Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-12 / 208. szám

DÉLMAŰYAftöftS2ÁÖ iöil szeptember iő —1—•" •— —————' —...— — — ——~~~——..-- •— ,,..,,, 4 Duna vizet ivott, mert nincsen víztartó a hajón és igy kénytelenek Dunavizet használni. Salonikiből jelenik: A kolera szombat óta rendkívül terjed. Tegnap reggelig körülbelül ötven esetről szereztek tudomást, s ezek közül tizenhét halálos végű volt. Délután négy óráig Salonikiben ötvennégy koleraesetet állapítottak meg s közülök harminc halállal végződött. A megbetegedések nagyrésze viz élvezetéetől származott. A nép közt óriási a felháborodás. Üszkiibben 17, Monasztirban 21, Novibazárban 12, Beratban 11, Köpriilibeii 3, Gumniendsaban 2, Kasztoriában 5, Kosaniban 4 és Orchidában 8 haláleset fordult elő. Karátson államtitkár beszámolója. Karátson honvédelmi államtitkár, Versec város országgyűlési képviselője, vasárnap tartotta beszámolóját Versecen. A gyűlést a munkapárt elnöke nyitotta meg, mire küldöttség ment az államtitkárért, aki előbb magyar, rnajd német nyelven mondotta el programbeszédét, amelyben ismertette a jelenlegi politikai helyzetet és a véderőjavaslatokat. A verseci kerületből rendkívül sokan hallgatták meg az államtitkár politikai beszédét és sűrűn felhangzott a taps és éljenzés, különösen, amikor a kormány föladatáról, a nlemzeti munkapárt dolgozni akarásáról bszélt. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 12, kedd A millió, bohózat„ 13, szerda A kis cukros, vígjáték. „ 14, csütörtök A cigányszerelem, operett, „ 15, péntek Millió, bohózat. „ 16, szombat Babuska, operett, (Először.) „ 17, vasárnap d. u : A testőr, vígjáték. „ 17, vasárnap este: Babuska, operett. (Másodszor.) A Nemzeti Színház és a magyar irók. (Saját tudósítónktól.) A mult színházi szezon végén megdöbbenve konstatáltuk, hogy a Nemzei Szinházban bemutatott darabokból szemetszuró módon hiányoztak a magyar drámaírás legújabb és nagyon értékes termékei. Móricz Zsigmondon és Szomory Dezsőn kivül nem is volt jelentős irodalmi sikere egyetlen magyar darabnak sem, amelyet a Nemzeti Szinházban bemutattak. Pedig nagyszerű színészek vannak ebben a szinházban. Mi tehát az oka, hogy a magyar irók elkerülik a Nemzetit? Alább Bródy Sándor és Móricz Zzigmond nyilatkozatait adjuk, akik szívesek voltak elmondani véleményüket erről a szinházról és arról, hogy miért mellőzik a magyar irók ezt a színházat. Bródy Sándor: — A Nemzeti Színház a legjobb színházunk, még pedig összehasonlithatalanul jobb valamennyinél. Legelső a Nemzeti Színház, azután egy nagy, nagy semmi következik s csak akkor következik két másik színház, a Vígszínház, meg a Magyar, amelyek szinte egymással is versenyeznek s amelyek közül ahogy én érzem, most valami kicsivel talán a Magyar van előbb. — A Nemzeti Színházhoz akkor megy az ember, mikor már ngy érzi, hogy teljes, kifejlett erejében van. Én is igy vagyok vele: mikor azt hiszem, hogy most már nem kísérletezem, liogy mindent meg tudok irni, amit akarok s hogy az, amit most csinálok, minden munkám között a legjobb, akkor írok majd a Nemzetinek. — Pompásan vezetett színház ez és a tehetségeknek valami csodálatos gazdagsága van meg benne. S a Nemzeti most a legszebb fejlődésnek néz elébe. — Ez a színház a külfödre is a legjobb ajánlólevél s az sem áll, mintha anyagilag kedvezőtlenebbek lennének itt a viszonyok, mint a többi szinházaknál. Sőt a Nemzetinél egy bukás többet ér, mint más színházban közepes siker: a Nemzeti a bárom első előadásért 33 százalékot fizet és ez három előadáson báromezer forintot jelent, — S ha mégis inkább irtani eddig a Vígszínháznak, annak liárom oka is van: először, mert itt van egy néhány színész, akit nagyon szeretek és akinek az alakján keresztül gondolkozom. Aztán az is igaz, liogy a Vigban könnyebb és egyszerűbb a pénzkezelés. A Nemzetinek nincs más baja, mint ez. Az Írónak nem kell a bélyeges papiros, hanem pénz kell, mindig pénz kell. Az sem buszonnégy óra alatt, vagy negyvennyolc óra alatt, hanem egy óra alatt és a Vigban még vasárnap is van pénztár. De igaz, liogy Tóth Imre igazgatónak már ebben is sikerült némi változtatásokat behozni. Tudósítónk természetesen kíváncsi volt rá, liogy mért mondja Bródy Sándor, liogy még mindig csak kísérletezik a színdarabírással, — meg hogy mikor készül el az uj darabja? • — Hogyne, kérem: nagy dolog az, különösen nekem, aki olyan későn kezdem. Én negyvenéves koromig le nem irtani egy dialógust sem — ámbár nem, hamarabb, harmincöt éves voltam, mikor elkezdtem. Nagyon nehéz mesterség ez és én még most is érzem, hogy csak próbálgatok és tanulok. A darabomat remélem, még ebben az évben megírhatom s hogy mikor kerül szinre, az már az ő dolguk lesz. Móricz Zsigmond: •— A Nemzeti Színház az egyetlen hely, ahol a magyar színészetnek hagyományai vannak. A többi színház gyökerei mind a tegnapelőttbe é.s idegenbe nyúlnak vissza. Hagyományok, amelyeket, tovább lehessen fejleszteni, csak a Nemzetiben vannak. •— A Nemzeti Szinházban egész sereg nagy tehetség van; különösen örvendetes, hogy a fiatalok közt minden szerepkörre sok jeles erő van s nagyszerű dolog az, hogy magyar színész, a magyar szerepekbe beleilleszkedik. Magyar darabot mindenütt jól játszanak nálunk és annak ez az oka. A színészek mind magukkal hozzák hazulról ezt a magyarságot, ami az irót megteremti. De a legjobban mégis a Nemzetiben játszanak magyar darabokat. —A Nemzeti most igen nagy fejlődés előtt áll; s ebben a meginduló fejlődésben igen nagy szerepe van a színház mostani igazgatásának. * Kóbor Tamás uj darabja. Kóbor Tamás, akinek „Egy test, egy lélek" cimü első színpadi müvét tavaly a Magyar Színház mutatta be nagy sikerrel, mint értesülünk, uj színdarabot irt, amelyet a Vígszínháznak adott át előadásra. * A bécsi Burgszinbáz újdonságaiBerger Alfréd báró, a Burgszinház igazgatója, mint Bécsből jelentik, legutóbb három drámát fogadott el előadásra. Ezek: Paul Adolf, egy Berlinben élő finn iró „A madarak beszéde" eimü komédiája; J. V. Widmann „Crassus feje" eimü történeti egyfölvonásosa; Zweig István „A tengerparti ház" eimü színmüve. Tavasz-nyári idényről visszamaradt női kabátok 2011 köpenyek blúzok párisi füzőU féíáron adatnak el női divatházában, Szeged. ! * Titkok a holttest körül. — Halál a rendőrség fogházában. — (Saját tudósítónktól.) Vasárnap hajnalban a szegedi rendőrség folyosóján meghalt egy fiatal kőmives legény, akit látszólag az alkohol ölt meg, de mint később a hivatalból elrendelt boncolás megállapította,, az ember valószínűleg bűntény áldozata lett. Az izgalmas és nem mindennapi eseményről a következő részletes tudósításunk számol be: Vasárnap hajnalban telefonon jelentették a rendőrségnek, liogy a Berlini-köruton levő Mezei Sá ndor-korcsmában Farkas Lajos napszámos Hász Károly könyvkötő-segédet szódásüveggel véresre verte. Balla rendőr, aki a telefonjelentést fölvette, rögtön értesítette a mentőket, ahonnan Dunai József és Márton Ferenc mentők hajtottak ki a sérültért. A mentők, mikor a korcsmába léptek, a füsttől alig láttak. Később, mikor már a szemük hozzászokott a bűzös füstös levegőhöz, körülnéztek a szobában. A sebesülteken kivül még egy eszméletlen embert is találtak az ivóban. Három szék volt egymás mellé állítva és azon feküdt az eszméletlen ember. A mentők a korcsmárostól kérdezték meg: — Ki ez az ember? — Nem tudom. — Hogy került i</s t A kérdés zavarba hozta a korcsmabelieket és csak hebegve válaszoltak: — Az utcáról hoztuk be. A gyalogjárón hevert. A mentők gyanúsnak találták a dolgot de nem kérdezősködtek tovább, hanem a mentési munkálatokhoz láttak. Ammóniákkal akarták öntudatra kelteni, de ez sehogy sem sikerült, — Ezt is be kell vinni a kórházba. Hordágyra tették az eszméletlen embert és a többi sebesülttel együtt bevitték a kórházba. A közkórházban megvizsgálták az eszméletlen embert és a vizsgálat után kiadták a parancsot a mentőknek: — Vigyék tovább mert a részegségen kivül nincs semmi baja. A mentők az eszméletlen embert beszállították a városházára, aliol a rendőrök lefektették a folyosón egy földre helyezett szalmazsákra, Itt hevert az öntudatlan ember reggel nyolc óráig. Ekkor ébresztgetni kezdték, de meg sem moccant. A tagjai hidegek, merevek voltak s a rendőrök is meg tudták állapítani, hogy a boldogtalan ember meghalt. A rendőrségen azt hitték, hogy hevenyalkohol mérgezés következtében beállott szívszélhűdés ölte meg, de Andrássy Ferenc dr rendőrorvos tüzetesebb vizsgálat után gyanúsnak találta a halált. A jobb szemgödör körül ugyanis hatalmas kékfolt volt, amely csakis ütéstől származhatott. Somogyi Szilveszter főkapitány a rendőrorvos észrevétele után elrendelte a hulla fölboncolását. A boncolást Hollós József dr kórházi főorvos -s Andrássy Ferenc hatósági orvos végezték s a fejen zúzott sebet és véraláfutást találtak. A két orvos véleménye szerint a seb erős tárgyektól történt ütéstől is eredhetett A főkapitány a fordulat után rögtön jelentést tett az ügyészségnek s a vizsgál óbiróságnak. A vizsgálóbíró azonnal elrendelte, hogy a bolttest boncolását a törvényszéki orvosok folytassák. A rendőrség azonnal nyomozni kezdett és megállapitotta, hogy a gyanús halált balt embert Fábián Jánosnak hivják és könyvkötősegéd. A rejtélyes ügyben ugy akartak némi kis világosságot teremteni, liogy még hétfő délelőtt folyamán kihallgatták a korcsmában levő szemtanukat. A tanuvallomásak szerint nagy a valószínűség, hogy a részegnek talált embert korcsmai verekedés közben ütötték agyon. A rendőrség letartóztatta Farkas Lajost, Gárgyán Mihályt és Sándor Mihályt, akik vasárnap éjjel a Mezei Sándor-féle korcsmában mulattak és azt már beismerték, hogy Hász Károlyt, Fábián társát ők verték meg