Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-16 / 212. szám

6 DELMAGYARORSZÁG 1911 szeptember 16 NAPI HÍREK Hir egy katonai tervről. (Saját tudósitónktól.) Még nem pozitív tény, de terv, mely komolyan kisért katonai körökben, hogy a szegedi 46-ik gyalogezredet áthelyezik Szegedről Fehértemplomra és a fehértemplomiakat hozzák Szegedre. Katonáék már most aggódva beszélnek róla és bizony polgári körökben is nagyon sajnálnák, ha e hir igaznak bizonyulna. Szokatlan, de örvendetes dolog és talán ninc$ is sehol másutt az országban, hogy a katonaság és polgárság olyan jó egyetértésben élnének, mint Szegeden. Elmondhatjuk, hogy a szegedi katonatisztek kivétel nélkül beleilleszkednek a társadalmi keretekbe. Nem képeznek külön kasztot, de szépen megférnek az állami tisztviselői kar tisztes szerény keretében. A tisztek legtöbbje rnár ide van nőve a szegedi röghöz. Ide kötötték őket családi érzelmek szálai. Sokan itt nősültek, szegedi leányt vettek feleségül, családot alapítottak. Soknak nagy gyermekeik vannak, akiket Szegeden a legjobban lehet iskolázni. Ezeken kivül is megszokták már köztünk, sok jó hatot szereztek, társaságot alkottak, s igy érthető, ha nehezükre esnék a válás nekik is, a polgárságnak is. De nincs semmi ok a negyvenhatosok elhelyezésére. Azzal érvelnek ugyan a katonai intézőkörök, . hogy jó az a katonáéknál, ha más város helyi viszonyait is ösmerik. Ámde minden várost úgysem ismerhetnek meg harcászati szempontból, nem az úgynevezett helyi ismeretek döntik el a háború sorsát. Háború esetén szerteszórják őket, s ott az ilyen helyi ismeretek nem jöhetnek számításba. Elismerésre méltó és fontos érdek ugyan az, hogy például a fehértemplomi román és sváb nemzetiségű katonakötelesekből is mennél többet magyar vidékre, mondjuk Szegedre hozzanak, de ennek nem az a módja, hogy az ezredeket tisztestül, cakkompakkostul kicseréljék, hanem hogy sorozáskor oszszák be a nemzetiségi vidékek fiait olyan ezredekhez. amelyek szinmagyar vidéken állomásoznak, ahol aztán rájuk ragad a szép magyar szó. A negyvenhatodik gyalogezred tisztjeit idegen városba elhelyezni teljesen meddő uiitás, mert csak elégedetlenséget okozna. Valószínű, hogy az illetékes körök oda. hatnak, hogy a tervezett ujitást ejtsék el. Valószínűnek tartjuk, hogy el is ejtik azt. — A szegedi egyetemért. A Budapesti Szegediek Köre lelkes hangú körlevélben hivia föl a Budapesten tartózkodó földieket, hogy az egyetemi küldöttséghez csatlakozzanak, amelyet szerdán vezet a polgármester Héderváry Károly gróf miniszterelnök és Zichy János gróf közoktatásügyi miniszter elé. —" Szeged város memorandumát, amelyet diszes kiállításban adnak át ez alkalommal a miniszterelnöknek és a közoktatási miniszternek, Gaál Endre dr tanácsos már elkészítette. — Gelléri Mór levélben értesítette a polgármestert, bogv a küldöttségben részt vesz és tőle telhetőleg támogatni fogja Szeged város érdekeit. — Szegedi gyógyszerész a fővárosban' Csikós Ádám szegedi fiatal gyógyszerész, kinek két testvére Szegeden tanitó, a fővároe tizedik kerületében gyógyszertárnyitásra jogot nyert a belügyminisztertől. Csikós a Gyógyszerészek Lapja és a Kelmefestők Lapja tulajdonosa és szerkesztője, kiváló vegyész és ieles szakíró, kinek ebbeli érdemeit honorálta a miniszter a gyógyszertári jog adásával. Szakkörökben a jog odaítélése a legiobb hatást keltette, mert a tudás és törekvés nyert jutalmat. ami a nemes ambíciót is bizonyára csak fokozni fogja. — Osztrák erdészek Szegeden. Az osztrák erdészek pénteken érkeztek Szegedre. Alsótanyán szálltak ki. A város ebédet adott a tiszteletükre. A polgármester délelőtt kiutazott fogadásukra Alsótanyára. A vendégek megtekintették a város erdészetét és az erdőőri szakiskolát, ahol az állam vendégelte meg őket. Szombaton a városba jönnek, a melyet megtekintenek. Délután tovább utaznak Mezőhegyesre. — A kereskedő-ifjak egyesületéből. A szegedi kereskedőifjak egyesülete Raáb Izsó igazgató tiszteletére szeptember 16-án este kilenc órakor az egyesület nagytermében bucsuünnepólyt rendez. — A szegcdi adókivetés. A szegedi adókivető bizottság a következő adótételeket állapította meg: Központi tejcsarnok 900. Telektulajdonosok: Bach Jenő 7.50, Danczinger János 2, Gombos Imre 7.50, Kakuszi János 5, Klein és Kálnai 30, Kovács József dr 7.50, Molnár Mihály 12, Répás Józsefné örökösei 10, Tukacs Istvánné 7, Szeged-Alföldi Takarékpénztár 10, Urbán Mihály 5. Temetkezési intézet tulajdonosok: Barna Imre 36, Erdődi Béla 120, Fodor Jenőné 127, Gárgyán Márton utóda 600, Hegedűs Béla 240, ökrös Ferenc 22. Vlasits Károly 550. Terménykereskedők: Baics Tamás 60, Balogh Zsigmond 75, Bartók Vilmos 220, Bokor János 650, Böhm Sándor 300, Bugarszky Sándor 360, Csányi László János 400, ifjabb Csepella Ferenc 60, Csikós Antalné 36, Deutsch Andor 80, Eisenberger Nándor és Adler Resző 400, Farkas D. Hermann 120, Fsiclier Sándor és társa 100, Gück Lipót és társa 112, Gottlieb Vilmosné 84, Gruber Zsigmond 400, Grünwald Ármin és társa 90, Halle Henrik 60, Heller Pál 60, Herczl Lajos 90, Hild és társa 60, Hirsch és Herzfeld 60, Hollander József 30, Holtzer Ede 200, Kardos Jakab 350, Kálmán és Freund 120, Kiss testvérek 300, Klein Mór 144, Marer Ármin 600, Mandler Vilmos 120, Merkler Lajos 120, Nagy Jánosné 60, Neumann Vilmos 200, Pataki István 60, Pertics Józsefné és társa 60, Pisztrui Simon 40. Reitzer Lipót és társa 400, Rieger Mihály 120, Schwarcz Henrik 500, Szántó Ármin 60, Szemző Miksa 60, Táborszky Ágnes 36, Vadász Sándor 120. Weisz Salamon 340, Vörös Márton 36, Zakár Károly 60 Szombaton a biztosítási ügynökök adóját állapítja meg a bizottság — A kolera. Budapestről jelentik : Ma és tegnap este nyolc koleragyanus beteget szállítottak a járvány kórházba. Két gyanús beteg állapota ázsiai kolerára mutat. Az eddig történt kolera-esetek statisztikája mutatja, hogy a rettenetes ragályt többnyire matrózok kapták meg. Ezért a főváros közegészségügyi osztálya ma táviratban kért sürgős intézkedést a belügvminisztertől a Duna orvosrendőri ellenőrzésére. Kérték a belügyminisztert, hogy öt napig minden dunai járómii legénységét orvosok figyeljék meg és a megfigyelési idő alatt ne engedjék őket partra szállani. A hatóság a gyáraknak megtiltotta a Duna-viz használatát. Ennek az lett az eredménye, hogy a fővárosi vizvezeték nem tud elegendő vizet szolgáltatni. Természetesen ez az állapot nem tarthat pár napnál tovább és Budapesten a sokféle nyomorúság mellett a vizhiány is gondokat fog okozni a lakosságnak. — UJ egyesület, A szegedi kéményseprők bejelentették a polgármesternek, bogy megalakították a megyei szakegyesületüket. — Az öngyilkos szinházi kellékes* Rdber Sándor, a szegedi szinház főkellékese, még mindig válságos állapotban fekszik a kórházban. Munkatársunk künn járt a kórházban, de a súlyos beteggel beszélni nem lehetett. A kezelő orvosai kijelentése szerint Ráber Sándor állapota -Ven súlyos és életben maradása kétséges. A szegény főkellékes valószínűleg az életével fizet rá hivatására és arra az áldatlan szinházi -olitikára, melyben a nyomor tűrhetetlenné vált számára. — Tnll Ödön meghalt. Meghalt egy fiatal, erőteljes müvésztalentum: Tull Ödön festőművész, váratlanul rövid ideig tartó betegség után. Nemrégiben érkezett haza a nyaralásból, frissen, nagy munkakedvvel, de szombaton rosszul lett s az orvos vakbélgyuladást állapított meg. Beszállították Grünwald dr budapesti fasori szanatóriumába, a hol megoperálták, az operáció azonban már nem segíthetett rajta s ma délelőtt hosszas vergődés után meghalt. Tull Ödön szép tehetségű. és egyénileg is legkellemesebb festőművészeink közé tartozott. Képeiből a Szépművészeti Muzeum és a királyi palota számára is vásároltak, de nagyon kedvelte munkáit a közönség is, amely a kiállításokon nemcsak gyönyörködött bennük, hanem vásárolt is belőlük. Afrikai és magyar tájképei, zsáner- és csendéletképei nagyon ismertté tették a nevét. Tull Ödön negyven éves volt csak. Vasárnap délután temetik Budapesten. — Nagy tüzek az országban. Székesfehérvárról jelentik, liogy ott nagy tűzvész pusztított, melyet a dühöngő szélvihar még fokozott, A tűzvésznek eddig negyven ház esett áldozatul. Ugyancsak nagy tűzvész volt Besnyőtelep községben, melynek az egész község martalékul esett. — Forradalom a kínai birodalomban. Kiatungból irjá: Csengtu izolálva marad. A rizsszállitmány el van vágva. Attól tartanak, ho«y élelmiszerekben való hiány nemsokára a városban zavargásokat fog provokálni. A város összes kapuit a fölkelők tartják megszállva, amelyeknek száma állandóan emelkedik. Suifuból zavurgásokat, Kiatungból harcokat jelentenek. Vad idegenellenes hirek keringenek. Vanhsienből a misszionáriusok Hupe tartomány legközelebbi biztonságot nyújtó helységébe fog menekülni. A helyzetet mindenki komolynak tekinti. Csenkingből érkezett távirat szerint a brit konzul, aki ez idő szerint az amerikai érdekek képviseletével is meg van bizva, ma reggel közölte, hogy az összes brit és amerikai alattvalók Szecsuán tartományból azonnal nem veszélyeztetett helyekre menjenek, mielőtt a helyzet javithatlanul komolyra nem fordul. — Rémiiapok Olaszországban. Napsugaras szép Itáliát, álmaink szines hazáját megint veri az isten. Még nem volt elég a szicíliai pusztulás, a messzinai végitélet, ezrek halála, vagyonok megsemmisülése, mérhetetlen inség és nyomor, amit a kegyetlen földrengés hozott rá, egy kis pihenő titán, ugy látszik, kezdődik újra. Már napok óta mutatkozik a veszedelem. Az Aetna vésztjóslóan munkába fogott, szórta a hamut é.s a lávát, s egvidejiileg egymást érték a földlökések, az obszervatóriumok nagy földrengéseket jeleztek. Tegnapra aztán már óriási arányokban nőtt a veszedelem. Firenzét. Siennát és egész vidékét heves földlökések rázták meg, a harangok megkondultak, falak megrepedeztek, kéménvek bedőltek, a nép éjjel rémülten menekült ki hajlékaiból, s a szabadban táborozik. Mindehez Katániában földeket, szőlőket, embert pusztító rémes orkán csatlakozott, az Aetna pedig ötszáz méter széles és tizenöt méter magas lávafolyamot küldött ki magából, amely az A!kanta folyó irányában egész termékeny vidékeket irtott ki. parasztházakat, kastélyokat döntött romba és féktelenül nyomul előre. A nép között óriási a pánik. — Pán germán izgatás Amerikában. Netvyorkból jelentik: Deutsch-Ungarischer Bund. név alatt Müller János és társai pángermá.n egyesületet alapítottak az Egyesült-Államokban Elisabeth székhellyel, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az Amerikában élő magyarországi németeket zászlajuk köré gyűjtve, a legerősebb propagandát inditsák meg minden ellen, ami magyar. A Deutsch-Ungarischer Bund szócsővéül a magyarfaló Newyork Staats Zeitung-ot, a nagynémetek lapját választották meg, uielyet a német kormány erkölcsileg is és anyagilag is támogat, | s amely már évtizedek óta mint minden ma-