Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-09 / 180. szám

_ •••BSHaife HUe DELMAGYARORSZÁG 1911 augusztus 9 Az aradi csodadoktor. — Opre Páter kúrája. — (Saját tudósítónktól.) Országszerte ismert férfi hunyt el hétfőn, tnint azt megírtuk, az aradmegyei Mácsa községben. Opre Péter dr, volt aradi ügyvéd, fürdőtulajdonos ez a nevezetes halott. Opre dr neves ember hirében állott az úgynevezett Opre-kura révén, amelynek ő volt a megteremtője' és amely most, az ő halálával alklmasint lekerül az „emberbo'dogitás" programjából. Opre Péier mint vármegyei tisztviselő kezdte meg pályáját. Azután ügyvédi irodát nyitott Opre dr, de ezzel is nemsokára fölhagyott ós fürdőt építtetett Aradon a Tököly-tóren. A természet-gyógymódot tárgyaló könyveket olvasgatva és a saját testóuek fejlesztése alapján is arra a meggyőződésre jutott, hogy a legbiztosabb a levegővel s a vízzel való gyógykezelés. Lassanként kialakult benne egy uj gyógymód szisztémája, amolyet előbb ismerősei körében dicsért nagy hévvel s alkalmazott kitartó buzgalommal, azután pedig szélesebb körbon terjesztette. Lassankint egész sereg hivet szerzett, akik az ő kis fürdőjében szerezték viszsza fizikumuk frissoségét és idegeiket ott reparálták meg. Sok sikere volt s épon ezért híre ment a gyógymódjának az országban. Egymásután érkeztek hozzá béna lábu, félszemű, megrokkant idegzetű emberek, akik hivő bizodalommal hallgatták a zömök, izmos, egészségtől duzzadó férfi magyarázatait: — Herkulest csinálok ón a legbetegebb emberből is. Aki az ón kúrámat egy pár hónapig használja, az olyan erős lesz mint ón, — mondogatta és büszkén mutatta meg hatalmas izmait. — Pedig én nem eszem ám sokat, nem tömöm magamat — hangoztatta. — Az lesz a legegészségesebb ember, aki vacsorára nem eszik mást, mint egy pohár aludt tejet és egy almát. Opre dr igy lassankint csodadoktor hirébe keveredett; sokan keresték föl olyanok, akiről az orvosok már lemondtak. De ő vállalkozott a meggyógyitásukra. Túlzás volna azt állítani, hogy az orvosok között nagy népszerűségnek örvendett. Egy hatésági orvos különösen nagy ambícióval hivta föl a törvényszék figyelmét azokra az emberekre, akik állítólag az Oprekura használata miatt betegedtek meg. A hatóság többször vizsgálatot is folytatott, de nem talált büntetendő cselekményt. Három év. vei ezelőtt megtudta, hogy Rákosi Viktor, az országosan ismert kiváló iró súlyosan megbetegedett. Valami gyomorbaja támadt. Addig buzgólkodott, mig sikerült Aradra hozni Rákosit. Hat hétig kúrálta a megbetegedett Sipuluszt és az iró kijelentése szerint sokat javult az á!l ipota a kura után. Tavaly sikerült megnyernie Jeszenszky Sándor miniszterelnökségi államtitkárt is, aki két hetet töltött nála. Hogy javu!t-e az állapota, nem tudni. A tavaszszal volt nála Császár Imre, a Nemzet1 Színház kitűnő művésze is. Opre legfőbb ambíciója az volt, hogy páciensei közé sorolhassa Kossuth Ferencet és Vilmos német császárt. A függetlenségi párt vezérének többször föl is ajánlotta szolgálatait, de sikertelenül. Tavaly nagy külföldi körútra indu't Opre dr Bejárta a legnevezetesebb fürdőket ós ott propagandát csinált a saját kúrájának. Röpiratokat osztogatott, amelyben mogirta az Opre kura „áldásait". Állítólag ekkor kísérletet tett hogy Vilmos császárt is felvilágosítsák a kúrája jóságáról és hogy meghívja Aradra gyógykezeltetés cóljábóL Úgy látszik, nem sikerült a hatalmas uralkodó elé jutni, mert a császár nem Aradra, hanem Korfuba ment üdülni. Izmainak fejlesztése azonban erősen megviselte Opre dr szivét. A mázsás vassulyzók emelésétől és a vérkeringésének túlhajtott gyorsításától szívbajt kapott, amit fokozott az, hogy Opre erősen dohányozott. Két hónappal ezelőtt betegedett meg és az előtte egyáltalán sohasem betegeskedő ember az ágynak esett. Majd hosszas kínlódás után meg is halt. Temetése kedden délután ment végbe rengeteg közönség jelenlóében. NAPI HÍREK A nöimitáíor. (Saját tudósítónktól.) Közel Szegedhez van egy kis bájos falu: Sándorfalva. Csupa bohém emberek lakják, valóságos nagyvárosi élet zajlik a barátságos házikók között. Az emberek későn fekszenek és későn ébrednek. Azt hiszem ez jellemzi legjobban a kis falu eleven életét. — Itt történt a következő eset: Vasárnap nagy plakátokat ragasztott ki a kisbíró a községháza falára. Néhány perc múlva mint a futótűz terjedt el a faluban, hogy Mr. Bernardó a világhírű nőimitátor Sándorfalvára érkezett és este a nagyvendéglőben előadást fog tartani. Természetesen minden jegy elfogyott, zsúfolásig megtöltötte a közönség a nagyvendóglő udvarát. Mr. Bernardo rengeteg tapsot kapott, a férfiak a szó legszorosabb értelmében beleszeret, tek a snájdig nőcskébe. Az impresszárió, mert az is volt vele, megelégedetten dörzsölgette kezeit. Előadás után a gyönyörű nőből, hisz csak nőimitátor volt, délceg gavallér lett. A nőket mulattatta. Az kevés, ha azt mondom, hogy a sándorfalvi nőcskék 50 percentje fülig, vagy még azon is tul oda volt a bájos fickóért. Szó" val a nők is meg a férfiak is buktak Bernardó után. — Nő maga vagy férfi? — kérdezte a művésztől egy sándorfalvi aratfyifju. — Találja ki — volt a rettenetes válasz. Nem lehetett kitalálni, előadás közben a legtökéletesebb nő volt, előadás után a legelevenebb férfi. A sándorfalvaiak már megmertek volna esküdni, hogy a világ legzseniálisabb nőimitátorát becézhetik falujokban. A bucsuestélyen szenzáción meglepetés érte a közönséget. A nőimitátor a produkciója után, mint elegáns gavallér jelent mog a kertben ós együtt mulatott az intelligenciával. Pnzsgőt ittak. Reggel felé, mikor már nagyon intim volt a hangulat, mikor a férfiak sorra adták a brúder csókot a nöimitátornak, kiderült, hogy a nőimitátor nem is férfi, hanem valóságos nő. Egy élelmes fiatalember vette észre a csalást. Hogy hogyan vette észre, azzal nem akart senkinek felvilágosítást adni. — Hisz te leány vagy? — Persze, hogy az vagvok. — Akkor te csaltál — súgta a fiatalember. — Mit tudom én. Örülj pufi, hogy leány vagyok — vigasztalta a fiatalembert a pezsgőtől mámoros leány. Nemsokára már mindenki tudta, hogy a nőimitátor nem férfi, hanem nő és igy nagyon könnyű volt neki a nőt utánozni. Az impresz. szárióra támadtak. — Hát hol itt a művészet? Vissza atyafi a jó öreg dohányokat. Az impresszárió okos ember volt, nem ijedt meg a fenyegetésektől, hanem harsány hangon válaszolt a vádakra: — Uraim! Önöknek művészet kellett? — Az, művészeti — kiáltottak a sándorfalvaiak egyhangún. — Uraim, hisz kaptak önök művészetet. Önöknek szerencséjük volt látni a világ legkitűnőbb férfiimitátort. A sándorfalvaiak gondolkoztak egy keveset és csendesen haza ballagtak. — Igaza van a fránya franciának — mondogatták az uton. Csak az élelmes aranyifjú, a felfedező maradt a kertben, komolyan tanulmányozni a szenzációs felfedezését. Bővebb információval a sándorfalvi aranyifjúság szolgálhat. Ha ugyan nem d'szkrét természetű az ügy. — A király. Ischlből jelentik: A király ma reggel egy óráig tartó gyalogsétát tett. — Halálozás. Bieber Margitka, Bieber Mik1 is volt szegedi rendőrbiztos leánya, aki kedvelt tagja volt a szegedi társaságoknak, hétfőn huszonegy éves korában elhunyt. Szegeden nagy részvéttel fogadták a halál hírét, amelyről a család a következő gyászjelentést adta ki: Özvegy Bieber Miklósné született Varga Rozika, ugy a maga, valamint gyermekei: István, Rózsi férjezett Ficsher Józsefné, továbbá Varga Sándor és neje Szögi Erzsébet, mint nagyszülők, Fischer József, mint sógor és Fischer Klárika, úgyszintén az összes többi rokonság nevében is mórhetetlen fájdalommal tudatja, hogy drága jó leánya Bieber Margitka élte virágában, 21 éves korában folyó hó 7-i lén délután két órakor hosszú kinos szenvedés után elhunyt. A megboldogult földi maradványai folyó évi aug. hó 9 ikén délután öt órakor Tisza Lajos-körut 77. számú (Tukacs-ház) gyászházból a római katolikus szertartás szerint a belvárosi temető családi sírkertbe fog örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat augusztus hó 9-én délelőtt 10 órakor fog a belvárosi Szent-Demeter tomplomban az egek urának bemutattatni. Á'dás és béke lengjen a drága halott felett. — Miért küzdenek ? Ezen a cimen Tisza István gróf, a nemzeti munkapártnak ez a kiváló vezetője vezető helyen cikket irt az „Az Ujság"-ba. A cikk, amely hü kópét adja a mai politikai helyzetnek és bevilágít az ellenzék indokolatlan küzdelmének feslett kulisszái mögé, fényesen igazolja, hogy Tisza István a napi politikai csaták szinterén felül áll ós elfogulatlanul tudja megítélni azt a komédiát, amelylől az ország közvéleménye már megundorodott. Fényesen, mindenkit meggyőző argumentumokkal igazolja Tisza, hogy az ellenzék „nemzeti küzdelme"' nem egyéb vásári komédiánál, annak mindig más és más volt a bevallott célja. Maga az ellenzék sem tudja, hogy miért akarja lázba hozni a nemzetet, miért vitarendezősködik, miért csinálja ezt a komédiát. A nemzet azonban nem áll az ellenzék mögé, nem küzd azért az ismeretlen X-ért, amelyről maguk a Justhék sem tudják, mi fán terem. Tisza Istvánnak fényes elokvenciával és hatalmas, meggyőző erővel Íródott cikke nagy érdeklődésre és minden bizonnyal megértésre talál az országban. — Szocializmus. A szociáldemokrata párt Kunfi Zsigmond szerkesztette tudományos folyóiratának, a Szocializmus-nak most jelent meg az augusztusi száma, igen érdekes és változatos tartalommal. A füzet főbb közlemény01 a következők : Weltner Jakab : A szakszervezeti kongresszushoz. Ágoston Péter: A sztrájkBöhm Vilmos: Szakszervezeteink pénzügy01Kohn Miksa: A munkásbiztositás ügye a ma* gyarországi munkások parlamentjo előtt. L01" ner Dezső: A baleset következtében elhaltak árváinak kártalanítása. Tóásó Pál: A véderőr0' form ós az állami, felekezettelen népoktatás Pogány József: Magyarország társadalmi válsága a reformáció korában, A tanulmány0* után szemle-rovat következik, amelyben az 0'* móleti szocializmus, szakszervezeti mozgaloot nőmozgalom és természettudomány köréböl 0 ' vashatók aktuális följegyzések. A 3 ives füz0 ára 50 fillér. Szegeden Bartos Lipót könyvkor03' kedésében kapható. — Uj bankpalota Szegeden. A „Szegt<}l Gazdasági és Iparbank" a Feketesas-utca Tisza Lajos-körut sarkán lévő régi Herz-f0'0 házat megvásárolta és ott háromemeletes 1110 dern bankházat ópit. A tervpályázaton cs®*10 arra meghívott nevezetesebb budapesti és 320 gedi műépítészek vettek részt s a pályád* 0 bírálásakor két olyan kiváló tervet talált**' hogy azok közül választani nem lehetett. Lj® pályázatot tűztek ki. Ut Mager Ede, a *ivS ^911 augi hegedi müé Indással és minden tekii ig tetszéséi meghívták, a "égével itth< pozíciót ós j - Deák %ság „Dei tizenkilence: [z&básu Deá tiyörgy dr '/zajlani. A tilágposta is s zenekara A véderő tik: E hót f "szmecsere i aSyi vonatkc miként egy 1 ""ólai föl, a kzenkivül i klemen San — A szab kedden a szí yetett tétele Adorján Is Józsefné 50, "05 25, Bark oeck Paula oyula 25, Br /dnár Jáno JGO, Boudi IV foiro 50, Bra Csap'ak Ják Illés 30, tiékány Pál Erdélyi Zrkas Oyu! /c 60, Fiesi friedrich Jé: /rster Józs /kabné 82, Pály 50, Hec fektor Gyö: (20, Horváti) Horváth Mii /ndor 25, J kalmár Mári 'Pl 50, Káli T Kelemen p°1.V 21, Kis: kovács Józs /fene 25, : koncz Antal Jondné 21, j/rpássy Jó kozál 21, Ki í/ula és tái /öos 50, L< K°rch Györg V/ső 36, 8, Ma fyári Mihál / Nóvák J /fene 36, ( ,5. Pálfi Má l^sek Gábo í/na 21, P /tóir 60. R í»Un tál 21 í Szerdán fi tiopitását. Londo Mérhet asok sztráí Nkás hag 'ókhoz cs; ^almazotti Jfrájkot. i >tt alig v ^tétlenül > szűnik, fátni. A : i köztia^tas '**zák. . ^ Tcmei a .. h0gy a , /edi üeie -v> R 1 tisztvisi igen sol