Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-21 / 216. szám

1911 szeptember 19 DÉLMAGYARORSZÁG 229 csillámlott a hangjában. A napsugarak köriilragyogták a homlokát, amint kihajolt az ablakon és mutatta az építkezést. — Két uj szárny épii!! — ahogy ezt a szürke szavakat mondta, kiérzett az orvostudós meghatottsága és lelkesedése. Milyen nagy szeretettel teljesítheti az az ember a hivatását, aki annyira tud lelkesedni munkájának eredményén. Az irodájában halomszámra vannak a könyvek. Köztük igen sok Maim Jakab- dr munkája, amelyek annak idején nagy föltűnést keltettek és ma már a világ legtöbb nyelvén megjelentek. Két-három kiadást értek el, ami tekintettel arra, hogy szakmunkáról van szó páratlan eredmény. Az asztalfiókba vannak összegyűjtve a gratuláló levelek, amiket hires külföldi tudósok intéztek Mann Jakab drhoz a munkái megjelenése alkalmából. Még kibontatlan hever az üdvözlő táviratok nagy tömege, amelyeket az udvari tanácsossá történt kitüntetése alkalmából intéztek az orvostudóshoz. A szegedi közélet vezető férfiai egymásnak adják a kilincset örömmel gratulálnak a jól megérdemelt kitüntetéshez. színház, művészet Színházi műsor. Szeptember 21, csütörtök Utánam, szininü. Páros bérlet '/»• „ 22, péntek Utánam, szinmü. Páratlan bérlet »/». „ 23, szombat Babuska, operett. Páros bérlet '/,„ 24, vasárnap d. u.: Luxemburg grófja operett. „ 24, vasárnap este: Babuska, operett. Páratlan bérlet '/»• „ 26, hétfő Babuska, operett. Páros bérlet */,. „ 26, kedd Sárga liliom, kisvárosi történet. Páratlan bérlet '/»• „ 27, szerda Utánam, szinmü. Páros bérlet 2/„ „ 28, csütörtök Haramiák, tragédia. Páratlan bérlet »/,• „ 29, péntek Ártatlan Zsuzsi, operett. Páros bérlet '/s, „ 30, szombat Ártatlan Zsuzsi, operett. Páros bérlet '/»• * Utánam. Ezt a Bernsteint — hiszen tetszik tudni, a, Bernsteint — sasra kellene ültetni és arra kényszerülni, hogy a száraz, darabos, durva, kemény rögön sasolja végig egész Európát. Egy ember, aki boszantóan pályázik az olvasó hallgató idegeire; egy ember, aki minden darabjában mutat valami olyasmit, bogy repülni tudna és szökdécsel, sőt elvágódik; egy ember, aki megalapította a szalonképes rémdrámát és egy iró, aki csöppet sem válogat eszközeiben, aki nem ismer izlést és szépséget a drámai mese megkonstruálásában, a színpadi helyzetek beállításában. Ezzel majd mindent elmondtunk Bernstein sok vihart látott darabjáról, az Utánam-ról, amelyet ma este mutattak be a szegedi színházban. Még csak keveset. Az első fölvonás után az ember igazán nem tudja, mi lesz: tragédia, vagy komédia. A fölvonás végén majdnem libasorban vonulnak ki a párok szerelmes éjszakára. Bernstein lelkén száradjanak ezek a dionysosi jelenések,' aminőkkel disznóságokban és groteszk helyzetekben bővelkedő bohózatok szoktak megindulni. A második fölvonásban már megjelenik a gschefember, aki vészit a deús ex roachiná és a Tolvaj, második fölvonása dióhéjban. És igy tovább. Az előadáson meglátszik az akarás, de művészit alig nyújtott. Szinte utazott abban, bogy a Bernstein idegekre utazását még jobban megfeszítse. Ugyan minek ezek a pózok, a rettenetes helyzetek még rettenetesebb kiélezése? Almássy vérfagyasztó és idegölő meg játszásának fölöttébb Hagy fáradsággal feküdt. Majdnem biinösebbnek tartjuk, mint Bernsteint. Baráti ma este nem tetszett. Csáder Irént komoly, értelmes színésznőnek tartjuk. Szohner Olga. játékának voltak szépségei, nagy ügyelemmel fogjuk kisérni a jövőben is. Játszottak még Zátony Kálmán, László Tivadar, Pogány Béla, Harsányi Margit, Wirth Sári és Bernáth Margit. A díszletek tetszetősek voltak, a beállítás stílszerű. Egyébként pedig pályadijat kellene kitűzni annak föltalálására, bogy ezt a Bernsteint miként lehetne leszoktatni kellemetlen és egyre vészesebb szenvedélyéről: a szindarabirásról. * Ödipusz. Ödipusz. a sippal, rézkürtökkel és oboával hirdetett ödipusz végre szinrekerült a Beketow-cirkuszban. És csudálatos, a Barnum-mutatványnak ígérkező előadás nem járt kiábrándulással. Soha ilyen közön.séget! Mély hódolat az ezerfejü tömegnek, amely másfél óráig visszafojtott lélegzettel és lelkes figyelemmel merült el az antik tragédia viharzó szépségeibe. Ebez hasonló fegyelmezettséget még nem láttunk Budapesten. Reinhardt hipnotizálta a tömeget. Reinhardt a pesti Ödipusz előadásáról igy nyilatkozott egy budapesti újságíró előtt: — Kimondhatatlanul boldog vagyok. Elhiszi, hogy nem hizelgésképen mondom, de én nagyon sokat adok a budapesti közönség verdiktjére. Csudálatos közönség ez: hideg, elkényeztetett, nehezen felrázható, de ha egyszer aztán a közelébe férkőznek, rajongva tud ünnepelni. Egész más publikum, mint az enyém. Talán azért érdekel, azért izgat ilyen különösen. Az első tiz percben láttam, hogy nyert ügyünk van. Az előadás sikerült. Ödipusz személyesitője, Kürti József, még nekem is, aki jelen voltam a próbákon, rendkívüli meglepetést szerzett. Ez a fiatal színész ma a legjobb ödipusz. Nekünk berlinieknek sokkal jobban tetszett, mint akár Moissi, akár Vegener. Valami egészen különös antik erő él ebben a fiatal színészben, valami kihivó dac, kábitó biztosság, ami rám a szenzáció erejével hatott. A legnagyobb elismeréssel kell nyilatkoznom Vajda László rendező munkájáról is. Amikor megérkeztem, már készen volt az anyag. Alig akadt igazítani való. Ha ez a Kürti németül tudna! De csak azt tudja, hogy nein, amikor azt kell mondani, hogy ja. Megmondtam Kürtinek, hogy ha gépiesen betanul egy német szerepet, nálam mindig tárt ajtóra talál. Irigylem Beöthy Lászlót érte . . . Az Ődpusz egyébként egész héten megy. Sőt a jövő héten is. Amig az idő engedi. Reinhadt holnap este utazik haza Berlinbe. Igen csinos pénz keresett a pesti Ödipuszszal. * Színházi szerzők, mint kritikusok. Régi vita mindenütt, de különösen Franciaországban, vajon színpadi szerző lehet-e kritikus is ugyanabban az időben. S mig efölött vitatkoznak, az alatt egyre-másra esnek a színpadi szerzők az „inkompatibilitás bűnébe" azzal, hogy kritikákat is irnak. Igy nálunk Bródy Sándor, Párisban Georges de Portó Riehe léptek a kritikusok sorába. Bródy Sándor Az Est, Portó Riche a Matin hasábjain fejtenek ki kritikusi működést. a berlini fogtechnikán IH ClIlCaay és fogklinikán képesítve Fogmüterme Kossuth L.-sugárut 4. Részit mindenféle fogtechnikai munkát kaucsukban és aranyban. Állami és közigazgatási hivatalnokoknak részletfizetésre is. Bármiféle javítás 6 óra alatt elkészül. Ékszereket nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél talál. Ékszer- és órajavitó műhely. Egy hires párisi jósnő. — Madame Thébes Ausztria-Magyarországról. (Saját tudósítónktól.) Franciaországban sok minden mellett külöuös divatban vannak a jósnők. Taláií a franciák játszi kedélye s fölületessége okozza, bogy ezek a mai világban már lehetetlen „putbiák" exisztálbatnak, sőt fényesen existálhatnak. Egyik nagy párisi napilap szerkesztőségében Mona Liza rejtélyes eltűnése alkalmával az az ötlete támadt, bogy a párisi jósnőket kérdi meg, bogy hol van a kép. A kérdésre lehetetlennél-lehetetlenebb feleletek érkeztek, melyek elárulták küldőjük müveletlenségét. Azoknak, akik hisznek a jósnők tudományában, némi vigaszt csak az nyújtott, hogy a leghíresebb Pytliia, az egyedüli, akit nemcsak Párisban, hanem külföldön is komolyan vesznek, Thébes asszony, nem felelt a kérdésre s igy nem kompromitálta magát a felelettel: A Thébes név tulaj donképen álneve a hires jósnőnek, ki, mint a Párisban köztudomású, egy elszegényedett arisztokrata család ivadéka. Thébes asszonyra Páris figyelmét a fiatalabb Dumas forditotta ki a Figaróban nagy cikket irt a „Kiromantienne"-ről. A jósnő azután értett ahhoz, hogy az ismeretlenség homályából kikerülve, hirességét alaposan kamatoztassa. Most a legismertebb alakja Tout Parisnak, a legexkluzivebb szalonokba is járatos, házát pedig a legnevesebb irók Donnay, Bernstein, Lavendan, publicisták és szobrászok látogatják. Páris felséges látogatóinak „idegenvezetője", Paoli beszéli emlékirataiban, bogy a hires jósnő felkeresése hozzátartozott a koronásfők nem hivatalos programjához, igy többek között Edward, Lipót, Alfonz és Mánuel királyok is kíváncsian elmondatták jövendőjüket Thébes asszonynál. Egy párisi lap munkatársa legutóbb felkereste a hires jósnőt s látogatásáról a következőkben számol be: — Thébes asszony lakása egy cseppet sem misztikus. Aki okkulista misztériumokat, elsötétített fülkéket, jelmezbe öltözött szolgákat vár, az csalódva távozik az Avenue Wagram-on levő ízléses külsejű palotából. A szalon, ahol madame Thébes fogadott, ízléses eleganciával van berendezve- egyedül feltűnő, hogy igen sok elefánt-szobor és nipp áll szerte szét a szobában. A jósnő a nagyvilági francia nő típusa, baja már fehér, de azért elegáns) élénk, szemei még mindig gyönyörűek. „Ez az én sziinbolumom" — mondja az elefántra mutatva. „Minden szobámban van néhány ilyen szobrom, sőt berlocke alakjában állandóan magamnál van." Ne liigyje, bogy az okkultizmus valami babonás hokusz pokuszszal áll összefüggésben — felelte Thébes asszony kérdésemre — a beavatott számára egy biztos nt van s ez a chiromantia, a kézből jóslás A kéz vonalaiból s bajszálfinom ereiből oly logikusan lehet következtetni, hogy az eredményt a valóság mindig megerősiti. Csodálom, bogy ezt a pozitív tudományt még nem tanítják a felsőbb iskolákban. Megkérdeztem tőle, hogy az uralkodók közül kik keresték föl? — Meg fogja érteni, hogy neveket nem emlitek. Ezek a termek nem egy európai uralkodót láttak, sőt három alkalommal engem hívtak meg királyi udvarokhoz, mind a bárom látogatásom éjjel történt. Az a meggyőződésem, hogy az uralkodók határozottan, fatálistók s az események folyásának ellentállás nélkül átengedik magukat, A kormánypálca, nem hagy nyomot kezeikben s Mars befolyását is lilába kutattam, Inkább Merkúr bélyegét viselik. A női kezek határozottan érdekesebbek s bátran állithatom, hogy uralkodóesalácloknál a nőknek nagy befolyásuk és hatalmuk van. Végül az oszták-rnagyar monarchia jövőjéről jósolt madame Tbebes: — A monarchia szerepének — mondotta,— és honfiguratiójának megváltoztatása mellett szerencsés végzet, felé tart. Ez a végzet