Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-12 / 234. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 10 u^uAiU l c4óm'i'•Gézával s Polónyit meg is kérdezték a folyosón,' nem nyitjtött-e át hirtelen valami kibontakozási tér vet a miniszternek. Auffenberg Hazai Samú'hon védelmi miniszternél tett látógatásí/á-ttázbán:: Hazai berautata neki Székely Ferenc igazságügyminlszert is; a Házból azután a miniszterelnöki palotába hajtatott, majd- az esti órákban elutazott Bécsbe. Nagy csalások a lurfon. — Planner és a iockey-klub. — (Saját tudósítónktól.) Mint a futótűz terjedt hire a budapesti Thököli-uti versenypályán tegnap délután, hogy á turf legelső előkelőségeinek trénerét Plannert az osztrák Jockey Club leleplezte s tőié bebizonyosodott dopingolás miatt a licenciát megvohta, illetve az öreg trénert az osztrák' pályákról kitiltotta. A leleplezés, illetve kitiltás annál nagyobb feltűnést keltett,. mert senki sem gondolta volna, hogy épefi Planner fog dopingolni, aki a legtiszteletreméltóbb istállóknak volt a trénere. A csalást az osztrák Jockey Ciub leplezte le, miután a Planner által trenírozott és több Ízben feltűnést keltő győzelmeket aratott lovak nyálkaváladékát Drezdába küldte vegyi vizsgálat céljából. Itt kétségtelenül megállapították, hogy Planner izgató szereket adott be a kezelésére bízott lovaknak, ami által azok tényleges tudásuknál nagvobb teljesítményekre voltak képesek/' A licencia megvonás, mert hiszen az osztrák Jockey Club határozata ezzel egyértelmű, a magyar pályákra is kiterjed, miután a két lovaregylet kölcsönösségi viszonyban van. A bécsi Jockey Club titkára által kézbesített levél 1911 október hó lU-ikén kelt s a következőket tartalmazza: Megbízásból van szerencsém önt értesíteni, hogy a .Tockey-CJub igazgatósága a 70 b. §-ra való hivatkozással az ön által trenírozott lovakat 1911 október 13-ikától kezdve eltiltja a freudeneui pálya használatától. Sem több, sem kevesebb. Planner e levél .vétele után rögtön felkereste áz osztrák Jockey Club egvik stewardját, Baltazzi Arisztidet, kiről köztudomású, hogy steward-kollégái között ugvanazt a szerepet játszsza, mint Csekonics gróf a magyar igazgatóságban. Planner tehát felkereste Baltazzit, hogy tőle e levél inditó okait megtudja, Baltazzi azonban válasz nélkül hátai forditott. Plannertől fővárosi •.munkatársunk megkérdezte, mit tud a dologról. — A levélen kivül semmit, mert engem mostanában nem hallgattak ki, sőt meg sem kérdeztek s igy a levél teljesen váratlanul jött. Indokolást eddig nem kaptam, de sejtem, hogy ismét dopingolásról van szó. Tavaly télen ugyanis az osztrák stewardok enjgem és Ball kollégámat magúk elé idéztek s vallattak Verona László-díjbeli, Sauey Gtirl és Tudiscretion egyik-másik futására vonatkozólag. Ez azonban még télen volt s azóta semmiféle vizsgálat ellenem nem volt, ki sem hallgattak, meg sem kérdeztek s mégis elitéltek. Elitéltek, mert ez a levél egyértelmű az elitéléssel, mert hisz én olyan patróTBUsok lovait trenírozom, akik joggal megkívánják, hogy lovaikat Bécsben futtassam. FM. ezután a levél után nem tehetem, s igy ha a Magyar Lovaregylet nem is itél el, ezeket a lovakat többé nem trenírozhatom. Ha dopingolás miatt ítéltek el,-ugy kijelentem, hogy sohasem dopingoUam, s meg nem engedett szerekkel nem éltem. Egyelőre tovább trenírozom a reám bízott lovakat s várom az ownerek rendelkezéséit, a levél ellen pedig, bízva ártatlanságomban, küzdeni fo«oY SZiNHÜZ, MŰVÉSZÉT Színházi műsor. Október 12, csütörtök Pillangó kisasszony, opera. Páros '/»• „ 13, péntek Az ezred apja, énekes bohózat. Páratlan !/3. „ 14, szombat Az ezred apja, énekes bohózat. Páros Tolstoj-!áz. (Saját tudósítónktól.) Régi igazság, hogy nagy emberek igazán csak a haláluk után lesznek általánosan elismert nagyságokká. Igaz ugyan, hogy Tolstoj életében is nagy volt, mert kevés iró volt a világon, akit életében is annyira elismertek, s akit méltán oly nagyratartottak, mint az agg humánista írót: Tolstojt. És bár nem kellett felfedezni, mert alig volt Tolstoj életének és irói működésének olyan intimitása, amiről az egész világ ne tudott volna, mégis most, halála után jött csak divatba igazán. Nem tudni honnan, nem tudni hogyan: ujabbnál-ujabb Tolstoj müvek kerülnek forgalomba. Amit Tolstoj nem is szánt a nagyvilágnak, vagy amit maga sem tartott befejezett egész műnek: vázlatok kerülnek sajtó alá és szinpadra, s a közönség Tolstoj szelleme iránt való hódolatból, a nagy müvész és csupa jóság embere iránt való kegyeletből: lelkesen fogadja ezeket a Tolstojmüveket és a legnagyobb rokonszenv hangján tárgyalja őket. Most ujabb Tolstojnak nevéhez fűződő irodalmi eseménv hire érkezik Moszkvából, ahol a Toistoj-csaiád tagjainak, a moszkvai és pétervári előkelő színikritikusoknak és kisszámú m ghivott előkelő közönségnek jelenlétében most tartották meg a moszkvai Művész-Színházban Tolstoj eddig ismeretlen Áz eleven holttest cimü darabjának főpróbáját. A darab igen nagy hatást gyakorolt a közönségre. A szinmü a cigányéletnek roppant érdekes és megrázó jeleneteit tartalmazza. Az eleven holttest Protasow, akinek Tolstoj megrázó szavakat adott a szájába abban a jelenetben, mikor a feleségétől elbúcsúzik. Nagyon érdekesek a törvényszéki jelenetek, ahol a bígámiát tárgyalják. Az előadás mint egy öt óra hosszat tartott. A darab nem a Dosztumus Tolstoj-müvA közé tartozik. Tolstoj még tizenöt évvel ezelőtt megírta és azután nem sokat törődött a darab sorsával. A drámához különben egy kis napihirből vette az inspirációt. Egy Gumer nevü moszkvai hivatalnok öngyilkosságot szinlelt, hogy lehetővé tegye feleségének a szeretőjével való házasságát. De a valóságban ez a trükk nem volt egészen önzetlen. Guimer maga is gyakran kiugrott a hámból és a szimulált öngyilkosság révén szerette volna a maga szabadságát is megszerezni* Egy csapással ugy a felesége, mint a maga boldogságát akarta megteremteni. De a szimulálás következményei nem ugy sültek el, ahogy az öngyilkos várta. Erre előjött rejtekéből és följelentette a feleségét, aki azóta férjhez is ment a szeretőjéhez. Ekkor a törvényszék mindhármukat elitélte bigámiáért. Ebből a banális és egyáltalában nem tragikus valóságból alkotta Tolstoj a maga drámáját, amelyben az alakok az iró beállításában megváltoztak. Itt Protasow, akarja bizonyítani, hogy az ősember jó és relmes az ő legjobb barátjába, Kareninba. Elhagyja otthonát, hogy helyet adjon a másiknak. Liza, az asszony nem akarja elfogadni ezt az áldozatot és szerelmesének is alkalmat ad arra, hogy feláldozza magát. Az általános feláldozásban Protasow marad a győztes. Mindent eldob magától, nevet, társadalmi állást, eltűnik, szökésének nyomait is eltünteti, szóval eleven halottá lesz. Tolstoj egy kedvenc témáját érinti a darabban. Ezt a témát Rousseautól vette át. Be akarja bizonyítani, hogy az őrmester jó és boldog, csak a súlyos bilincsekkel járó társadalom teszi rosszá és boldogtalanná. De Protasew önfeláldozása mögött is két rugó rejlik A feleségét nem szereti már, egy Masa nevü cigánynőbe szeretett bele. Tolstojnak nem is az volt a célja, hogy egy kivételes egyéniséget rajzoljon meg. Az átlagembert akarta csak a közönség elé állítani, aki lerázza magáról a bilincseket és a természetben keresi fél a maga naiv boldogságát. A Tolstoj-darab Magyarországon is szinre fog kerülni. Beöthy László szerezte meg a darab első magyar bemutatójának jogát. Pásztor Árpád fordításában. * Fodor Elln sikert aratóit. Megirtnk már egyszer, hogy Fodor Ella útját nagyobbnálnagyobb sikerek jelzik Szegedről valló eltázozása óta is. A fővárosi lapok egyhangú elismeréssel írtak nagy talentumáról, reprezentáló és színjátszó rátermettségéről. Hogy Temesváron is ezen a véleményen vannak, bizonyítja a temesvári sajtó osztatlan elismerése. A Délmagyarországi Közlöny ezeket írja: Az előadás pompás volt és érdekessé tette az a körülmény, hogy ezúttal lépett fel először a színtársulat három uj drámai színésznője. Fodor Ella, Haraszthy Mici utódja, Mariettát adta. Játéka egyszerű, közvetlen; ehhez járul még szép megjelenése és ízléses toilettjei. Első fellépése után nem akarunk még végleges ítéletet mondani. Bizonyára nyílik még bőven alkalom művészi tehetségének csillogtatására. A Temesvarer Zeitung igy emlékezik meg a művésznő játékáról: Fodor Ella kisasszony a hűtlen ügyvéd angyal jóságú feleségét játszotta. Nagyszerű színpadi alak, jelentékeny gyakorlat és a ruházatban kitűnő ízlés felett rendelkezik. Egyszerűen, mesterkéltség nélkül beszél, de jóleső melegséggel és kellemes orgama az első perctől fogva lebilincselte a közönséget. A Temesvári Újság is a legnagyobb elismerés hangján méltatja a művésznő szereplését. Azt írja, hogy „finom ízlésű szendének mutatkozott be Fodor Ella". * JSélceSi IjrJos Mezey Andor. A szegedi színtársulat volt tagjai: Békefi Lajos tenorista és Mezey Andor baritonista a délvidéki színtársulat tagjai. Nagybecskedeken Hoffmann meséi-ben mutatkoztak be, nagy sikerrel. A Torontál igy ír róluk: „A társulat tenoristája Békefi Lajos egyenesen elragadta a közönséget s még Toronyi sem részesült olyan tetszésben mint Békefi. Amit különben természetesnek is találunk, mert Toronyi lágy lirai tenorját játszi könnyűséggel veri 1 eBékefi dinamikus erejű hangja. Békefi igazi bőstenor s hangja hatalmas terjedelmű és egyforma tisztán cseng ugy a legmagasabb fekvésekben, mint a mélységekben, piánói pedig brilliánsok. Azonkívül isii olája és énekelőadása is kiváló s ha ebez hozzávesszük színjátszó tudását igazán nem kívánhatunk ilyen kis szinpadra ideálist, iA tenoristát. Mezey Andor baritonja ugyan kissé lágy Landorf Coppelius-Mrakel sötét színezetű énekszámához, de énektudásával azért kifogástalanul oldotta meg feladatát s méltán érdemelte ki a közönség tetszését." * Az ezred apja. A s oserli színházi irod jelenti: Pénteken este lesz a bemutatója Az ezred apja francia énekes bohózatnak, amelyre már napok óta készül a szinház operettegyüttese. A darab francia miliőben játszódik ugyan, de mentes minden prüdériától és frivolitástól. Az ezred apja főszerepét Bouton ezredest Heltai Jenő játszsza, akinek ez lesz a legelső uj nagyobb szerepe, amióta a szegedi színház tagja. Nagyobb szerepekhez jutnak még: Déry Rózsi, Antal Erzsi, Wirth Sári, Szatmáry, Solymossy, László és az egész operettegyüttes.