Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-13 / 209. szám

iüii szeptember iá DÉLMAÜ¥ÁRuR$2ÁÜ 3. pénzügyi bizottság belenyugodott ebbe a kijelentésbe pedig ke'vés biztosíték van ebben az országra nézve. Pajzs ezután megpróbálta kibeszélni az ülést. Az ülés bárom órakor végződött. A fekete halál. — Ujabb áldozatok mindenfelé. — (Saját tudósítónktól.) Egyre nagyobb, fenyegetőbb a kolera veszedelme. Ma a bakteriológiai vizsgálat megállapította, hogy Kupicza Mihály, egy kotróhajó matróza, akit tegnap szállítottak a budapesti járványkórházba, ázsiai kolerában betegedett meg. Konstatálták az ázsiai kolerát Kovács János esetében is. Kovács a Dunagőzhajós Társaság 339. számú uszályán kapta a fertőzést. A hajót vesztegzár alá helyezték, a legénységet megfigyelik öt napig a fertőtlenítővel kapcsolatos kolera-barakban. Ma délelőtt akarták a budapesti járvány-kórházból elbocsájtani Sütő Lajos táviratkézbesitőt, akit egy koleragyanus beteggel öt napig megfigyeltek. Ma telt le az inkubációs időszak és Sütőn nem mutatkoztak a kolera jelei. Mielőtt elbocsátották volna, alaposan megvizsgálták és a bakteriológiai vizsgálat megállapította, hogy a távirat-kézbesitő veszedelmes bacilliís-gazda. Ugyancsak bacilluy-rejtö a hétéves Grekó Sándor, a kolerás Kapitány Rozál hajókormányosné kis fia. A két bacillus-gazdát szigorú megfigyelés alatt tartják a járvány-kórházban. Vasárnap a budai Rác-fiirdő uszodájának mosodájában két alkalmazott, a kabinfürdőben két vendég koleragyanusan megbetegedett. A koleragyanus betegeket a járvány-kórházban megfigyelik, a fürdőhelyiségeket fertőtlenítették. A belügyminisztérium rendeletére Pozsonytól Orsováig kirendelt orvosok szigorúan figyelik a járómüveket. A vidéken is történt néhány koleraeset. Ma Csurogon koleragyanusan megbetegedett Farkas Mihályné, aki a muzslai búcsúról hazatérve lett rosszul. Palkovics főszolgabíró szigorú intézkedéseket tett a védekezés érdekében. Amig Magyarországon igy kisért a kolera, addig a' Balkánon veszedelmesen pnsztit. Mindennap tömeges halálesetről érkezik jelentés. Ma Bukarestből táviratozzák, hogy a bakteriológiai vizsgálat szerint Brailában három koleraeset merült fel. A betegek közül két asszony meghalt, atyjuk, a harmadik beteg, javulófélben van. A sajtót azonnal értesítették a vizsgálat eredményéről, hogy a közönség a hatóságokat a szigorú egészségügyi intézkedésekben támogassa. Üszkiibből jelentik: Tegnap hivatalosan nyolc uj koleramegbetegedést és hat haldlesetet állapítottak meg. A gyümölcs árusítását mindenütt eltiltották és az összes gyümölcskészleteket elkobozták. Rómából táviratozzák: Kontabulóból érkezett távirat-jelentés nagy zavargásról ad hirt, melyre az adott okot, hogy a hatóság a kolerajárvány miatt az összes templomokat bezáratta. A felbőszült utcai törneg a szükségbarakkok ellen intézett támadást és több ilyen iából épitett házat földig rombolt. A rend helyreállítására csendőföket küldöttek ki, a nép azonban ezeket is megtámadta és néhányat súlyosan megsebesített. Ketardban is volt utcai tüntetés. A tömeg a bezárt templomok előtt csoportosult és követelte kinyitásukat. Szófiából táviratozák: Az Alla Kerim gőzöst, amelyről két kolerás holttestet dobtak a burgasi vizekbe, egy bolgár hadihajó üldözőbe vette. Mauglia .körül feltartóztatta és a román hatóságoknak szolgáltatta át. Krassoszörény bemutatkozása az országnak. — fi lugosi kiáliiíás. — (Saját tudósítónktól.) Még néhány nap és Lúgos csendes utcáit csaknem világvárosi élénkség tölti be. Készül a lugosi ipari és mezőgazdasági kiállítás. Ez a nagyszabású kiállítás van hivatva bizonyságot tenni arról, hogy a magyar ipar és mezőgazdaság még olyan nemzetiségi vidéken is, mint Krassószörénymegye, hatalmas lendületet nyert az utóbbi negyed-évszázad alatt és fejlődése napról-napra fokozatosan halad ama színvonal felé, melynek elérése a magyar iparosok és gazdák főcélja és törekvése. (Ezer kiállító.) Lázas munka folyik már hónapok óta a Krassószörénymegyei Gazdasági Egyesület irodájiában. Az egyik asztalnál építési tervrajzok készültek, a másiknál egy levélhalom között dolgozik serényen Póka József, a gazdasági egyesület agilis titkára. Az előszobában felek várakoznak, az egyik bejelenti- részvételét, a másik fölvilágosítást kér. De nemcsak itt, hanem a főispáni kisteremben is a kiállítás ügye van napirenden. Ugyanis e helyen gyűlnek egybe a kiállítási bizottság buzgó tagjai és alkalomról-alkalomra tárgyalgatnak a kiállítás fontosabb dolgairól. A helyzet mindinkább előnyösebb formában mutatkozik. A' mai nappal már azt az örvendetes hirt közölhetjük, hogy az előkészületek csaknem teljesen befejezést nyertek. Sőt már a szervezési munkálatok is elkészültek. Hogy a szervezést mily észszerűen kezelték, leginkább az bizonyítja, hogy a kiállításra 040 kiállító, 10.000 kiállítandó tárgy nyal jelentette be részvételét. Olyan emberek, kik már nem egy ipari és mezőgazdasági kiállítást láttak, váltig azt hangoztatják, hogy a lugosi kiállítás oly nagymérvűnek mutatkozik, melyhez hasonló még alig volt eddig magyar vidéki városban. (A kiállítási terület.) A kiállítás területének kitűnő hely lett kiszemelve: az úgynevezett Sátortábor, a katonai gyakorlótér, mely 32 hold terjedelmű. Már messziről jó benyomást tesz. Pláne, ha ma keressük föl, néni hihetjük el, hogy Lúgoson vagyunk. Messziről szemünkbe ötlik a hatalmas kiállítási diszkapu, mely nemcsak régi jogon érdemli meg a „disz" jelzőt, hiszen oly pompásan készült, mintha világkiállítás készülne Lúgoson. De nem érünk rá sokáig csodálni a kapu szépségét, mert figyelmünket leköti és kíváncsiságunkat föl ébreszti mindaz, ami a kapun belül látható: a csarnokok és a pavillonok. Meglepetést nyújt még az úgynevezett bankettcsarnok, melynek hossza meghaladja a hatvan métert. A kiállítási terület közepén van fölállítva hét hatalmas istálló, 40—70 méternyi hosszúságnak, melyek 500 darab szarvasmarha befogadására elegendők. A területen az építkezésen kivül fölötte szép látványosságot nyújtanak az újonnan létesített parkok. (Akiket várnak.) A lugosi kiállítás országszerte nagy érdeklődóst keltett. Ezt leginkább azzal lehet bizonyítani, liogy a kiállításon való részvételüket többek között a következők jelentették be: Serényi Béla gróf földmivelésiigyi miniszter, Kálmán Gusztáv államtitkár, Darányi Ignác, a Magyar Gazdaszövetség elnöke, Károlyi Mihály gróf, az OMGE. elnöke, Zselenski Róbert gróf és Bujánovics Sándor, az OMGE. alelnökei, Rnbinek Gyula, az OMGE. igazgatója. Továbbá: Ráday Gedeon gróf pestmegyei, Joanovich Sándor temesmegyei, Dellimanits torontál megyei, Dániel Tibor báró verseci és Kállay Zoltán valóságos belső titkos tanácsos, hevesmegyei főispánok, Keglevich > Gábor gróf, Thék Endre, Szilassy Zoltán,. .Ir szenszky Pál, Buday Barna, Teleki József, Tibor és Gyula grófok, Serfőző Géza, Bei náth István, Gellért Mór, Meskó Pál stb. Mindeme kedvező előjelek azt a renlényt táplálja bennünk, hogy a lugosi kiállítás fényes eredményű és igen szép lefolyású lesz, ami a szegény, árvizsvjtott gazdáknak és iparosoknak erőt és kitartást fog kölosö nözni. A tápéi kolturbotráriy. — Analfabéták a községi elöljárói,: ban és képuiselőfestülstben. (Kiküldött munkatársunktól.) lapé köz ség kulturbotránya, — amelyről már megemlékezett a Délmagyar ország szomorú fe jezete a magyar közoktatásügy történétének. A községi képviselőtestület határozatával, amelyhez még hozzátoldották azt is, boy. az csak birtokon kivül felebbezhető meg,/ ki akarták lakoltatni, szélnek akarták eres; teni a község tanítóját, aki már kilenc év- ót.s tanította és nevelte a község gyermekeit. Ennek a határozatnak az előzményi- i' kihív- " ják a legkíméletlenebb kritikát. Ez a határozat tükörképe a magyar falú csökönyös elmaradottságának és a kulturávai s/.emben való megdöbbentő érzéketlenségének. A tápéi kulturbotrányt személyi harcok " idézték elő, de statisztált hozzá az elöljáróság, a képviselőtestület és az iskolaszék. Egy. ember az orránál fogva vezetheti az egész, községet, amellyel még azt ás el lehetne'határoztathatni, hogy be kell csukni az iskolákat,, mert a tanulás ártalmas a gyermekekre. Idegenkednek attól, ami valamiben különbö zik a régitől, kiüldözik azt. aki ujitásökröl-m haladásról beszél. Ebben a miifeuben nemsarjadhat a kultura, esak az a szégyeiibatá-'rozat, amely útilaput köt a tán t tó talpára.' Ábrahám Jenő tanító, aki körül az egész' harc megindult, már kilenc éve ezerkétszáz korona évi fizetésből tengődik. Sárból éeáh az a viskó, amelyben lakik és hogy l ó rá.dőljön, téglákkal van alátámasztva. Évek .•b.E többször -panaszkodott, hogy abban életveszélyes a tartózkodás, de rá m ni Ii-.dei . ii-' tek a szavára. Néhány hónappal ezelőtt aztán kérvényt intézett a szegcdi tanfelügyelőséghez, amely a közoktatásügyi' bízoíiság utján elrendelte a község négy tanítói iak:V,á:m!; á kitatarozását. Ezt a határozni..! :•/, eíua-h szünidőben végre is hajtották, ó.e az egyik tanítónak, Ábrahám Jenőnek a lakását anégi állapotban hagyták. A tanító ugyanis a sziin időben távol volt a községtől, de bejelentette a cimét, ha talán szükség lenne reá. Amikor-' visszatért a községbe, meglepetve tapasztalta, hogy a lakásán semmi nyoma á-javításoknak. Bonyhai Sándor községi jegyzőhöz fordult fölvilágositásért, aki egyben a községi iskolaszék elnöke. Az kijelentette neki, högv mivel nem volt a községben a javítások' kívjén, most már várjon a jövő évig. Ábrahám Jenő ebbe nem nyugodott bele, bariéin W, esetről jelentést tett a közigazgatási bizotcságnak. Annák a rendelkezésére végre kfiávitották a tanitó lakását. Attól kezdve rossz szemmel néztek a tanítóra, aki szénibe meri helyezkedni a község indolenciájával. Ennek az üldözésnek az eredménye, az a. botrányos határozat. Miniszteri rendelkezés következtében ugyanis, amint már megírtuk,, a község négy iskolája közül kettő maradt községi kezelésben, kettő pedig, amely már az 1881-iki szerződés előtt is egyházi Íönhíuóság alatt állott, újból az egyház birtokába k. riilt. Bonyhai Sándor iskolaszéki elnök hu nációjára Ábrahám Jenő tanítót egy másik férfi tanítóval együtt áthelyezték az egyházi iskolába, a községiben pedig két nőtanitó maradt volna. Ezt a határozatot sérelmesnek és személyi hajsza következményeinek találta Ábrahám Jenő. Beadványára Nagy Sándor cson^rád-