Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-24 / 219. szám

10 DFILMAGYAPORSZÁG 1911 szeptember 24 tott volt. Newyorkban az acéltröszt bonyo­dalmai izgalomba tartják a spekulánsokat. A nemzetközi piacon az állawvasutrészvény tűnt ki áremelkedésével. A helyi értékek a tegnapinál valamivel nagyobb áron cseréltek gazdát. A készárupiacon a masrvar cukor­ipar részvényt és az Auerfényrészvényt szí­vesen vásárolták. A zárlat igen csöndes volt, bár Bécsben derűsebb szinben látják a politi­kai helyzetet.­841.­-842.­Mapryar hitel Osztrák hitel O. m. államv. 783.75 Jelzálogbank 482.— Leszámitolóbank 572.— Rimamurájiyi 681.— Közúti villamos 798.— Városi villamos 411.— Hazai bank 309.— Magyar bank 724. 725.— •483.— •573.75 688.— -799.50 411.50 Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasöntő Magyar villám. Atlantika 681.­4380.­491.­A déli tőzsde iránya barátságos volt. A forgalom azonban szűk mederben folyt. A ve­zető piacon alig volt kötés. A helyi piacon a közúti vasutrészvénv keresett volt. A kész­árupiac tartott. A járadékpiac javult. A valu­ta és ércváltó igen szilárd. A zárlat kedvező. Osztrák hitel -. .— Magyar hitel 839. 841.— Jelzálogbank 483. 485.— Leszámitolóbank 572. 573.— Rimamurányi 683. 685.— Közúti villamos 799.—800.— Magyar bank Keresk. bank Beocsini Aszlalt Salgótarjáni Ganz vasöntő 23. 726.­4125 Oijbiztositás: Osztrák hitelrészvényből holnapra 3—4 kor., nyolc napra 6—8 kor., szeptember végére 16—18 korona. A bécsi börze. Bécsből jelentik, hogy a zsidó ünnepre va­ló tekintettel, ma nincs tőzsdei forgalom. A mai előtőzsdén a kötések a következők vol­tak: Osztrák hitel Magyar hitel Anglo-bank Bankverein Unio-bank LKnderbank 50 .— 542 50 .— Osztr. államv. Déli vasút Rimamurányi Alpesi Márka készp. Ultimóra 733. 117.60­682. 819. 117.95­117.85­j \ j ! 5 \ t Jóság, ár és súlyra kell * szappan összehasonlításánál és bevásárlásánál ügyelni. A világ egy szappana sem éri el a Schicht szarvas szappanét minden jó tulajdonságában, tiszta" ságában, mosóképességében, lágyságát % ban és olcsóságában. ® k<ft»t»m«m« éuész táncintézetében (Tisza-szálló I. e.) a tánctanitás folyó évi október hó 4-én délután 5 órakor fog megkezdődni. IRATKOZASOK: naponta a Tisza-szálló kistermében dél­előtt 11-12 óráig és a lakásomon (Kigyó­utca 8. szám, I. emelet) egész nap. E kurzusra korlátolt számban vétet­nek fel növendékek, ezért az irat­.'. .'. kozás előre eszközlendő. .' Külön csapotok. = Boston órák. = Gyermek-kurzus­602 Nem kell fizetni magas árat, ha részletre vásárol, mert cégemnél a valódi uj Singer és karibahajós varrógépek és minden rendszerű tüs és tünélküli beszélőgépek feláremelés nélkül 6-8 és 10 koronás részletre meg­szerezhetők Szántó Sándor gípnagyraktárdbiui = SZEGED, ===== Tisza lojos-köruí 38. sióm. (Püspök-tér átellenében.) Feltétlen megbízható biztosítási P üzletszerző hivatalnokokat m keresünk, kik a szakmát tökéletesen B értik, Szegeden és vidéken betörés, 9 (kartelen kivül) tüz-, élet-ágazatok- Q ban nagy eredményeket tudnak elérni g Intézetünk a világ leggazda- ü gabb angol intézete, vagyona p| 628 millió korona ? Néi firiis Biztosit ú-íó rsasóg veíérüoynöKsfigB Szegeden, Attila-utca 10. ieiefon s?7 2098 REGÉNY. A vihar. — Egy orosz barríkádharcos regénye. — Irta üf, Ái'zybaaew. 21 — Vigyázzatok! . . . Vigyázzatok! — kiál­totta s meglátva Sliewint, boszusan fordult feléje. — Ah, amint látja . . . igen, mi félre­állunk . . . Nagyon öregek vagyunk . . . Mondja, Vitali Feodorovits, mi történik tu­lajdonképpen? Közben verébmódra összehúzta magát, ide-oda szűkeit s arról tett megjegyzéseket, bogy a forradaímárok szemében a mások életének nincs becse, ami pedig alávalóság. — Hogyan tudjunk akkor haragudni a kormányra? Nem tartozom a „fekete sereg­be", értek én mindent nagyon jól, csak azt nem vagyok képes belátni, miért szenvedjen a békés lakosság? Menjenek ők maguk a ba­lálba, az akasztófára, ha kedvük tartja és az a törekvésük, hogy szenteket csináljanak majd belőlük. De minek tartanánk velük mi? Sliwin levette volt sapkáját és ügyetlenül fészkelődött a karjaival. Lehangoltan lábat­lankodott a ládák, zsákok, a szalma és háttal feléje álló bútorok között és semmit sem szólt. Általában csak olyan emberekkel tu­dott beszélni, akikről megvolt győződve, bogy ép ugy gondolkoznak, mint ő. Az öreg Sekk azonban mindig idegen maradt előtte; kinos tartózkodást érzett vele szemben és je­lenléte zavarttá tette. — Mi is épen annyira élni akarunk, mint ti, — pattant neki dühösen az öreg. Mi nem tehetünk arról, hogy az egyik embernek rossz dolga van, a másiknak meg jó; ez mindig igy lesz.. Abból, bogy egyeseknek rosszul folyik a dolguk, még nem kötelezhe­tik arra, hogy most már mindegyiknek szen­vednie kell. Ezt ti is érezlietnétek. Szürke haja ugy meredezett, mint a süu tüskéi és apró öreg szemei nyugtalanul és indulatosan villogtak, mint a ragadozónak, melyet kiűztek a barlangjából. Sliwin bánatosan hallgatta és hallgatott. Felfogása szerint az öreg Sekknek nem volt igaza. Elmaradott ember volt és egyáltalán nem értett az élethez. Sliwin azt is tudta, miért nincs igaza, de a feleletet nem volt ké­pes a nyelvére hozni. Sekk minden szavára rögtön felmerült agyában az ellenérv, de amint megpróbálta kifejezni, csakhamar ho­mályba veszett. Ezért attól félt, bogy va­lami tapintatlanságot talál mondani és meg­sérti Sekket. — Lássa... ez ne egészen van igy... — kísérelte meg görcsös erőlködéssel, bogy le­hetőleg választékosan fejezze ki magát, — a helyzet az, bogy egyeseknek rossz a sorsa és ez onnan ered. bogy mind.., tudniillik, hogy másoknak túlságosan jó a dolga s e •miatt ezek természetesen mintegy okozói... ámbár... Szokása szerint félbeszakította gondoatai­nak kifejezését. Feszélyezve érezte agát s vi­lágosan átlátta, mily hiábavalóság ez az ö beszéde a kemény és eltökélt fejű Sekkel szemben. Nem volt képes megérteni, bogy miért tart ki ez a vén veréb oly erősen a gondolatai mellett? Mit akarhat alapjában? A vendégszoba ajtajában Sinotska ielent meg. Halvány volt és szemei oly kisírtak, feketébe árnyalók. bogy soványnak látszott. Közömbösen, figyelmen kivül 'íhagvta alpja hívását és az egész házban egyedül rajta nem mutatkozott nyugtalanság és izgalom. Kitűnt,, bogy egészen külön és egyéni han­gulatban van. Sliwin, aki a ládák és bútorok közt jár kált. az egyik ládáról akaratlan lelökött egy csomagot, melyben függönyök voltak. Nem tudta magát elhatározni, ezeket emelje-e fel, vagy Sinntskát köszöntse-e előbb s ez inga­dozás közben egészen zavarttá lett. —- Engem keresett, Vitali Teodorovits? kérdezte reménykedve és várakozással Si­notska és reá. emelte szemét,. — Igen. illetőleg esak óvni akartam ma­gukat a veszélvtől. De, bogy már tudnak róla. nincs különösebb -mondani valóm .. ámbár... - : Sinotska szemei elkomorodtak. Sliwin megértette, mi után vágyik. Gyöngéd szív­vel és hus féltékenységében szenvedett ő is. — Nem lett volna szabad eljönnöm/ — gondolta. — Jön velem a kertbe? Beszélni szeretnék magával — hívta Sinotska, a nyugodt biz­tossággal, melyet hatalma tudatában, vele szemben mindenkor érzett. Aztán megfor­dult és előre indult. — Várion csak. Sliwin ... — tartotta visz­sza az öreg Sekk. — Mit gondol, sietnünk kell?... Mi?... Azt mondják, már nem is kapunk vonatot!? — A bizottság megígérte, bogy mindenki, aki kívánja, távozni engedi a városból .. Ámbár... és Sliwin ernyedten vont a vál­lán és Sinotska nvomába ballagott. (Folytatluk.) Felelős szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomda vállalat Szegeden, Korona-utca 15. (Bokor-palota

Next

/
Oldalképek
Tartalom