Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-22 / 217. szám

DELMAQYARORSZÁÖ 1911 szeptember 22 a vasárnapi ünnepség programját, amely a káprázatos látványosságok végnélküli sorát foglalja magában. Az értekezleten a következők vettek részt: Szele Róbertné, Yészits Lajosné, Rolír Gá­bor né, Szmollény Nándorné, Lichtenegger Gyuláné, Kecskeméty Dánielné, Reskó An­tal né, Újházi Ödönné, örhalmy Károlyné, Worzsikovszky Károlyné, Bodola Béláné, Benedikt Ferenené, Raskó Istvánné, Hor­váth Lajosné, Leitner Imréné, Torday Ixn­réné, Varga Borbála, Palócz Ilike, Kamo­esay Idus, Legát Gizuska és Babika, ör­baj íny Margitka és Gizuska, Kovács Go­kapka, Borsos Veronka, Kristóff Maea, Vi-« dák Mariska, Farkas Irénke és Pösze, Rama­dánszky Mancika és Dida, Sziics Maca, Se­beszta nővérek és Leyrer Olga. — Rendőrszáin a sapkán. Somogyi Szilveszter dr főkapitány meg akarja változ­tatni a rendőrségen divó azt a szokást, mely szerint a számot a mellükön viselik. A főkapitány terve szerint a rendőrök ezentul sapkájukra varrva viselik a számot. Ezzel aztán megszűnik az a jó szokás, hogy ha baj van, eldugják a számot. Igaz, hogy ezzel az­tán hasonlatosak lesznek a pesti hordárokhoz, de az nem fontos. — A szegedi adókivetés. A szegedi adó­ki vető-bizottság csütörtökön a következők adótételeit állapitoa meg: Közjegyzők: Jedlicskg, Béla dr 600, Sir­chich György dr 200. üvegesek: Adler Mór 110, Böhm Jakab 100, Büvelbhoh Péerné 70, Erdős Géza 30, Freund Henrik 36, Geschán Tóbiás 50, Hay Miksa 280, Hoffer Pál és Márk 75, Horváth M. Ilona 12, Körösi tesvérek 60, Nagy Károly 60, Reieh Mór 40, Singer Ármin 150, Schiller József 50, Scliillinger Kálmán 180, Sehil­linger Mórné 240, Szimla Ferenc 50. Jogbérlők: Biró Jenő 5, Pataki János 7, Bárkányi János 60, "Doktor János 10, Funák Károly 20, Brauswetter Ottó 20, Farkas Zsigmond 7, Kiss Ferenc 5, Magyar Péter 2.75, Niedelmayer Antal 1, Szemerédi Jó­zsef 3.80, Tanács Vince és társte 24, Winkler Mihály és Andor 16.30, Zink Mátyás 4. Gépkereskedők: Baehrach Sándor 60, Féry Fde 440, Első Losonci gépgyár 72, Gelléri Béla 36, Goldmann Ignác 70, Gottlieb Józef 60, Jánkovics Sándor és Mihályi Sándor 160, Kecskés János 86, Kelemen Márton 100, Komjáthy Rezső 53, Péter-Szabó Sándor 22, Szilvássy Jenő 60, Szántó József 260, Tanay Frigyes és Emil 60, Tóth József 50, Vadász és Bogyai 80. — Hercegnő és az árvaszék. Aradról jelentik: Az aradi árvaszék csütörtökön dél­előtt iilt össze Varjassy Lajos polgármester elnöklésével, hogy döntsön Sulkovszky Ida hercegnő és Smcitow Bernát német birodalmi gróf házassági ügyében. Joó Béla árvaszéki ülnök felolvasta a hercegnő negyven ives be­advánvát. Az árvaszék hangulata mellette volt, de Csikv Károly helyettes árvaszéki el­nök javaslatára, mcgis következőképen dön­tött: Mivel ez ügyben Haliczky Árpád, a her­cegnő gondnoka nem tekinthető elfogulatlan­nak a hatóság uj gondnokot fog kinevezni Parecz Béla aradi ügyvédi kamarai alelnök .szeméíiráben. — Az asszonyhonvéd. Temesvárról jelen­tik: Meghalt, itt, nyolcvan éves korában Gil­1 inger Anna dohánygyári felügyelőnő. A szabadságharc idején férfiruhában, mint köz­honvéd saolgált Famjanics tábornok ezredé­ben. Gillinger Annát a harcmezőn tanusito.it vitéz magatartásáért káplárnak léptették elő. Temetése ma volt a temesvári honvéd­egyesület és nagyközönség részvétele mellett. — Ujabb merényletterv az orosz mi­niszterek ellen. Pénteken temetik Stolypin miniszterelnököt. A miniszterek és államtit­károk tegnap délután különvonattal elutaztak Pétervárról. Mikor a különvonat Vilna állo­másra érkezett, egy elegánsan öltözött fiatal­ember köee'edett a rnU'cztórek felé. Nagyon izgatottan viselkedett, mire két titkos rendőr letartóztatta. Kikutatták zsebeit segy töltött Btowningot és egy hosszú tőrt találtak nála. Merényletet akart elkövetni a miniszterek el­len, A merénylet ügyében még mindig folyik a vizsgálat abban az irányban, hogy a titkos­rendőrség tagjai közül voltak-e társai Bag­rownak. A rendőrség házkutatást tartott a kiewi titkosrendőrség épületében és ekkor tünt ki, hogy az ochrana vezetője, Kuljabka ezredes nyomtalanul eltűnt. Kuljabka adott engedélyt Bagrownak, hogy a kiewi szín­házba mehessen anélkül, hogy ezt a kiewi rendőrfőnöknek jelentette volna. A cár teg­nap audienciára hivta Achimovot, az orosz felsőház elnökét. Azt mondják, hogy Achi­movis jelölt a miniszterelnökségre, bár ö volt az, aki nem régen Stolypin ellen a cárnál in­trikált. — Ének nz ujszegedi csatáról. Lázár György dr Szeged város polgármestere, ami­kor Egerben járt, meglátogatta Szeged kiváló szülöttét, Debreceni János egri kanonokot, aki a város iránt táplált jóindulatát számos alapítványnyal juttatta kifejezésre. A tudós kanonok ez alkalommal a legrégibb szegcdi lapnak, az 1848-ban megjelent Tiszavidék­nek egy példányát adta át a polgármesternek azzal, hogy a lappéldányt helyezze el a városi, múzeumban. A Tiszavidék ezen lappéldánya azért érdekes, mert versben számol be az uj­szegedi csatáról. A verses riport bevezető része igy hangzik: A nép győzelme Újszegednél, ÁH még Szeged — ragyog ősi dicsősége Törzsökös vérében él még Árpád vére; Rendületlenül áll a nép e szent földön, Hol Hunyadi János járt-kelt ősidőkön; Birja még szellemét e nagy hazafinak, Fiának Mátyásnak s fekete hadának. Vérpatakot áraszt a vadrác csordából, S nem hagy gyáván csúfot űzetni magából. Kossuth a magyarok ujabb megváltója Büszke c bős népre, mint maga megmondta: S igazán jól mondá — beteljesült szava, Mert- e nép a rácok rettentő ostora. Hallja — ki nem látta ama dicső tettet, Melyet Szeged vitéz népe elkövetett: Február havának tizenegyedikén, Egy szép nap virrad föl Szeged város egén; Oly nap, melynek mását a történet lapja A népek harcában csak ritkán mutatja. Ilyen egy szép nap volt bős Tót Mihály alatt, Amidőn kiűzték a nagy török hadat; Ugy történt ez most is: az ég borús vahi, Épen tizenkettőt vert a torony óra, Sürü gomolyokban hulladozott a hó, S mindenki ebédhez vala már nyúlandó, Amidőn véletlenül Szőroghnek rác népe Számos szerviánnal s ágyuval ránk jőve. Újszeged határán a hosszít fahidnál — Hol a Maros vize sokszor tengert formál. Ott szóltak ágyúik s jött a golyó-zápor, Mint az isten-nyila égiháborukor! Mi sem voltunk restek, tüstént megmutattuk, Mihelyt ágyúinkat rájuk fordítottuk: Egyet a hét közül — mert ennyiből lőttek — Derék tüzéreink mindjárt elföldeltek: — Eltalálták biz azt isten igazából, Épen midőn golyó jött ki bő torkából. - A legújabb vasnti sztrájk. London­ból jelentik: Az Írországi vasutassztrájk mind nagyobb mérveket ölt és nagy csapást jelent az országra. Nagy-Británnia egyesült vasu­tasszövetségeinek végrehajtóbizottsága elha­tározta, hogy oly cégek áruit, amelyeknek al­kalmazottai sztrájkban állanak, nem fogadják el s azokat nem kezelik. A sztrájk által legfŐ­képen sújtott Greath Southern and Western Company nem is válaszolt a munkásszindiká­tus végrehajtó bizottságának ultimátumára, ellenben kész a maga alkalmazottainak kül­döttségét fogadni és ezzel tárgyalni. Az íror­szági vasutas-sztrájknak még mindig komoly jellege van. Corkban a legnagyobb déli vas­útvonalon alkalmazott pályaőrök mind sztrájkba léptek. A vasúttársaságok elhatá­rozták, hogy a vasúti alkalmazottak közlését, amelyben azzal fenyegetőznek, hogy beszün­tetnek minden munkát, ha a társaságok az alkalmazottak feltételeit nem fogadják el, nem veszik figyelembe. A Royal Highlan­ders egy zászlóaljat a kilvorti táborból sürgő­sen Limerickbe hívták. — Kót sasegecli tolonc regénye. Két ér­dekes toloncot vittek szerdán Szegedről Ka­posvárra. Az egyik uriruháju és fényké­pész, a másik temesvári illetőségű munkás. Mind a ketten azt panaszolták, hogy őket. Versecen jogtalanul és megokolatlanul le­tartóztatták és eltoloncolták. Az uriruhás idegent Csolics Szalkónak hívják, harminc­kilenc éves fényképész. Boszniai alattvaló, és amidőn katonai kötelezettségének eleget tett, Amerikába ment. Több évi ott tartózko­dás után honvágy szállotta meg és hazauta­zott, látogatóba Mosztárba. — Még Newyork­ból föladott saját nevére a bécsi főpostára cinxezve száz dflllárt, bogy az uton fölösleges' pénzét el ne veszítse. Csolics nem sokáig maradt otthon. Megragadta őt az Amerikát megjárt, emberek közös vágya, — vissza az uj világrészbe. Csolics tehát eladta fényké­pező gépét és Bosznabródba, onnan Zimony­ba, majd Versecre utazott, liogy onnan Kon­stantin ápolyba jusson, ahonnan folytatta volna útját Szuez—Ceylon-Singapooren át Sanfx-aneiscóba. Ezen a számításán azonban keresztett búzott a verseci rendőrség. Ugyanis Versecre érve egy helyiségbe ment, bogy ott megreggelizzen. Az asztalnál ült egy férfi, aki szóba elegyedett vele, megkér­dezte célja felől, végül igazolásra szólította föl. Csolics az idegennek megmutatta újon­nan váltott útlevelét, amelyet a hosznia-ber­eegovinai kormány az idén júliusban állított, ki részére Amerikába. Csolics azonban nem került a. kapitány elé, ki sem hallgatták, iratait meg sem vizsgálták a rendőrségen, hanem miután négy napig elzárva tartották, végzést hoztak, amely szerint Csolics, mint munkanélküli csavargó, illetőségi helyére, Mosztárra toloneolandó. Ezután még külön telefonált valaki a dettai rendőrségre, hogy Csolicsot jól megvasalva kell eltoloncolni. Csoliesot most végigvezetik az egész orszá­gon, haza Mosztárba, ahonnan újból indul­hat Amerikába — de biztosan nem Versecen át. A szegedi rendőrség csak annyiban se­gíthetett Csolieson, bogy Szegedről már bi­lincs nélkül utaztatta tovább. — Bevitték a községházára a tűz­oltóparancsnokot. Nagyon érdekes eset­tel foglalkozott az aradi törvényszék vádta­nácsa. Világoson történt még a tavaszszal, hogy Gral István tűzoltó-főparancsnok háza kigyulladt és leégéssel fenyegette a szomszé­dos házakat is. Az oltási munkálatokat a tűz­oltó-főparancsnok nagyon rosszul végezte. A főszolgabíró a tüzoltó-főnarancsnokot kar­hatalommal a községházára kisértette és más­nao reggelig ott tartotta. A tűzoltó-főparancs­nok följelentette az esetet a törvényszéken és a királyi ügyészség személyes szabadság megsértése miatt vádat emelt a főszolgabíró ellen. Az aradi törvényszék vádtanácsa csü­törtökön foglalkozott ezzel az ügygyei és a vádat elutasította. Az ügyészség a táblához felebbez. — Csalás az Operaház nevében. Buda pestről jelentik: Nagystílű szélhámost tar­tóztatott le csütörtökön a fővárosi -rendőr­ség. Krammer Antal budapesti építési vál ­lalkozót telefonon fölbivta valaki, aki Kele­men dr operaházi titkárnak mondotta ma­gát. Elmondta, bogy az Operaház most fogja a tatarozási munkálatokat kiadni, a munka körülbelül 40Ö00 koronába kerül és Kelemen dr hajlandó Krammert támogatni, ha az neki két százalék jutalékot biztosit. Kram­mer ebbe beleegyezett és kérte Kelemen lá­togatását. Helyette egy másik emeber állí­tott be hozzá, aki magát Káldor János ope­raházi fődiszitőnek mondotta és azt aján­lotta, hogy Krammer váltson egy páholyt, abba Hiljön be, ott bemutatják majd neki Mészáros igazgatót, mert végre is ennek is van beleszólása a dologba. Krammer ebbe is beleegyezett és mert Káldor erre is ajánl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom