Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-05 / 203. szám

• •' MW," niiatfWrrtfir 4 DÉLMAÖYARORSMÖ iöii szeptember 5 kell, kell szoktatni, minek szoktani, édesanyáin, dr, Singer, dr Singer. Ezeket a szavakat olyan gyorsan és összefüggően mondta, hogy azt hittem, hogy valami történetet beszél el. Egy perere nem áll meg a szája és csöndesen, morogva, mint a vízfolyás, ugy darálja évek óta ezt a pár szót. Egyik paviljonhan, ahol tisztek vannak, a zöid gyep szélén, levett sapkával, leersztett fejjel, feszesen a comb mellé illesztett kezekkel áll egy gyönyörű katonatiszt. A földre néz, de olyan merev az egész ember, mint a kő. Ugy néz „ki, mint valami síremlék. Évek óta áll igy. Csak épen ebédel és alszik. Azután rögtön szalad a helyére és estig ki n.e mozdul ebből a földreszegezet t merevségből. A női osztálypn egy kövér hölgy hadaró franeia nyelven beszélt és mint háziasszony rohant elénk és beszelt össze-vissza. Egy másik nő, aki csúnya és őszes volt, a padon ült és németül beszélt nagyon gyorsan valami ezredorvosról, aki el fog jönni. Láttunk egy csodaszép nőt, még leány. Nagyon uri családból való, lehet huszonöt éves. Mereven ült és nézett, némán, mert nem szól egy szót sem évek óta. A karja felül nem volt betakarva, gyönyörű hosszúkás kezei az ölében pihentek. Valód.i klasszikus szépség. Egészen gyógyíthatatlan. Állítólag valami nagy tűzvésztől ijedt meg és vesztette el a józan eszét. Egy mezitiabos, csinos, fekete nő felemelte a szoknyáját, pólyát alakított belőle s a karjára vette, mintha kis gyermeket altatna. S mellette egy hat hónapos viselős asszony, aki üldözési. mániában szenved és öngyilkos akar lenni, mert fél a gyermektől, akit a világra kell hoznia. Ilyenek az elmebetegek. Mindegyik más, miüd.égyik külön tanulmány, külön élet, egészen más mindegyik. A letárgyalt betegek osztói ya egy kényelmesen és elegánsan berendezett állatkerthez hasonlít leginkább, ahol a me'gszeliditett dühöngőkre hatvan, sőt nyolcvankét éves, kedves, jovális, öreg és totyogós ápoló-bácsik vigyáznak, „Én többet vagyok beteg, mint ők, mondta a nyolcvan éves ápoló. Még hii'-ttuo ők ápolnak engem. Jó fiuk ezek." Hír a királyról. Ischlből jelentik : A király vasárnap délelőtt tizenegy órakor külön kihallgatáson fogadta báró Bolfras-t, a katonai kabinetiroda főnökét. Bolfras hétfőn ismét kihallgatáson jelent meg a király előtt és délután visszatért Bécsbe. Hétfőn vo!t Ischlbei, az utolsó vadászat: zergevadászat a Landwieséii. Szeptember 8-án délután utazik el a király Ischlből és október közepéig Schönbrunnban marad. Október közepe táján hosszabb tartózkodásra Budapestre, illetőleg Gödöllőre utazik és néhány hétig felváltva e két helyen fog tartózkodni. Japán-magyar barátkozás. Fiúméból jelentik . Shimamura viceadmirális, az itt időző két japán hadihajó parancsnoka, Idiii Gitaro kapitány, a Kurania csatahajó parancsnokának, Abo báró, vezérkari főnöknek s Mattiroka Sihdzon korvettkapitánynak a bécsi japán követség tengerészeti attaséjának kíséretében látogatást tett a kormányzóságon, a városházán ós a katonai hatóságoknál. A látogatásokat, hétfőn viszonozták a japán csatahajók fedélzetén. Shimamura viceadoiirális kiemelte a japánoknak Magyarország iránt, való rokonszenvét. A világbékéért. A nagy berlini szociáldemokrata választóegyesületek szövetsége hétfőn délben a treptovi parkban szabad ég alatt nyilvános népgyűlést rendezett, melynek érdekében a szociáldemokrata lapok és röpiratok napok tót a erős propagandát, fejtettek ki. A n ópgyftlésen mintegy százezer ember vett részt. Köztük stámos asszony és leány. A munkások felvonulása kétszázas, illetve ezres csoportokban példás rendben történt. Egy órakor tiz, rtibüoön szociáldemokrata szénokok „A hábo rus izgatások ellen — a vihígbókeért" témáról mondottak beszédet a síirü nóptömeghoz. Két órakor egyhangúlag azonos határozati javaslatokat fogadtak el. A nép azután rendben szétoszlott. Színházi műsor. Szeptember 5, kedd „ ü, szerda Testőr, vígjáték. Kornevillei harangok, npe• rett. „ 7, csütörtök Lajos király válik és A fejedelem, színmű. „ 8, péntek d. u.: Kis lord, énekes vígjáték. „ S; péntek este: Cigánybáró, operett. „ 9, szombat Millió, bohózat. (Először.) Színészet Amerikában. . — Amerikai levél, — Színészet, is van Amerikában. Ez ugyan nem oly hihetetlen, hogy ilyen kategoríce kellene a legelején kijelentenem, mert tudom, hogy ép az ellenkezőjét nem hinné el senki. Van itt színészet, de nincs színművészet. Nem vagyok teljesen meggyőződve arról, hogy Magyarországon vau-e, de gondolom, hogy van egy-két színház Magyarországon, melyekben a művészeti szempontok is figyelembe jönnek. Meri rég tul vagyunk itt azon a tévhiten, hogy a szülészet tisztán művészet. Rég elmúlt annak az ideje még Magyarországon is, amikor a színházak kulturmissziót teljesítettek. Üzlet az itt is, ott is. A különbség csak az, hogy ilt ezt nem szégyenlik és hevalljas, sőt dicsekszenek vele, Magyarországon pedig még mindig az a régi mese járja a színházak művészi és kultur hivatásáról, amely már régen nem igaz. A magyarországi színházak is üzletek, hiába vannak a művészet mázával bezoipáneozva. Vannak színházak, melyek nem mások, mint egy igazgatónak, helyesebben üzleti vállalkozónak az ipartelepe. Ez a vállalkozó vásárol olcsón vagy drágán, jobb vagy silányabb portékát, azaz színmüveket, befektetéseket tesz a színmüvek diszes vagy kevésbé díszes bemutatására, alkalmaz megfelelő szánni munkást, pardon: — színművészeket és megindul a munka, folynak az előadások. Ezek a színházi vállalkozások még a legjobbak, meri nemcsak a társadalom, az irodalom, de Magyarországon még az állam, a város, szóval a hatóságok is favorizálják ezeket a színházi vállalatokat. Adnak nekik ingyen épületet, fűtést és tetemesebb pénzösszegeket szubvenció címén és ami a fő, kizárja a konkurrenciát, mert egyszerűen nem engedélyeznek más színházat. Nagy tökfilkó legyen az a vállalkozó, aki ilyen feltételek mellett nem tud vagyont szerezni, mikor a legkapitalisabb föltételeket az állam garantálja. Érre mifelénk elképzelhetetlen az ilyen kedvezés. Miért? Mi cimen? Más vállalatnak sem adnak potyára semmit, mért épen a színháznak? Mert ott művészetet produkálnak, kulturmissziót teljesítenek? Ugyan kérem! Elmultak már azok az idők, mikor azt mondták, hogy a közönség elsőrendű művészi élvezetben részesül a színházban; A közönség eljár a színházba, fizet beléptidijat egy vagy kjét forintot, vagy. még kevesebbet azért, hogy ott szórakozzék. Szórakozni járnak az emberek a teátrumba, épen ugy, mint máshova. *Í11"'"mTiíáíunk Amerikában annyiban őszintébbek az emberek. A „Theater" nem a művészet csarnoka, hanem: a közönségnek szórakozóhely, ahol jól el lehet tölteni az időt.; —a színésznek pedig munkatelep, ahol dolgozik. , Igaz, liogy a színházak külsőleg nem is különböznek a gyárépületektől. A legtöbb csak a házak közé beékelt egyszerű vakolatlan téglaház ih belül diszes és praktikus elhelyezésű, melyben még a legolcsóbb helyről is jól lehet látni. Külön üzlet a szinházi épület és külön a szinelőadás, Egyik vállalkozó épit egy színházat, nielyet hétről-hétre, vagy hónapról-hónapra bérbe ad valamelyik színtársulatnak, Nincs rá eset, hogy csak egy napig is bérlő nélkül legyen n színház. Tömérdek színtársulat van. Azt lehet mondani, liogy ahány színdarab, annyi színtársulat. Valamelyik elsőrendű színész vagy színésznő megvesz egy színdarabot, avagy direkt irát i'g.vet, és szervez hozzá megfelelő társulatot. Olyan színészeket válogat össze, akiknek különösen „fekszik" a darabban levő szerep. Betanulják a darabol s aztáo körútra mennek vele. Két-három évig is eltart, mig egy darabot minden nagy városban lejátszanak. Súgóra persze nincs szükségük. Azt mondhatják, hogy ez igy nem müyészet, meri a színész - egyoldalúan fejlődik. Ámde az amerikai publikum nem bánja, liogy ki hogy fejlődik, ellenben jó előadást akar, abban per dig van része. Összjáték, rendezés és egyéni alakítás tekintetében bámulatos előadásokat produkálnak. Anna Held, Eve Tangay, Fritzi Schefí,' Millíred Holland, Bilié Bürke, mind olyan művésznők, akikhez foghatót, bár ismerem és nagyon méltányolom a hazai színművésznőket, — de nem ismerek Magyarországon. És mindegyiknek meg van a maga társulata. Hasonlókép meg vannak a színésznagyságok is. Országos szinészegyesület-félék itt persze nincsenek, de nincs is rá szükség. Meg vannak a színeszeknek a maguk szervezetei, de azok nem lépik tul más szakszervezetek hatáskörét. Az állam ós hatóságok semmiesetre sem ruháznak bíráskodási jogokat semmiféle szinészegyesületre. Ujabban az amerikaiak fölfedezték Magyarországot. Egyes szinházi vállalkozók rájöttek arra, liogy a nemzetközi sájtóvédelgm nincs kiterjesztve a magyarországi színpadi termékekre s igy azokat minden költség nélKúl is beszerezhetik. Az utolsó öt évben több magyar .színmüvet adtak itt elő. Igy elsősorban az Ördög-öt Molnár Ferenctől, melyet igazán kitűnő előadásban mutatott be a Belasco színház. A táncos regimentet „Gay Hussars" cijueu és Herceg Ferenc darabját, a Gyurkovits leányokat „Seven Sisters" cimen. Ez utóbbit a Magyarországból ide szakadt színésznő: Borost} Ferike rendezte, de isten bocsássa meg neki — olyan torzdarabot csinált belőle, liogy a szerzője aligha ismert volna rá. Olyan képtelenül buta, balkáni beállításban mutatták be a magyar dzsentrit és a magyar uri családoknak olyan lehetetlen és hazug erkölcsi rajzát adták, hogy igazán nem volt köszönet az előadásban. Utóbb már azt is megértük, liogy a magyar operetteket, mint „Hungárián Operettet" adják elő. Ezideig mindig mint „Wienna Operette"ket hirdették. Több magyar színdarab kerül itt bemuatásra ebben az idényben és tekintettel arra, liogy jó kezekben vannak, nemzeti szempontból nem is nagy baj, ha a magyar szerzők nem részesülnek megfelelő ellenértékben, de legalább az olcsó beszerzés révén ráterelték az amerikaiak figyelmét és rokonszenvét Magyarországra és a magyar irodalomra. Foreigner, * Az nj operetíszemélyzet. Vasárnap délután kezdték meg a bemutatkozást a szépzeáéjti Cigánybáró operettben, amelyet ezúttal -i- nagyon helyesen — a délutánokon szokásos rövidítések nélkül adtak. Ezt a módszert ajánljuk az igazgatóság figyelmébe. Elsőnek veszsziik természetesen a tenoristát. Torma Zsigát, Barinkay szerepében. Nem széles skálájú, de a: magasabb régiókban határozottan érces, tiszta és nagyterjedelmü tenorja van. Kár, hogy az alsóbb hangokat egyáltalában nem tudja, sőt.'— legalább ugy látszik — nem, is akarja megfogni. Énekelőadásának, de falán a hangjának sincsenek finomságai, innen vau, hogy a második felvonás liires duettjének. ép ő miatta nem volt meg a szokásos nagy, sikere'. Zsupánt Szüthmáry se rosszabbul, se .jobban nem játszotta, mint ahogy szokták. Nem igyekszik burleszk hatásokra, de kevésbbé ötletgazdag i,s. Solymosy Sándor ügyes, disztingvált színészinek látszik. Kovács Hanna a társulat nem számottevő tagjának szerződött:. Ragyogóan énekelt a régi ensonible főékéssőfee,