Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-22 / 217. szám

DÉLM AGY ARÓRŐZÁCJ iyl i szeptember 2(2 Küzdelem a rangért. - Egy «töruényte!en» bárónő. — (Saját tudósítónktól.) Szenzációt kelt Aradon, liogy egy ottlakó úriasszony, özvegy Karátsonyi Jánosné született Fellner Szilárdka bárónő azzal a keresettel fordult az aradi törvényszékhez, hogy az Alrnai, Lipthay és Széchenyi családokat kötelezzék az ő törvényes származásának elismerésére. Érdekesek már a kereset adatai is és valószinü, hogy a meginduló eljárás számos érdekes körülményt fog felszinre hozni. A törvényes születése elismeréséért és az ezzel járó örökségért harcoló 50 éves bárónő maga is érdeklődést kelt személye iránt. Az ügy előzményeit igy adja elő a törvénytelen bárónő: — 1861. december 18-án születtem igy állítja ezt keresztlevelem, amely tizennyolc évvel későbbi keletű. Amint ezt másoktól hallottam, születésem meglehetősen regényes körülmények között történt. Atyám: Almay Rudolf és anyám, született Fellner Adélia bárónő alcsilli birtokukon laktak. Anyám azonban, amikor születésem közeledését érezte, Alcsilról átjött Magyarádra és Sanka, akkori főszolgabíró kolnájában, a szőlőbegyen adott életet nekem. Születésemnél egy pankotai bábaasszony: Oberndorferné volt jelen. Ezt én mind csak másoktól hallottam mostanában, amióta származásom titkát kutatom: Születésem után Oberndorferné azonnal elvitt Pankotára és nála nevelkedtem egészen 13 éves koromig. — Anyámat soha nem láttam. Négy éves kisleány voltam, amikor meghalt. Oberndorferné, amikor én 13 éves voltam, hirtelen meghalt. Megsirattam a halálát, mert hiszen ő volt a nevelőanyám. A halálát követő napon már áthajtatott négyes fogaton Alcsillrál Almay Rudolf, az apám. Értem jött és átvitt magával Alcsillra. Két-három liétig voltam Alcsillban, akkor bátyám Almay József kocsin Lovrinba vitt Lipthay Antal báróékhoz. Amint azóta hallottam, szegény jó édesanyám halálos ágyán bevallotta születésem titkát Lipthay bárónőnek, aki legidősebb leánya volt. Nővérem azután gondoskodott rólam: Perjámosra apácazárdába vittek neveltetni. Egy évet töltöttem már ott, de nem volt kedvem a zárdai élethez. Ezt el is panaszoltam Lipthay bárónőnek. Erre a zárdában meglátogatott Almay Rudolf és ezeket mondotta: — Édes leányom, még legalább 2—3 évet kell töltened a zárdában, hogy megkapd a szükséges nevelést. Csakugyan három évig maradtam a Perjámosi zárdában. Ezalatt apám is meghalt. A zárdából Almay József vitt el. Még ma is élénken emlékszem reá, liogy bátyám a liosszn kocsiúton folytonosan csókolgatott. Megint Alcsillbe kerültem és onnan pár nap múlva Pankotára Doll Albertné házához, ö viselt reám azután gondot. Ekkor már nagyobb leány voltam és érdekelt, hogy kik a szüleim, liol vannak. Azt mondták, hogy árva vagyok és Lipthay bárónő a nevelőanyám. Csakugyan a bárónő és másik testvérem: Széchenyi Ödönné grófnő gondoskodtak rólam. Ök küldtek számomra pénzt Pankotára Waller Antal cimére, aki azután a küldeményeket eljuttatta Dollnéhoz. Pankotán ismerkedtem me£ boldogult férjemmel, Karátsonyi János községi irnok volt Pankotán. Megszerettük egymást és én hozzámentem. Boldog voltam férjemmel haláláig. Akkor kezdtem valamit sejteni szüléimről, amikor férjem a jószásliegyi körjegyzőségre pályázott. A jegyzőválasztás reggelén négy lovas hintón Almay József hajtott be Zimbróra és korteskedett férjein érdekében. A nagylialmágyi esperes még meg is kérdezte tőle: — Nagyságos uramat miért érdekli ez a jegyzőválasztás? — Hát nem tudja — felelte Almay liogy /'.n-i':' ' íV/b.v a testvérem. Popa György dr buttyini ügyvédet, aki kevéssel utóbb aradi törvényszéki biró lett, biztam meg ügyem képviseletével. Popa azután kiegyezett Almayékkal. 1909. novemberében közjegyzői okiratban lemondottam minden jogomról, amelyet mint Fellner Adélia bárónő törvénytelen gyermeke támaszthatnék Ennek ellenében Almay Olivértől 15000 koronát kaptam. Férjemre voltam tekintettel, amikor ebbe az egyezségbe belementem, mert nem akartam, hogy nagy urak haragját magára zuditsa. Most, liogy férjem meghalt, már nincs akadálya annak, liogy ne érvényesítsem törvényes származásom elismertetését. Ennek épen ideje is, mert a hagyatéki igényeim két év múlva elévültek volna. Igy beszélt regényes és. sok részletében, máig is titokteljes származásáról özvegy Karátsonyi Jánosné, aki az Almay névhez tartott igényén kivül avval is tisztában van, liogy a törvényesités után nemcsak a bárói eimre, de nagy vagyonra is tehet szert. SZÍNHÁZ, művészet Szinházi műsor. Szeptember 22, péntek Utánam, szinmü. Páratlan bérlet s/,. „ 23, szombat Babuska, operett. Páros bőrlet >/,„ 24, vasárnap d. u.: Luxemburg grófja operett. „ 24, vasárnap este: Babuska, operett. Páratlan bérlet 2/,. „ 25, hétfő Babuska, operett. Páros bérlet «/,. „ 26, kedd Sárga liliom, kisvárosi történet. Páratlan bérlet !/s„ 27, szerda Utánam, szinmü. Páros bérlet 2/s. „ 28, csütörtök Haramiák, tragédia. Páratlan bérlet >/,. „ 29, péntek Ártatlan Zsuzsi, operett. Páros bérlet '/a„ 30, szombat Ártatlan Zsuzsi, operett. Páros bérlet 2/,. * Móricz Zsigmond történeti darabja. Hirül adtuk, liogy Móricz Zsigmond történeti színdarabot ir a Nemzeti Szinház számára. Mint értesülünk, a Sári biró szerzője befejezte uj darabját és a napokban adja át az igazgatóságnak. Móricz darabja Fortunatus Imréről, a tizenhatodik század elején élt nagy szerencséjii és gazdag zsidó fiúról szól, aki II. Lajos udvarában nagy szerepet játszott, majd szerencsecsillaga letűnvén, a haláltól csak ugy tudott menekülni, hogy hitét elhagyta. * Napraforgó. A kolozsvári Nemzeti Szinház igazgatósága /elfogadta előadásra Klement Alajos székesfővárosi iskolaigazgató Napraforgó eimü parasztvigjátékát, amely darabot a debreceni Csokonai Kör tavalyi pályázatán pályadíjjal tüntetett ki. * Nyugalomba vonult színészek. Az Országos Szinészegyesület nyugdíj-bizottsága Csanády Lenke, Kecskeméti Miklós, Szirmay Jozefin, Mártonfy Jenő, Tukoray Lóránt és Romvári-Várad), Lajos nyugalomba vonulási kérelmét elfogadta. Ideiglenes nyugalomba küldték Baghy Gyulát és Némethné Zoltán. Ilonát. Balogh Árpád és Sólyom Lajos jutalmat kapott. Az október elsején esedékes nyugdijat, mivel elseje vasárnapra esik, hétfőn fizetik ki." A vidéki nyugdijasok szeptember buszonnegyedikén kötelesek beküldeni a hatóságnál láttamozott nyugtáikat, melyeket az eddigi rendes negyedévi összegről kell kiállítani. * Ellopott mih'cmcEr. Münchenből jelentik: A vakok menházába beállitott csütörtökön egy koldusnak öltözött fiatal ember és alamizsnát kért az apácáktól. Mialatt az egyik apáca kiment a szobából, hogy pénzt hozzon, az idegen ellopott egy nagyon értékes műremeket a menházból. A műremek egy elefántcsontra vésett festett kép, amely Jézust ábrázolja a templomban. A tolvajt r.cin '. ir!:/i; Parcellázó bank — ötszáz korona alaptőkével. (Saját tudósítónktól.) Hiába, nem szép dolog, mert nyilvánvaló, liogy igazságtalan az a vád, hogy a magyarban nincs vállalkozási szellem. Van bizony, bár pénz ugy volna, mint amennyire megvan a szellem. A vállalkozási szellem túltengését bizonyítja két. aradi banktisztviselő, akik nagyszabású vállalkozást kezdtek Aradon. Ez is fontos, hogy Aradon, mert ott tudvalevőleg virágzó ipari és kereskedelmi élet van, sőt ugyanott pénz is akad, ha vállalkozásról vau szó. Nem kisebb dolgot, mint Földhitel és Parcellázó Intézet Részvénytársaság-ot jelentett be az aradi törvényszéken két bankhivatalnok. Fölterjesztett kérvényükből olvasható, hogy- a vállalat alaptőkéjét 500 azaz Ötszáz koronákban állapították meg. Kérem alássan pénz ez a mai koldus világban, lehet is rajta egy középfinom téli bundát vásárolni, de liogy földhitelt nyújtani és birtokot parcellázni hogy lehet ebből a summából, azt már csak az alapítók tudhatják. A csattanója a dolognak az, hogy a bejelentett alaptőke, — mondd: ötszáz korona — sincs meg, sőt ennek a nagy summának a törvény szerint már a bejelentésnél befizetettnek lenni kötelezett harminc százaléka, vagyis Egyszázötven korona sincs meg készpénzben, Készpénz helyett a parcellázó intézet igazgatója a leendő irodahelyiség berendezését ajánlotta föl garanciául. Hogy az iroda berendezése olyan praktikus, hogy nappal bankiroda — éjjel az igazgató ur magánlakása, azt hisszük mit sem von le -a nagyszabású bank alaptőkéjéből. Kár, hogy a biróság nem volt ezen az állásponton és ilyen rongyos formahibák miatt megtagadta a nagyreményű vállalattól az engedélyt. Egy aradi újságíró megkérdezte Tóth Józsefet, a leendő vállalat vezérigazgatóját, (tisztelettel legyen megemlítve e nagy gyakorlati humorista neve) , aki a következőkben adott felvilágosítást a vállalat felől: — Hogy hogyan akarunk 500 koronából parcellázni? Hát egyelőre nem veszünk birtokot. (Ezt elhisszük.) Jelzálogkölcsönöket nyujtunk más intézetek segítségével. (Ezt nem hisszük.) De különben is, az alaptőke mellékes, mert azt holnap fölemelhetem ötszázezer koronára. Ezt már megint nem tudjuk elhinni az igazgató urnák, mert aki holnap félmilliós vállalatot tud grundolni, az tegnap tudott volna 150 koronácska befizetett alaptőkét is leszurkolni, — sőt eszébe sem jutott volna 500 korona. alaptőkés parcellázó bank alapítására gondolni. Kár, hogy a bíróságnak nincs érzéke a humor iránt, mert milyen kitűnő szatírát jelentett volna ez a szépnevii bank Arad kereskedelmi világában. Mennyire követésre talált volna ez az amerikai stilüségnél is több bankalapítás ebben a bankos világban. A svédországi választások. A svédország választások végeredményét legföljebb csak ennek a hónapnak a végére állapithatják meg. A proporciós képviselet elve alapján ugyanis most választottak először és sok munkába kerül, amig a szavazatokat összeszámlálják és megállapítják az egyes pártokra eső arányt. A proporciós képviselet megalkotásánál a svéd kormány és pártja igyekezett ínég ezt a rendszert is meghamisítani. Svédországban ugyanis a körzeteket ugy osztották be, hogy a konzervatív vidék a nagy rárosok rovására több képviselőt kapott, mint eddig. A nagyvárosok ellenben kevesebb képviselőt küldenek az országházba. Például Stockholm 21 képviselő helyett csak 14-et. Az uj beosztás, inely határozottan a szociáldemokrata parlamenti frakció : \ o !-u. t ímmrt