Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-15 / 237. szám

f 2 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 15 Nem volt még rá eset, hogy súlyos kormányzati hibákat a közvélemény meg ne torolt volna. De obstrukciót rendezni, mi több, közvélemény nélkül, sőt egyenesen annak ellenére s épen ilyen alkalommal vitatni az obstrukció jogosságát, példanélkül való eddig. A parlamenti rendbontást ép ezért utói fogja érni végzete. Szeged egyeteméért — fl polgármester értesülései. — (Saját tudósítónktól.) A harmadik egyetem kérdése erősen közeledik a megoldáshoz. Hir szerint a költségvetési vita során Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter nyilatkozni fog a kérdésben és megbízható politikai forrásból vett értesülésünk szerint törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé, amely nemcsak a harmadik, hanem a negyedik egyetem felállításáról is intézkedik. Döntés mindezideig nincs még és bizonyos az is, hogy a kormány nem határozta még e! melyik várost részesiti az elsőségben. Ennek a ténynek a megállapításával természetesen magától megdől minden olyan hír, amely arról számol be, hogy ebben vágy abban a városban állítják föl az egyetemet. Azok a rosszindulata közlemények, amelyek a szegedi akció bukásáról számolnak be szintén közönséges kombinációkká zsugorodnának össze, amelyeknek épen annyi a valószínűségűk, mint minden alapnélküli közleménynek. Szeged, illetve a szegedi egyetem érdekében az ország nagyrésze, a magyarság nezetői, a magyar társadalom legkitűnőbbjei szállottak sikra, az a memorandum, amelyet legutóbb hatalmas küldöttség adott át a kormány tagjainak annyi jogos érvet sorol föl, hogy Szegedet semmi körülmények között mellőzni nem fogják. A fönn közölt információnkat kiegészíti az az ugyancsak megbizható és sulylyal biró politikai faktortól nyert értesülésünk, liogy a szegedi egyetem ügye nagyon jól áll. Bizonyosnak látszik, hogy a kormány azzal a tervével, hogy két egyetemet állit föl azt óhajtja, hogy Szegeden kivül más város kívánsága is kielégítést nyerjen. Bizonyos, liogy más város is formálhat jogot az egyetemhez, de legtöbb joga mégis csak Szegednek van, amely fekvésénél, fejlődésénél és tradícióinál fogva elsőnek kell, hogy számba jöhessen. Lázár György dr polgármester is nyilatkozott ma a Délmagyarország munkatársa előtt az egyetem kérdéséről. Elmondta a polgármester, aki minden befolyását, összeköttetését fölhasználja ennek a nagy kérdésnek az érdekében, hogy nem birt ugyan nyilatkozatra birni az egyetemet illetőleg egy faktort sem, annyit azonban mégis megtudott, hogy a készülő törvénytervezetből a szegedi egyetem nem hiányzik, A polgármester információja bizonyára a legilletékesebb, sőt lehet mondani az egyedül illetékes helyről ered és teljesen kielégitő. Mindenkit, aki a szegedi egyetemért folyó küzdelemben részt vesz és azt örömmel nézi, megnyugvással tölthet el ez az információ, amely azt jelenti, hogy Szeged jogát tekintetbe vették a kormánynál is. Nagyon rossz szolgálatot tesznek a szegedi egyetem ügyének azok, akik előre elsiratják az egyetemet és akciónk vereségéről számolnak be akkor, amikor győzelemre van kilátás. Hiób hirek helyett össze kellene fogni és meg kellene mutatni azt, hogy Szeged türelemmel és a győzelem biztos reményével vár, mert tudja, hogy igazságos és jogos küzdelmének csak győzelem lehet a vége. Mftrsall-lariiícs. Bécsből jelentik : A jövő hét elején a király elnöklete alatt tábornoki tanácskozás, úgynevezett mar sáli-tanács lesz Bécsben. Ismeretes, hogy minden évben tartanak ilyen tanácskozást, még pedig rendszerint januárban, vagy decemberben. Hogy az idén oly szokatlanul korán tartják e tanácskozást, annak magyarázata az, liogy már a novemberi előléptetéseknél figyelembe akarják venni e tanácskozás eredményeit melyeket máskor csak a májusi előléptetéseknél szoktak végrehajtani. Az előléptetések elsősorban á tábornoki karra vonatkoznak. Ezenkivül megbeszélik a magasabb parancsnokságok szétosztását és a fontosabb szervezeti változtatásokat. A jövő heti tanácskozáson már részt vesz lovag Auffenberg közös hadügyminiszter. Jelen lesznek még a király elnöklete alatt: Ferenc Ferdinánd trónörökös, Frigyes főherceg, Jenő főherceg, Klobucsár, Potiorek és Frank Liboriusz tábornokok, Conrad vezérkari főnök, Brudermann lovassági főfelügyelő és Lipót Szalvátor főherceg tüzérségi főfelügyelő. A tanácskozás jegyzője a hadügyminisztérium elnöki osztályának vezetője, Boog ezredes lesz. A polgármester Szeged ügyeiért. — fl budapesti utazás eredménye. — (Saját tudósít ónktól.) Három napig voit Budapesten Lázár György dr Szeged polgármestere, aki pénteken este érkezett haza a fővárosból. Amikor kilépett a vaggonból, meglátszott rajta, hogy ez a rövid idő alatt sokat dolgozott, most is mint mindenkor minden percét fővárosi tartózkodásának arra használta föl, hogv az illetékes faktoroknál, különösen a minisztériumokban eljárjon Szeged ügyeiben is közreműködjék, hogy a Szeged fejlődését érdeklő kérdések a legkedvezőbb elintézést nyerjék. Amikor a polgármester megérkezett, a szegedi újságírók a vasútnál várták. Esztendők óta szokásban van, hogy a podesztát künn az állomáson várjuk meg, ha Budapestről hazaérkezik és Lázár Gvnn?V dr-nak mindig akadt mondani valója. Pénteken este nagyon fáradt volt, meglátszott rajta az emberfeletti sok munka és a kérdésekre annvit felelt csaK, hogy keressék őt föl másnap az újságírók, majd akkor elmond mindent. Ezt a kijelentését akadtak, akik félremagyarázták és mást hoztak ki a polgármester szavaiból, mint amiket azok jelentettek. Szombaton délelőtt azután elmondott mindent a polgármester. Szavaiból, beszédéből meggyőződhetik mindenki, hogy Szeged ügyei nagyon jól állanak, de kijelentéseiből meggyőződhetik mindeni arról is, hogy Lázár György dr polgármesternek nagyon sokat köszönhet Szeged. elszakítottad! Ezután majd pléhből csináltatok neked, tán azt nem nyúzod le. A Veréb: (Megnézi a szakadást.) Elszakadt? Az ám! Na de nem csodálom! Egy toronymagasságú jegenyének a legtetején mászkáltam. Rottné: (Tettetett haraggal.) Na hát ez hallatlan ezzel a gyerekkel! Nem megmondtam neked, — csak tegnap is, — bogy ne próbálj többet a fára mászni?! Rott Kristóf: Mit csináltál a jegenye tetején? 'A Veréb: Semmit. Rott Kristóf: (Abba hagyja a munkát, leül.) Hát minek másztál föl akkor? Rottné: Hogy az édes anyját valamivel ftevkeserithesse! (A köténye csücskével a szemeit törülgeti.) A Veréb: (Melegen túláradó szeretettel.) Edes anyám én?! Én akartalak téged keseríteni9! Na hát ilyet ne mondj! Csak nem hiszed felölem?! Nem! Nem is igaz! Te nem hiheted azt rólam! Nem is szabad hinned! Rott Kristóf: (Érzésétől, hirtelen elragadtatva, hirtelen magához öleli a fiút.) Ide! (Görcsösen, kétségbeesetten öleli.) Ide! A Veréb: Nevet, de láthatólag furcsanak találja édes apjának furcsa viselkedését.) Juj! Na! Ejnye, de jó erőben vagy edes apám! Ja.iaj! Betöröd a bordáimat! Na! Mi történt veled? , Rott Kristóí: Már cn csak Ilyen vagyok ma! (Még egyszer hevesen magához, öleli a fiut.) Ilyent (Megöleh.) És azt mondom neked Veréb, derék, igaz ember legyen belőled! Hallod? Igaz ember! Azt mondom! A Veréb: Na hát azt csak rám kell bizni, majd meglátod! (Távolból dobszó hallatszik.) A Veréb: (Hirtelen kiszakítja magát az ölelésből és egy pillanatig- feszülten hallgatózik.) Dobolnak! Csak nem indulásra? Ezt meg kell tudnom! (Vad vágtatássa! elrohan a hidon át.) Rottné: Veréb! Nem hallod?! Veréb! Apád beszélni akar veled! Rott Kristóf: (Mosolyogva.) Annak ugyan kiabálhatsz anyjuk! Olyan az, mint a tavaszi vihar! Csak ugy keresztül vágtat . . ! Rottné: Pedig jól hallotta a betyár, hogy kiáltok utána! De amit nem akar meghallani, azt a szentnek se hallja meg. Te Kristóf! Tele vagyok gondolattal ezért a gyerekért. Hogy neveljem én ezt apa nélkül?! Ennek kemény kéz kell! Rott Kristóf: (Maga mellé vonja az aszszonyt, megfogja a kezét, amelyet el sem bocsát többé, hanem szeretettel simogatja és ugy beszél.) Kedves öreg párom! Ne légy kishitű. Majd megsegít az isten! Ember lesz abból a gyerekből. Hanem persze neked egy kicsit hozzá kell igazodnod a természetéhez. Rottné: (Boszankodva.) Nekem?! ö hozzá? Rott Kristóf: Na ne érts félre anyjuk! Rottné: (Aggódva.) De a makacssága! Az a kőkemény feje! Rott Kristóf: Az se baj! a makacssága erőt jelent. (Hatalmas erővel, ünnepélyesen.) Mert aztán, ha majd az életben valami igazi nagy dologgal akad össze . . . (öklével a mellét döngeti) ... Ha egyszer majd arról lesz szó, hogy itt benn legyen minden rendben, akkor aztán ne tágítson vakon! Akkor helyén legyen a szive, meg az a kemény koponyája! Se kard, se lándzsa meg ne ijessze. Élethalálra megálljon az igazság mellett. Ilyennek ezt a fiut asszony! Igy neveld fe! nekem! És ilyen legyen, amikor majd elhozod hozzám! Ha nagy lesz! Erős! Hogy örömöm legyen benne! (Nagy, mély elfogódottsággal megfogja az asszony kezeit és erősen megszorítja.) Most pedig . . . most pedig szeretnék tőled elbúcsúzni, mielőtt a népség összeverődik . . . Hát . . . köszönöm neked kedves feleségem mindazt, amit értem tettél . . . Köszönöm ... Jó asszony voltál mindig . . . Jóban, rosszban hűséges segítőtársam . . . Rottné: (Zokogva.) Óh Kristóf . . ! Drága, jó emberem! Hogy ennek igy kellett ránk elkövetkeznie! Rott Kristóf: Igy lelkem! De nem tehetünk róla! A mi lelkiismeretünk nyugodt, hogy semmi bűnnel rá nem szolgáltunk. Sem én, sem te . . . te szegény árva asszony! De nem is mi fogunk felelni érte! Nem mink asszony! Mások! Pedig a számadás nem fog elmaradni . . ! Na ne sirj! Fel a fejet. Legyüretni nem engedjük magunkat. (Megfogja az asszony kezét és ujjait az asszony szeméhez dörgöli.) Nézd, tapogasd meg a szeme-