Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-29 / 197. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 augusztus 29 lése szintén az obstrukció ellen hozott határo­zatot, egyben feliratot intéz a kormányhoz az általános választójognak olyan reformálása érdekében, hogy a magyarság szupremációja biztosíttassák. — Kizárólag szülőket érdekel, hogy a közelgő iskolaidóny beálltával gyermekeik­nek egészségi szempontból a legjobbnak el­ösmert hazai gyártmányú anatómiai cipő­ket vásárolják, melyek csakis a Moskovits anatómiai cipőgyár fiókjában. Kárász-utca 14. szám alatt kaphatók 4 50, 550, 6'50, 7'50, 8'ötí, 10'— ós 13"— korona egységes szabott árak mellett. TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiacon a mai derült száraz idő­járás folytán szilárdabb volt a buza és a rozs ára. A tengeri eleinte lanyhább irányt köve­tett, mert 33 millió métermázsánál kisebb becslésre számítottak, de déltájban ennek is erősen javult az ára. Egy órakor a követke­zők voltak a záróárfolyamok: Buza áprilisra 11.84—11.85. Buza októberre ÍJ.62—11.63. Rozs októberre 9.89—9.90. Tengeri májusra 8.24—8.25. Zab októberre 8.95—896. A készáruvásáron öt fillérrel olcsóbb áron mintegy 25.000 mm. volt a buzaforgalom. / rozs 5—10 fillérrel drágább, a többi váltó zatlan. A budapesti értéktőzsde. Aug. 28. Ma megnyitáskor az nltimóhalasz­tással foglalkoztak, amelynek az elintézése után hozzáfogtak az üzlethez. Az üzlet eleinte tartózkodó, később igen szilárd volt, mert a beszpárt födözni volt kénytelen. A vezető pia­con a magyar hitelrészvény, a helyi piacon a közúti vasutrészvény tűnt ki nemkevéssel A zárlat igen szilárd és élénk volt, mert Bécs­ből, ahol ultimóhalasztást a miénkhez hason­lóan könnyen és simán elintézték, az arbit­rázs utján igen sok vásárló megbizás érke­zett. A készárupiacon az üzlet nehezen kapott lábra, minek következtében számottevő for­galom vagy változás nem volt. Kötöttek: Osztrák hitelrészvény 654.75. Magyar hitel­részvény 851—854.25. Osztr. magy államv. 742.75—744.75. Közúti villamos vasút rész­vény 815—818. Déli vasút 121.50—122. Jelzá­logbank 494—494.75. Leszámitolóbank 583.50 —584.75. Városi villamos vasút 427.50— 428.75. Magyar bank 740.75—741.50. Keres­kedelmi bankrészvény 4140. Általános kő­szénbánya 837. Újlaki téglagyár 430—431. Temesvári szeszgyár 446. Schwartzer-féle részvény 260. Magyar villamossági 506.—. A déli tőzsde folytatólagosan igen szilárd volt, mert egy nagy bizományos nagy tétel­btn vásárolta a helyi papirokat. A bécsi és a berlini jelentés nem buzdított. A nemzetközi piacon a magyar hitelrészvény keresett volt. A helyi piacon a közúti vasutrészvény tete­mesen emelkedett. A készárupiac iizlettelen, csendes volt. A járadékpiac renyhe. A zárlat élénk és szilárd. Kötöttek: Osztrák hitel 655 —654.50. Magyar hitel 854.25—854.75. Osz­trák-magyar államvasút 744.50. Déli vasút 122. Leszámitolóbank 583.75—584. Közúti vil­lamos vasút 817.75—819.50. Városi villamos vasút 427—427.50. ffazai sorsjegy 118.50. Agrár bankrészvény 519.50. Adria tengerha­.iós részvény 537—536.50. Északmagyaror­szági kőszén 411.50—412. Salgótarjáni kő­szén 606. Általános koszén 835—836. Dijbiztositás: Osztrák hitel rész vényből hol­napra 3—4 korona, nyolc napra 6—8 korona, szeptember hónap végére 16—18 korona, osz­trák és magvar államvasutrészvényből szep­tember hónán végére 14—1 ökorona. A bécsi börze. A mai előtőzsdén a kötések a következők voltak: Osztrák hitelrészvény 652.75. Ma gyar hitelrészvény 851. Angló-bank 327.50. Bankverein 547.25. Unió-bank 627.50. Len­derbank 545.50. Osztrák államvasút 743. Déli vasút 121.50. Rimamurányi 694. Alpesi bá­nyarészvény 834.50. Török sorsjegy 251. Márka készpénzért 117.32. Ultimóra 117.42. SPORT Sportszerű magauiselet. (Saját tudósitónktól.) Eleinte csak a fővá­rosban történtek sportszerűtlen magavisele­tek és egyesületet felforgató viszályok, most pedig egymást érik az ilyesmik a vidéki váro­sokban. Mndez a sportembereknek hozzájuk nem méltó és nem illő magatartásából szár­mazik. Sokan még nincsenek tisztában a sport hivatásával és dőrén azt hiszik, hogy az csupán egyéni hiúságaik kielégítésére alkal­mas eszköz. Legtöbbnyire versenyek alkal­mával nyilvánul meg a sport tulajdonképeni céljának félreismerése. t A verseny a fejlődés legfőbb kelléke, tehát feltétlenül szükség van rá. De ne higyjük, hogy a sport egyébből se áll, mint versenyből. Sajnos, a sporttal foglalkozók legnagyobb ré­sze csak azért sportol, hogy mihelyst elsajá­tított egy kis rutint, mindjárt versenyezzen, mert különben senki se szerez arról tudomást, hogy ő is sportember. Innen van az, hogy a sportember megbecsülése lépten-nyomon csorbát szenved, pedig igazán megérdemlik az őszinte tiszteletet és megbecsülést, mert a legideálisabb célért küzdenek: — ép testért és ép lélekért. Ha a versenyt azért kell rendez­nünk, hogy ezáltal a sportot fejlesszük, akkor minden versenyzőnek abban a komoly tudat­ban kell készülnie a küzdelemre, hogy azon neki a legjobbat kell bemutatnia. Hogy ezt el­érhesse, természetesen lelkiismeretes tréning­re van szüksége. Éhez pedig első sorban a rendes, beosztott életmód tartozik, amit so­kan nem cselekszenek és ezért nem tudnak fejlődni. A legtöbb inkorrektséget a verse­nyen követik el, különösen magaviseletük által. Nem tudják felfogni ,hogy minden egyes verseny tulajdonképen a sport ünnepe és a közönség, mely ünnepi hangulaban és érzés­sel lesi, várja a versenyzők bemutatkozását, egyúttal azt is megköveteli, liogy a résztve­vők is iinnepies komolysággal és intelligens emberhez méltóan viselkedjenek. A verseny­zők vegyék mintaképül Somodyt, legjobb magasugrónkat és ha őt követik, bizonyára hozzá hasonló tiszteletben részesülnek. Benne lássák a sportember eszményi képét, ö tette azt a kijelentést, hogy nem törődik mások: nálánál gyengébb tudásával és nem igyekszik a biztos dijnyerésre kinálkozó alkalmat kiak­názni, mert csak akkor versenyzik, ha legjobb egyéni tudását tudja kifejteni. És ezt nem­csak hangoztatta, hanem be is bizonyította akkor, amidőn Magyarország magasugró bajnokságáért nem versenyzett azért, mert hozzá méltó eredményt nem tudott volna fel­mutatni. íme egy ember, aki tettével igazolja, amit a versenynek sportbéli jelentőségéről és a sportszerű magaviseletről előbb elmond­tam. Hogy a sport híveinek és művelőinek szá­mát gyarapithassuk, bármilyen sportnem­ben, nem elég tehát szóval és tettel agitálni, íanem első sorban önmagunknak kell tisztá­tlan lennünk azzal, hogy amit cselekszünk, vájjon sportemberhez illő-e ? És ha sportsze­rűtlen tettet viszünk véghez, okuljunk a kö­vetkezményeken és lássuk be hibánkat, mert azzal többet használunk magunknak, mintha a vádaktól különféle módon tisztálkodni aka­runk. Akik esetleg pálcát törnek felettünk, bizonyára jóbiszemiileg teszik, ha nem is he­lyesen. Az ilyeneknek bírálatát tűrnünk kell addig, mig bűnösek vagyunk. Ha aztán érez­zük, hogy a vádak alaptalanul értek bennün­ket, csakis sportembert jellemző magaviselet­tel hánthatjuk el azokat magunkól. Homo. f SZAK—Szabadkai Sportegyesület 6:1 (félidő 3:1). Szépszámú közönség jelenlété­ben tartotta a SZAK első, szezónnyitó mér­kőzését a Szabadkai Sportegyesülettel, amely­ből a szegedi csapat került ki — meglehetős nagy gólaránynyal — győztesként. A Szabad­kai Sportegyesület igen jól tartotta magát. Csatársoruk elég jó, bár nem goalkópes. Hnlf­sorjuk feltűnő gyenge. Kapusuk kiváló erő, csak neki köszönhetik & szabadkaiak, hogy több goalt nem kaptak. A SZAK győzelme in­kább a kiváló egyéni, mint összjáték eredménye. Néhány játékos óriási formában van. Igy Fürst I. jobbszélső, ki gyönyörűen dolgozott, továbbá Vér, Ágoston és Kiss. A vezető gólt a SZAK éri el, amit Szrbadka nemsokára kiegyenlít. A játék változatos, do Szabadka jó védelme dacára sikerül az első félidőben még 2, a má­sodik félidőben még 3 gólt beadni. A mérkő­zésen igen sok korner esett, legtöbbje a SZAK javára. Kitűnő biró volt Gulyás (SZÁK). TÖRVÉNYKEZÉS § Az országos ügyvédszövetség szegedi osztálya. Az országos ügyvédszövetség szegedi osztálya vasárnap délelőtt tartotta alakuló ülé­sét. Elnök lett: Szabó Jakab ügyvéd, társelnök: Kompolti Ábrahám dr, pénztáros: Aigner Ká­roly dr, titkár: Szafcáts Jóssef dr, választmányi tagok: Basogh Géza dr, Bodnár Géza dr, Csáky Lajos dr (Hódmezővásárhely), Czibula Antal dr, Holló Samu dr, Grasselly Károly dr, Kornis Béla dr, Szivessy Lehel dr, Réthy Károlz (Makó). Az országos ügyvé .'szövetség igazgatóságának 8zegedi tagja Rósa Izsó dr s a szövetség egyik ügyésze Balassa Ármin dr. A szegedi osztály megalakításánál az ügyvédeket az a szempont vezette, hogy az osztály tisztikarába ós vá­lasztmányába olyan ügyvédeket válasszon, akik nem tagjai az ügyvédi kamara tisztikarának. § Aki mindenkit becsapott. Érdekes szél­hámos fölött Ítélkezett hétfőn a szegedi tör­vényszék. Sarnyai Márton magyarkanizsai Ír­nak uton-utfólen híresztelte, hogy rövid idő alatt dúsgazdag ember lesz, megnyerte a fő­nyertményt. Akivel csak találkozott, minden­kinek azt mondta: „holnap utazom Budapestre a pénzért". A holnapból hetek teltek el ós Sarnyai még mindig Magyarkanizsán lézengett. Közben azonban mindenkit becsapott. Pénzt kórt és kapott is a hiszékeny emberektől — főnye­remény reményében. Ilyen módon ezreket csalt ki a hiszékeny emberektől. Sikkasztott is. A rászedett emberek végre is megunták a foly­tonos „liolnapozást" ós Sarnyait csalásért föl­jelentették. A szegedi törvényszék ké) évi és hat hónapi börtönre itólte a szélhámost. § Az esküdtszéki főtdrgyalások. A szep­tember tizennyolcadikán kezdődő esküdtszéki cikluson a kővetkező főtárgyaiások kerülnek sorra: 18-án Petrovics János kétrendbeli rablás, 19-ón Farkas Mihály és társa rablás, 20-án Mikó Ferenc és hároin társa szándékos ember­ölés, 21-én Módos István szándékos emberölés kísérlete, 22-ón Podolszki Mihály és társai gyil­kosság, 23-án a Podolszki-ügy folytatása, 25-ón Pap József ős társa gyújtogatás, 26-án Szijjártó Józsefné szándékos omberöíós kisérlete, 27-ón Csala István és társa rablás, 28-án Szabó Zalai Mihály és társai gyilkosság, 29-én Szabó-ügy folytatása, 30-án Szabó-ügy folytatása, október 2-án Regver Sándor ós társai r .blás

Next

/
Oldalképek
Tartalom