Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-19 / 214. szám

Í91i szeptember 19 déemagYarország f* Ü Féimiüió igazgatósági jiEálék. (Saját tudósitónktól.) Az aradi gazdasági, ipari, kereskedelmi élet fejlettségét élénken jellemzik azok a számsorok, amelyek alább olvashatók és; amelyek az aradi adókivetőbizottság szombati ülésén kerültek tárgyalásra. Hogy stílszerűen fejezzük ki magunkat, az aradi pénzpiacon rendkívüli élénkség mutatkozik. Az egyes részvénytársaságok igazgatósági tagjai jövedelmező mellékfoglalkozás gyanánt olyan nagy honoráriumokat kapnak, amelyekből egész családok bőségesen megélhetnének. Az alábbi kimutatás szerint majdnem félmillió korona az az összeg, amelyet igazgatósági jutalék fejében az aradi pénzintézetek és részvénytársaságok kifizetnek egy esztendő alatt. A pénzintézeteket az igazgatósági tantiémek után is megadóztatják. A jutalékok tiz százalékát kell adóban fizetni a részvénytársaságoknak Az alább olvasható számsorok összegének tízszeresét véve, 456,410 korona 70 fillért- kapunk. Ez az az összeg, amely az igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok zsebébe vándorol. Az intézetek jutalékadója különben a következőképen oszlik meg: Aradmegyei takarékpénztár 4493.32 korona, Arad-gáji munkás hitelszövetkezet 53.70 korona, Aradi takarék és segélyegyesület m. sz. 150 korona, Aradi alkalmazottak takarék hitel és segélyegyesülete 8 korona, Aradi cipészek termelő szövetkezete 31.14 korona, Aradi fürészgyár r.-t. 140 korona, Aradi kereskedők takarék és hitelszövetkezete 454.80 korona, Aradi első takarékpénztár 5906 korona, Benőid gyár r.-t. 114.82 korona, Arad hegyaljai li. é. vasút 222 korona, Aradi vendéglősök szikvizgyár r.-t. 149.93 korona, Arad-csanádi gazdasági takarékpénztár 3477.22 korona, Weitzer waggongyár r.-t. 11052.69 korona, Aradi központi takarékpénztár 1560.92 korona, Aradi villamossági r.-t. 1214.74 korona, Aradi ipar és népbank 3163.08 korona, Aradi polgári takarékpénztár 3910.78 korona, Arad-csanádi egyesült vasutak 4363.75 korona, Aradi közúti vaspálya és téglagyár r.-t. 580 korona, Magyar automobil r.-t. 720 korona, Magyar kor. órsz. vasutas szövetkezet 93.33 korona, Viktória takarék és hitelintézet 3688.39 korona, Arad hegyaljai motoros vasút 164 korona igazgatósági jutalékok. (—) A Lugosi közgazdasági bank fölszámolása. Az Auspitz cég bukása miatt bajba jutott Lugosi közgazdasági bank budapesti hitelezői a bank felszámolása mellett foglaltak állást. Ehhez a vidéki hitelezők is hozzájárultak, ugy, hogy a közgazdasági bank legközelebbi rendkívüli közgyűlésén a felszámolást ki fogják mondani. A felszámoló bizottságban a Belvárosi takarékpénztár, a Lugosi népbank és a Kereskedelmi bank egyegy taggal lesznek képviselve. (—) A* Alföldi Gazdasági Egyesület birtokpolitikai akciója. Az Alföldi Gazdasági Egyesület szombaton Becsey Károly dr elnöklésével igazgatósági ülést tartott, melyen Bodor Antal dr igazgató terjedelmes jelentésben számolt be a nyári hónapokban kifejtett tevékenységről. Jelentette, liogy ujabban 271 tag lépett be, kikkel a tagok száma 2842-re emelkedett. Az egyesület szabadkai internátusa száz növendék részére saját házában modern, uj helyiséget rendezett be s a pécsi internátus is megkezdette működését. Az egyesület, ímely ezideig 160 népies előadást és 3 gazdasági tanfolyamot rendezett, a tél folyamán az Alföld különböző községeiben további 60 előadást fog rendezni s a másfél év óta Szegeden fentartott nyilvános gazdasági olvasótermét könyvtárral bőviti ki. Az egyesületnek pár hónap előtt megindított birtokpolitikái mozgalma máris szép eredményeket' tud felmutatni. Az ország különböző részeiből több száz bejelentés érkezett birtokok vétele, eladása és bérlete tárgyában, melyeket az egyesület hivatalos lapja, a Magyar föld díjtalanul teszi közzé. Többek hozzászólása után Vékes Imre indítványára a,z egyesület elhatározta, hogy a sikerrel kecsegtető akciót fokozott mértékben folytatja s az abban való közreműködésre aZ (összes gazdaköröket felhívja. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon, jóllehet az országnak számos részében volt szombat óta eső, szilárd volt az üzlet, mert a mai derült időjárás és a malmok élénkebb vételkedve folytán a helyi spekuláció az egész vonalon ismét vásárolt. Egy órakor a következők voltak a záróárfolyaxáok: Buza áprilisra 12.02—12.03 Buza Októberre 11.76—11.77 Rozs áprilisra —. —.— Rozs októberre 10.26—10.27 Tengeri májusra 8.80— 8.32 Tengeri augusztusra —. .— Zab októberre 9.51— 9.52 A készáruvásáron 5 fillérrel drágább áron 40—50.000 mm. buza kelt el. A többi cikk is néhány fillérei szilárdabb irányú volt, A budapesti értéktőzsde. Szept. 18. A mai előtőzsde iránya meglehetősen szilárd volt. Ezúttal nem vették figyelembe a bécsi utcai tüntetést, amelyet a szocialista-párt a drágaság miatt rendezett, azt is mellőzték, liogy a német Reichsbank már legközelebb fölemeli a rátát. Egy nagy bizományos tetemes vásárlás nyomán az árnivó az egész vonalon emelkedett. A vezető piacon a magyar hitelrészvény, a helyi piacon a közúti és a magyar bankrészvény tűnt ki tetemes áremelkedésével. A zárlat a kulisz realizálása nyomán, valamivel gyöngült. A észárupiacon a agyar cukoriparrészvény és az Auerfény-részvény a múltkorinál jóval drágább áron cserélt gazdát. A többi tartott áron kelt el. Magyar hitel 840. 847.50 Osz rák hitel 646.75—648.50 0. in. államv. —.— -.— Jelzálogbank 489.50—490.50 Leszámitolóbank 575 50—576.50 Rimamurányi 687.-688—.— Közúti villamos 805. 809.— Városi villamos 415. 415.50 Hazai bank —. .— Magyar bank 729.50—732. Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasöntő Magyar villám. Atlantiba 683.—-684.A bécsi bőrre. A mai előtőzsdén a kötések a következők : Osztrák hitel Magyar hitel Angio-bank Bankverein Unio-bank Landerbank 647.75 .— 844.50 .— 325.75 .— 546.50 .— 622.50 .— 546. .— Osztr. államv. Déli vasút Rimám lírányi Alpesi Márka készp. Ultiméra 785. .— 118. —.— 686.50 .— 823.25 .— 117.80 .— 117.77 .— K rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. Nyilatkozat. Fészkelődik már megint a «kis piszkcs». Az tij városháza építésének ügyében aDélmagyarország augusztus 13-iki számában felvetettem azt az eszmét, hogy azt a mostani városháza, a bérház és a kettő között elterülő kis utca helyére kellene felépíteni és csekély erőmmel igyekeztem az c terv mellett szóló érveket csoportosítani és érvényre juttatni. Ezen cikkel foglalkozik e hó 16-iki számában a „kis piszkos" lapja a Szeged és Vidéke és a nála megszokott modorban többek között a következő nyájaskodásokkal traktál: „Ennél vadabb, képtelenebb és szörnyűbb ötlet még Szegeden is alig hangzott el." „Mert valakinek igen végzetesen terhelt ötlete akad." „Mert némelyik embernek ötlete akad és ahelyett, liogy hideg vizbe dugná a fejét, kikiabálja az ötletét." „Csak szeretnők tudni, kié ez az ötlet, hol termett, kinek az agyacskájában született és ki akar üzletet csinálni vele." Dacára annak, hogy az igy tárgvalt cikk nevem alatt jelent meg és igy a „kis piszkos" e piszkolódása egyenesen nekem szói, a karaván módjára haladva, a kis piszkost meg hagytam volna szerepében, ha az utolsó sorok — a gyanúsítások dacára, amelyet tartalmaznak — nem késztetnének annak beismerésére, hogy egy dologban a „kis piszkosnak" mégis csak igaza van. A szóbanforgó eszme ugyanis tényleg nem az enyém, azt a városunk egyik általánosan legnagyobb tiszteletben álló férfia emiitette nekem, azon felszólítással, hogy legyek segítségére annak propagálásában. Szívesen felhasználom az alkalmat, liogy ezt megmondjam. A gyanúsítással pedig igazán nem kell foglalkoznom. Hát gondolhat a „kis piszkos" az ő lapjával együtt másra mint „gscheft"-re. Most pedig kis piszkosom szaladhat megint sértett becsületének kifoltozása miatt a bírósághoz; nyugodtan nézek én polgártársaim itéietc elé ebben a kérdésben, kell-e valakinek közéleti működésében megtűrni egy újság állandó ily gálád támadásait, csak azért, mert ez, valahányszor kikezdett, mindig kikapott. Wimmer Fülöp. A vihar: — Egy orosz barrikádharcos regénye. — Irta M. Arzybasew. 16 Ez az irtózatos, barátom! Az erőszakos haláltól való félelem, maga az örök halálfélelem, melyet ez esetben csak telit a felháborodás és fájdalom azon kérdés aniatt: Miért mindez?... Ez egyszerűen az igazság, améiyet be kellene már látni! Sarnetzki, még mielőtt Lawrenko elhallgatott volna, válaszon gondolkozott. És ha szavai kevésbbé is illettek Lawrenko utolsó mondásaihoz, feszült érdeklődéssel beszélte: — Ön azt mondja, liogy a halál általában förtelmes... Hogy vagyunk akkor a terroristákkal? Az emberekkel, akik még a bitón is mosolyognak? .. És, például, Krisztus kereszthalálával? ... És az öngyilkosokkal? — Azt hiszem, fogott szóba Lawrenko elgondolkozva, mig egész lomha, kövér testét hátravetette székéhen, — szemben a halállal is lehet mosolyogni,-de csak akkor, ha saját akaratunkból kerestük... A terrorista'.halála nem egyéb, mint egyéniségének legemelkedettebb megnyilvánulása... Aki' a terroristákhoz csatlakozik, előre háláira szánta magát... Krisztus halála például kevésbbé jelentette egy élet erőszakos befejezését, mint sokkal inkább életének, tetteinek, lelki nagyságának legmagasabb csúcsát. Ez volt a koronája munkájának!... Mert képzelje el: Miként élhetett volna azután Krisztus, ha a helyett, hogy meghal, a keresztfán, kereket old! — Igen ... valóban, — hagyta annyiba Lawrenko s fáradtságosán állapította ineg az óráján. Negyedhárom volt. — Tehát a viszontlátásra! Talán összekerülünk holnap, merre lesz? — A Kostjukow gyáránál. — Isten önnel, barátom. Érzelmesen megölelték egymást, de mégis némi tartózkodással. Komoly, benső; szeretetet éreztek egymás iránt. — Isten önnel — és ne ítéljen ol nagyon! Sliwin hosszú alakja befordult a sarkon ós Lawrenko ismét egyedül volt. Hirtelen perzselő vágyat érzett felkeresni valakit; barátot, aki sajnálattal van iránta és aggódik érte. Mélyen sóhajtott. Botjával kopogva, nehéz léptekkel ment tova a kövezeten.^ Sarnitzkire gondolt. (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő Pásztor József kapkiadó-tnlajdonos a Délmagyarország hírlap- és nyomdavállalat Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyomda vállalat Szegeden, Korona-ntoa 15. (Bokor-'pnlet*