Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-02 / 201. szám

1911 szeptember 2 DÉLMAGYARORSZÁG 5 * Bródy Sándor konfcránsza. Bródy Sándor tudvalevőleg két nap óta Szegeden időzik, a Délmagyarország olvasói számára érdekes epizódokat moüdott el, mára pedig egyik nagyszerű tárcáját közöljük. Bródy Sándor vasánap este személyesen is bevonul a szegedi színház színpadára. „A fejedelem" és „Lajos király válik" cimü drámái között való szünetben konferánszot tart a darabjairól. Ez az előadás irodalmi körökben páratlan érdekességgel bir, mert Bródy Sándor vallomása az irodalmi alkotások gyöngyszeme, betekintést enged az illusztris iró lelkivilágába, gondolkodásába. A szegedi közönség ebből az alkalomból őszinte ünneplésben fogja részesíteni Bródy Sándort, hogy kifejezést adjon a nagy iró iránt való tiszteletének, szeretetének és csodálatának. * Stríndberg és a londoni cenzúra. Strindbe'g Ágoston, akinek drámái egy idő óta megf hódították az angol színpadot is, újból távozni kénytelen onnan. A londoni cenzúra ugyanis betiltotta Az apa cimü dráma előadását. Egy glasgovi színházigazgató, aki a Bün és bűnös cimü müvet akarta szinrehozni, erre a tilalomra hivatkozva, értesítette a szerzőt, hogy nem mer a darabbal a skót közönség előtt kísérletezni, mert azt hiszi, hogy a darab tul erotikus. Statisztika a magyarországi balesetekről — fi Jogtudományi Közlöny adatai. — (Saját tudósítónktól.) Iparfelügyelet és balesetek cimen hoz érdekes adatokat tartalmazó közlést a Jogtudományi Közlöny legutóbbi száma. A „Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesülete" — irja az idézett lap — az egész világ iparfölügyeletének szervezetéről és működéséről összehasonlító kimutatást tett közzé. Ennek a kimutatásnak egyik jellemző adata, hogy mig Angliában 2123, Franciaországban 1443 ipartelepvizsgálat esik egy iparfölügyeleti hivatalnokra, addig Magyarországon csak 190. Iparföliigyeletünk hiányosságai kétségtelenül szoros okozati összefüggésben vannak ipari balesetcink nagy szaporaságával. Az ipari culpa lehatásosabb prevenciója nyilván az erőteljes iparfölügyelet. Nagy valószínűséggel állithatjuk, hogy az utóbbi napok hirhedt balesetei — mint például a Kovald-féle eset — meg lettek volna akadályozhatok energikus és hathatós iparfölügyelettel. De iparfölügyeletünk fejletlen volta nemcsak a nemzetközi összehasonlításból tűnik ki, hanem az iparfölügyelők működéséről szóló jelentésből is. Az 1909. évről szóló jelentés szerint a fővárosban a telepek 22 százaléka vizsgálatlan maradt. Építési vizsgálatot alig tartanak. Körülbelül 22.000 baleset közül mindössze 639 olyan baleset volt, amelynek vizsgálatánál az iparfölügyélőség részt vett. Mindezen körülmények jórészt megmagyarázhatók iparfölügyeleti szervezetünkből. Az ipariöliigyelök tul vannak halmozva mindenféle, a munkásvédelemhez nem tartozó teendőkkel. Különösen a kazánpróbák, kazánvizsgálatok vonják el az iparfölügyelőket a szociálpolitikai föladatoktól és nagyszámú teendőik végrehajtásához elegendő személyzet nem áll rendelkezésükre. Kezelőszemélyzetük minimális. Irodájuk berendezése rendkívül primitív. Nemcsak iparfölügyeleti, hanerri egy.éb hatóságaink is igen kis mértékben veszik ki részüket a balesetelháritás fontos munkájából. Igy például a rendőrhatóságok csak elvétve jelennek meg a balesetvizsgálatoknál. Az iparfölügyelői jelentés szerint voltak halálos balesetek is, amelyeken a rendőrhatóságok nem vettek részt. Áz 1907:XIX. törvénycikk a balesetelháritás terén jelentős hatáskört biztosit a kerületi munkásbetegsegélyző pénz táraknak. Nem igen tudunk olyan esetről, amelyben munkásbiztositó pénztáraink éltek volna a munkásbiztositási törvényben lefektetett jógaikkal. Iparhatóságok megkeresése, üzemek ellenőrzése, óvórendszabályok kibocsátásának kérelmezése és az ővórendszabályok betartásának ellenőrzése mind a munkásbiztositó pénztárak hatáskörébe tartozó föladat. Igaz ugyan, hogy az iparfölügyelet hézagait a munkásbiztositó pénztárak erejük hiányosságánál fogva nehezen pótolhatják. De azért mindent el kel követniük, hogy a tudomásukra jutott visszaélések megtoroltassanak és hasonló esetek előfordulása megelőztessék. Az irodalom műhelyéből. — Magyar irók és zeneszerzők készülődése a szinházi idényre. — (Saját tudósítónktól.) Kezdődik a szinházi évad. Valami különös izgalom, benső láz fogja el még a közönséget is. Kapunyitás idején érdekes lesz egy kissé betekinteni a magyar irók és szerzők műhelyeibe. Az elmúlt és már kipihent, sokat igérő tartalmas irodalmi év után jogos a kíváncsiság, tudni, hogy mit hoz a küszöbön álló évad? Ez okból beszereztük és leközöljük a magyar irodalom és zene legkiválóbbjainak nyilatkozatait, hogv dolgoztak-e a nyáron és miként készültek az uj évadra? A Nemzeti Szinti áznak irtam egy olyan paraszt-vígjátékot, amelyben Blabáné dalolni fog, ha isten is ngy akarja, meg ő is. A darab cime: „Pacsirtaszó". Móricz Zsigmond. Most fejeztem be egy színdarabot. A darab, melyet a Nemzeti Színháznak szántam, 4 felvonásos vígjáték, magyar tárgyú s a múlt szazad harmincas éveiben játszik, részben magyar,részben német földön. Pékár Gyula. írtam egy operettet, „Leányvásár" címen, Bródy Miksa és Martos Ferenc szövegére. A „Leányvásár" eddigi megállapodások szerint mint, a szezon másodig újdonsága a KirálySzínházban fog színre kerülni. Jacobi Victor. Nem dolgoztam uj darabon. Bíró Lajos. Uj darabommal már elkészültem és Beöthy László őszszel fogja bemutatni a Magyar Színházban. A darab végleges címében még nem állapodtunk még. Jelenlegi címe: „A tehetséges császár", uégyfÖlvonásos szatirikus komédia, nem kosztümös és nem udvari miliőben játszódik, — egy buszonnégy éves, művészi ambíciókkal bíró császárnak a komédiája. Drégely Gábor. Társadalmi drámát irtam. De azt, hogy melyik színházhoz fogom benyújtani, ebben a percben még magam sem tudom. Földes Imre. Hogy irok-e uj darabot? Kevesebb hittel ugyan, mint régen és talán kevesebb szeretettel is, de dolgozom színpadnak szánt kéziraton. Garvay Andor. Már be is fejeztem az uj darabomat, melynek cime „Az üstökös". Telivér magyar bohózat, három fölvonásban. A Vígszínháznak szántani, ahol ez lesz a hetedik darabom. Guthi Soma. Egy vígjátékot irtam, amelynek cime: „A szép ember". A Magyar Színházban fogják még az őszszel előadni és a kitűnő férfigárda már is feszengve várja, hogy a direktor kire fogja osztani a címszerepet. Szirmai Imre azt állítja, bogy ez a szeíép még mindig neki dukál. Nagy Endre. Az én drámaírói működésem be van fejezve. Az én legnagyobb vágyam az újságírás. Ujságiró akarok lenni, ezzel kezdtem, ezzel is akarom végezni. Ennél még sincsen szebb. Molnár Ferenc, Máig biztos vagyok benne, bogy egyhamar nem fogok darabot írni. Nekem evés közben elment az étvágyam. De ki fogadhatja meg, hogy koplalás közben vissza nem tér. ., Kóbor Tamás. Több évi munka eredménye vár részemről megszólalásra. Közel két évi hallgatás után (a „Jánoska" óta) kissé torlódtak a darabjaim. Csak a nyáron fejeztem be egy uj háromfelvonásos színdarabot. M|Sg magam 'sem vt.ildom, bogy melyik színháznak adjam át. A darab cime: „A pacsirta". A Király-Szinházban a szezon első újdonsága lesz „A kis gróf". Zenéjét Kényi Aladár szerzette. A premiért szeptember hó végére tervezi a színház. Ugyancsak a Király-Szinházban második újdonságként fog szerepelni a „Leányvásár". Ez operett szövegét Bródy Miksával kéttéú irtuk, zenéjét Jakobi Viktor szerzette. Bakonyi Károlylyal ketten irtuk a „Kis király" cimü operettet, mely Kálmán Imre zenéjével a Király-Színház jövő szezonjának sorrendben negyedik újdonsága lesz. Bakonyival még egy közös munkáló dolgozunk. Ennek cime: „Nemtudomka". Zenés mü. A zenéjét Huszka Jenő komponálja. Még nem határoztunk arra nézve, melyik szinházbah adatjuk elő. A „Régi jó idő" cimü darabom — Poldini Ede muzsikájával — szintén okvetlenül előadásra kerül a jövő szezon folyamán, de nincs még végképpen eldöntve, hogy melyik színházba n. Lothar Rezsővel Hubay Jenőnek operaszöveget irtunk. Az operával Hubay már elkészült .,Szerelmi éj" a cime. Erős, modern dráma. Ugy értesülök Hubaytól, hogy Drezdában lesz a premier, a jövő szezonban. — De ezzel aztán végeztem is — erre a szezonra. , Martos Ferenc, 1. A jövő idényre báromfelvonásos operát irok Bosnyák Zoltán darabjából készült szövegre „Minette" cimen a Népoperának; 2. Beöthy megrendelésére a Magyar Színház számára kisérő drámai zenét irok Maeterlinek „Kék madár" cimü munkájához. Kacsok Pongrác dr. A berlini rendőrség botránya. — Merényletek az erkölcs nevében. — (Saját tudósítónktól.) Berlinből jelentik: A hirhedt Ev.lenburg-pörrel bemocskolódott berlini erkölcsök most ujabb, világraszóló botrányt provokáltak. Ezúttal nem a hadsereg, nem is az udvarképes -arisztokrácia körében ütötte föl fejét a perverz erkölcstelenség. hanem egyenesen a berlini rendőrség erkölcsrendészeti osztályában. Akinek hivatása őrködni a fél világba siilvedt szerencsétlenek fölött, rútul visszaéltek ezzel a hatáskörükkel cs szerelmet meg pénzt zsaroltak a rendőri felügyelet alatt álló leányoktól. Egész Berlin a kinos szenzáció hatása alatt áll. Már régebben sutogtak az erkölcscsőszök bűnös manipulációiról, de most a rendőrség egész kétségtelen adatok birtokába jutott. Egyelőre nyolc hivatalnokot fölfüggesztettek állásától. Ezekről kiderült, hogy nyilvános nőkkel állandó viszonyt folytatták, még pedig nem szerelmi aJapon. hanem hivatalos hatalmuknál fogva. A leányok nem tudták elutasítani őket. akiktől eksztéztenciájuk függ, sőt állandóan pénzelték n rendőrtiszteket.- Természetes, hogv énflek ellenében mindenféle előnyöket élveartok, aminek viszont a góbéjukra bizott'erkölésrendésset vallotta súlyos káfát. A vizsgálatot maga Jágb\y, a féadŐrigazgató vezeti, aki megállapitotta, Íiőífy számos esetben gyermekleányok ellen is merényletet követtek el a rendőrtisztek. A leánvokat megbecstelenitették, aztán rábeszélték, bogy helyezkedjenek rendőri felügyelet alá, mert ezzel uj médiumokat nyernek a ptnnnolásra. Számos tisztességes leányt elcsábítottak ilven módon. A visszaélések régóta tartanak és valószinü, hogy Jagow keze rhég több tisztviselőre lecsap.