Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-31 / 199. szám

rúsztus IS 1 hétmis jzatot tiu­igyminisz. alapján ­vonatki telten Ki­snek ben Szerdán d ; rendelt, r. A várt Holtzer Tiv ;i tagok, aszóki illnö sági tagok, Mihály dr t, Adolf bizot (ezésekci. oásáia jutót lagy része a tben megállt hogy a terí ir építkezési /an foglalltos rfolügyelőnel i, vagy épen 5s hiányosa ier fölhivja rtozó elsőfoki mtos és lelki belügyminisz­lap 1909. év' értesítette a jókép ház :: ••palota. jer 1-ón 1 vétel. Ie»z, hu­dráma. os. iráma. helyszíni rnoros. IÁM: íté dráma. iste 7 és 9 ?ste 11-ig. L hely 70 () fill. Ka­páholyülés ly 20 fill. ÉS ában. Seapár Igyész hat heti szerdán már nbory Jenő dr ?edi ügyészség legényt kisórt kezdeményezői ;ődő mulatozás­mi erőszak ci­Ijárást. Mind a és fogságban ét a; lÖil augusztus 3Í DÉLMAG YAJR0RS2ÁÜ KÖZGAZDASÁG Marad a kamatláb. (Saját tudósítónktól.) Bécsből táviratoz­zák: Az Osztrák Magyar Bank főtanácsának tegnapi ülésén, amelyen Popovics Sándor v. b. t. t. bankkonnányzó elnökölt, több folyó ügyet intéztek el, amelyek a legutóbbi két hónap alatt felhalmozódtak. Napirend előtt Pranger udvari tanácsos vezértitkár beható jelentést tett a honi és kül­földi pénzpiacokról, valamint a (jegybank üz­leti helyzetéről. A jegybank iránt támasztott igények ugyanúgy alakulnak, mint a mult év­ben, de nem jelentkeznek oly ugrásszerűen. Mig ugyanis az augusztusi hétben a leszámo­lási tárca az 1909. év ugyanazon időszaká­hoz képest 278.1 millió korona emelkedést tüntet föl, a tárcaállomány az idén a mult év­vel szemben csak 105.4 millió koronával volt magasabb, amivel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, liogy a mult évben kivéte­lesen magas tárcaállomány volt. Ami a lhoni pénzviszonyokat illeti, nem lehet figyelmen kivül hagyni, liogy bizonyos feszültség áll fenn és« bizonyossággal előre­látható, liogy az augusztusi ultimó adóköte­les bankjegyforgalomnál fog végződni. Mindazonáltal a bank főtanácsa nem érezte indíttatva magát, hogy a kamatláb kérdéséi tárgyalja. Okul szolgál erre az a körülmény, hogy a bank devizakészletekkel sokkal na­gyobb mértékben van ellátva, mint a mult év­ben, számításba vette továbbá a főtanács a külföldi devizapiacokon uralkodó viszonyo­kat. (—) A tanyaiak ós a vasnt. Szombaton délelőtt egy nagyobb alsótanyai küldöttség je­lenik meg Becsey Károly dr vezetésével Lázár György dr polgármester előtt. A küldöttség arra kéri a polgármestert, hogy intézkedjék aziránt, miszerint az alsótanyai vasutat ne azon az uton vezessék el, amelyen most tiízik le a jelző-oszlopokat, hanem tartsák meg az eredetit, az Erdélyi és Deufsch cég által készí­tett tervben fölvett irányt. (—) Csőd a lugosi teksztiigyár el­len. Emlékezetes még az az eset, liogy AuspUs Vilmos, a lugosi Délmagyarországi Textil­gyár R.-t. főrészvényese óriási összegű adós­ságok hátrahagyásával megszökött. Auspitz megszökése után összeomlott a hatalmas üz­leti vállalkozás, de elsősorban katasztrófa elé került a textilgyár. A főhitelezők egyike, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ekkor tárgyalásokat kezdett a többi hitelezővel, akik elvben helyeselték egy békés meg­egyezés tervét. A békés megegyezés a Keres­kedelmi bank égisze alatt létre is jött, köz­gyűlést hivtak egybe, amely kimondotta a felszámolást.-Ugyanekkor elhatározták, hogy k• gyárat' bérbeadják a Kéreákédelmi Bnnk­Umk, amely azt az ősszel üzembe helyezi. A •"felszámolás1 keresztülvitelével László Mór dr "lugosi ügyvédet bizták meg. E megállapo­dás révén persze a hitelezők azt remélték, hogy követelésük egy részét meM-tóÉ.iák. Ugy látszik azonban, nem minden hitelező helyeselte a Kereskedelmi Bank által létre­hozott egyezséget, mert egy budapesti kisebb bank, amelynek alig 12.000 korona követe­lése van, beadta a csődkérvényt. A lugosi tör­vényszék tegnap tárgyalás alá vette a kér­vényt és a lugosi kereskedői és pénzügyi kö­röket valósággal konsternáló határozatot hozva, a lugosi textilgyár ellen elrendelte a esőáöl. Csődtömoggondnok Litsek Zoltán dr ügyvéd lett. Bizonyos körökben ugy véle­kednek, liogy a gyár bérbeadására vonat­kozó, a Kereskedelmi Bankkal kötött szer­ződés jogérvényes és a kiilömbség csak az lesz, hogy a bérösszeget mos már nem a fel­számoló László dr, liánom a csodtömeggond­nok veszi át. Maga a csőd a hitelezőket sú­lyosan érinti, de elsősorban sulyosan neheze­zedik a Lugosi Közgazdasági Bank-ra, amely tudvalevőleg majd hétszázezer koronával van érdekelve a textilgyárnál. Igaz ugyan, hogy ezen összeg egy része első helyül lie­táblázással van biztosítva és az is igaz, hogy az esetleges veszteség megtérítésére az igaz­gatósági tagok kötelezettséget vállaltak, sőt Burdia Szilárd udvari tanácsos majd negyed­millió koronát engedett betáhláztatni birto­kára, hogy az intézet hitelét megerősítse, de a bank helyzete mégis igen súlyos. A bank­alaptőkéje egy /millió korona, amihez 200.000 korona tartalék járul. Reeszkomp­tot egy millió koronát vesznek igénybe és kétségtelen, hogy a nagy pesti bankok ennek a reeszkomptnak a lebonyolítását fogják kö­vetelni. Remélik és a lugosi pénzpiacra kívá­natos is, liogy az intézet ezen helyzete sza­náltnssék, ami talán sikerülni is fog. ISudüapc.sí! gabonatőzsde. A batáridőpiacon a készáru lanyhább iránya folytán és tömeges nyereség-lebonyolitás' roly­tán mindegyik cikk ára olcsóbbodott. Egy óra­kor a következők voltak a záróár folyamok: Buza áprilisra Buza októberre Hozs áprilisra Kozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 11.84—iu.85 11.60—11.61 9.97— 9.íis 8.16- 8.16 aron cikk 8.90— 8.91 A készáru vásáron 5 fillérrel olcsóbb mintegy 50,000 mm. buza kelt el. A többi ára lényegtelenül változott. A budapesti értéktőzsde. Aug. 30. A mai előtőzsde iránya a tegnapinál jóval barátságosabb volt, amit a kedvező kül­földi zárlaton kivül a megnyugtató hivatalos egészségügyi bulletinnek lehetett köszönni. A forgalom, azonban szűk keretek között maradt. A vezető értékek valamivel javultak és csön­desen zárultak. A helyi piacon a rimamurányi részvényért és a közúti vasutrészvényért va­lamivel többet (izetek. A készárupiacon nyu­godt, változatlan volt az üzlet, a forgalom nem el égitett ki. Kötöttek: Magyar hitel 850.50—851.75 Oszirák hitel 65555 —655.75 0. in. államv. —. . Jelzálogbank 491. 492.75 1.eszámitolóbank 581. 581.50 Rimainurúnyi 695.26—965.50 Közúti villamos 813. 814.50 Városi villamos 425.50— —.— Hazat bank 312.50— — .— Magyar bank 740.50.—741.75 A zárlat tartott, de csöndes vol. Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt, köszön Újlaki Ganz vasöntő Magyar villám. Atlantika 688­839. ­-689.— -842.— A déli tőzsde lanyha volt, mert Berlinből gyönge jegyzések érkeztek, nálunk pedig egy­két kisebb bizományos lebonyolította angázs­mánját. A nemzetközi piacon a magyar hitel­részvény hanyatlott, mihelyst bire járt, liogy ujabb koleraeset fordult elő. A helyi piacon a közúti és a magyar bankrészvény hanyatlott. A készárupiac üzlettelen volt. A járadék reny­he. A valuta és ércváltó gyönge. A zárlat ja­vult. Kötöttek: Osztrák hitel 654.50—655.— Magyar bank Magyar hitel 847. 850.— Keresk. bank Jelzálogbank 491. 492.— Beocsini beszámitolóbank —. —.— Aszfalt Rimamurápyi 495. 695.25 Salgótarjáni Közúti villamos 810.50—814.— Ganz vasöntö Pijbiztositás: Osztrák bitclrószvenyböl holnapra 3—4 kor nyolc napra 6—8 kor., szeptember vögére 16—18 korona. A bécsi bBrne. A mai elötözsde'n a kötések a kővetkezők­Osztrák hitel 655.50= .— Osztr. államv. 744.25 Magyar hitel 850.—= .— Déli vasut 121.75 !— Anglo-bank 828.25— —.— Rimamurányi 695. — .— Bankverein 548.75 .— Alpesi 838.50 .— Unio-bank 629.75 .— Márka készp. 117.43 .— Liinderbank 552. —.— Ultimóra 117.40 .— Feleifis szerkesztő Pásztor József Lapkiadó-tulajdonos a DótmegyarorszSg hírlap- ós nyomdavállalat 787. 740.­8.-—-689.— Nyomtatta a Délmagyarország hírlap- és nyouida vállalat. Szegeden. Foronn-ntca 15. (Bokor-palota Imaszékbérieí! hirdetés. A zsinagógai imaszékek bérbeadása a hitközségi irodában (Margit-utca 20., I. emelet) 1911. szeptember hó 5-én kezdődik. A mult évi bérlők elsőbbségi joga szeptember hó 12-dikén, déli 12 órakor jár le. REGÉNY. A ülhar. — Egy orosz barrikádharcos regénye. Irta M. Arzybasew. III. Mennél tovább haladt Lawrenko és Kontsu­jew a sötét utakon, annál inkább gyarapodott izgalmas örömük. Köröttük, a homályban, em­bertömegek hullámzottak, hangok,"kacajok csen­dültek föl; a közelben s aztán mind távolabb e»y dal zengő strófái hallatszottak, mig.lassun elhaltak. Éjszakai ünnepélyhez volt ez hasonló és a sötétségben minden ember egyaránt üdé­nek és elszántnak tetszett. Konisajew, mint fiatal eb "a mezőn, kíván­csian hordta körül a tekintetét. — Ab, istenemre, ez boldoggá tesz — kiál­tott, föl fiatal, csengő hangján. — Igen . . . de meddig fog ez tartani? — mor­mogta halkan Lawrenko. — Minek gondolni avval? Midcgy úgyis! >— mondta Kontsajew méghangosabb lelkesültség­gel. — A legfontosabb az, liogy most mindnyá­jan érzik, mi az: szabadon élni és ez az érzés jobbakká, egyérzelmüekké és magasztossá teszi őket. Ezt kell szem előtt tartani! Minden más, ezzel szemben csak ostobaság. — Ugy van! — zúgott föl a közelben egy át­hall) hang oly erővel, liogy Lawrenko önkénte­lenül megriadt. — A kezedet, testvér! . . . A sötétből néhány fekete, egyként felismerhe­tetlen alak bontakozott ki és valaki megkereste és megragadta Kontsajew jobbját hideg ke­zével. — Éljen a szabadság, a többire fütyülök! . . . fgaz-e, testvér? — folytatta a mély basszus­hang. — Bizony, barátom — felelt Kontsajew szere­tettel és melegen. — Holnap üt az utolsó órájuk, majd megmu­tatjuk mi! — hallatszott egy ép oly ifjú és lázas hang, mint a Kontsajewé. — Igen, igen — hagyta rá Lawrenko nehezen sóhajtva. Elváltak a tömegtől, de Kontsajew érzéséi to­vább forrongtak és könnyek ültek a szemébe. — Csak ezt a szót, „testvér", kell tekintenünk — mondta mohón és tágranyilt, nedves szemei behatoltak a körülzáró sötétségbe. — Csak ilyen időben érzik az emberek, hogy valóban testvé­rek, természettől társak gondolataikban és ér­zéseikben. — Sajnos, csak ilyenkor... — szólt közbe hal­kan és ironikusan Lawrenko. — Az élei külön­ben szerencsétlen tusázás! — tette aztán hozzá elmerengve. — Nos, mi mondani valója van számomra, barátom? — kérdezte, mikor a bulvárra érkez­tek és egyedül mentek tova a sürükoronáju, fekete fák között, ahol most nőtt, tavaszi- fii illata szállt feléjük és a lombokon át a, tivoli égboltozat látszott. Nappal látni lehetett, innen n tenger nyílt,- kék lapályát is, melyen Uiwren­ko naponta ípegjáratta tekintetét. Most sötét­ben volt minden, és csak a csillagok, halvány tükröződéséből lehetett következtetni a tenger vizére. A láthatár nem különbözött el a sötét égtől; minden egyazon fekete homályban folyt egybe. Messze lent pislákolt csak két egészen gyenge lángocska, egy vörös és egy zöld. — Látja? — mutatott arra Kontsajew. — Ezek a páncélos lámpái. Hangjának zenéjéből érzett, hogy n szemei fénylenek és az arca tűzben ég. Lawrenko sóhajtott a sötétben. Arca szintén láthatatlan maradt, de ugy tetszett, liogy nyug­talan és szomorú. — Jönni fog, aminek jönni kell, barátom — mondta halkan, aggodalmasan. — Azt hiszem, önt az kevéssé fogja nvugtala­nitam, — szólt Kontsajew, akinek a billiárd ju­tott az eszébe, gunynyal. Lawrenko még mélyebben sóhajtott és hall­gatott. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom