Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-04 / 176. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1941 augusztus 4 J9.ll, Bécsbe és ott azt .mondják, hogy Kikapcsoltatik! Kikapcsol­tatik! Justh Gyula mindig dicsekszik azzal, hogy ő akkor Bécsben nem akart kikapcsolni. Pedig ezen eset a legtöbb bizonyítéka az ő svind­lériájának, mert akkor arról volt szó, hogy alkossuk meg a válasz­tói reformot és az uj népparlament döntsön bank és véderő dolgában. És akkor Justh Gyula ebbe sem ment bele. Mert hisz arról volt szó, hogy Lukács László lesz a miniszterelnök és nem Justh Gyula, — ezért nem imént bele még a választói reformba se. Ma már amikor az uj koalíció fővezére lehet Justh Gyula, hát rna már kell Justhnak választói reform és népparlament? Hát keil neki? Bebizonyítjuk, hogy nem Ldl 6. Fölállott a mult hónap egyik parlamenti ülésén a függetlenségi Batthyány Tivadar gróf és indít­ványozta, hogy a miniszterelnök sürgősen készíttesse el a statisz­tikai adatokat a választói reform­hoz. Föláll erre Khuen-Héderváry minisztereinoK és vállalja a sür­gősséget. S mit tett erre Justh? A Mar­gitszigeten szövetségre lépett sa­ját pártja ellen a választói reform ellenségeivel. Szövetségre lépett a Kossuth- párttal, holott se Kos­suth Ferenc, se a pártja nem nem akarta soha azt a választói jogot, amit például a szociálde­mokraták. Szövetségre lépett a Károlyi grófokkal és Andrássy Gyulával, Rakovszkyvat és Po­lónyiékkal, akik mindig a néppar lament, a demokratikus liberáliz mus ellen dolgoztak. Tette pedig Justh ezt azért, mert neki nincsenek becsületes szándékai a választói reformmal Megijedt, hogy pártja megegyez­het elvi alapon a kormánnyal és megcsinálják a választói refor­mot. Akkor nem lenne szava és neki nem lenne személyes esélye. Justhnál pedig, mint ebből és az előző pontokból látni méltóztatik, ez a fő. 7. Föláll Khuen-Héderváry mi­niszterelnök és kijelenti, hogy Ő van olyan hive az általános vá­lasztói jognak, mint Justh Gyula. Erre más becsületes politikus oda­ment volna a miniszterelnökhöz és azt mondta volna: — Jól van, ha vagy olyan hive az általános választói jognak, ak­kor csináljuk meg! Igen, de akkor mi haszna lenne •ebből Justh Gyulának, mi haszna afeól, amit más csinál meg, — te­hát nem kereste, hogy meglehet-e csinálni a választói reformot, ha­nem aznap szövetkezett Polónyi Gézával, a magyar politika leger­kölcstelenebb kalandorával. Fs csütörtökön irják a budapesti la­pok, hogv Justh Gyula az uj koa­líció érdekében hosszasan tár­gyalt Rakovszky Istvánnal és Po­lónyi Gézával. Mert Polónyi köz­vetít most, mert Rakovszky a néppárt elnöke volt ma a soros, mert Polónyi Géza az uj koalíció Messiása, Justh Gyula pedig az uj koalíció vezére. Illik hát megis­mernünk igazán a fotográfiájukat! Az ország védekezik a kolera eSien. — Saját tudósítónktól. — Iiue, újra megmozdult a hivata­los hatalom Szegeden s az ország­ban is, hogy a kolera ellen orszá­gos óvóintézkedéseket tegyen. A belügyminiszter tna rendeletben értesítette a törvényhatóságokat, liogy a kolera Triesztben, Catta­roban és Törökország számos vá­rosában újra és határozottan föl­lépett, ezért a legszigorúbb óvó­intézkedések foganatosítására uta­sítja az illetékes magyarországi hatóságokat. Illő komolysággal kell fogadni a belügyminiszter utasítását és a legnagyobb szigorral kell fogana­tosítani mindazon intézkedéseket, mely a kolera behozatalát igyeke­zik meggátolni. Erre annál na­gyobb szükségünk van, mert ugy Trieszttel, mint a Balkánnal elég jálénk és közvetlen összeköttetés­ben vagyunk, különösen a Délvi­déken, elsősorban mi szegediek is. Nálunk megszokott dolog, liogy a legnagyobb veszedelmet is csak addig veszik i komolyan, amig az újdonság ingerével hat. Ha liosz­szabb ideig kisért a vész, megszok­juk és olyan humorosan vesszük mintha esak egy kis téi nátliáró lenne szó. Idején való lenne, liogy az immár két hónapja tartó koleraveszede lem közepett rendbehozzák és ak­eóképessó tegyék a szegedi kultúr­palota elé ékelt kis niegfigyelő­Vdlomást és a barakkokat is, mert nem lehet tudni, hogy mikor lesz rájuk szükség. Nem szabad elfelejteni, hogy gyümölcsérés ideje van, ez a legal­kalmasabb idő a ragályos betegsé­gek elterjedésére. Havi bucsu is lesz, ez sem ellenszere a nyavalyá nak. A legnagyobb óvatossággal azonban a veszélyezettett Trieszt, Cattaro és Balkánnal való forgal­munkat kell ellenőrizni. Nagyon közel fekszünk a veszélyes part hoz. Titelen át tömérdek gyümöl­csöt hozunk a Balkánról. A belügyminiszeri rendeletet a legnagyobb szigorral kell végre hajtani, mert ez ma fontos érde künk. Munkapárti képviselők £1 — Saját tudósítónktól. FSlvonul a néppárt. Buda­pestről jelentik: Általánosan fel­tűnt a Házban a néppártnak töme­ges felvonulása. Szmrecsdnyi Györ­gyön kivül a néppárt tagjai a véderővita tárgyalása óta csak gyéren látogattak el a képviselő­ház ülésére. Ma Rakovszky István vezetésével majdnem valamennyien megjelentek és a kupolacsarnok­ban eszmecserét is folytattak. Ezekről a megbeszélésekről a nép­párt egyik tagja igy nyilatkozott: — A mainzi katolikus nagy­gyűlésről beszélgettünk, de szó esett persze a politikai helyzet­ről is. Az a szándékunk, hp'gy hivatalos szónokunk, Sehes-Thos grófon kivül, pártunk más tag­jai is beszéljenek a véderőjavas­latok ellen. — A teknikai obstrukcióban tehát a néppárt nem vesz részt? — kérdeztük tovább, amire a vá­asz igy hangzott: — Mi erről határozatot nem hoztunk. Ugy látszik, a néppárt nem bizik egészen az uj koalícióban, a nép­párt szegény vár. A tegnap délutáni gyorsvonat­tal munkapárti képviselők érkez­tek Kecskemétre, még pedig Tisza Kálmán gróf, Bornemissza Lajos báró, Lázár István gróf és Herczegh Ferenc, az országos nevü iró. Tudvalevőleg Khuen miniszterelnök társaságában is csupa munkapárti képvselők ér­keztek Kecskemétre, néhány napra az első katasztrófalis ren­gés után. És nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ellenzéki képviselő közül eddig senki sem ment a pusztuló Kecskemétre, senki nem viseli közülök szivén a nagy ma­gyar város rettenetes katasztrófá­ját, sőt Kecskemét ellenzéki kép­viselője, Hock János is durva ob­strukcióra használta föl a katasz­trófát. Az ellenzéknek ez az ar­cátlan viselkedése fölháboritó volna, ha az eddigi magatartásuk nem tenné észrevehetővé ilyen viselkedésüket. A kitűnő nevü poitikusok nem akarták az ezer gonddal, bajjal agyonzaklatott tanácsot terhelni, ezért nem jelentették be Kecske­métre érkezésüket, jövetelükről esak Kada Elek polgármester, a főkatány, az állomásfőnök és Ke­rekes Ferenc főmérnök tudtak, utóbb emlitett kalauzola őket. A képviselők megdöbbentek, mi­kor az óriási pusztulást látták. Ilyenre nem voltak elkészülve. S megjegyezték: — Az ország túlnyomó része azt hitte, sőt ma is hiszi, liogy egyál­talában nincs szükség adakozásra. Szóval — bár bizonynyal jóhisze­müleg — félremagyarázták a be­csülésre méltó, önérzetes nyilat­kozatát Kecskemét városának. — Ebben igaza van a képviselő uraknak, — mondotta a város fő­mérnöke. — Magam is beszéltem a napokban egy methodista lel­készszel, ki nagytudásu ember és több előkelő német lap tudósítója. Ö is azt mondta, hogy bár a maga részéről azonnal tisztában volt a helyzettel, több német lapban ol­vasta azt a fölfogást, hogy a vá­osnak nem kell semmiféle ado­mány. Kecskemétről, mint a pa­rasztmilliomosok fészkéről szól, hol a pénz garmadával áll. Nem lesz-e ez a tévhit befo­lyással az állami segítségre? Ezt teljesen kizártnak kell tartanunk. A kormányelnök sze­mélyesen győződött meg a pusztu­lás nagyságáról. A kormány nem hallgat mendemondákra és bizo­nyára nem fogja semmi más szempont vezérelni, mint az a nagy érdek, amelyet e szépen vi­rágzó színmagyar város fölsegi­tése minden magyar ember sze­mében képez. — Nem befolyásolja-e ezeket a kérdéseket az a körülmény, liogy vecskemét par ekszcellence ellen­zéki város? Kérem, higyjo el, a kormá­nyok csak ott politizálnak, ahol politizálás !áll velük (zeniben. Kecskemét újbóli fölvirágoztatása nem politikai és nem pártkérdés. Ez országos ügy, amelyet az egész parlament és a kormány minden exponense ilyenül ismert el. A képviselők azután kérdezős­ködtek a tanyák károsodásairól, a magyar tudósok, főleg a geoló­gusok érdeklődéséről, aggodalom­mal konstatálták a kedélyek még mindig izgatott hangulatát. Ekkor már befutott a nyolc órai személy­vonat, melylyel a képvielők vissza­utaztak a fővárosba. I A Mmmmnaz ÜIBSB u — Saját tudósítónktól. — A képviselőházi ülés izgatottan kezdődött, nyilt ülcs előtt való előzménnyel. Angyal József ház­nagy tudvalevőleg tegnap durván megsértette az újságírókat. Ma féltiz órakor a parlaimenti szindi­kátus nevében Scihiller Henrik és Lenkei Gusztáv megjelentek Ber­zeviczy Albert elnöknél és közöl­ték vele a szindikátus tegnap esti határozatát. Jelen volt Ndvay Lajos is, aki az incidens alkalmá­val elnökölt. A szindikátusok most kijelentették, hogy Angyal József nyilatkozatával nem elégszenek meg, ímert ők a sértő kifejezése­ket egyáltalán nem provokálták, hivatásukat kötelességszerűen teljesítették. Berzeviczy elnök hajlandónak lmutatkozott a sérel­mek orvoslására. Berzeviczy el­nök aztán ezt a nyilatkozatot tette a Ház ülésén, napirend előtt: — Jelentenem kel!, hogy a parla­menti laptudósitók nálam jártak és az ujságiró szindikátus nevében magyarázatot kértek és egyúttal nformációt is adtak a parlamenti tudósitók nevében. Az információt tudomásul vettem, az igaz, hogy a hirlapirók karzatáról hangzottak el sértések, de ugyanilyen kijelentések a képviselők részéről is hangzot­tak el. Akceptálom, hogy a sajtó képvise­lői egy jóhiszemű tévedés áldozatai lettek. A magyiír parlament a hagyo­mányok értelmében mindig a leg­messzebb menő előzékonysóget ta­núsította a sajtó képviselőivel szem­ben ehez a hagyományhoz, bű is marad. A parlament egyetlen ténye­zője részéről sem merült föl olyan szándék, mely rosszhiszemű lett volna. Ezzel az elnök és a Ház az ügyet elintézettnek velte. Elnök ezután bejelentette, liogy a mentelmi bizottság elhatározta, hogy Pál Alfréd és Pozsgay Mik­lós kövessék meg a Házat; ezek fölállottak és ünnepélyesen bocsá­natot kértek. Darvai Fülöp beje­lentette, hogy a mentelmi bizott­ság rosszalja azt a durva hangot, ami lábra kapott a tárgyalások so­rán. Sértik ezek a Ház komolysá­gát. Indítványára egyhangúlag el­fogadják, liogy ezek a képviselők kövessék meg a Házat. Solymossy ödön báró előterjesz­tést tett a véderő javaslat mellett, majd lényegtelen névszerinti sza­vazások következtek. li I al és n in Hallatla Szó A függ Képviselői s®fnapa ' Jerint. tiz Jek szeri közremük< ^ülésen !1®gyon jc a képvisel Se vettek é ]ePezer ei (enzéki ellen súgba *h*ló rag fo/yaráza enged lok alatt v >yekkel °§'y a szo /Snehezte / jelvény >dják, >. de a volt. helyért . Jpatibil , {eget hir korm Sahorv Si < £ 'hagy revéből helyen ez három sj Mind a tje az~e es >k elhim edzeti ez? h', . a becsi ti?staét és J Nyarán becsül ,7at 48-as WCgy n agyar nen <áítÜ,,t <yP:n ük.- Perjés $3* w «4 hant., ^/•ndito J« tét há, [ÍJ- ne, Vt 8vtls V nosta' kantor r°háit l ^ U Miki Kár \ J — Sznluulsájjon. Balogh József nnynkönyvvezotő ma kezdte meg szabadságát. Távollétében Klek**' anyakönyvvezető helyettesíti. k^de5t az \ ' min kh A tolv S^o* V bivat£ Client L\!' Klen V Mg SÍ8 ÓVes Fái % ll 1 hóm

Next

/
Oldalképek
Tartalom