Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-23 / 218. szám

íőii szeptember '23 Í9ÉLMAGYAR0RSZÁÜ 9 szánt uj intézményt létesít. Az ülés végén Szarvady Lajos elnök a kamara közeli újjá­alakulására való tekintettel összefoglaló visszapillantást tett a most letelt öt év ered­ményeire. Kiemelte a kereskedelemügyi mi­nisztérium mindenkor tapasztalt jóakaratát, a tagok állandó érdeklődését és munkaszere­tetét, nemkülönben a tisztikar buzgalmát, mely lehetővé tette, hogy nehéz viszonyok között is eredmények voltak elérhetők. Bokor Adolf a kamarai tagok nevében há­lás köszönetét fejezte ki az elnöknek odaadó lelkes buzgóságáért, mellyel a kamara tevé­kenységét vezette s ugyancsak elismerő sza­vakkal emlékezett meg az osztályelnökök s a kamarai tisztviselők érdemeiről is. Ezzel az ülés véget ért. (—) Szeged vár®» földjei. A város földjei eddig félmillió korona értékben szere­peltek a vagyonleltárban. Ezt az összeget évekkel ezelőtt állapították meg, amikor a földek értéke még kisebb volt. A hetvenezer hold kiterjedésű birtokot most újra osztá­lyozzák. Az eddigi becslés szerint a város földjei tizenöt millió koronát érnek, (—)Egy volt kereskedelmi miniszter gyára. Megemlékeztünk már arról a kirről, hogy egy nagy amerikai teksztilgyári cég Magyar­országon is egy nagyobbszabásu teksztilgyá­rat akar alapítani. Ez ügyben most Vörös László valóságos belső titkos tanácsos, volt kereskedelemügyi miniszter, aki az amerikai érdekeltség megbízásából az előmunkálato­kat vezette, egy nyilatkozatában megerősí­tette az alapitás liirét, mely — szerinte — már befejezett dolog. A gyárat az United States Worsted Company épiti föl hét millió korona álló és öt millió korona forgótőkével. A gyár gyapjufonó- és szövőgyár lesz 60,000 orsóval és 500 szövőszékkel. A gyár valószí­nűleg a Vág mentén épül föl. Vörös a mun­kásokra vonatkozólag olyan kijelentést tett, amely sajátos világot vet hazai munkásvi­szonyainkra. Az uj gyár a munkáskárdést ugyanis igen egyszerűen akként kiván ja megoldani, hogy Lawrence-ben levő amerikai gyárából, melynek 4000 munkása közül több mint 2000 Magyarország felső vármegyéiből való, a munkavezetőket és az ügyesebb mun­kásokat hazaküldi avégből, hogy az itt léte­sítendő vállalat munkásait kitanítsák. A munkaerőnek ily módon való szerzése kétség­telenül újszerű doljg, de a hazai ipar szem­pontjából nagy örömmel fogjuk üdvözölni, ha tényleg bekövetkezik. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon tekintettel a holnapi zsi­dó ünnepre, meglehetősen élénk volt a fedező vásárlás. Különösen akkor javult erősen az irány, amikor a ma érkezett amerikai távira­tok alapján valószínűnek tartották a recipro­citási egyezmény meghiúsulását. Délben a forgalom igen élénk volt. Egy órakor a követ­kezők voltak a záróáríolyamok: Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 12.07—12.08 11.89—11.84 10.20—10.21 8.86- 8.37 9.47— 9.48 A készáruvásáron változatlan áron 20.000 mm. buza kelt el. A többi cikk is változatlan A budapesti értéktőzsde. Szept 22. A spekulánsoknak ma rossz nap­juk volt, tegnap még deriis színben látták a helyzetet, ma pedig egyszeriben minden ol­dalról kedvezőtlen meglepetés érte őket. Necsak a mi jegybankunk, hanem London egy teljes százalékkal, Páris fél százalékkal, sőt Brüsszel egy hét óta másodizben emelte föl a rátát. Hozzájárult, hogy Tripoliszban ki­újult a zavar, amit ugyancsak az olasz sajtó fujt föl, hogy a zavarosban halászhasson. Sú­lyosabban esett a fölhozottaknál a latba, hogy Newyorkban a steelrészvények derutja és az acéltröszt ingadozása a nagy európai piaco­kon igen rossz hatást tett. Kezdetben igen lanyhán folyt a vásár, később kitűnt, hogy az árnivó nemcsak a vezető, hanem a helyi piacon is megállandósult. A készárupiacon a magyar cukorrészvény keresett volt. A zár­lat nyugodt. Magyar hitel 838.50—840.— Osztrák hitel 642. 643.50 O. m. államv. 727.50—728.50 Jelzálogbank 482. 483.— Leszámitolóbank 572. 573.75 Rimamurányi 681. 683.— Közúti villamos 798.——799.50 Városi villamos 411.- 411.50 Hazai bank 809. .— Magyar bank 724. 725.— Viktória Pannónia Wsitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kószán Újlaki Ganz vasöntö Magyar villám. Atlanti ka 681. 682 4220­491.­A déli tőzsde iránya megszilárdult. A nem­zetközi piac és a helyi piac értékei 1—2 koro­nával javultak. A készárupiacon alig volt vál­tozás. A járadékpiac javult. A valuta és érc­váltó változatlan. A zárlat csöndes. 723. 725.— 4125 Osztrák hitei 642.50—843.50 Magyar bank Magyar hitel 839. 841.— Keresk. bank Jelzálogbank 483. -485.— Beocsini —. .— Leszámitolóbank 572. 573.— Aszfalt —. .— Rimamurányi 683. 685.— Salgótarjáni —. .— Közúti villamos 799. 800.— Ganz vasöntö —. .— Ilijbiztositás : Osztrák hitelrászvényböl holnapra 3—4 kor., nyolc napra 6—8 kor., szeptember végére 16—18 korona. A bécsi blirae. A mai elötózsdén a kötések a kővetkezők • Osztrák hitel Magyar hitel Anglo-bank Bankverein Unio-bank Lánderbank 642.50 .­839. 823.50 .­543. .­g16. .­542.- .­Osztr. államv. Déli vasút Rimamurányi Alpesi Márka készp. Ultimóra 728. 116. 881.50­815.25­117.95­117.85­a v nii i unn i ÍZLÉSES KIVITELBEN KÉSZÍT GYORSAN A .DÉLMflGYARORSZflG' HÍRLAP- ÉS NYOMDAVÁLLALAT SZEGED, KORONA-UTCA 15. ci í i m m m m í i 0 s % $ $ KOSZORÚ- ES CSOKOR-SZALAG FELIRATOK ARANY0ZASÁT GYORSAN és OLCSÓN KÉSZÍT 'DÉLMflGYARORSZÚG' KÖNYVKÖTÉSZETE. — TELEFONSZÁM 836. SZEGEDI KERESKEDELMI HÜHK l-l. TISZA LAJOS-KÖRŰT 57. SZÁM. TELEFON 10—67. Rendez kereskedői fizetésképtelen­ségeket és fizetési halasztásokat. Eljár vendéglői és kávéházi üzle­tek adás-vételénél és azokat finan­cirozza. — Óvadékokat ad főpin­córeknek és vállalkozóknak. — Leszámítol könyvköveteléseket Financiroz ipari vállalatokat ós elvállalja azok künnlevő követe­léseinek behajtását. 1091 c=u iá (=33 A SZÉNSAVAS ÁSVÁNYVIZEK HJRáLYA! TÚTH PÉTER fOszBrkereskedésábBn Telefon 218. URANIA g MAGYAR TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ ®t> Kállay-(Hid)-utca, HoItzer-(Milkó)-palota. Telefon 87 y^j Igazgató-tulajdonos: Abonyi Mihály. műsor: Ma szombaton, szeptember 23-án 1. Francia Riviéra, látványos 2. Kényszer h5s, humoros 3. Fekete nap, dráma 4. Királydij, sportkép 5. Figáró házassága, humoros 6. Bacillus félelem, humoros 7. Bosszú, nagyhatású dráma Minden délután B órakor gyermekelöadás. Az előadások kezdete hétköznapokon d. u. 5, 7 és 9 órakor, vasár és ünnepnapokon délután 2 órától 11 óráig folytatólagosan. h Helyárak. Fentartott hely 1 kor., 1. hely 80 fill., II. hely 60 fill., IIL hely 30 fill. Gyermekeknek L hely 40. II. hely 30, Hl. hely 20 HU. Katonák jj őrmestertől lefelé II. hely 30, III. hely 20 fill. "fc* REGÉNY. 20 Á vihar. Egy orosz barrikádharcos regénye. Irta M, Ar&ybasew. Még nagyon korán volt. Sokan az embere"; közül, akik ma meghalnak, vagy másokai megölnek, akiknek ma megjelenik a halál gyászos rémképe, még aludtak. A város si­váran állott és a tenger messzeségében a mozdulatlan árbocok és kémények fényié! ­tek. Csak a kikötőben, ahol hiányzott a szo­kott tülekvő, hangos élet, volt már bizony talan, haragos zsivaj. Ez azonban csak oí> gyöngén hangzott bele a végtelen reggel légbe, hogy a sztik utcákban, melyeken Sin­win áthaladt, a legegyszerűbb, legkisel.J zaj is elnyomta. Sliewin gyorsan ment és maga elé nézett : földre. Kezeit mélyen zsebeibe sülyeztette Fázott az álmatlan töltött éjszaka után, mely testét minden erejétől és melegségétől meg­fosztotta. Nagycsontu, cingár lábai, melye ken nyomorúságosan lógott nadrágja, csu nyán elállók voltak és vékony diákköpenyé nek alja bánatosan lengett köztük, mintk. az őszi szél fújná meg. Szögletes vállai vév; nák voltak, zöld sipkája füléig csúszott. Előtte sovány, sárga macska surrant vé­gig egy kerités mellett. Közben többször hir telen megállt s különös, zöld szemeit vak mire irányította, amit egyedül vett észre. Sliewin, a macska áttára, meghatottság­érzett és valami szomorú gondolat után vét gyott, melyben ez a macska, az ég, a reg gel és maga is előfordulna. Szeretett voln, csendesen zokogni, és mikor a macska eg( szerre eltűnt a kerités mögött, magányba m elhagyottnak érezte magát, mint az eltével gyerek . . . Mégis pillanatokra váratlanul fel-feléle : bizalma, hogy tul fogja élni ezt a válság időt s ha majd reávirrad a fényes uj ék annál boldogabban fogja élvezni, mert ói esett a mult sulyos bajain. — Hisz' nem mindenkit ölnek meg — gon dolta menőben — miért volnék épen én, a 1. el fog esni? Ostobaság ezt hinni! Gyáva:, . . . Kétség, semmi más. Egy szolga, aki az utcát seperte, portön; gat hajtott Sliewin felé. Hirtelen, mintegy agyának tekervén).­közül előbújó gyik, jött a gondolata: Mí denkit megölhetnek, csak őt hagyják . . . összerázkódott és megborzadt. Érez ' mennyire utálja s megveti önmagát s <•• akarta rejteni aljas gondolatát, hogy nő­ne köpdössék miatta. Rendes hifejezé; vette arcára; átharapta ami bensőjén rágó

Next

/
Oldalképek
Tartalom