Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-17 / 186. szám

1911 augusztus 17 DÉLMAGYARORSZÁG Döfnek a házak. — Ki kell lakoltatni az agész utcát. — (Saját tudósitónktól.) A palotái Szegednek vau e<yy része, ahol még mindig ab árvizalőtti rozzant házikók alkotnak utcaaorokat. Szám­talanszor szóba korü t már ennak a városrész­ek a rendezést, de technika, flnaneiália meg egyéb okok miatt a rendezőit bizonytnlan •lökre elhalasztották. A Somogyi-, meg a Ró­Vay-utcák düledező kis viskói ugy békésen om­ladozhattak, senki sem háborgatta őket, unal­masan lassú kimúlásukban. Végre szerdán délután a Somogyi-utcában e2y ház, egy hipoJedeiü kis viskó megunta a 'assu kimuláat, nagyot aóhajtott és olyan ala­posan berepedt a hátsó fala, hogy a rendőrség meg a mérnökség is érdeklődni kezdett a beteges utcasor állapota felől. Először is a Somogyi-utcában lévő Jambrilc István-féle házat nézte meg a bizottság. Nem 'ok látni való volt a törpe házikón. Alacsony bapua még alacsonyabb udvarba bukott a bi­'ottság. Az egész házat Újházi György lakatosmester Lkja, ott vau a műhelye is. A lakás hátsó fala repedt meg. A lazán összeállított vályogok egy Syöngo érintésre kibuknak a falból. A műhely 'ólai még épek, de már azokon is meglátsza­tok a vénülés aggasztó jelei. Vályogból és vertfalból épült fel a ház. Bene Káro'y városi mérnök véleménye sze­rint a fal berepedése nem veszélyes és a kila­boltatis nem is sürgős, mert ha azonnal kila­koltatnák az ilyen házak lakóit, akkor néhány tap múlva egész utcasorok állanának üresen. Ugy határozott a bizottság, hogy a berepedt Llu ház lakóit három nap alatt kilakoltatja és a há/igazdát kötelezi a fal kijavítására. Szóval, a mérnöki szakvélemény szerint nem veszélyes a Somogyi-utca1 házomlás. Ha nem is Veszélyes, de mindenesetre jellemző ós az esz­tétikailag is nagyon hátramaradt utcasorok rendezése már épen aktuális lenne. P.AFI_H!R£K a kínai kuruzslók aranyai. (Saját tudósilónk'ól.) Ugyanazokról a kínai­akról van szó, akiket már egyszer kitoloncol­tak Szeged teriiletérő!. Thien-Loiről ós kis csa­patáról, a kuiuzsló kínaiakról, akiket kedden délután csendőrök hoztak be Szegedre Kiste­lek határából. Ott csavargott a kis csapat Minden cél nélkül, de csodák csodája, már nem heten, liánom tizenöten voltak. Vigyorogva, száz ráncot vert a kinai vén­asszonyok arca, mikor a csendőrök a szegedi rendőrség folyosóján az ügyeletes rendőrtiszt elé kisérték őket. A vénasszonyok után csúnya sárga bőrű fia­talok tipegtek, vállukon a rúdra fűzött kettős kosárral, A kosarakban bájos, apró figurák bög­ek. Amiro egy rendőr nagybölcsen meg is je­gyezte : — Hisz ezek magyarul sirnak. Csalók ezek, ekárki mit beszél. A kinai asszonyok a gyerekeket a kosárban, a szci számokat a ládákban letették a folyosó egy sarkába ós vigyorogva tolakodtak be az ügyeletes szobába. Beszólni nem lehetett velők, hát megmotozták őket. A sok furcsa irás ós a sok piszkos ruhada­rab között Otill ogó angol aranyakat talált a úiotozó rendőr-kóz. A ferde kinai szemek mind a motozó kezet figyelték, belekapcsolódtak a kutató kézbe és minden mozdulatát éber figye­lemmel kisérték. Kiült a kapzsiság, a pónz­vágy az amúgy is sátáni arcokra. Kidülledtek a ferde, apró szernek és remegve szorultak Ökölbe a satnya, kék erpkkol kegesfiUU rajzolt, fontos kezek, — Kétszáznyolcvan danib angol arany — fe­jezte be a pénzolvasást a rendőr. — Még pénz ! — ürített ki egy piszkos ha­risnyát az ügyeletes rendőrtiszt. A harisnyában 2040 ko onát találtak. A kisteleki csendörök elmesélték, hogy a kínaiak ott is kuruzslássa! foglalkoztak. Van náluk egy nyommtott papir, melyre németül és szerbül ez van irva : I | Stetneí, fogat, fület c-s müden I betegséget meggyógyítunk* A szegedi rendőrség ugy határozott, hogy a kínaiakat saját költségükön elszál'itj. k Bécsig, mert olt van a kínaiak, tanyája és onnan in­dulnak kuruzsló útra az ország minden ré­szébe. Érdekes, hogy a kínaiak az o osz nyelven kivül semmiféle európai nyelvet nem beszél­nek és mégis be tudják háló ni a tanyai lakó­kat és rengeteg pénzt tuduak kicsalni a hi­székeny emberekiől. A rendőrség tovább eresz­tette a karavánt, mert följelentés sehonnan sem érkezett ellenük és szükség esetén azt is be tudják bizonyítani, hogy ők nem kuruzslók, hanem zsonglőrök. — A y. II. O. Sz. — Baitliazár püspök­höz. A tiszántúli református egyházkerület tegnap beiktatott püspöke : Balthazár Dezső dr tovékeny igazgatósági tagja a Vidéki Hír­lapírók Országos Szövetségének is és minden alkalmat felhasznál arra, hogy a vidéki sajtó iránt való rokonszenvét kifejezésre juttassa. A kiváló kartárs püspöki beiktatása alkalmából a V. H. 0. Sz. elnöksége a következő távira­tot küldte Debrecenbe : „Méltóságos Balthazár D zső dr püspök ur- ! nak Debrecen. Üdvözöljük az Ur szolgáját, ki­nek megadatott, hogy egyházkerületének feje­delme legyen. Üdvözöljük a mi Szövetségünk igazgatósági tagját, aki fejedelmi méltóságá­ban is szolga maradt velünk a gondoiatsza­badság oltáránál. Fennkölt szellemednek di­csőséget, nevednek örökéletet magad terem­tettél, mi már csak a testvéri szeretet virá­gait fonhatjuk koszorúdba, mely nekünk is jól­eső elismerést jelent. A Vidéki Hírlapírók Or­szágos Szövetsége nevében : Szávay Gyu'a el­nök, Paiócz László titkár." — Kolera Bécsben. Riasztó hir érke­zik Bécsből. Sckrvendt Aloizia nevü gyári munkásáén, akit a Ferenc József-kórház belgyógyászati osztályán ápoltak, a bakte­riológiai vizsgálat az ázsiai kolerát állapí­totta meg. A nő többször szenvedett ólom­mérgezésben s most is azt hitték, liogy ez a baja. Csak kedden, miután kétségtelenné vált, hogy ázsiai kolerája van, vitték át a járványkórházba s elkülönítették. Honnan szerezte a bajt, még nem derítették ki. Az összes óvintézkedéseket megtették. — Az EÜIKE jubileuma. Kolozsvárról je­lentik : Az EMKE szeptcmbor 8-án üli meg fennállásának negyedszázados jubileumát,* mely­lyel kapcsolatban országos közművelődési kon­gresszust rendez. József főherceg 8 án reggel érkezik Kolozsvárra, ahol az uj vármegyeháza épületében rendeznek be számára lakosztályt. Az ünnepélyre ós a kongresszusra nz ország minden részéből tömegesen jelentkeznek a résztvenni szándékozók. A kormány, a főrendi­ház és a képviselőház is képviseltetni fogja magát s nagyszámban jelentkeztek hölgyek is. — A mayyar püspökök és I\T ünnepek korlátozása. A magyar püspöki kar szeptem­berben konferenciát tart, amelyen kérni fogiák a pápától, hogy a magyar ünnepek legnagyobb részét továbbra is hagyják meg. — Istentisztelet a zsinaffójjábun. A ki­rály születésnapja .alkalmából, augusztus 18-án, pénteken, este hat és fél órakor a zsinagógá­ban ünnepi istentiszteletet tartanak. — Báron tanév halála. A fővárosi zsidó­kórháznak negyedszázadnál régebben működő főorvosa, a kiváló sebész, Báron János dr egyetemi magántanár ma délben szívszélhűdés­ben hirtelen meghalt lakásán. Báron kivá'ó tu­dós volt, egyike a legjelesebb sebészeknek. — A kereskedők adója. Szerdán folytatta az adókivető bizottság a kereskedők adójának megállapítását. A bizottsága következő adóté­teleket tárgyalta le: Cipőkénöcskészitó'k és árusok: Anka Demeter 24, Cinner János 36, Cövek Gyula 36. Divatárukereskedó'l:: Berec Ignác 150, Biau Lajos 120, Biau László 180, Csillag József 175, Doutsch Sándor 111, Fein Lajos 350, Fischor Izsó 100, Fiscin r és Ober-ohn 500, Grosz Hen­rik 250, Grosz Izidor 230, Grosz Károlynó 222, Grünbaum Ruac 180, Hirschl Teatvérek 200, Isűtorisz Antal 16, Jakobovics Mór 174, Kiss Arno'd 262, Kulinyi Adolf 350, Klein Mór 120, László Albert 72, Lemle József 260, Lőwi Soma 350, Lusztig Imre 140, Martinov Zsifa 124, Paf­kovics Roz*ő 568, Pollák Testvérek 550, Sátor Pál 200, Schlesinger Mór 600, Schwarc H. és társa 157, Schweiger Sándor és Salamon 200, Szarvas J. József 180, Szendo ós Vadas 134, Szabó S. és társa 100, Sziláéi Károly 110, Wagner Gusztáv 2100, Vajda Jenő 120, Weisz Albert 350, Weisz Vi'mos 60. Csütörtökön a dohányárusok, ecetgyáiosok és fakereskedők adótételeit állapítják meg. — Kéthy Mcuotti mejjhalt. Réthy Menotti ipari főfelügyelő, a kereskedelmi muzeum egyik legrégibb munkása tegnap Gleiclienbergben több havi súlyos betegség után elhunyt. A ha­láleset bírót Szegeden is nagy részvéttel fo­gadták, mert R'thy a kilencvenes években hosszabb ideig volt Szegeden iparfelügyelő és kedvelt tagja volt a szegedi társaságoknak. 1 nen került a kereskedelmi muzeumba, ahol kiváló érdem i elismeréseül az ipari főfelügye­lői cimet és jelleget kapta. Családja, amelyet Szegedről is sokan keres'ek föl rőszvétlevelek­kel — a holttestet Budapestre száilitotta és ott is temetik el az elhunytat. — Megfertőzik a vizet. Gyakori eset, hogy a vizeket ártalmas anyagokkal megfertőzik, különösen olyan vidéken, ahol vegyészeti gyá­rak, vagy bőrcserző telepek vannak a vi«ek mentén ós ahol a gyártásnál használt szenny­vizeket a folyóba eresztik. A miniszter most körrendeletben utasítja a ha'óaigekat, hogy az erre vonatkozó törvény rendelkezéseit szi­gorúan betartsák. A reudelet ma érkezett meg S/egedre. — Állami leányiskola a Dujjo«it«-utcA­bnn. A közoktatásügyi miniszter értesítette a várost, hogy a Dugonits-utcai állami leányis­kola tervezetét hat rendbeli, a leiratban meg­jelölt, — módoűtá-sal jóváhagyta ós az ópit­.ezós ellenőr és vei az államépitószeti hivatalt bizta meg. — Véyet ért a péksztrájk. Bu ; pesten a póksztrájk ma v.'-get ért, mert a munkásoknak elfogyott a p inzük. — Leány a káplán szobájában. Zombor­ból jelentik: A zombori római katolikus plé­bánián nagy rémületet okozott egy Huber Anna nevü busz éves, viruló szép leány, akin hirte­len kitört az őrület és rohamában az egyik káplán szobájába surrant és ott bezárkózva, különfél•} tárgyakat az ablakon keresztül kido­bált. A rendőrség a bezárt ajtót feltörte és a szerencsétlen leányt nagynehezen beszállítot­ták a kórházba. — Oroszok Magyarországon. Orsováról jelentik : A „Do.ík Ferenc" novií hajón szer­dán kétszáznyolcvan szerb és orosz tiszt, vala­mint számos arisztokiafa érkezett Herkules­fürdőről Orsovára. A város megtekintése után csütörtökön Oroszországba utaznak. A vendé­gek tiszteletére szerdán este szerenádot adott a szerb katouai zenekar. — Könyv a szerb királ} gyilkosságról. Belgrádból jelentik : A Pravda cimü lap sze­rint már a legközelebbi napokban meg fog je­lenni ,Egy királygyilkos emlékiratai" címen a hiteles leírása a nyolc év előtti borzalmas éj­szakának. Ez a könyv nagy szenzációkat igér arról, hogy milyen szerepet játszott a király­gyilkosságban Karagyorgyevics Péter herceg, a mostani király. — Állnnti jutalmak ipari munkásoknak. A kereskedelemügyi miniszter elhatározta, hogy évenkint bizonyos számú jutalmat ad a keres­kedelmi ós iparkamarák javaslatára oly ipari munkásoknak, luk hosszú éa hűséges szolgá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom