Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-14 / 236. szám

1911 október 14 DÉLMAGYARORSZÁG 5 Szépséghibák a szegedi városépítésben. (Saját tudósítónktól.) Tegnapi lapszámunkban megirtuk két külföldi városrendező és építő szaktekintélynek Budapetsről mondott lesújtó ítéletével kapcsolatban a Szeged város rendezésében észlelhető szépséghibákat. De korántsem merítettük ki ezt a témát, ha ugyan egyáltalán lehet eleget irni arról, hogy mily lehetetlen csúnyán is építkeznek a mi szép Szeged városunkban. Elmondottuk, hogy városunk, szabályozása eredetileg helyes csapáson indult. A város beosztásánál, az utak, utcák, terek elhelyezésénél tekintettel voltak a város jövő fejlődésére, szóval itt ebben a tekintetben elég egységesen jártak el. Mit ér azonban a város jóakarata, a tervezők szép érzéke, ha a legszebb, legjobb tervet is elrontják a magános épittetők, az ízléstelen, ötletszerű, véletlen építkezéssel. ízléstelenség például, — és nem szabadna megengedni, — hogy a belvárosban négynyolc méter szélességű utcákban két-három emeletes cirádás, diszes, tarka-barka bérpalotákat építenek. Mellette aztán egy földszintes házikó szerénykedik, szembe vele pedig épen egy rozoga viskó szégyenkezik. S igy van ez végig. Belvárosi forgalmas utcák olyan jelleggel, mint a legutóbb lezajlott vásár a Hunyadi-téren. Azokban a sátrakban több az összhang, mint a szegedi utcák építkezésében. A Templom-tértől le a Rudolftérig, a Tiszaparttól a Kelemen- és Zrinyiutcáig nem utcák, hanem girbe-görbe, zegzugos sikátorok húzódnak. Olyanok, amilyet a legnagyobb jóakarattal lehet csak utcának nevezni. Még inkább sajnáljuk azonban, mikor egy-egy ilyen sikátorsoron apró, kis ablakos házikók között egy középkori sziklavár büszkeségével emelkedik ki egy cifra tornyos, nagy emeletes bérpalota. Nem tudjuk hogy a házat sajnáljuk-e az utcától* vagy az utcát, mint egyáltalán nem méltó miliőt a háztól. Mert, ha akármilyen ósdi, igénytelen kis sikátor is az az utca, még mindig el lehet csufitani. A cifra bérpalota, mézeskalácsszerü ornamentikáival és retekformáju motívumaival ugy kiabál, mintha csak azért építették volna oda, hogy mint egy lámpás, megvilágítsa az utca szegénységét, hogy a maga cifrálkodó diszességével annál inkább szembetűnővé tegye azt a szürkeséget, amit különben talán észre sem vennénk. És ez még nem is a nagyobb veszedelem. Itt legalább nem mondhatjuk, hogy a bérpaloták nincsenek egymással harmóniában, mert nem egymás mellett épülnek, hanem eygmástól nagy távolságokra. Vannak a Belvárosban, különösen a kiskörúton egész házsorok, melyek mind modern épületek, ujak, cifrák, díszesek. Ahány ház, annyiféle. Egyik ház sincs összhangban a másikkal. Ha az egyik nyugodt, reneszánsz stílusban van épitva, — a másik bizonyosan nagyon is nyugtalan modern stilusu épület, magyaros motívumokkal megrakva. És még ez is túlzás, mikor bármelyik ujon épült bérpalotára rámondjuk, hogy stílusban van épitve, mert bizony alig lehet egyet is találni, amelyikre rá lehet mondani, hogy ez tiszta reneszánsz, barokk, modern, vagy magyar. Egyegy házon megtalálhatók, minden stílusnak a jellegzetességei, ami viszont egyértelmű azzal, hogy az összes uj paloták stílustalan összevisszaságban, ug yépülnek, ahogy épen az építészeti stiltanhoz nem sokat tudó építtetőnek a legjobban tetszik. Ideális állapot az lenne, hogy ha rendezetlen, szük, kis utcákban egyáltalán nem adnának építési engedélyt — emeletes házak építésére. Szélesebb, rendezett utcákban pedig csak akkor adjanak építési engedélyt, ha a tervek és főleg: homlkozat-tervek beterjesztése után a városi középitészeti hivatal fölülvizsgálja és azt az utca építészeti jellegével harmonikusnak találta. Amilyen stílusban és építészeti modorban az első házat épitették, olyan vagy azzal harmonikus stílusban kell, hogy épitsék az utca összes házait. Nagyon sokat lehetne még beszélni erről, de hiába. Előbb valami intézkedéseket kellene látni arra nézve, hogy ezek az épitkezési anomáliák megszüntessenek. Súlyosan megverték az olasz sereget. — Véres harcok napjai. — (Saját tudósítónktól.) A törökök nagy győzelmet arattak az olaszokon. Egy nagy olasz csapat meg akart ostromolni egy dombot, de a törökök visszaverték őket és az olaszok ezerhatszáz halottat hagytak a harctéren. A törökök vesztesége jelentéktelen. A tripoliszi uj-török bizottság tagjait és a kikötő felügyelőjét kiutasították s egy olasz hajóra vitték. A bizottság klubhelyiségében talált iratok szerint a törökök minden előkészületet megtettek az olaszok lemészárlására, de olasz tengerészek partraszállásával megakadályozták a terv megvalósítását. A török kormány az olaszok partraszállásának megakadályozása végett tizennyolc zászlóaljat küldött a janinai vilajetbe. Legközelebb még néhány redif-zászlóal] megy oda. Szalonikiból két zászlóalj elindult Elasszonába. A csapatok telve vannak harci kedvvel. A török komité köreinek befolyása és több török lap éles hangja következtében az olasztörök konfliktussal fölidézett izgalom erősbödött. A nép állandó izgatására való tekintettel nagyon is sürgősek voltak a hatóságok rendkívüli preventív intézkedései a rendzavarások elkerülésére. Ugy látszik, az ujtörök bizottság azon van, hogy a lakosság soraiban legutóbb erősen hanyatlott tekintélyét a tripoliszi kérdésben követett szenvedelmes föllépésével ismét helyreállítsa. Erre a célra felhasználják a mohamedán klerikálisokat is, hogy az ő segítségükkel megnyerjék a népet a szent háború gondolatának. A komité állítólag messzemenő engedményeket tett a klerikális pártnak s még vezető hivatalos állásokban levő személyiségeket is sikerült megnyernie a szent háború eszméjének. Józan körökben ezeket a veszedelmes eszközöket, amelyekhez mostan azért nyúltak, hogy az ozmánok izgatottságát szitsák, határozottan elitélik, mert jogai félnek attól, hogy az alsóbb néposztályokban határtalan fanatizmus fog kitörni. Athénből jelentik, hogy a krétai olasz konzul megszökött. Ugy látszik a konzul ur bajt sejtett a kréta körül. Rómából jelentik, hogy a török kormány rendeletére a szabad tengeren cirkáló olasz hajókat lefoglalják. Pallavicini őrgróf osztrák és magyar nagykövet tegnapelőtt előterjesztést tett a nagyvezérnek, hogy igyekezzék mentül előbb békét kötni, mert a háború folytatása veszedelemmel fenyegetné a Balkán békéjét. Siead békebarát a török külügyminiszterrel egnap tárgyalást folytatott az olasz-török konfliktusról és azt javasolta, hogy a konfliktus ügyét a felek terjesszék a hágai döntőbíróság elé. A porta hajlandó e javaslathoz hozzájárulni. Stead kijelentette, hogy ha Olaszország e javaslatot elutasitja, az egész világnak különösen Angliának és Amerikának pacifistái bojkottálni fogják az olasz kereskedelmet. a berlini fogtechnikán ég fogklinikán képesítve Fogmttterme Kossuth L.-sugárut^4. Készít mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban ét aranyban? Állami és közigazgatási hivatalnokoknak részletfizetésre is. Eármiiéíe javítás 6 éra alatt elHéwőí. Lázadás Kínában. — Forradalmi kormány alakult. — (Saját tudósítónktól.) A forradalom szele eljutott kelet szivébe is. Kínában nyilt lázadás tört ki, az emberek százezrei föllázadtak a Mandsu uralkodóház ellen és máris patakokban folyik a vér. Hankau és Vucsang népe forrong. Haniang a lázadók kezére jutott, Hupeh tartomány elszakadt a császári birodalomtól s forradalmi kormányt kiáltott ki. A forradalom ezúttal nem irányul az európaiak ellen, mint az eddigi boxerlázadások alkalmával, hanem egyenesen a dinasztiát akarja megdönteni és kétségtelenül gazdasági háttere van a fenyegető mozgalomnak. Könnyű volt ezúttal fellázítani Vucsang népét, mert a legutolsó termés sanyaruan ütött ki, népmilliók éheznek. A vucsangi és hankaui modernül kiképezett és jól felfegyverkezett katonaság vezeti a lázadást, amely ellen a pekingi kormány tehetetlen. A vucsangi kormányzót elmozdították és két hadtestet küldtek Vucsangba Pekingből. Hankauban már nagy vérontás volt. Egy pekingi távirat szerint körülbelül háromszáz mandsut mészároltak le és a forradalmárok hatalmukba kerítették a középületeket. Csak a flotta maradt hü a dinasztiához, hadihajók ágyúzzák a vucsangi kikötőt. A lázadásról itt következnek a ami táviratok: Peking, október 13. Hupek tartomány törvényhozó gyűlése kimondotta, hogy elszakad a császári kormánytól. A felkelők, akiknek csapata az egvik jelentés szerint 10, a másik szerint 15 ezer emberből áll, harminc modern ágyút zsákmányoltak. Cseng-Tuból jelentik, hogy a szecsuáni felkelők a Minhótól nyugatra, a Kiating és Kvan közé eső egész területet hatalmukba kerítették. A Vucsang körül elhelyezett szárazföldi felkelőcsapatok és a kün maradt kinai hadihajók között rövid harc volt, de a tüzelést hamar beszüntették, mert a britt és japán konzulok kijelentették, hogy a lövegek az idegen telepet is veszélyeztetik. Peking, október 13. A szecsuáni lázadók Hütsu városát megszállták és Csung-Kian irányában nyomulnak előre. Céljuk nyilván az, hogy a Jangcsekiang balpartján levő fontosabb pontokat megszállják. 11 UHUH1 HM Hl TISZA LAJOS-KÖRŰT 57. SZÁM. ===== TELEFON IC—67. — fia -a. - o •ra = -a | Rendez kereskedői fizetésképtelen- gp ségeket és fizetési halasztásokat. Eljár vendéglői és kávéházi üzletek adás-véteiénél és azokat financirozza. — Óvadékokat ad főpincéreknek és vállalkozóknak. — leszámítol Könyvköveteléseket Financiroz ipari vállalatokat és elvállalja azok künnlevő követeléseinek behajtását. i001 Károlyi-utca 2. szám (Hétválasztő-épület) alatt egy állni azonnal bérbeadandó. Tudakozódhatni r Fischer Testvérek ékszerészeknél. 1281