhelyettes. A jogászgyülést, mint az összehívó Magyar Jogászegylet elnöke Nagy Ferenc dr. nyitotta meg, meleg szavakkal üdvözölve az impozáns számban megjelenteket. Ismertette az utolsó jogászgyülés óta eltelt 15 év történetét, majd üdvözölte a kormány képviselőjét és rámutatott a megoldásra váró feladatokra. Indítványára a királynak üdvözlő táviratot küldtek. Balogh Jenő államtitkár előterjesztette az előkészítő bizottságnak a tisztikar megválasztására vonatkozó javaslatát, mely egyhangú elfogadásra talált. Elnök lett Nagy Ferenc. Alelnökök: Szivák Imre, Kiss Mór dr., Kray István táblai elnök; pénztáros Vámossy Károly és választottak még titkárokat és jegyzőket. A tisztikar elfoglalván helyét, Nagy Ferenc dr. elnök mondott nagy tetszéssel fogadott beszédet, majd Székely Ferenc miniszter emelkedett szólásra, rámutatva a sok fontos jogi kérdésre, melyek eldöntésénél a jogászgyiilésnek döntő szava lesz. Ennek kijelentésével üdvözölte a tanácskozó magyar jogászokat. A miniszter után a főváros nevében Fülepp főpolgármester, majd az Akadémia részéről annak elnöke Berzeviczy Albert és a tudományegyetem nevében Doleschall Alfréd dr. jogkari prodékán üdvözölte a jogászok kongresszusát. A szakosztályok érdemleges ülései is már megkezdődtek. A királyhoz intézett hódoló táviratra ma ez a válasz érkezett: Méltóságos Nagy Ferenc dr. nyug. államtitkár, egyetemi tanár urnák, mint az Országos Jogászgyülés elnökének, Budapest. Ö császári és apostoli királyi Felsége az Országos Jogászgyülés hódolatát legmagasabb köszönetével a legkegyelmesebben tudomásul venni méltóztatott. Ö csász. és apóst. kir. Felsége kabinetirodája ~ fíöiépiskilál véplt íii tanoncul fizetéssel azonnal felvétetnek > Délmagyarország < könyvnyomdában ti. es Kir. uuw. e* Kamarai számumai ^ férfi-, fiu- és isánykarüíia-tsiep SZEGED, KÁRASZ-U. 5. Fióktelepek: Arad, Brassó, Debreczen, Fiume, Kassa, Kolozsvár, Miskolcz, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged, Temesvár, Zágráb, Belgrád, Sofia. KÉRJEN ÁRJEGYZÉKET. € ISIK KÖZGAZDASÁG — fi pesti házalók ellen. — (Sajá tadósitónktól.)Ev€k óta panaszkodnak a szegedi kereskedők, hogy különösen a szezon idején budapesti nagyobb cégek utazói és tulajdonosai jelennek meg Szegeden, ahol fölkeresik az előkelőbb vevő közönséget és megrendeléseket vesznek föl attól. Ez az eljárás sérti a szegedi kereskedők érdekeit, akiktől sokszor a legjobb vevőket veszik el a pesti cégek. Különösen az uri divat és menyasszonyi kelengye üzleteket érinti a sérelem. Leginkább az ő szakmájukba vágó árukkal házaltatnak Szegeden ezek a cégek. Esztendők óta tart ez az állariot, amelv ellen nem tudnak tenni semmit, mert az idegen cégek értenek ahoz is, miként kell a kereskedők védelméről intézkedő 1903. évi törvényt megkerülni. Ez a törvény ugyanis ugy intézkedik, hogy idegen kereskedő a saját városán kivül kicsinyben, hogy kereskedelmi kifejezéssel éljünk detailban nem árulhat. Kivétel csak akkor van, ha a kereskedő a vevő azonos hivására megy el valamelyik másik városba. Ebben az esetben megengedi a törvény, hogy más városban is árulhat. Nos, épen ez a kivételes állapot teszi lehetővé, hogy lépten nyomon sérelem érje a nagy adót és házbért fizető szegedi kereskedőket. Nincs könnyebb dolog, mint valamelyik cégnek megrendelést küldetni magának Szegedről. A posta minden levelezőlapot elvisz és a törvény azt sem keresi, hogy azt a levelezőlapot véletlenül a pesti cég itteni megbízottja, vagy annak valamelyik barátja irta. A szegedi kereskedők már tettek lépéseket, hogy ennek az állapotnak vége legyen. A rend őrség is elcsípett már házalás közben több budapesti kereskedőt, azonban nem tehetett semmit: azok fölmutattak nvomtatott levelezőlapokat, amelyeken valamelyik szegedi vevő meghívta őket. Igv azután csak a legritkább esetben történt meg. hogy valamelyiekt megbüntethették kihágásért. Ez ellen az állapot ellen föltétlenül tenni kell valamit. A kereskedelmi- és iparkamarának közbe kell lépnie és intézkednie kell, hogy a szegedi kereskedőket a tisztességtelen konkurrenciától megóvják. A kamarának kötelessége a kereskedők érdekeit megvédenie és amennyire mi a kamara újonnan megválasztott tagjait ismerjük, azok cikkünk után elsőrendű kötelességüknek fogják elismerni, hogy illetékes helyen a szükséges lépéseket megtegyék. Egyébként arról értesülünk, hogv a kereskedők maguk fordulnak sérelmeikkel a kamarához, amelyet érdekeik megvédésére fognak fölszólítani. Ideje már, hogy ebben az ügyben történjék valamelyes intézkedés. Közeledik karácsony, amikor a divatüzleteknek főszezonjuk van és ha a kamara nem lép közbe, akkor pár nap múlva megint tele lesz a város budamarad a nyakán, mert a szegedi kereskedő pedig rendelheti a finom, drága portékát: ott marad a nyakná, mert a szegedi kereskedő nem megy házalni és az egész területet learatja a pesti cég, aki se adót, se házbért nem fizet és csak a pénzt viszi el Szegedről. Budapesti gabonatőzsde. A liatáridőpiacon az élénkebb lebonyolitókedv a készáru olcsóbb jegyzése és a szerb áruból történt üzletkötés folytán lanyhább volt az irány. Felmondás búzából 14000, zabból 35.000, rozsból 4500 mm. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 12.11—12.— 1 .98—12.05 10.36-10.87 8.69— 8.70 9.48— 9.44 A budapesti értéktőzsde. Okt. 16. A mai előtőzsde iránya tartózkodó volt, mert a külpolitikai fejleményeket óhajtották bevárni. A nemzetközi piacon kevés üzlet volt, a forgalomba került értékek ára lemorzsolódott A lielyi piacon csak tetemes árengedménnyel lehetett eladni. A zárlat kedvtelen, gyönge. A készárupiacon a magyar cukoriparrészvény és a salgótarjáni részvény tartott áron volt keresett, a NBSÍCÍ tanninrészvény olcsóbb áron volt kapható. REGÉMY. A vsliar. — Egy orosz barrikádharcos regénye. — Irta Mo Avzybasew. 9 — Hiszen ez lehetetlen helyzet! Csak nem szahad gépfegyverrel támadni a vöröskeresztesekre?! Miért nem történik liát valami? Ön a város polgára, szava van a dologhoz. Önnek tennie kell valamit! — kiáltotta Lawrenko, tobzódva és az érzése miatt gyötrődön, hogy valami olyat mond és tesz, ami egészen fölösleges és legkevésbé sem felezi ki mindazt, amit szándékában volt elmondani. — Nos igen . . . természetesen — bólintott a mérnök ur és szemüvegével bibelődött, — de hiszen ön is csatlakozhatik a küldöttséghez . . . Igy külön még sem leliet elintézni a dolgot . . . Hiszen ön érti, doktor? — Minek ez, mind e sok szócsatázás, minek?! ... — válaszolt Lawrenko ingerülten. — Az embereknek el kell mondaniuk, ami a szivüket nyomja. Lawrenkot hirtelen oly ádáz indulat kapta meg, hogy vadul ordította: — Minek mindez! Minek mindez?! A tapsban, zsivajban azonban nyomtalanul vegyült el a hangja. XI. Mikor a finom, uri fogatok a kitűnően öltözött, imponáló, idős személyiségekkel az utcán végighajtattak, az egész sokadalom, az elrongyolódott munkások, a matrózok, a forradalom vörösszalagos harcosai — az óriás tömeg, amely le egészen a kikötőig egyaránt sürüen hullámzott, hirtelen elcsendesült és szórakozottan és érzéketlenül, de egyben komolyan és figyelmezve nézett a kocsik után.