Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-22 / 217. szám

DELMAQYARORSZÁÖ 1911 szeptember 22 a vasárnapi ünnepség programját, amely a káprázatos látványosságok végnélküli sorát foglalja magában. Az értekezleten a következők vettek részt: Szele Róbertné, Yészits Lajosné, Rolír Gábor né, Szmollény Nándorné, Lichtenegger Gyuláné, Kecskeméty Dánielné, Reskó Antal né, Újházi Ödönné, örhalmy Károlyné, Worzsikovszky Károlyné, Bodola Béláné, Benedikt Ferenené, Raskó Istvánné, Horváth Lajosné, Leitner Imréné, Torday Ixnréné, Varga Borbála, Palócz Ilike, Kamoesay Idus, Legát Gizuska és Babika, örbaj íny Margitka és Gizuska, Kovács Gokapka, Borsos Veronka, Kristóff Maea, Vi-« dák Mariska, Farkas Irénke és Pösze, Ramadánszky Mancika és Dida, Sziics Maca, Sebeszta nővérek és Leyrer Olga. — Rendőrszáin a sapkán. Somogyi Szilveszter dr főkapitány meg akarja változtatni a rendőrségen divó azt a szokást, mely szerint a számot a mellükön viselik. A főkapitány terve szerint a rendőrök ezentul sapkájukra varrva viselik a számot. Ezzel aztán megszűnik az a jó szokás, hogy ha baj van, eldugják a számot. Igaz, hogy ezzel aztán hasonlatosak lesznek a pesti hordárokhoz, de az nem fontos. — A szegedi adókivetés. A szegedi adóki vető-bizottság csütörtökön a következők adótételeit állapitoa meg: Közjegyzők: Jedlicskg, Béla dr 600, Sirchich György dr 200. üvegesek: Adler Mór 110, Böhm Jakab 100, Büvelbhoh Péerné 70, Erdős Géza 30, Freund Henrik 36, Geschán Tóbiás 50, Hay Miksa 280, Hoffer Pál és Márk 75, Horváth M. Ilona 12, Körösi tesvérek 60, Nagy Károly 60, Reieh Mór 40, Singer Ármin 150, Schiller József 50, Scliillinger Kálmán 180, Sehillinger Mórné 240, Szimla Ferenc 50. Jogbérlők: Biró Jenő 5, Pataki János 7, Bárkányi János 60, "Doktor János 10, Funák Károly 20, Brauswetter Ottó 20, Farkas Zsigmond 7, Kiss Ferenc 5, Magyar Péter 2.75, Niedelmayer Antal 1, Szemerédi József 3.80, Tanács Vince és társte 24, Winkler Mihály és Andor 16.30, Zink Mátyás 4. Gépkereskedők: Baehrach Sándor 60, Féry Fde 440, Első Losonci gépgyár 72, Gelléri Béla 36, Goldmann Ignác 70, Gottlieb Józef 60, Jánkovics Sándor és Mihályi Sándor 160, Kecskés János 86, Kelemen Márton 100, Komjáthy Rezső 53, Péter-Szabó Sándor 22, Szilvássy Jenő 60, Szántó József 260, Tanay Frigyes és Emil 60, Tóth József 50, Vadász és Bogyai 80. — Hercegnő és az árvaszék. Aradról jelentik: Az aradi árvaszék csütörtökön délelőtt iilt össze Varjassy Lajos polgármester elnöklésével, hogy döntsön Sulkovszky Ida hercegnő és Smcitow Bernát német birodalmi gróf házassági ügyében. Joó Béla árvaszéki ülnök felolvasta a hercegnő negyven ives beadvánvát. Az árvaszék hangulata mellette volt, de Csikv Károly helyettes árvaszéki elnök javaslatára, mcgis következőképen döntött: Mivel ez ügyben Haliczky Árpád, a hercegnő gondnoka nem tekinthető elfogulatlannak a hatóság uj gondnokot fog kinevezni Parecz Béla aradi ügyvédi kamarai alelnök .szeméíiráben. — Az asszonyhonvéd. Temesvárról jelentik: Meghalt, itt, nyolcvan éves korában Gil1 inger Anna dohánygyári felügyelőnő. A szabadságharc idején férfiruhában, mint közhonvéd saolgált Famjanics tábornok ezredében. Gillinger Annát a harcmezőn tanusito.it vitéz magatartásáért káplárnak léptették elő. Temetése ma volt a temesvári honvédegyesület és nagyközönség részvétele mellett. — Ujabb merényletterv az orosz miniszterek ellen. Pénteken temetik Stolypin miniszterelnököt. A miniszterek és államtitkárok tegnap délután különvonattal elutaztak Pétervárról. Mikor a különvonat Vilna állomásra érkezett, egy elegánsan öltözött fiatalember köee'edett a rnU'cztórek felé. Nagyon izgatottan viselkedett, mire két titkos rendőr letartóztatta. Kikutatták zsebeit segy töltött Btowningot és egy hosszú tőrt találtak nála. Merényletet akart elkövetni a miniszterek ellen, A merénylet ügyében még mindig folyik a vizsgálat abban az irányban, hogy a titkosrendőrség tagjai közül voltak-e társai Bagrownak. A rendőrség házkutatást tartott a kiewi titkosrendőrség épületében és ekkor tünt ki, hogy az ochrana vezetője, Kuljabka ezredes nyomtalanul eltűnt. Kuljabka adott engedélyt Bagrownak, hogy a kiewi színházba mehessen anélkül, hogy ezt a kiewi rendőrfőnöknek jelentette volna. A cár tegnap audienciára hivta Achimovot, az orosz felsőház elnökét. Azt mondják, hogy Achimovis jelölt a miniszterelnökségre, bár ö volt az, aki nem régen Stolypin ellen a cárnál intrikált. — Ének nz ujszegedi csatáról. Lázár György dr Szeged város polgármestere, amikor Egerben járt, meglátogatta Szeged kiváló szülöttét, Debreceni János egri kanonokot, aki a város iránt táplált jóindulatát számos alapítványnyal juttatta kifejezésre. A tudós kanonok ez alkalommal a legrégibb szegcdi lapnak, az 1848-ban megjelent Tiszavidéknek egy példányát adta át a polgármesternek azzal, hogy a lappéldányt helyezze el a városi, múzeumban. A Tiszavidék ezen lappéldánya azért érdekes, mert versben számol be az ujszegedi csatáról. A verses riport bevezető része igy hangzik: A nép győzelme Újszegednél, ÁH még Szeged — ragyog ősi dicsősége Törzsökös vérében él még Árpád vére; Rendületlenül áll a nép e szent földön, Hol Hunyadi János járt-kelt ősidőkön; Birja még szellemét e nagy hazafinak, Fiának Mátyásnak s fekete hadának. Vérpatakot áraszt a vadrác csordából, S nem hagy gyáván csúfot űzetni magából. Kossuth a magyarok ujabb megváltója Büszke c bős népre, mint maga megmondta: S igazán jól mondá — beteljesült szava, Mert- e nép a rácok rettentő ostora. Hallja — ki nem látta ama dicső tettet, Melyet Szeged vitéz népe elkövetett: Február havának tizenegyedikén, Egy szép nap virrad föl Szeged város egén; Oly nap, melynek mását a történet lapja A népek harcában csak ritkán mutatja. Ilyen egy szép nap volt bős Tót Mihály alatt, Amidőn kiűzték a nagy török hadat; Ugy történt ez most is: az ég borús vahi, Épen tizenkettőt vert a torony óra, Sürü gomolyokban hulladozott a hó, S mindenki ebédhez vala már nyúlandó, Amidőn véletlenül Szőroghnek rác népe Számos szerviánnal s ágyuval ránk jőve. Újszeged határán a hosszít fahidnál — Hol a Maros vize sokszor tengert formál. Ott szóltak ágyúik s jött a golyó-zápor, Mint az isten-nyila égiháborukor! Mi sem voltunk restek, tüstént megmutattuk, Mihelyt ágyúinkat rájuk fordítottuk: Egyet a hét közül — mert ennyiből lőttek — Derék tüzéreink mindjárt elföldeltek: — Eltalálták biz azt isten igazából, Épen midőn golyó jött ki bő torkából. - A legújabb vasnti sztrájk. Londonból jelentik: Az Írországi vasutassztrájk mind nagyobb mérveket ölt és nagy csapást jelent az országra. Nagy-Británnia egyesült vasutasszövetségeinek végrehajtóbizottsága elhatározta, hogy oly cégek áruit, amelyeknek alkalmazottai sztrájkban állanak, nem fogadják el s azokat nem kezelik. A sztrájk által legfŐképen sújtott Greath Southern and Western Company nem is válaszolt a munkásszindikátus végrehajtó bizottságának ultimátumára, ellenben kész a maga alkalmazottainak küldöttségét fogadni és ezzel tárgyalni. Az írországi vasutas-sztrájknak még mindig komoly jellege van. Corkban a legnagyobb déli vasútvonalon alkalmazott pályaőrök mind sztrájkba léptek. A vasúttársaságok elhatározták, hogy a vasúti alkalmazottak közlését, amelyben azzal fenyegetőznek, hogy beszüntetnek minden munkát, ha a társaságok az alkalmazottak feltételeit nem fogadják el, nem veszik figyelembe. A Royal Highlanders egy zászlóaljat a kilvorti táborból sürgősen Limerickbe hívták. — Kót sasegecli tolonc regénye. Két érdekes toloncot vittek szerdán Szegedről Kaposvárra. Az egyik uriruháju és fényképész, a másik temesvári illetőségű munkás. Mind a ketten azt panaszolták, hogy őket. Versecen jogtalanul és megokolatlanul letartóztatták és eltoloncolták. Az uriruhás idegent Csolics Szalkónak hívják, harminckilenc éves fényképész. Boszniai alattvaló, és amidőn katonai kötelezettségének eleget tett, Amerikába ment. Több évi ott tartózkodás után honvágy szállotta meg és hazautazott, látogatóba Mosztárba. — Még Newyorkból föladott saját nevére a bécsi főpostára cinxezve száz dflllárt, bogy az uton fölösleges' pénzét el ne veszítse. Csolics nem sokáig maradt otthon. Megragadta őt az Amerikát megjárt, emberek közös vágya, — vissza az uj világrészbe. Csolics tehát eladta fényképező gépét és Bosznabródba, onnan Zimonyba, majd Versecre utazott, liogy onnan Konstantin ápolyba jusson, ahonnan folytatta volna útját Szuez—Ceylon-Singapooren át Sanfx-aneiscóba. Ezen a számításán azonban keresztett búzott a verseci rendőrség. Ugyanis Versecre érve egy helyiségbe ment, bogy ott megreggelizzen. Az asztalnál ült egy férfi, aki szóba elegyedett vele, megkérdezte célja felől, végül igazolásra szólította föl. Csolics az idegennek megmutatta újonnan váltott útlevelét, amelyet a hosznia-bereegovinai kormány az idén júliusban állított, ki részére Amerikába. Csolics azonban nem került a. kapitány elé, ki sem hallgatták, iratait meg sem vizsgálták a rendőrségen, hanem miután négy napig elzárva tartották, végzést hoztak, amely szerint Csolics, mint munkanélküli csavargó, illetőségi helyére, Mosztárra toloneolandó. Ezután még külön telefonált valaki a dettai rendőrségre, hogy Csolicsot jól megvasalva kell eltoloncolni. Csoliesot most végigvezetik az egész országon, haza Mosztárba, ahonnan újból indulhat Amerikába — de biztosan nem Versecen át. A szegedi rendőrség csak annyiban segíthetett Csolieson, bogy Szegedről már bilincs nélkül utaztatta tovább. — Bevitték a községházára a tűzoltóparancsnokot. Nagyon érdekes esettel foglalkozott az aradi törvényszék vádtanácsa. Világoson történt még a tavaszszal, hogy Gral István tűzoltó-főparancsnok háza kigyulladt és leégéssel fenyegette a szomszédos házakat is. Az oltási munkálatokat a tűzoltó-főparancsnok nagyon rosszul végezte. A főszolgabíró a tüzoltó-főnarancsnokot karhatalommal a községházára kisértette és másnao reggelig ott tartotta. A tűzoltó-főparancsnok följelentette az esetet a törvényszéken és a királyi ügyészség személyes szabadság megsértése miatt vádat emelt a főszolgabíró ellen. Az aradi törvényszék vádtanácsa csütörtökön foglalkozott ezzel az ügygyei és a vádat elutasította. Az ügyészség a táblához felebbez. — Csalás az Operaház nevében. Buda pestről jelentik: Nagystílű szélhámost tartóztatott le csütörtökön a fővárosi -rendőrség. Krammer Antal budapesti építési vál lalkozót telefonon fölbivta valaki, aki Kelemen dr operaházi titkárnak mondotta magát. Elmondta, bogy az Operaház most fogja a tatarozási munkálatokat kiadni, a munka körülbelül 40Ö00 koronába kerül és Kelemen dr hajlandó Krammert támogatni, ha az neki két százalék jutalékot biztosit. Krammer ebbe beleegyezett és kérte Kelemen látogatását. Helyette egy másik emeber állított be hozzá, aki magát Káldor János operaházi fődiszitőnek mondotta és azt ajánlotta, hogy Krammer váltson egy páholyt, abba Hiljön be, ott bemutatják majd neki Mészáros igazgatót, mert végre is ennek is van beleszólása a dologba. Krammer ebbe is beleegyezett és mert Káldor erre is ajánl-