Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-30 / 198. szám

6 Vasfű = 10 kr. Köménymag = 20 kr. Öses 1 frt. 90 kr. Csinálüs 50. Moclra Istványné orvosága 2 frt. 40 kr. — No lássa, két forint negyven krajcárból az egész kura kifutotta. Ki meri erre azt mon­dani, hogy drága? — vágta a, szót büszkén a kocsis szemébe. A harmadik szobán, a szanatóriumon se volt, sok látnivaló. Két tiszta ágy, egy szekrény, meg asztal, szék volt az összes berendezés. Itt ;feküdt legutóbb az a tanyai asszony, akinek súlyos méhbaját pálinkával kezelte a kuruzsló székely. Most már néma a porta, mert a rendőrség megneszelte a dolgot, a szanatóriumban senki sem fekszik és a bejáró betegeket is szomorú arccal utasítja el a székely. — Nem értek már semmi hőn, a rendőrség elvette a tudományomat. Még négy napig marad a kuruzsló a tanyán, ez alatt az idő alatt összepakbol és megy visz­sza valahova Csikmegyébe a rokonaihoz. (Görög Pista, a laboráns) A kuruzslónak laboránsa is volt: Görög Pista. Soha életemben groteszkebb alakot még nem láttam. A feje egy óriási krumplihoz ha­isonlitott, az orra uborkához, a szeme is valami féligzöld éretlen gyümölcshöz: valóságos ele­ven gyümölcs-reklám karrikatura ez a fiu. Görög Pista, a kuruzsló laboránsa nem or­vos, sem patikus, hanem suszter, még pedig rossz suszter, mert csak talpalni meg foltozni Ind az. istenadta. A kuruzsló mégis nagyon sok hasznát vette Görög Pistának. Görög Pista szaladgált az or­vosságok után, ő hordta a vizet a konyhára, ő keverte a tégelyekben a sokféle kenőcsöket. — Mit szól a Pistához? — kérdezte nevetve a ravasz nézésű székely és a kezével olyan je­leket csinált, mintha azt akarná mondani, hogy a Pistának egy kerékkel kevesebb van a fe­jében. Szóba keveredtem a laboránssal. Nem igen felelt a kérdéseimre, csak röhögött és rázta a Zsebében halomszámra összegyűjtött Üvegdu­gókat. — Minek az a sok dugó, Pista? — kérdez­ti cm abban a reményben, hogy talán mégis tud valami érdekeset mondani a groteszk figura. Nem szólt, az -semmit, csak röhögött. — Hiába kérdezi a Pistát, — felelt helyette a székely, — nem beszél az semmit. Nagyon titoktartó fiu a Pista. Görög Pista nevetve bólogatott a dicséretre. Helyette a gazdája mondotta el, hogy Pistának egyedüli szenvedélye a dugógyiijtés. Meg is mutatta a Pista gyűjteményét. Valami ötszáz dugót láttam egy kis ládában. Görög Pisán kivül még egy nagyon érdekes személy tartozik a tanyai „szanatóriumhoz", egy huszonnyolc éves nő, aki nem más, mint a vén kuruzsló fiatal felesége. Igaz, hogy csak ugy balkézről, a szabad ég alatt esküdtek meg, de azért a körülményekhez képest elég jól élnek. X székely nagy gaudiummal mesélte el, hogy a. fiatal asszonyt is a tudományával szerezte. — Két hónapig ápoltam, mikor meggyó­gyult, a feleségem lett. Kár, hogy egy kicsit sánta, igaz, hogy én sem vagyok egészséges, 'éppen összeillünk. (Hogy gyógyított a csodaorvos ?) A fiatal asszony a beszéd alatt barátságosan mosolygott az urára, majd székeket vitt ki az DÉLMAGYARORSZÁG udvarra, ahova később mindannyian leteleped­tünk. Az udvarban a székely megint, a családjáról akart beszélni, de én közbevágtam és föltettem a kérdést: • —j Azt mesélje, e] inkább Márkus bácsi, hogy mivel gyogyitotla a betegeket? —t Kíváncsi rá?. Megtehetem. Nem titok. Elhelyezkedett a széken és csak azután fo­gott bele a hosszú lére eresztptt. előadásába. — Ahogy az isten megteremtette a füveket, azokba gyógyszert is. tett.;Már most csak ázt kell tudni, Jjogy milyen füvekben van ilyen istenáldás. Meg azután keverni kell tudni őket. Ha jól keverjük, hát mindenféle betegségei meg lehet velők gyógyítani. — Márkus bácsi! szólt közbe a zSiros ka­. lapu kocsis, — kend miért, nem gyógyította ki a lábát? A kérdés után felém kacsintott és még rava­szul pislogott is hozzá. —| Azért, mert liogy —' hebegett a . székely a tanult doktorok se tudtak azzal semmire se menni. Most is huszonöt koronás gummi­harisnya van- rajta, még sem ér semmit. A székely .felhúzta a nadrágját.,és. megmu­tatta a lábát, tényleg gwnpnihnrisnya volt a sánta lábra húzva. -— Nem.használ ennek ijiúv semmi, — legyin­tett, a keizóyel. Majd folytatta; -H- A, betegsége­ké ugy állapítottam/meg, hogy kiolvastam az álmoskönyvemből. Amit az álmoskönyv muta­tott, olyan orvossággal kezeltem tv beteget. Az előadás alátt kipirult a székely arca, meg­látszott, hogy a kedvenc témájáról beszél. El­sorolta a füveket, amikben csodás gyógyító erő van, elmondta, hogy kelb azokat keverni, mire jó a pálinka. Legjobban dicsérte a köménymagot, az fmizst és a vasfüvei. — Minden betege meggyógyult— kérdeztem az öregtől. — Na, vem éppen, de többnyire, Tudja, az attól függött, hogy milyen fajta volt a beteg. Ha kedvvel jött hozzám, hát. meg,is gyógyult. Hej, most már mindennek, vége, — sóhajtott, a kuruzsló ép-szótlanul bámult, bele a leyegőbo. A nap már magasan járt az égen, a kocsis is türelmetlen volt, visszaindultunk a vá­rosba. Köszöntöttem a tanyai csodadoktort és lassan megindult a kocsi a vastag bontók ­fövényen. Újra az unalmas róna terült el a lábam alatt és a mélységes csendben volt elég időm gondolkozni a paraszt kuruzsló fa­natikus tévedésén. * Az egész -uton a sánta Márkus, a kríunpli orrú' Görbe Kisfa, a fiatal menyecske és az -álmoskönyv járt az •eszemben. Szegény fanatikus Márkus bácsi már pakol, itthngy.in á tanyát és mégy vissza a liazájába, a hegyes-völgyes Székely­országba. Szabó Mihály. • . ' . •• • • • • » . • ' Y • ' • nagy választékban csakis Fischer Testvéreknél taál. IMr Ékszer- és órajavitó műhely. 1911 augusztus 30 vhj—vu ,. .: ­3ZÉZÖR. A közeledő divatról. Minden, ami szép,.minden, ami rút, ami össz­hangzalos, vagy [ellentétes — az divat lesz az őszszel. Ma meg igy mondják. Lehet, hogy ez csak a.z erősen mii lóban levő ' holtszezonnak utolsó ijesztgetése/Mire nágy áruházaink főnökei, külföldi laniitmányütjukról visszatértek, olyan újdonságot-kai lepnek meg bennünket, amely művészien szép, elegáns,.praktikus. 1 vigelet, A: sok stilizáció el fog tiíuni "snkhnmar, amint a hűvös őszi napok bénítanak. Eltűnnek az át­|etsjző stilizált odaliszk, bajadér alakok, nem járnak urinők, mint Vestapapnők leomló, fá­'tyolszerü — ah, annyira stílusos öltözékben, melynek ízléses és valóban stílszerű kiegészí­téséül, stilizált Napoleon-kalap, Pollicinello­sapka díszelgett, hatalmas plőrőz tollakkal, mely minden lépésnél ingott, lengett, fodrozó­dott és közbámulat tárgyává tették hordozóját, ki aranysarkú fehér-cipőjével oly kecsesen lép­kedett az elegáns sétányokon, oly büszkén, ön­tyfiten, mintha az egész világ csak azért terem­tődött volna, hogy az ő stilizált' toalettjének méltó kerete legyen. El fognak tűnni az alsószokilva nélkül való, nyári kelmékből, vásznakból varrt szűk ruhák, melyek a járásnál fatális vonalakban húzódnak meg a nő.i testen, mely mindent kifejező divatja, bizonyos kaszt hölgyeinek, akik bizonyává to­vábbra is viselni fogják, mint néma provoká­ciót, mely bátorrá, vakmerővé teszi a .gonosz—• ^férfincmet. Az ízléstelenül varrott nagyon szűk szoknyák, melyek ráfeszültek a női dombokra, völgyekre és fatális durvasággal alakították a szende fiatal leánykát is kiliivó demimondo alakká. El fognak tűnni — végre. A szoknya két méter bőságii .lesz, tehát minden fölösleges /.berakás" ránc nélkül, de nem lesz árulója a hölgypk,minden .szépségének és gygkran minden rejtfett rútságának is. A minden szép, praktikus és elegáns angol divat .ki. fogja küszöbölni a hiivö,schh. idő beáll­tával a, sok. Ízléstelenséget, túlzást, aujit höl­gyeink maguknak megengedtek, mikor arra. tö­Vekédtek, hogy hasonlatosak' legyenek az ó­egyiptpuii reliefek alakjához, kiknek ruhátlan testén, sok kecseséi volt elrendezve pár szines, tarka kelme, arai hasonlatossá tette őket — szi­nes liliomhoz, alkonyi szellőben hajladozó nád­hoz:: Minden .mozdulatuk ritmus és báj. A?, őszi divat, melyről még pénj akarnak nyi­lakqznl a hivatalos körök, egy-két hét nralva nyilvánosságra jut. Pária, Lóridon ma még titkolódzik. Csak arra hivatott nagy cégek főnökeinek mutatják be az uj kreációkat, horribilis összegért adva el egy­egy', sikerült' modellt. A próbahölgyek szézónja ez — a közönség előtt való holtszezon — mikor a nagy Konfekciók lázasan keresnek az uj di,­•Ivatnak megfelelő termetű hölgyeket, akik szé­pek, kecsesek; kellemes mozdulattal, sokát­mondó arckifejezéssel, de hallgatagon tudják viselni az eszményi öltözékeket, mig bírálói az uj divatnak törvényt i'tlnok, liogy Ítélkezze­nek fölötte. > Azelőtt gyárakban készült próbababák vol­tak, kik e tisztet betöltötték, most szép, intelli­gens és sokszor nagyon büszke fiatal hölgyek a próbababák, kik otthon, egyszerű mosódelén ruhában a legbájosabb polgárieánykák, mig a fényes üzletekben királynői gőggel néznek vé­gig az egyszerű polgári asszonykán, ki betéved hozzájuk, liogy egy jó kosztümöt, vagy divatos. LIPÓTI könyv-és pnpírkereskodésében I , SZEGEDEN ' | Kla^zái-fér és Kárász-utca sarkán I a K<ossutii-8zobor átellenében. I ——-j — TELEFON 371. : — I Iskolakönyvek félúronI ( Az iskolák által hivatalosan előirt | cikkek legolcsóbb beszerzési helye! I • Ajándéktárgyak óriási választékban! ® •••wwbpwwwmimmmbwmm^bbww^ w1'' ilil—«•

Next

/
Oldalképek
Tartalom