Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-05 / 203. szám

2 Justh, az agitátor. — Népies hangon Kolozsvárott. — (Saját tudósítónktól.) Változnak az idők — megváltozunk mi is: ezt az általános közmondást alkalmazni iehet most különösen Justh Gyulára. Mert alapjában, egyénileg nem változott semmit. Amilyen volt — olyan most, — de cselekvéseiben, tetteinek külső -megnyilvánulásában óriási változást vehetünk észre, ha csak rövid pár évre tekintünk •vissza Justh pályafutásában. Elmondtuk már mi is, de elmondta más is, Tbogy Justh Gyulát és társait nem vezérli becsületes szándék. Tetteit nem a haza, a nemzet üdvéért követi el, hanem hatalmi vágyából, mert kormányra akar kerülni. Ez a szent dél, melyért oly kitartóan küzd. Nem oly régen még hatalmon volt Justh Gyula. Akkor eszébe sem jutott a nemzet sorsán könnyiteni. Ellenkezőleg, hozzájárult a kvóta felemeléséhez, a legszolgaibb alázatossággal hordottak mindent Bécs lábai elé. Az általános titkos választói jogért sem fájt még akkor a feje. Akkor, abban az időben Justh Gyulának is hazátlan bitangok voltak x.a szocialisták. És most? Ma, Justh Gyula az általános dtitkos választójog vezére. Justh Gyula az -utca hőse. \ Most Justh szónokol az utca népének. Imigyen szóla Justh Gyula a Kolozsvárott vasárnap tartott függetlenségi népgyűlésen: — Ha majd titkos lesz a szavazás, akkor -— jól tudják — minden presszió, minden vesztegetés, etetés, itatás kárba veszett fáradtság lesz, mert ugy is érvényesül a nép igazi akarata és ha velünk van a nép, velünk van az Isten, ki lehet akkor mi ellenünk? És hallgatják a független elvtársak. Justh 'Gyulának sikerült elérnie a szocialistákkal való kompromisszummal, hogy van közönsége, amely hallgatja. A szocialistáknak már meg van a kipróbált módszerük arra, hogy hogyan kell az elvtársakat összehozni. És most értékesitik ezt a tudományt Justh Gyula javára. Liferálnak neki publikumot. Türelmes, jó publikumot, mely mindent bevesz, mindent meghallat, még Justh Gyula politikai beszédeit is. Eddig gyönyörű szép. Kolozsvárott ugy népieskedni, mint Justh tette, mesebeli. De — Dehogy! Nagy a riker — válaszolta Márkus Emma. És én mégis éreztem, hogy ominózus bukás lesz a vége. Az is lett. Ne higyjék ám azt, hogy ón belenyugodtam abba, hogy én vagyok a hibás, Sőt még most se azt gondolom. Voltak már életemben sikereim is. de mondhatom önöknek, hogy a bukás ós a siker között nem sok a különbség. Ennek is meg annak is az volt a vége, hogy megfájdult bele a fejem. Mikor a darabom a Nemzetiben megbukott, a Hungáriában lcószáz térit,ékes vacsora volt, ahol természetesen egy lélek sem jelent meg. Még ón se mentem el, hanem egy egész fiatal irótársammal Molnár Ferenccel egy kis korcsmában megvacsoráztunk, ahol persze én szörnyen dicsértem a darabom. Mert ez már ugy van, ha bukunk, hát azt mondjuk, derék legények vagyunk ; ha nem bukunk, akkor nem is dicsérjük magunkat, mert a siker már úgyis meg van. Vacsora után hazamentem és lefeküdtem. Soha korábban nem feküdtem ie. Életemben először éjfél előtt ós még azt is elhittem, hogy most már igazi iró vagyok, a bukott darabról meg azt hittem, hogy jó. Pedig az újságok csúnyákat irtak rólam. Lehordtak, mintha csak kanalat loptam volna, legazembereztek. Ez már nem fájt és most sem vagyok szomorú; a második bukásnál csak azon töröm a fejemet, mi adja önöknek igy együttesen azt a hatalmas kritikai erőt? Nem olvastak többet, nem láttak többet, mint ón. Jólehet, hogy én láttam többet ós D2LM AGYARORSZÁG — —— •-• j • • akkor Budapesten miért erősitette meg Justh Gy ula szövetkezését Kossuth Ferenccel, amikor ez az általános titkos választói jog ellen kitört? Vájjon miért?! Ja, mert akkor Justh Gyula beszélt a politikus. Most Kolozsvárott pedig az agitátor beszélt. Mert Justh Gyula ilyen sokoldalú, igy tart lépést a — magyar politikával. A parlamenti helyzet. — Mi fog történni az ősszel? — (Saját tudósítónktól.) Justh Gyula vasárnap Kolozsvárott beszédet mondott, melyben már unos-untig ismert témáit ismételte: a választói jog legradikálisabb tormáját dicsőitette és készségét hangoztatta hogy az idő végtelenségéig technikázzék. Erre a sivár és inpolitikus beszéde mintegy válaszképen hangzik Tisza Kálmán grófnak nagyszalontai beszámolója, melyben oda konkludál, hogy a technikázó ellenzék sehogy sem akar észretérni és könnyelműen tulteszi magát az országnak a kerékkötés ellen megnyilatkozó közhangulatán, ugy nem fog egyéb hátramaradni, mint hogy a'többség a házszabályok szigorítása által igyekezzék érvényt szerezni akaratának. ^ Tisza Kálmán beszéde csupán egy igen tiszteletreméltó magánvélemény ugyan, de igen nagy súlyt ad neki az, hogy sok milliónyi ember véleményének ad kifejezést. A kormány ez idő szerint az obstrukció ellen semmiféle támadó akciót nem tervez, mert a miniszterelnök, — vértezve a király bizalmával és támogatva az ország közvéleménye által — szenvedély nélkül való nyugalommal időt enged a közvélemény minél erőteljesebb kialakulásának, melynek nyomása alatt esetleg az ellenzék végre be fogja látni, hogy néhány tucatnyi ember egy egész ország akarata ellen büntetlenül nem hadakozhatik. Joggal tarthat azonban tőle az ellenzék, hogy ha a hurt tulfesziti, végre is a közvélemény nyomása fogja a többséget arra szorítani, hogy akaratának a passzivitás határain túllépve, érvényt szerezzen. A Neues Wiener Tagblatt vasárnapi száma Mi fog történni Magyarországon? cimen részletesen foglalkozik az aktuális politikai helyzettel s az udvar intencióiról pontosan mégis önökben van az a misztikus kritikai erő. Most már hiszek önöknek ós nem is vitatkozom többet önökkel. Nem kérem még egyszer a közönség bírálatát. Nekem már fiaim vannak. Majd ha azok megnőnek, nagyok lesznek és a láda fiában kutatnak valami riadni való után, hát lehet, hogy újra a kezökbe akad ez a kis darab és újra elhozzák Almássy Endre fiának, aki akkor már színigazgató lesz, mert az ilyen állás öröklődik. És ugy harminc év múlva, mikor már nagy szinház lesz Szegeden. A karzaton, ahol most a nép, az én kedves barátom szorong — az isten áldja meg őket ebben a nagy melegben — egyetemi hallgatók ülnek, mert már akkor lesz Szegeden egyetem. És a hölgyek, kiknek az arcán még a tavaszi hajnal ül, akkor ősz bajjal majd arra fognak visszaemlékezni, hogy járt itt egyszer egy őszbeborult ember, aki megjövendölte, hogy ezt a két kis darabot még elő fogják adni a szegedi szinházban Almássy fiának az igazgatósága alatt. Ebben a nagy melegben azt hiszem, épen elég volt már a beszélgetésből. Egy komoly sava és borsa azért mégis van annak a két kis darabnak, amit hoztam. Önök többet láttak egy rossz darabbal és kaptak egy buzgó apostolt a szegedi egyetemért való nagy harcban. Azt hiszem, nem haragszanak a cseréért. Ami a szép leányok kritikáját illeti, attól már nem is félek, mert ők sohasem haragudtak még az egyetemre. 1911 szeptember 5 értesült személyiség érdekes közlései alapján feltűnést keltő módon vázolja a koronának az obstrukcióval szemben való állásfoglalását. — Ha Héderváry gróf mondja a cikk, e hónap közepén ö felségénél kihallgatáson fog megjelenni, ez egyáltalában nem abból a célból történik, hogy bárminő uj javaslatot terjesszen a korona elé vagy az uralkodó kiván^ ságait vegye tudomásul a magyar politika vezetésére nézve. Héderváry gróf a nyári szünet után pusztán azért jelenik meg ő felségénél, hogy a magyar politikának a szinen és a kulisszák mögött történt egyes eseményeiről tájékoztassa. Uj rendelkezésre a magyar kormány fölfogása szerint szükség nincsen és ami a koronát illeti, ez már is tudatta Héderváry gróffal, hogy a maga részéről semmi módon nem óhajtja befolyásolni a magyar miniszterelnök politikai vezetésének módját. Hamis a magyar ellenzéknek a számitása. és nevetséges, ha Justh ur azt álitja, hogy szeptember második felében a királyhoz hivják kihallgatásra, hogy az általa okozott obstrukciós válság megoldására hivják föl és esetleg a kabinetbe bevegyék. Amig Hédervári gróf, aki semmiből pártot teremtett, aki a bankelkülönités I Erisz-almáját korona és nemzet között eltüntette, nem tesz ő felségének javaslatot valamelyes ujabb lépés iránt, addig a korona részéről sem várható ujabb rendelkezés. S még komoly válság esetén is a király csak ama férfiak tanácsát fogja meghallgatni, akiknek meghallgatását Héderváry. gróf fogja neki javasolni. De ide még korántsem fejlődött a helyzet és eddig még nagy utat kell megtenni. Ha majd a helyzet megérlelődött, Héderváry gróf bizonyára meg fogja tenni az uralkodónak megfelelő javaslatait és a királytól kétségtelenül ép ugy meg fogja kapni a házföloszlatásra való jóváhagyást, mint az esetleges kompromisszumhoz való hozzájárulást. És ha már kompromisszumról van szó, megállapítható az is, hogy az irányadó udvari körökben uralkodó fölfogás szerint a véd erő javaslat ok módosítása teljesen ki van zárva. Az, hogy valamely ellenzéki párt bevonassék a kormányba, nem szükséges és sohasem is vették tervbe. Tisza Kálmán beszámolója. Nagyszalontáról jelentik: Tisza Kálmán gróf, aki Árpádon már egyszer igen határozottan s komoly beszédben kelt ki az obstruáló függetlenségiek ellen, vasárnap kerületében, Nagyszalontán, beszámolót tartott. A beszámolón, melyen több munkapárti képviselő vett részt, Tisza Kálmán először a házszabály revíziót sürgette. Sajnálja, hogy beszámolóját nem kezdheti azzal, hogy ez a házszabályszigoritás már meg is történt. — Az obstrukció önző célból, tisztán hatalmi érdekből indult meg, — mondotta, — hiszen az ellenzék komolyabb elemei a véderőjavaslatok bizottsági tárgyalásainál maguk is elismerték, hogy a katonai javaslatok jók és tartalmilag nem is kifogásolhatók. Azt hiszik, hogy ezt a kormányt is megbuktathatják obstrukcióval, mint a régebbieket. De az ország nem ül fel az ámításoknak, a munkapárt pedig egységesen és tömören áll a kormány mögött. Ha már nem kezdhette meg a többség a munkát egyenesen házszabályszigoritással, ami szerinte a leghelyesebb lett olna, most egyelőre várni kell, hátha a komolyabb hazafias belátás úrrá válik az ellenzéken. De ennek a türelemnk nem szabad gyöngséggé faj-ulnia és a,többségnek kötelessége bármely alkalmas eszközökkel rendet teremteni. — Szeretném — úgymond végezetül, — ha kényszereszközök alkalmazására nem kerülne a sor, de ha kell, nem habozom egy percre sem igénybe venni azt az alkalmas eszközt, mellyel a többség akaratát érvényesíthetjük. A beszámoló után táviratilag üdvözölték a miniszterelnököt és a kormányt.