Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-15 / 237. szám

f 2 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 15 Nem volt még rá eset, hogy súlyos kor­mányzati hibákat a közvélemény meg ne torolt volna. De obstrukciót rendezni, mi több, közvélemény nélkül, sőt egyenesen annak ellenére s épen ilyen alkalommal vi­tatni az obstrukció jogosságát, példanélkül való eddig. A parlamenti rendbontást ép ezért utói fogja érni végzete. Szeged egyeteméért — fl polgármester értesülései. — (Saját tudósítónktól.) A harmadik egyetem kérdése erősen közeledik a megoldáshoz. Hir szerint a költségvetési vita során Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter nyi­latkozni fog a kérdésben és megbízható poli­tikai forrásból vett értesülésünk szerint tör­vényjavaslatot terjeszt a Ház elé, amely nem­csak a harmadik, hanem a negyedik egyetem felállításáról is intézkedik. Döntés mindez­ideig nincs még és bizonyos az is, hogy a kormány nem határozta még e! melyik vá­rost részesiti az elsőségben. Ennek a tény­nek a megállapításával természetesen magá­tól megdől minden olyan hír, amely arról szá­mol be, hogy ebben vágy abban a városban állítják föl az egyetemet. Azok a rosszindu­lata közlemények, amelyek a szegedi akció bukásáról számolnak be szintén közönséges kombinációkká zsugorodnának össze, ame­lyeknek épen annyi a valószínűségűk, mint minden alapnélküli közleménynek. Szeged, illetve a szegedi egyetem érdeké­ben az ország nagyrésze, a magyarság ne­zetői, a magyar társadalom legkitűnőbbjei szállottak sikra, az a memorandum, amelyet legutóbb hatalmas küldöttség adott át a kor­mány tagjainak annyi jogos érvet sorol föl, hogy Szegedet semmi körülmények között mellőzni nem fogják. A fönn közölt informá­ciónkat kiegészíti az az ugyancsak megbiz­ható és sulylyal biró politikai faktortól nyert értesülésünk, liogy a szegedi egyetem ügye nagyon jól áll. Bizonyosnak látszik, hogy a kormány az­zal a tervével, hogy két egyetemet állit föl azt óhajtja, hogy Szegeden kivül más város kívánsága is kielégítést nyerjen. Bizonyos, liogy más város is formálhat jogot az egye­temhez, de legtöbb joga mégis csak Szeged­nek van, amely fekvésénél, fejlődésénél és tradícióinál fogva elsőnek kell, hogy számba jöhessen. Lázár György dr polgármester is nyilat­kozott ma a Délmagyarország munkatársa előtt az egyetem kérdéséről. Elmondta a pol­gármester, aki minden befolyását, összeköt­tetését fölhasználja ennek a nagy kérdésnek az érdekében, hogy nem birt ugyan nyilat­kozatra birni az egyetemet illetőleg egy faktort sem, annyit azonban mégis megtu­dott, hogy a készülő törvénytervezetből a szegedi egyetem nem hiányzik, A polgármester információja bizonyára a legilletékesebb, sőt lehet mondani az egyedül illetékes helyről ered és teljesen kielégitő. Mindenkit, aki a szegedi egyetemért folyó küzdelemben részt vesz és azt örömmel nézi, megnyugvással tölthet el ez az információ, amely azt jelenti, hogy Szeged jogát tekin­tetbe vették a kormánynál is. Nagyon rossz szolgálatot tesznek a szegedi egyetem ügyének azok, akik előre elsiratják az egyetemet és akciónk vereségéről számol­nak be akkor, amikor győzelemre van kilátás. Hiób hirek helyett össze kellene fogni és meg kellene mutatni azt, hogy Szeged türelemmel és a győzelem biztos reményével vár, mert tudja, hogy igazságos és jogos küzdelmének csak győzelem lehet a vége. Mftrsall-lariiícs. Bécsből jelentik : A jövő hét elején a király elnöklete alatt tábornoki tanácskozás, úgynevezett mar sáli-tanács lesz Bécsben. Ismeretes, hogy minden évben tar­tanak ilyen tanácskozást, még pedig rend­szerint januárban, vagy decemberben. Hogy az idén oly szokatlanul korán tartják e ta­nácskozást, annak magyarázata az, liogy már a novemberi előléptetéseknél figyelembe akarják venni e tanácskozás eredményeit melyeket máskor csak a májusi előlépteté­seknél szoktak végrehajtani. Az előléptetések elsősorban á tábornoki karra vonatkoznak. Ezenkivül megbeszélik a magasabb parancs­nokságok szétosztását és a fontosabb szerve­zeti változtatásokat. A jövő heti tanácskozá­son már részt vesz lovag Auffenberg közös hadügyminiszter. Jelen lesznek még a király elnöklete alatt: Ferenc Ferdinánd trónörö­kös, Frigyes főherceg, Jenő főherceg, Klobu­csár, Potiorek és Frank Liboriusz táborno­kok, Conrad vezérkari főnök, Brudermann lovassági főfelügyelő és Lipót Szalvátor fő­herceg tüzérségi főfelügyelő. A tanácskozás jegyzője a hadügyminisztérium elnöki osztá­lyának vezetője, Boog ezredes lesz. A polgármester Szeged ügyeiért. — fl budapesti utazás eredménye. — (Saját tudósít ónktól.) Három napig voit Budapesten Lázár György dr Szeged polgár­mestere, aki pénteken este érkezett haza a fővárosból. Amikor kilépett a vaggonból, meglátszott rajta, hogy ez a rövid idő alatt sokat dolgozott, most is mint mindenkor min­den percét fővárosi tartózkodásának arra használta föl, hogv az illetékes faktoroknál, különösen a minisztériumokban eljárjon Sze­ged ügyeiben is közreműködjék, hogy a Sze­ged fejlődését érdeklő kérdések a legkedve­zőbb elintézést nyerjék. Amikor a polgármester megérkezett, a sze­gedi újságírók a vasútnál várták. Esztendők óta szokásban van, hogy a podesztát künn az állomáson várjuk meg, ha Budapestről haza­érkezik és Lázár Gvnn?V dr-nak mindig akadt mondani valója. Pénteken este nagyon fáradt volt, meglátszott rajta az emberfeletti sok munka és a kérdésekre annvit felelt csaK, hogy keressék őt föl másnap az újságírók, majd akkor elmond mindent. Ezt a kijelen­tését akadtak, akik félremagyarázták és mást hoztak ki a polgármester szavaiból, mint ami­ket azok jelentettek. Szombaton délelőtt azután elmondott min­dent a polgármester. Szavaiból, beszédéből meggyőződhetik mindenki, hogy Szeged ügyei nagyon jól állanak, de kijelentéseiből meggyőződhetik mindeni arról is, hogy Lá­zár György dr polgármesternek nagyon so­kat köszönhet Szeged. elszakítottad! Ezután majd pléhből csinál­tatok neked, tán azt nem nyúzod le. A Veréb: (Megnézi a szakadást.) Elsza­kadt? Az ám! Na de nem csodálom! Egy to­ronymagasságú jegenyének a legtetején mászkáltam. Rottné: (Tettetett haraggal.) Na hát ez hallatlan ezzel a gyerekkel! Nem megmond­tam neked, — csak tegnap is, — bogy ne próbálj többet a fára mászni?! Rott Kristóf: Mit csináltál a jegenye te­tején? 'A Veréb: Semmit. Rott Kristóf: (Abba hagyja a munkát, leül.) Hát minek másztál föl akkor? Rottné: Hogy az édes anyját valamivel ftevkeserithesse! (A köténye csücskével a szemeit törülgeti.) A Veréb: (Melegen túláradó szeretettel.) Edes anyám én?! Én akartalak téged kese­ríteni9! Na hát ilyet ne mondj! Csak nem hi­szed felölem?! Nem! Nem is igaz! Te nem hiheted azt rólam! Nem is szabad hinned! Rott Kristóf: (Érzésétől, hirtelen elragad­tatva, hirtelen magához öleli a fiút.) Ide! (Görcsösen, kétségbeesetten öleli.) Ide! A Veréb: Nevet, de láthatólag furcsanak találja édes apjának furcsa viselkedését.) Juj! Na! Ejnye, de jó erőben vagy edes apám! Ja.iaj! Betöröd a bordáimat! Na! Mi történt veled? , Rott Kristóí: Már cn csak Ilyen vagyok ma! (Még egyszer hevesen magához, öleli a fiut.) Ilyent (Megöleh.) És azt mondom neked Veréb, derék, igaz ember legyen belőled! Hallod? Igaz ember! Azt mondom! A Veréb: Na hát azt csak rám kell bizni, majd meglátod! (Távolból dobszó hallatszik.) A Veréb: (Hirtelen kiszakítja magát az ölelésből és egy pillanatig- feszülten hallga­tózik.) Dobolnak! Csak nem indulásra? Ezt meg kell tudnom! (Vad vágtatássa! elrohan a hidon át.) Rottné: Veréb! Nem hallod?! Veréb! Apád beszélni akar veled! Rott Kristóf: (Mosolyogva.) Annak ugyan kiabálhatsz anyjuk! Olyan az, mint a tavaszi vihar! Csak ugy keresztül vágtat . . ! Rottné: Pedig jól hallotta a betyár, hogy kiáltok utána! De amit nem akar meghallani, azt a szentnek se hallja meg. Te Kristóf! Tele vagyok gondolattal ezért a gyerekért. Hogy neveljem én ezt apa nélkül?! Ennek kemény kéz kell! Rott Kristóf: (Maga mellé vonja az asz­szonyt, megfogja a kezét, amelyet el sem bo­csát többé, hanem szeretettel simogatja és ugy beszél.) Kedves öreg párom! Ne légy kishitű. Majd megsegít az isten! Ember lesz abból a gyerekből. Hanem persze neked egy kicsit hozzá kell igazodnod a természetéhez. Rottné: (Boszankodva.) Nekem?! ö hozzá? Rott Kristóf: Na ne érts félre anyjuk! Rottné: (Aggódva.) De a makacssága! Az a kőkemény feje! Rott Kristóf: Az se baj! a makacssága erőt jelent. (Hatalmas erővel, ünnepélyesen.) Mert aztán, ha majd az életben valami igazi nagy dologgal akad össze . . . (öklével a mellét döngeti) ... Ha egyszer majd arról lesz szó, hogy itt benn legyen minden rend­ben, akkor aztán ne tágítson vakon! Akkor helyén legyen a szive, meg az a kemény ko­ponyája! Se kard, se lándzsa meg ne ijessze. Élethalálra megálljon az igazság mellett. Ilyennek ezt a fiut asszony! Igy neveld fe! nekem! És ilyen legyen, amikor majd elho­zod hozzám! Ha nagy lesz! Erős! Hogy örömöm legyen benne! (Nagy, mély elfogó­dottsággal megfogja az asszony kezeit és erősen megszorítja.) Most pedig . . . most pedig szeretnék tőled elbúcsúzni, mielőtt a népség összeverődik . . . Hát . . . köszö­nöm neked kedves feleségem mindazt, amit értem tettél . . . Köszönöm ... Jó asszony voltál mindig . . . Jóban, rosszban hűséges segítőtársam . . . Rottné: (Zokogva.) Óh Kristóf . . ! Drága, jó emberem! Hogy ennek igy kellett ránk elkövetkeznie! Rott Kristóf: Igy lelkem! De nem tehe­tünk róla! A mi lelkiismeretünk nyugodt, hogy semmi bűnnel rá nem szolgáltunk. Sem én, sem te . . . te szegény árva asszony! De nem is mi fogunk felelni érte! Nem mink asszony! Mások! Pedig a számadás nem fog elmaradni . . ! Na ne sirj! Fel a fejet. Le­gyüretni nem engedjük magunkat. (Megfogja az asszony kezét és ujjait az asszony szemé­hez dörgöli.) Nézd, tapogasd meg a szeme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom