Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-12 / 234. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 10 u^uAiU l c4óm'i'•Gézával s Polónyit meg is kérdezték a folyosón,' nem nyitjtött-e át hirtelen valami kibontakozási tér vet a mi­niszternek. Auffenberg Hazai Samú'hon védelmi mi­niszternél tett látógatásí/á-ttázbán:: Hazai be­rautata neki Székely Ferenc igazságügymi­nlszert is; a Házból azután a miniszterelnöki palotába hajtatott, majd- az esti órákban el­utazott Bécsbe. Nagy csalások a lurfon. — Planner és a iockey-klub. — (Saját tudósítónktól.) Mint a futótűz ter­jedt hire a budapesti Thököli-uti versenypá­lyán tegnap délután, hogy á turf legelső elő­kelőségeinek trénerét Plannert az osztrák Jockey Club leleplezte s tőié bebizonyosodott dopingolás miatt a licenciát megvohta, illetve az öreg trénert az osztrák' pályákról kitil­totta. A leleplezés, illetve kitiltás annál na­gyobb feltűnést keltett,. mert senki sem gon­dolta volna, hogy épefi Planner fog dopin­golni, aki a legtiszteletreméltóbb istállóknak volt a trénere. A csalást az osztrák Jockey Ciub leplezte le, miután a Planner által trenírozott és több Ízben feltűnést keltő győzelmeket aratott lo­vak nyálkaváladékát Drezdába küldte vegyi vizsgálat céljából. Itt kétségtelenül megálla­pították, hogy Planner izgató szereket adott be a kezelésére bízott lovaknak, ami által azok tényleges tudásuknál nagvobb teljesít­ményekre voltak képesek/' A licencia megvonás, mert hiszen az osz­trák Jockey Club határozata ezzel egyértel­mű, a magyar pályákra is kiterjed, miután a két lovaregylet kölcsönösségi viszonyban van. A bécsi Jockey Club titkára által kézbesí­tett levél 1911 október hó lU-ikén kelt s a következőket tartalmazza: Megbízásból van szerencsém önt értesí­teni, hogy a .Tockey-CJub igazgatósága a 70 b. §-ra való hivatkozással az ön által tre­nírozott lovakat 1911 október 13-ikától kezd­ve eltiltja a freudeneui pálya használatától. Sem több, sem kevesebb. Planner e levél .vétele után rögtön felkereste áz osztrák Jo­ckey Club egvik stewardját, Baltazzi Arisz­tidet, kiről köztudomású, hogy steward-kol­légái között ugvanazt a szerepet játszsza, mint Csekonics gróf a magyar igazgatóság­ban. Planner tehát felkereste Baltazzit, hogy tőle e levél inditó okait megtudja, Baltazzi azonban válasz nélkül hátai forditott. Plannertől fővárosi •.munkatársunk megkér­dezte, mit tud a dologról. — A levélen kivül semmit, mert engem mostanában nem hallgattak ki, sőt meg sem kérdeztek s igy a levél teljesen váratlanul jött. Indokolást eddig nem kaptam, de sej­tem, hogy ismét dopingolásról van szó. Ta­valy télen ugyanis az osztrák stewardok en­jgem és Ball kollégámat magúk elé idéztek s vallattak Verona László-díjbeli, Sauey Gtirl és Tudiscretion egyik-másik futására vonat­kozólag. Ez azonban még télen volt s azóta semmiféle vizsgálat ellenem nem volt, ki sem hallgattak, meg sem kérdeztek s mégis elitéltek. Elitéltek, mert ez a levél egyértel­mű az elitéléssel, mert hisz én olyan patró­TBUsok lovait trenírozom, akik joggal megkí­vánják, hogy lovaikat Bécsben futtassam. FM. ezután a levél után nem tehetem, s igy ha a Magyar Lovaregylet nem is itél el, ezeket a lovakat többé nem trenírozhatom. Ha dopingolás miatt ítéltek el,-ugy kijelen­tem, hogy sohasem dopingoUam, s meg nem engedett szerekkel nem éltem. Egyelőre to­vább trenírozom a reám bízott lovakat s vá­rom az ownerek rendelkezéséit, a levél ellen pedig, bízva ártatlanságomban, küzdeni fo­«oY SZiNHÜZ, MŰVÉSZÉT Színházi műsor. Október 12, csütörtök Pillangó kisasszony, opera. Pá­ros '/»• „ 13, péntek Az ezred apja, énekes bohózat. Páratlan !/3. „ 14, szombat Az ezred apja, énekes bohózat. Páros Tolstoj-!áz. (Saját tudósítónktól.) Régi igazság, hogy nagy emberek igazán csak a haláluk után lesznek általánosan elismert nagyságokká. Igaz ugyan, hogy Tolstoj életében is nagy volt, mert kevés iró volt a világon, akit életé­ben is annyira elismertek, s akit méltán oly nagyratartottak, mint az agg humánista írót: Tolstojt. És bár nem kellett felfedezni, mert alig volt Tolstoj életének és irói működésé­nek olyan intimitása, amiről az egész világ ne tudott volna, mégis most, halála után jött csak divatba igazán. Nem tudni honnan, nem tudni hogyan: ujabbnál-ujabb Tolstoj müvek kerülnek forgalomba. Amit Tolstoj nem is szánt a nagyvilágnak, vagy amit maga sem tartott befejezett egész műnek: vázlatok ke­rülnek sajtó alá és szinpadra, s a közönség Tolstoj szelleme iránt való hódolatból, a nagy müvész és csupa jóság embere iránt való ke­gyeletből: lelkesen fogadja ezeket a Tolstoj­müveket és a legnagyobb rokonszenv hangján tárgyalja őket. Most ujabb Tolstojnak nevéhez fűződő iro­dalmi eseménv hire érkezik Moszkvából, ahol a Toistoj-csaiád tagjainak, a moszkvai és pé­tervári előkelő színikritikusoknak és kisszá­mú m ghivott előkelő közönségnek jelenlé­tében most tartották meg a moszkvai Mű­vész-Színházban Tolstoj eddig ismeretlen Áz eleven holttest cimü darabjának főpróbáját. A darab igen nagy hatást gyakorolt a közön­ségre. A szinmü a cigányéletnek roppant érdekes és megrázó jeleneteit tartalmazza. Az eleven holttest Protasow, akinek Tolstoj megrázó szavakat adott a szájába abban a jelenetben, mikor a feleségétől elbúcsúzik. Nagyon érde­kesek a törvényszéki jelenetek, ahol a bígá­miát tárgyalják. Az előadás mint egy öt óra hosszat tartott. A darab nem a Dosztumus Tolstoj-müvA közé tartozik. Tolstoj még tizenöt évvel eze­lőtt megírta és azután nem sokat törődött a darab sorsával. A drámához különben egy kis napihirből vette az inspirációt. Egy Gu­mer nevü moszkvai hivatalnok öngyilkossá­got szinlelt, hogy lehetővé tegye feleségének a szeretőjével való házasságát. De a valóság­ban ez a trükk nem volt egészen önzetlen. Guimer maga is gyakran kiugrott a hámból és a szimulált öngyilkosság révén szerette volna a maga szabadságát is megszerezni* Egy csapással ugy a felesége, mint a maga boldogságát akarta megteremteni. De a szi­mulálás következményei nem ugy sültek el, ahogy az öngyilkos várta. Erre előjött rejte­kéből és följelentette a feleségét, aki azóta férjhez is ment a szeretőjéhez. Ekkor a tör­vényszék mindhármukat elitélte bigámiáért. Ebből a banális és egyáltalában nem tra­gikus valóságból alkotta Tolstoj a maga drá­máját, amelyben az alakok az iró beál­lításában megváltoztak. Itt Protasow, akarja bizonyítani, hogy az ősember jó és relmes az ő legjobb barátjába, Kareninba. El­hagyja otthonát, hogy helyet adjon a másik­nak. Liza, az asszony nem akarja elfogadni ezt az áldozatot és szerelmesének is alkalmat ad arra, hogy feláldozza magát. Az általános feláldozásban Protasow marad a győztes. Mindent eldob magától, nevet, társadalmi ál­lást, eltűnik, szökésének nyomait is eltünteti, szóval eleven halottá lesz. Tolstoj egy kedvenc témáját érinti a darab­ban. Ezt a témát Rousseautól vette át. Be akarja bizonyítani, hogy az őrmester jó és boldog, csak a súlyos bilincsekkel járó tár­sadalom teszi rosszá és boldogtalanná. De Protasew önfeláldozása mögött is két rugó rejlik A feleségét nem szereti már, egy Masa nevü cigánynőbe szeretett bele. Tol­stojnak nem is az volt a célja, hogy egy ki­vételes egyéniséget rajzoljon meg. Az átlag­embert akarta csak a közönség elé állítani, aki lerázza magáról a bilincseket és a termé­szetben keresi fél a maga naiv boldogságát. A Tolstoj-darab Magyarországon is szinre fog kerülni. Beöthy László szerezte meg a darab első magyar bemutatójának jogát. Pásztor Árpád fordításában. * Fodor Elln sikert aratóit. Megirtnk már egyszer, hogy Fodor Ella útját nagyobbnál­nagyobb sikerek jelzik Szegedről valló eltá­zozása óta is. A fővárosi lapok egyhangú elismeréssel írtak nagy talentumáról, repre­zentáló és színjátszó rátermettségéről. Hogy Temesváron is ezen a véleményen vannak, bizonyítja a temesvári sajtó osztatlan elis­merése. A Délmagyarországi Közlöny ezeket írja: Az előadás pompás volt és érdekessé tette az a körülmény, hogy ezúttal lépett fel elő­ször a színtársulat három uj drámai színész­nője. Fodor Ella, Haraszthy Mici utódja, Mariettát adta. Játéka egyszerű, közvetlen; ehhez járul még szép megjelenése és ízléses toilettjei. Első fellépése után nem akarunk még végleges ítéletet mondani. Bizonyára nyílik még bőven alkalom művészi tehetsé­gének csillogtatására. A Temesvarer Zeitung igy emlékezik meg a művésznő játékáról: Fodor Ella kisasszony a hűtlen ügyvéd angyal jóságú feleségét játszotta. Nagyszerű színpadi alak, jelentékeny gyakorlat és a ruházatban kitűnő ízlés felett rendelkezik. Egyszerűen, mesterkéltség nélkül beszél, de jóleső melegséggel és kellemes orgama az első perctől fogva lebilincselte a közönséget. A Temesvári Újság is a legnagyobb elisme­rés hangján méltatja a művésznő szereplését. Azt írja, hogy „finom ízlésű szendének mu­tatkozott be Fodor Ella". * JSélceSi IjrJos Mezey Andor. A sze­gedi színtársulat volt tagjai: Békefi Lajos tenorista és Mezey Andor baritonista a dél­vidéki színtársulat tagjai. Nagybecskedeken Hoffmann meséi-ben mutatkoztak be, nagy sikerrel. A Torontál igy ír róluk: „A tár­sulat tenoristája Békefi Lajos egyenesen el­ragadta a közönséget s még Toronyi sem részesült olyan tetszésben mint Békefi. Amit különben természetesnek is találunk, mert Toronyi lágy lirai tenorját játszi könnyű­séggel veri 1 eBékefi dinamikus erejű hangja. Békefi igazi bőstenor s hangja hatalmas ter­jedelmű és egyforma tisztán cseng ugy a legmagasabb fekvésekben, mint a mélységek­ben, piánói pedig brilliánsok. Azonkívül is­ii olája és énekelőadása is kiváló s ha ebez hozzávesszük színjátszó tudását igazán nem kívánhatunk ilyen kis szinpadra ideálist, iA tenoristát. Mezey Andor baritonja ugyan kissé lágy Landorf Coppelius-Mrakel sötét színezetű énekszámához, de énektudásával azért kifogástalanul oldotta meg feladatát s méltán érdemelte ki a közönség tetszését." * Az ezred apja. A s oserli színházi irod jelenti: Pénteken este lesz a bemutatója Az ezred apja francia énekes bohózatnak, amely­re már napok óta készül a szinház operett­együttese. A darab francia miliőben játszó­dik ugyan, de mentes minden prüdériától és frivolitástól. Az ezred apja főszerepét Bouton ezredest Heltai Jenő játszsza, akinek ez lesz a legelső uj nagyobb szerepe, amióta a sze­gedi színház tagja. Nagyobb szerepekhez jutnak még: Déry Rózsi, Antal Erzsi, Wirth Sári, Szatmáry, Solymossy, László és az egész operettegyüttes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom