Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-14 / 184. szám

D.ÉLMAGYÁRORSZÁG 1914 augusztus 14 lentőségét. Erőt és kitartást kí­vánt a dalosok munkájához. Utána Priváry Pál olvasott fel a Szegedi Polgári Daloskör 40 éves múltjáról és ismertette a daloskör eddigi működését cs sikereit. Szekerke Lajos dr fölolvasása következett ezután. Liszt Ferenc­ről, a magyar művészről olvasott fel. Tartalmas és szépen meg­konstruált tanulmánya nagy tet­szést aratott. Majd az elnök záró­szavaival a díszközgyűlés véget ért. Aj Hagenmacher-sörcsarnokban bankettre gyűltek össze a dalo­sok, hol számos felköszöntő hangzott el. A dalosverseny délután fél öt órakor kezdődött a színházban. A dalosverseny zsúfolt házat von­zott. A versenyen tizenegy daloskör vett részt. A zsűriben Burdács Rezső, Meák Gyula, Daubravszky Viktor, Erdélyi Sándor, ifj. Er­délyi Sándor, Naszády József, Nidermayer Antal, Menner Já­nos és Prelogg József foglaltak helyet. A verseny eredményét este tiz órakor hirdette ki Burdács Rezső elnök az ujszegedi vigadóban. Első a) dijat nyerte a Lugosi Iparos Daloskör (Szeged tisztelet­•dija.) Eslő b) M. A. V. Visszhíing Buda­pest. (Országos Dalszövetség tisz­teletdija.) Második a) Zsombolyai Dalegye­sület. (Pálfy Dániel tiszteletdija.) Második b) Rákosligeti Dal- és Zenekör. (Szeged-Alföldi Takarék­pénztár tiszteletdija.) Harmadik a) Kolozsvári M. A. V. Összhang. (Szeged-csongrádi Takarékpénztár tiszteletdija.) Harmadik b) Zsombolyai Iparos Dalegyesület. (Lemle Miklós tisz­teletdíj a.) Harmadik c) Zombori Iparos Dalárda. (Szegedi Kereskedelmi és Iparbank tiszteletdija.) Negyedik a) Temesvári Dalos­kör. (Begavári Back Bernát tisz­teletdíj a.) Negyedik b) Nagyszalontai Vá­rosi Dalárda. (Gerliczy Ferenc báró tiszteletdija.). Ötödik a) Lippai Daloskör. (Sze­gedi Kézmüvesbank tisztelet­dija.) ötödik b) Nagyteremiai Dal- és Zenekör. (Szegedi Kereskedőifjak tiszteletdija.) ötödik c) Apatini Férfidalárda. (Zimmérmann József dr tisztelet­dija.) A lippai, lugosi, zsombolyai es kolozsvári dalárdák karmestere tiszteletdijat kaptak. A dijak kiosztása után reggelig tartó tánc következett. Erdélyi Kálmán zenekara liuzta a talp álá valót. A főkapitány a hivatalában. — Saját tudósítónktól. — Somogyi Szilveszter dr. főkapi­tány hat heti szabadságából visz­szaérkezett és hétfőn már át Is vette hivatala vezetését. A főka­pitány a hat heti szabadságát ko­moly tanulmányozással töltötte. Rendezik az utcákat. A tanács még a mult héten pá­lyázatot hirdetett a Vadkerttől a Tompái kapuig terjedő útvonal kiépítésére. Összesen csak egy pályázat érkezett be, mely ötven százalékkal drágább volt az elő irányzatnál. A tanács uj árlejtés kitűzését határozta el avval a változtatással, hogy a földmunká­kat kivéve az árlejtésből — há­zilag készítteti el. Gyakorlatra mennek a szegedi katonák. — Saját tudósítónktól. — Ma, hétfőn este mennek el gya­korlatra a szegedi katonák. Nagy parádéval hagyja el a várost a szegedi ötödik honvédgyalogezred első, második és negyedik zászló­alja, a harmadik zászlóalj, amely Nagybecskereken állomásozik, on­nan egyenesen megy a nagygya­korlat helyszínére. Történik pedig ez a gyakorlatra vonulás a követ­kező módon: Hétfőn este fél kilenc órakor kivonulásra készen áll az ezred a kaszárnya előtti téren. Kilenc órára a katonazenekar hangja mellett már kivonultak a Rendező­pályaudvarra, ahol legkésőbb egy­gyed tiz órára valamennyi száza­dot elhelyezik a rendelkezésre álló három külön vonatba. Negyed tiz órakor tehát a katonák már össze­zsúfolva ülnek a vaggonokban, közlegények, tisztek egyaránt. A vonatok azonban csak jóval éjfél után indulnak el. Az első zászlóalj két órakor, a második két óra tiz perckor, a ne­gyedik pedig három óra negyven­öt perckor indul el a katonákkal Arad felé. Tehát négy, sőt hat órát is lesz­nek kénytelenek összepréselve, ál­matlanul, elcsigázva tölteni a hon­védek addig az ideig, amig a vonat tényleg útnak indul. Menjünk azonban néhány órá­val vissza. A honvédek hétfőn reg­gel öt órától délig harcászati gya­korlatokat tartottak és tekintet­tel arra, hogy az ezred fél kilenc órakor áll teljes készenlétben, a zászlóalj parancsnokok kiadták a parancsot, hogy a zászlóaljak nyolc órakor a kaszárnyáim fel­álljanak, a századosok pedig elren­delték, hogy a század fél nyolc órakor indulásra kész legyen. Ez meg azt jelenti, hogy a szakaszok­ban már öt órakor megkezdődik a készülődés, a munka és azok a ka­tonák, akik hajnaltól délig gyalo­goltak, gyakorlatoztak, öt órakor már újra munkába állanak azért, hogy órák hosszat az állomáson veszteglő vaggonokban álmatlanul töltsék az időt. Hogy miért van ez igy? Egy­szerűen azért, mert az ezredpa­rancsnok katonabandával akar végig vonulni a városon., Éjjel nem lehet ezt megcselekedni, inert a katonazenekar muzsikája zavarná a polgárok nyugalmát. Az ezredparancsnok tehát ugy se­gít a dolgon, hogy este kivonul­tatja a három zászlóaljat. Ha még megengednék azt, hogy a vonat indulásáig a katonák az állomás előtt álljanak, még jobb lenne a helyzet, de elrendelték azt is, hogy a pályaudvarra való ; megérkezés után mind a három zászlóaljat bevaggonir ózzák. A tisztek körében nagy elégü­letlenséget keltett ez az intózke dés. Mindenütt beszélnek róla és nagyan el vannak keseredve, hogy az elutazást igy rendezték el. Drágább lesz a sör. — Saját tudósítónktól. — A nagy szárazság jegyre erőseb ben szól bele a termények s köz vetve laz ipari íuton előállott élei micikkek áralakulásába. A zöld főzelékek után a hüvelyesek nagy­mérvű áremelkedése következett. A silány rápatermés miatt meg­drágult s imég erősen drágulni fog a cukor. Most meg követi a sorozatot a sör. A komlótermés a kedvezőtlen időjárás aniatt na­gyon megcsappant ,s különösen Csehországban, a sörgyártás szá­üiára elsőrangú komló hazájában termett belőle igen kevés. A tava­lyihoz képest készeresnél nagyobb áron adják az uj komlót. A ma­gyarországi termés meglehetős. Erdélyben és a Bánságban elég jó is, de a sörgyártást a magyar komló kevéssé befolyásolja. Épen ezért nagy jelentősége van annak a körülménynek, liogy a szászi komló ára a tavalyi méter­mázsánkinti 250—300—340 koroná­val szemben 700—800 koronára emelkedett. A magyar komló, mely tavaly 140—150 korona volt, most 280—300 korona. Ez az ár még emelkedni is fog és akik, ed­dig nem adtak ,tul a komlójukon, sokkal jobb árakat kapnak. A rossz termés oka részben a szárazság. A komlónak sok vizre nincs szüksége, de azért az esőt nem nélkülözheti. A meleg éjsza­kák nagyon fontosak a fejlődé­sére, már pedig a mostani hősé­get megelőzőleg az éjjelek hűvö­sek voltak. A komló szedése most van folyamatban. j Fokozza a bajt az a körümény, hogy készleteik úgyszólván nincse­nek. A nagy forróság miatt az utóbbi betekben világszerte rend­kívül nagy volt a sörfogyasztás és a komlókészletek — melyek az uj omlóhoz képest különben is ki­sebb értékűek — majdnem teljesen elfogytak. A komlódrágaság természet­szerűen maga után vonja a sör árának emelkedését is. Egy koro­nónál többel emelkedett máris a sör ára hektoliterenkint és még áremelkedés is várható. Hogy mennyivel fog megdrágulni, azt még nem lehet tudni. A világ komlóterésének kialakulása szabá­lyozza majd az árat. Nspifles a Lcnovei-hőDoInanál. — Saját tudósítónktól. — Kószó István dr a szegedi 48-as Kossuth-párt elnöke bejelentette a a rendörségnél, hogy augusztus 15-én délben, alsótanyán a Len­gyel-kápolnánál a párt népgyűlést tart, amelyen Kelemen Béla dr országgyűlési képviselő a katonai terhek emelése ellen való állásfog­lalásról fog beszédet tartani. A bejelentést és a népgyűlést a rendőrfőkapitány tudomásul vette Bali Mihály otthonában. A környékbeliek, különösen a faddiak már „megszokták", ellen­ben mi, akik csak néha-néha egy­egy halálos ítélet végrehajtása után hallunk erről az állami tiszt­viselőről és akik nagyritkán lát­juk, érdeklődéssel hallunk min­dent, ami személyéről, életéről mond valamit. Én is megragad­tam az alkalmat s hogy Tolnában jártam, ellátogattam Bálihoz. Meleg nyári délután volt, kocsi­som nem t udta megmondani' a „mester" lakását s igy leszállottam a kocsiról a községháza előtt, megtudandó, hogy hol lakik. Jó véletlenség volt, hogy Bali sógo­rával találkoztam épen, ki mel­lesleg az egyik segédje, ő aztán el­kalauzolt a „mester"-hez. Nagyterületű földeken s kerte­ken mentem keresztül, melyek mind Bali tulajdonát képezik, inig végre egy földszintes falusi ház udvarára jutottam. A ház két szobából s konyhából állott, bent azonban nem találunk senkit. De azután rábukkantunk mégis a borospincében a halálos Ítéletek végrehajtójára. Épen bort fejtett. Mig szemem hozzá nem szokott a gyér világításhoz, alig láttam sö­tét körvonalaknál egyebet. Bemu­tatkoztam neki, miután első dolga volt, hogy a legjobb borából meg­kínált egy pohárral. Jóképű magyar ember Bali Mi­hály. Hatalmas termete, szép fe­kete bajusza van, magas homlok­kal. Apró szemével fürkészve te­kint az emberre. Beszélgetést kezd­tem vele, melynek során, csupán oly dolgokat mondott el, melyek nagyrészt ismeretesek. Igy arra a kérdésemre, hogy mi vitte rá arra, hogy hóhér legyen, elmondotta, hogy mérgében lett hóhérrá. Ugyanis 1878-ban történt a bosz­niai okkupáció alkalmával, hogy a mozgósított 150.000 magyar baka közül egy sem akart arra vállal­kozni, hogy 12 halálra itélt bos­nyákot felkössön. Mire aztán, hogy saját szavaival éljek: — „Nagyon haragudtam, hogy ennyi katonaemberben oly kevés a bátorság, kiá.llottam hát én, oszt' felkötöttem a bitangokat." — Azóta huszonkét izben haj­tottam végre halálos iéletet. Min­den egyes alkalommal velem volt hűséges segédem, Gold János, aki elődömnek, néhai Ivozarek János­nak a veje. Azután még egyszer elmondatta a kinevezés történetét: — Furcsán kerültem én hivata­lomba. 1878-ban, a boszniai had­járat idején, augusztus havában* • épen harminchárom esztendeje lesz most — Szerajevó hevétele után tizenkét béget, akik a bos­nyák fölkelést szervezték, kötél ál­tali halálra Ítélték. Az ítéletet nem volt, aki végrehajtsa és napipa­rancs utján kerestek a legénység között embert az ítélet végrehajtá­sára. Én, aki szívből utáltam a bosnyákokat, jelentkeztem és egJr augusztusi hajnalon mind a tizen­két béget egymás mellé fölakasz* tottam. — Akkor őfelsége a hadié?©111' mel tüntetett ki. Mikor 1899-be11 Kozarek János meghalt, öt pálya" zó közül ezen érdemeimre való oi" _ 1911 ai vatkozáss; letvégrehí — Meni gezni a d( — Háro S0n kiszer Kolozsvár amikor F gyilkost a láltusa ny Eközben Itt elmom eresztették Kaddon, r áak hivta len ő is b< ben meg i kir. hóhérr Néhai P gyilkosról gyon gyáv. Bálit, hogj Sajnálta, kis fiu gyei be, mert voltak. Balinak i gei szoktak <légek mej •4 hektói: gyon jó boi Panaszko drla pirók, rendesen mi a lapot, mel Zony az is i ('ig hát ő n Magáról. Mikor -má kocsim Fad "ai lapályo fordul a ko tőlem: — Hát az »vele" fpgni Közeli a I A közelgő kintettel arr Szülőket, h Vagyoni va hitványra Szükségük, i Üoskodjanak őségnél az í^dig szepte közel két Jí^í? egysz ) bizonyi 5 legtöbb he 's kellett a t< hitványt cs; ett kiállítani, Jnak haszi sziilő. • Nemcsak a munkán fból, hanem első so °Sy a szűk hitványokat "°st kérjék. — lil[ ktegirtuk ,m Ma, a kis .^•gyében u, "Jását rendel ef dr heh

Next

/
Oldalképek
Tartalom