Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-01 / 173. szám

DÉLMAQYARORSZÁQ kább eset, hogy a kávésok előre tudják, hogy mikor fog egyikmásik vendég mulatni. A kávéházi vendég nem előre megállapított terv szerint szokott mulatni. A mulatság hangulat dolga, mely nem program és főkapitányi intézkedések szerint fogja el a vendéget s igy nem igen lehet engedélyt kérni rá. A belvárosi kávéházak, vendéglők állandóan a szemeink előtt vannak, ezekről tudjuk, hogy a rendőrség nem túlságosan engedékeny velük. Arra igazán nem gondoltunk, hogy a rendőrség a korcsmákat kedvezésben részesiti és hogy például Felsővároson van gedélyt. Nem gondolja a rendőrség, hogy ez az engedély etikailag, gazdaságilag, társadalmilag sokkal vészthozóbb, mintha a nagy kávéházaknál lenne elnézőbb ós bőkezűbb. A korcsmában mulató ember rendszerint nagyobb lármával mulat, a szeparé disztkrét zártkörüséségét sem keresi, hanem zenéstül kiül a korcsma udvarára. Azt liiszszük, ez az éjjeli zene a korcsma udvarán sokkal inkább zavarja az alvók nyugalmát, mert Felsővároson alacsonyak a házak, a nyilt udvarok vékony deszkakerítésben találkoznak. Vagy Felsővároson olyan korcsma is, amelyiknek a nem érvényesek a közrendnek és hat koronákért nap-nap után meg- közcsendnek megvédése • érdekében adja a rendőrség a dorbézolási en- val« rendőri rendelkezések? an a halasi rablógyilkos - Mezei Szi/ilenka nyomában. májában követte el Szvilenka. Három éve: 1909 januárjában Mezei Szvilenka István a Bozdevics-féle korcsmában mulatott Varga Potyka nevü cimborájával. A két jóbarát addig itta a siirü vörös bort és addig-addig beszélgetett inidenféléről a világon, mig Mezei valami kemény szót talált mondani a pajtásának. Varga a sértésre fölkelt az asztaltól és szó nélkül eltávozott a korcsmából. Szvilenka, mikor egymagában maradt, gött, nappal árokban alszik, hidak I lármázni kezdett, mire a korcsmá f Kiküldött munkatársunktól.) Halastól el Szabadka felé most egy mezitlábos embert üldöz huszonöt csendőr. Ez a mezitlábos paraszt egyike a legveszedelmesebb gonosztevőknek, kétszer már törvény előtt állott emberölésért és most már harmadszor száradt a kezén a párolgó, piros embervér. Most búvik, bujdosik a kukoricásban és a kazlak mögött, rejtekhelyet keres elhagyott tanyákon, meglapul minden cserje möalatt, éjjel lábujjhegyen sompolyog, éhesen bitangol a földeken •keresztül, reszkető ujjakkal kopog •a világos ablakokon és ennivalóért könyörög. Ez az ember Mezei Szvi lenka István, a halasi rablógyilkos. (Az első gyilkosság.) A 36 koronáért orvul leszúrt Basa György vére már a harmadik, mely Mezei Szvilenka leikén szárad. Az első emberéletet egy bo ros, dáridós hajnalon, még 1906 decemberében oltotta ki a rablógyilkos. Bátyjának: Mezei Szli venka Péternek, második kör, Divat-utca 515. szám alatti házába gyűlt össze a rokonság. Ott volt Mezei Szlivenka István is. Hajnalig óbor, muzsika és vitaszó mellett nagyon szépen megvolt a társaság. Ekkor egy sértő szó hangzott el Szlevinka István ellen, mely gyújtott, mint a szikra. Szlevinka fölugrott, tolragadott egy boros üveget s azt a sértő fejéhez vágta, de oly erővel, hogy az ájultan esett Össze a földön. A következő pillanatban az összes férfiak fölugráltak, két pártra szakadtak, ki botot, ki üveget, ki másegyebet kapott föl és megkezdődött a harc. A tusában mindenki kapott és mindenki osztott sebeket, — de aki a legkevesebb sebet kapta és a legtöbbet adta, az Mezei Szvilenka volt. Egy obranicával három-négy ellenfelének is bezúzta a fejét, ezek közül az egyikét oly erővel, hogy rá néhány napra meghalt. Mezei Szvilenka ezért a megölt ember életéért két évi fegyházat kapott, amit Vácon le is tfcltött. (Második gyilkosság.) A második gyilkosságot a második körben Bozdevics Balázs kocsros kidobta a korcsmából. Szvilenka, mikor az utcán érezte ma gát, fujt egyet és a fagyos téli éjszakában hazafelé indult. Alig tett azonban néhány lépést, mikor az egyik kapuból előugrott a vérig sértett Varga Simon és készen tartott bicskájával kétszer Szlivenka oldalába szúrt. Ez felhördült, de a következő pillanatban már szembeszállt a támadójával, már az ő kezében is megvillant a bicska és visszatarthatatlanul, végzetszerüleg lesújtott Varga Simon mellére. A megszúrt ember halálordiást hallatatt és holtan esett össze a földön. A rendőrség másnap letartóztatta Mezeit, de mindössze csak negyvennyolc óráig tartotta fogva, mert kiderült, hogy Szvilenka amit tett, önvédelembő tette. A gyilkos épen abban az órában szabadult ki a börönből, mikor áldozata temetésére megkongatták a harangot. Mezei elment a gyászház előtt, egyenesen a Puzdoricsféle korcsmába sietett és ott bort meg tamburásokat kért. A tamburások csakhamar előkerültek, Mezei pedig rájuk parancsolt, hogy lmzzák el a legvígabb nótát, melyet a világon ismernek. A dáridó elkezdődött és folyt, mindszila j abban folyt akkor is, mikor a temetőmenet elhaladt a korcsma előtt. Mikor a menet a korcsma előtt egy pillanatra megállt, Mezei a tamburásokkal kiállt a korcsma ajtajába ós ott a gyászolók szemeláttára szilaj táncot járt. Másnap az egész város erről a temetésről beszélt. Nagyon kevesen tudják, hogy Mezei Szlivenka István rendőr is volt. Igaz, hogy mindössze 24 órán át viselte a kardot, a csákót, az egyenruhát, de azért letagadhatatlan, rendőr is volt. 1901-ben, mikor a katonaságtól hazajött, jelentkezett Szabadka főkapitányságánál, hogy rendőr akar lenni és 1902-ben már ki is volt nevezve rendőrnek. Működését azzal kezdte meg, hogy elment a zentai uton levő Pergekorcsmába, berúgott és kardjával az összes vendégeket kiverte a korcsmából. Egyet-kettőt könynyebben meg is sebesített közülök. A főkapitány, mikor erről másnap tudomást szerzett, Szlivenkát kidobta a rendőrség kötelékéből. (Szeged hat-rábar> a gyilkos.) Már megírtuk, hogy Bazsa István 53 éves kiskunhalasi gazdálkodót Alsószálláson saját lakásán egy ismeretlen egyén fényes nappal meggyilkolta és kirabolta. A nyomozás során kiderült, hogy a tettes Mezei István szabadkai születésü napszámos volt, akinek csak az álneve Horváth István. Horváth a tett elkövetése után elmenekült és egész a mai napig nyoma veszett. A nyomozásban jna szenzációs fordulat állott be, mert minden kétséget kizárólag megállapitoták, hogy a gyilkos Szeged határában, Királyhalmon bujkál. A csendőrség Királyhalmát már bekerítette, ugy, hogy a gyűrűből már nem igen szabadul ki a veszedelmes ember. A csendőrség segítségére, ha a nyomozás megkívánja, rendőrséget is küldenek ki Királyhalmára. 1911 angwaztua ^ miniszterek adjanak választ ainterpellációkra. Barabás után Polónyi Géza ál fel szólásra. Óriási zaj a baloldalon és taps a jobb oldalon. Beszéljen inkább a Rózád — Rozitárói, aról is beszélek csak várjanak. Polónyi irásbe! indítványt is terjesztett a Ház elé Húszan névszerinti szavazást két' nek. Berzeviczy elnök kijelenti hogy mindenben csatlakozik Kabos alelnök szombaton tett kije lentéseihez. Ezután átérnek napirendre. Okolicsányi beszél. fi képviselőház ülése - Saját tudósítónktól. A képviselőház keddi ülésén Berzeviczy Albert elnökölt. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök bejelenti, hogy Rákosi Viktor szabadságot kér Természetes, hogy ez a szabadságkérés sem ment sifmán, mert húsznál több képviselő névszerinti szavazást kért. Elnök ezt elrendeli, majd rátér Tolnavármegye átiratának ismertetésére, {melyben Tolnavármegye tiltakozik az obstrukció ellen. Majd Debrecen és Kaposvár népgyülésein tárgyaltakat ismerteti. Lovászy felszólal: Névszerinti szavazást kérünk. Az sem {meglepő, hogy busznál több képviselő ebben az ügyben is kéri a névszerinti szavazást. Elnök bejelenti a Háznak a pestújhelyi népgyűlés határozatát az általános és titkos választójog mellett. Névszerinti szavazást kérnek és az ügy tárgyalásának holnapra halasztását. Ezekután felolvassák azokat az interpellációkat, melyekre a miniszterek netm adtak választ. Benedek János helyteleníti a miniszterek eljárását. Barabás Béla pártja nevében követeli, hogy a Kosztos diákok. - Saját tudósítónktól. Két szegedi hívatalnok-embe' küldte be nekünk az itt követkéz' irást. Szórói-szóra közreadja bár sokszor szélsőségesnek talá juk és ép azért nqm mindenbe11 értünk vele egyet. De határozo'' tan nyilt és őszinte és bár rDÓ egy hónap választ el az iskoláé' megkezdésétől, a kérdés ép Sz0 geden annyira égető és közéi' dekü, hogy megvitatását szülésé gesnek és máris idejénvalóna tartjuk. A beküldött irás ez: Osmerős tipusa a szegedi éle" nek a kosztos diák, akit a gond°: szülök nagy okosan a tanár urU'1 helyeznek el, pont annál a tané' urnái, aki egyébként a latint vag) a kémiát tanítja az iskolában, tanár ur a maga kiváló pedagé gus volta mellett családapa is mint ilyen, súlyos háztartási g°"' dok súlya alatt roskadozik. Eg^ szóval ne|m jön ki a tanári fizeté5' bői és mellékkeresetre van szü"' sége. A priváta ma már nem jáfE Megtiltották, mert a belőle foEr jövedelmen kivül mi hasznát s®' látták. A diák. aki rászorult a Pfl vátára, annak ellenére is hétök0 maradt, azzal a különbségi el persze, hogy ezután csoda itno' ( mégis csak sikerült a vizsgák megúsznia. . Ám, ha be is szüntették a P vátát, csak megimaradt tovább , a kosztos diák, aki a tanár ü^ egy fedél alatt lakván és egy ^ tálnál étkezvén, alkalmasint 1 ^ tudotmányt szed magába. ^ olyan biztos az előmenetele. H*8 ? látják az osztálytársak, hogL kosztos urt'i a legszimplább ke" sekre sem tud megfelelni, tudják, hogy őkelme nem sok ^ beli útravalóval lett hazulro ^ eresztve, a vizsga idejéig _rC"{ö|jönnek az évközben netalán ; lliá1' . és*' merült differenciák és az e ^ , bizonyítványban ott díszeleg ^ biztató kijelentés, hogy: »e osztályba fölléphet.