Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1911-09-07 / 205. szám
6 DELMAGYARORSZÁO 1911 szeptember 7 A postaszolga huszonliét éves, vörös bajuszu és haju. A rendőrségnek mindezideig nem sikerült kézrekeriteni a sikkasztót. El még nern utazhatott, mert a rendőrség a vasúti állomásokat állandóan figyelteti, valószínű, hogy Szegeden rejtőzött el valahol a sikkasztó. NAPI HÍREK A nevetés kulturája. (Saját tudósítónktól.) A Strand Magaziné (amely csak ngy, mint az angol „magazine"-ek általában, a magyar lapok „Különfélék" rovatának monumentális kiadása), a nevetésről értekezik a legutóbbi számában. Nem ad mélyenjáró, egységes, nagy igazságokkal tele cikket, de a természetéhez hiven, igen sok érdekes adatot hord össze ankétekből, irodalmi tallózásból, statisztikai adatokból, idézetekből és minden ezekhez hasonló forrásból. Idézi igen sok kiválóság véleményét a Strand arról, hogy „melyik a legmulatságosabb könyv a világon?" Angolok és- amerikaiak szerint Dickens ,iPiekwick-kluh"-ja. Csak egy amerikai akadt, aki azt mondja, hogy a „Pickwick"-nek erős versenytársa Don Quijote, a búsképű lovag, csakhogy Cervantes könyve amellett, hogy a legvigahb, egyszersmind a legszomorúbb könyv is. Ez nagy igazság, szmte sok is a „Strand"-tól, de ez fejezi ki tulajdonképen a humor legmagasabbrangu fajtáját. Heine a Don Quijotét tartotta a világ legvigahb könyvének. Mi nevetteti meg az embert? Az irott tréfán kivül bizonyosan a rajzoló és a festő művészete a legalkalmasabb erre. Természetesen a színpad is nagy fokban és nem utolsó adat a „Strand" cikkében, amikor a szerző lei rja a beszélgetést egy színházigazgatóval. Az igazgató körülvezette a színházban és igy szólt: „Látja a repedéseket, a falon? Ezek nem attól vannak, mintha az épület rossz volna, vagy. régi. Azoktól a nevetés-viharoktól származnak, amelyek a „Charlie nénje" előadásai közben folyton rázták a. falakat." Vannak emberek, akik nem tudnak nevetni. A Grimm-mesékben is van szó egy királykisasszonyról, aki nem tudott, amig el nem jött egy lovag és meg nem tanitotta rá. Harmadik Vilmos angol király és Robespierre se nevetett állítólag soha. Ez egész bizonyosan beteges állapot, amelyet elmebetegkórházakban, de néhol igen unalmas természetű hivatalokban is látni elég gyakran. Sokkal mélyebb dolgokat, mond ugyanerről a témáról Georg Lomer dr a „Frankfurter Zeitung" tárcájában. Ö inkább a nevetés pszichológiájával foglalkozik és kitűnő megfigyeléseket ir a nevetésnek, a nevető embereknek és a nevetés okainak különféle fajtáiról. Természetes, hogy mint minden egyéb megnyilvánulásról, a nevetésről is igen jól meg lehet ismerni az embert, sőt a legjobb megnyilvánulási módok közül való a nevetés, mert a legzárkózottabb ember is az egész mivoltával nyilatkozik meg benne. Ala'esonyreijdü nevetés a „kétértelműségeken" való mulatságból Származó. Érdekes a szemérmes nevetés és ennek az ellenkezője, amely az egyszerű, egészséges jókedvet jelenti. Csúnya a káröröm nevetése. Igen élénken különbözik a müveit és a műveletlen emberek nevetése is. A legtisztább a boldog gyerekek nevetése, a legmagasabbrendü a bölcs mosolygása a világ gyarlóságain. Ez az- irónia, amit sokan a legmagasabb kulturJoknak tártának s amely egész kétségtelenül a legtartalmasabb a derültség és egyáltalában a világszemlélet minden formája között. — A megvádolt légszeszgyár. Ezen a cimen az egyik szegedi lap ma cikket közöl, amelynek érdemi részével most nem kivánunk foglalkozni. Türelemmel megvárjuk, amig utána nézhetünk annak, hogy mi és hogyan történt azóta, hogy a közgyűlés a légszeszgyár ügyéhen a vizsgálatot elrendelte. De s eSkkhen két olyan állítás . ami az igazsággal hadi lábon áll, azokat tehát helyre kell igazitanunk. „Kiderült az is, — irja ez a lap — hogy a panaszokat közlő lapban nagyrészt apokrif levelek jelentek meg, több levél irója nem is szegedi ember s akárhány panaszkodó levéliró nem is légszeszfogyasztó." Tizenhat panaszt vizsgáltak meg összesen. Ebben megegyezünk. Tiz érkezett be tőlünk. Már most vagy tud valaki irni, vagy nem. Mert ha tiz panaszt utalunk mi a városhoz és ugy találták, hogy ezek nagyrésze apokrif, több levél irója nem szegedi és akárhány panaszkodó levéliró nem is légszeszfogyasztó, a nagyrészt, akárhány és több összeadásából ugy-e bár mindenesetre az jön ki,- mint tiz. Ép azért megkérdeztük ma Balogh Károly tanácsost, aki a vizsgálatot vezette, hogy ő adott-e ilyen információt a kérdéses lapnak? A tanácsos ur kijelentette, hogy ilyen információt ö nem adott. És minthogy a mi véleményünk szerint nem lehet súlya, sőt értelme sem egy olyan beállításnak a sajtó részéről, amely a nagyon is általános keretek között mozgó „nagyrészt, akárhány és több" káprázatos szavakkal zsonglőrködik ott, ahol számokról, még pedig nagyon is kis számokról, mindössze tizről és tizenhatról van szó, itt adjuk a Balogh Károly tanácsos úrtól kapott adatokat. Megjegyezzük, hogy az akták most nin'csenek a tanácsos urnái, az adatokat tehát emlékezetből bocsátotta rendelkezésünkre. De aki Balogh Károlyt ismeri, az tudja, hogy adatokra, számokra jól szokott visszaemlékezni. Tőlünk tiz írásos panasz, utólag magánosoktól három írásos és két szóbeli panasz érkézett be. A mi panaszunkkal együtt a panaszok száma tehát tizenhat volt. Ezek közül két panasztevő személyazonosságát nem tudta megállapítani a bizottság. Majd mi segítségére leszünk és legközelebb megállapítjuk. A mi sérelmünk nem az volt, — ez a második tévedés — hogy a légszeszgyár nem adott nekünk légszeszt, mett a számláját nem fizettük ki. A beállítás kissé sántit és csúszik. — A vakokért. A vakokat gyámolító országos egyesület Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Temesvárott, Szombathelyen ós Újpesten föntartott intézeteiben nagyobb számban vannak a földmives nép köréből kikerült szerencsétlen világtalanok, kiket az egyesület eredményes fáradozással kosárfonásra ós más vakok által űzhető háziipari foglalkozásra tanit. A földmivelésügyi miniszter méltányolva az egyesület nemes emberbaráti törekvéseit, céljainak elősegítésére ez évben háromezer koronát adományozott neki. Ennek ellenében kikötötte a miniszter, hogy az egész összeget szegénysorsu földmives szülök világtalan gyermekeinek kiképzésére fordítsák. Rojalista betörés Portugáliába. A külföldi lapok már hetek óta híresztelték, hogy a portugál rojalisták szervezkednek és betörésre készülnek Portugáliába. Ma azt jelenti egy lisszaboni távirat, hogy a rojalista csapatok a portugál határt átlépve behatoltak Chavezbe és onnan tovább vonultak Liszszabon felé. Ezt a hirt a külügyminiszter is megerősítette. — Lisszabonból jelentik: Késő éjjel ideérkezett hirek szerint rojalista csapatok behatoltak Chavezbe s onnan rövid pihenés után elindultak Lisszabon felé. A külügyminiszter kijelentette, hogy ő is hirt kapott arról, hogy nagy rojalista csapat, amely sok fegyverrel rendelkezik, átlépte a portugál határt. — Megjöttek a katonák. A szegedi ötödik honvédgyalogezred három zászlóalja szerdán este érkezett haza a nagygyakorlatról. Külön vonaton, Lúgosról jöttek a katonák, akiket Fischer Dezső ezredes vezetésével a Szegeden maradt tisztek ós a katonazenekar vártak az állomáson. Amikor az ötszázötvenegy honvédet hozó vegyesvonat berobogott, a honvódzenskar a Rákóczi-indulót játszotta. Gyorsan ment a kivaggonirozás, néhány perc alatt a 'egények négyes sorba állva, porosan és fáradtan bevonultak a kaszárnyába. — A hírlapirók nyugdíjintézetének Nagybecskerekről jelentik : Torontálvármegye törvényhatósága a tegnapi napon tartott folytatólagos közgyűlésen a hirlapirók nyugdíjintézete harminc évi fennállása alkalmából 1000 koronát szavazott meg. — Uj betegség. Londonból jelentik, hogy Suffolk tartományban uj, eddig még ismeretlen betegség terjed el, amellyel szemben az orvosok tehetetlenek. A betegnek megbénul szinte mindene és a halál gyorsan következik be. Eddig már tiz ember halt meg ebben a betegségben. Skandináviában is konstatálták a járvány föllépését. Alighanem ezt az ismeretlen betegséget hurcolták be Manzsuriából, amelyről nemrég adtunk hirt. — Szegedi kereskedők adója. A szegedi adókivető-bizottság szerdán a következők adótételeit állapította meg: Seprőgyárosok és készítője: Hegedűs Lajos 60, Kohli Vilmos 125, Szögi István 24, Pigniczky Jstváu 100, Rosenberg testvérek és társa 180. Sertéshizlalók: Frányó István 60, Frányó János 60, Buza és Klivinyi 60, Farkas Cs. Imre 120, Szabó József 80, Ábrahám Gézáné 160, Szemmári György 140, Princz Károly 200, Répás András 200, Répás Péter 320, Lippai Nagy Antal 400, Kovács Sándor 360, Vajda Manó 480. Szódavizkészitők és gyárosokDeák Ferenc 30, Frauenhoifer Mihály 24, Lengyel Imre 12, Peternelly és Szűcs 112, Wertheimer Adolf 240. Színigazgatók: Almássy Endre 450, Makó Lajosné 200. Szülésznők adóját 6—8 koronában állapították meg. Csütörtökön folytatják a szülésznők adójának megállapítását. — Az obstrukció ellen. Nap-nap után más és más vármegye és törvényhatóság emeli fel tiltakozó szavát a nemzet érdekei ellen, a parlamentben iizött csúf játék ellen. Ma két-törvényhatóság, nevezetesen: Brassó és Háromszékmegye közgyűlései csatlakoztak az obstrukcióellenes akcióhoz és elfogadták Versec város átiratát. — Megtámadott gyárigazgató. Reichl Lipót, a szegedi kenyérgyár igazgatója a napokban elbocsátott a gyár kötelékéből két munkást, Rostos Ferencet és Tandari Vincét, mert nem volt megelégedve a munkájokkal. A munkások tegnap délután fölkeresték az igazgatót az irodában ős követelték, bogy fizessen ki nekik két heti munkabért. Az igazgató erre nem volt hajlandó, amiért a két munkás nagy lármát csapott. Majd elkeseredésükben kést rántottak az igazgatóra, akit a lármára elősiető munkások védelmeztek meg a két ember dühétől. Az igazgató följelentésére a rendőrség letartóztatta a támadókat. — Gyorsírók gyűlése. A szegedi gyorsírók egyesülete szeptember 7-én, csütörtökön, délután hat órakor tartja az egyesület hivatalos helyiségében választmányi ülését. Tárgy : Elnöki előterjesztések, a közgyűlés előkészítése, a jövő évi munkaprogram megállapítása, ingyenes tanfolyam nyitása, a hivatalos lap felelős szerkesztőjének kijelölése stb. — Elfogták a budapesti postarablás egyik tettesét. Nagyszerű fogást csinált ina a budapesti rendőrség egyik IX. kerületi korcsmában. Elfogták az Attila-köruti vakmerő postarablás egyik tettesét, egy rovott multu csavargó személyében. Az elfogott tettes Pálinkás József, aki 23 évet töltött már fegyházban. Egyhónapja már, hogy az Attila-köruti postát kirabolták, s a rendőrség, bár a legszélesebb körben megindította a nyomozást, egész a mai napig semmi pozitív eredményt nem tudott felmutatni. Mármár meddőnek látszott a rendőrség minden igyekezete, melyet a rablók elfogatására fordított, mig ma végre sikerült nekik az egyik tettest kézrekeriteni. Bizonyosnak látszik mos már, hogy a másik tettes is rövidesei) hurokra kerül, • 1